Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
1922-12-01 / 280. szám
tözön- Isőndü .ét ko- n ko- 967 r s képhatók Deák 86 -3000 Idős u 96 setyegből Idős u. 97 k, yosó, kényesebb ében. itén a 1342 fi szánért. a 5 a VI. néz is, 345 I któl, az csarnok. ___369 n kap arbeliba itt. 1000 390 utapi áron készi- István- I ___573 eladó, tzdálkoglalható. 9 Szántó 497 , adó tartoelszámában sür- Irey An- 498 g tudotudapesti iszma, hogy a ’felelőleg blúz és portfoalju. 8. 405 ó-perzsa férfiak és ni akarom. Régi ____424 üzletét átsönség b. olyan jó ili és hélyiségben 456 város körében el_____481 zsó Jenő ___488 szombat malomig foglya. A illő jutanise Nagyói-útfélen. 484 Hódmezővásárhely, 1922 december 1 Péntek. 1 Ara 10 korona. XVIII. évfolyam 280. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: Fél évre.......... 1000 K Negyedévre . . . 500 K Vidékre: Fél évre.......... 1200 K Negyedévre . . . 600 K Telefonszánt: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. A sertés nagy r.t. Ismét fejetlenség, kapkodás, szinte zűrzavar van a sertéspiacon. A gazda nem tudja mit csináljon. Ha előveszi a plajbászt és számol, keserűséggel állapítja meg, hogy a hizlalásra ráfizet. Mert ha a tengeri árát és a sertésért kapható ellenértéket egybeveti, rájön, hogy ha kukoricáját eladja, bajlódás, vesződség nélkül is jobban jön ki, mintha hizlal és ha a legprímábban beüt is a sertésnevelés. Ha kukoricáját eladja, vehet rajta olyan sertést, amilyet akar és még marad is pénze. Azaz hogy ma már nem vehet olyat, amilyet szeretne, csak amilyen van. Mert másnak is van esze és más is rájön a számok mérlegére, minek folytán egyszerűen javított állapotban, félhízásban adja el, vagy vágja le a disznaját. Amin nem is csodálkozunk. Széltében hosszában beszélik a cenzárok, akik Pestről kapják a hírt, hogy még mindig olcsóbb lesz a sertés és ára talán le is zuhan. Viszont a másik azt mondja, hogy drága lesz. A kétféle beszéd eredménye azután a teljes bizonytalanság, szinte mondhatni a zűrzavar. A piacon azt látja a hizlaló, hogy az egyik ember fityi mélja a felhajtott árut, a másik meg sehogysem kéri. Ennek folyománya azután az, hogy például a múlt piacon egyetlen egy sertés volt s attól is 280 koronás árban szabadult meg az eladó. S mindennek a helytelen kiviteli politika és a rövidlátás az oka , vagyis inkább a nagybankok és a nagybankok által alapított Sertés nagyvágó részvénytársaság. Az egész magyar sertéspiacot ez dirigálja s a zsir ügyet ez tartja a kezében. Most erőszakosan lenyomja az árakat , félrevezető információkkal meggátolja a kivitelt s azalatt ő megtömi raktárait zsírral, hogy majd a tavasszal, mikor már hízott sertés nem lesz, 2 ezer koronáért mérje ki az államnak és a szerencsétlen fogyasztó közönségnek. Ez most örül, mert nem gondolkozik, mint tavaly, mert nem akarja belátni, hogy a bőségre böjt, a hoppra hopp szokott következni. A pénzügyi kormányzat és a devizaközpont a valuta feljavítása érdekében már régen kijelentette, hogy a sertés- és zsírkivitelt szükségesnek tartja, de a közalkalmazottak beszerzését intéző osztály teljes erejével elleneszegült a tervnek, azzal érvelvén, hogy a kivitel meg fogja drágítani a zsir árát s akkor az állam, a beszerzésnél többet fizet rá az ügyre, mint amennyit kiviteli illetékből beszed. S ezen megakadt a dolog. Tehát tisztán a kiviteli illetéken fordul meg egy ily óriási horderejű, nemzetgazdasági kérdés. Nem jól van. Mert mint már jeleztük, két eredményt szül. Egyik az, hogy a csonka határokon át illegális, után kiviszik, magyarul kicsempészik a kövér sertést s a hasznot a sikerek vágják zsebre. A másik, ami még ennél is fontosabb, az, hogy a gazdák felhagynak a hizlalással és a tavaszra se 300, se háromezer koronás sertés nem lesz. Kimutatás mondja, hogy ott, hol ezelőtt 300 sertést hizlaltak egy szálláson, most 10—20 darabot produkáltak csupán. S így megy mindenfelé, ami érthető, mert logikus. S ennek következtében szép csendesen elvesz minden valutajavító értékünk, mert ha mindent megeszünk, amink van, akkor csakugyan koldusbotra jutunk mihamarabb. Mert szűk látókör kell ahhoz, hogy az ember egy tál lencséért eladja nemzete egész gazdag örökségét. A vagyonváltság kedvezményét meghosszabbítja a kormány. Még tegnap bizonytalanság volt azon kérdés körül, vájjon a pénzügyi kormányzat meghosszabbítja-e a kedvezményes fizetés határidejét november 30-tól december 31-ig. A rendelet még nem érkezett le, de vasárnapra megjelenik, mert Kállay Tibor pénzügyminiszter tegnap, mikor a pénzintézetek képviselői nála jártak, határozott ígéretet tett, hogy a határidőt meghosszabbítja, vagyis hogy a vagyonváltságot 20 százalék kedvezménnyel, illetőleg négyezer koronás búzaárral fizethetik azok is, akik 922. december végéig fizetik be vagyonváltságukat, , tehát nem kell aggódni. Igaz, hogy a meghosszabbító rendelet leérkeztéig, mely 3.4- ikére jöhet le, a hivatalok nem számolhatják a 20 százalék kedvezményt, tehát addig legjobb hagyni a dolgot és megvárni az újabb hirdetményt, úgy sem jár most már semmi veszélylyel a késedelem. .Vasárnap lesz a nagygyűlés a gazdasági vasút ügyében. Ismeretes az erzsébeti gazdák azon akciója, mely a régen tervezett gazdasági kisvasút ügyét ez alvásból tettre hívni és az ügyet megoldás felé vinni törekszik. A kisvasutat tulajdonképpen a nagy háború altatta el. Viszont a forradalmi idő sem volt alkalmas megvalósításéhoz, várni pedig előnyös változást hiába várunk, így tettre hívása időszerű. Az erzsébeti gazdák készek a költségekhez hozzájárulni, illetőleg nagyobb jegyzést eszközölni, ha a részvénytársaság megalakul. Az első nagygyűlés ez ügyben december 3-án, most vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a Gazdasági Egyesület nagytermében. A gyűlésen a kisvasút ügyét Szathmáry Tihamér ny. kormánybiztos főispán fejtegeti, de hozzá szólhat minden érdekelt is A gyűlésen minden érdekelt gazdát, iparost, kereskedőt szívesen látnak. Lehetséges, hogy ez alkalomból eljön Vásárhelyre Sármezey Endre, az Alföldi Gazdasági vasút igazgató főmérnöke és egykori tervezője is, ki most ez orosházi kisvasutat csinálja meg. A Puszta elszakadásának kérdése a közgyűlés elé került. Küldöttség megy Pestre a vagyonváltság ügyében. — A költségvetés tárgyalását elhalasztották. — Kopáncson orvosi állási rendszeresitenek. Kun Bélát, hogy illetékes helyen járjanak el a kedvező elintézés céljából. Balogh Sándor pártolja Lázár Lajos indítványát, ő azonban azt szeretné, ha a kedvezményes fizetés határidejét egy évvel meghosszabbítanák. Szóvá teszi a forgalmi adó kezelése körül tapasztalható bajokat, melyen föltétlenül segíteni kell, mert lehetővé kell tenni a kenyérkeresetet. Szóba hozza, hogy az érmaximálások idején az árakat nem függesztették ki s ennek a következménye az, hogy most legalább húsz tisztességes gazdaasszony csücsül a bíróság fogházában. Elfogadja Lázár Lajos indítványát s azt javasolja, hogy az árdrágítással kapcsolatos büntetések törlése végett az igazságminiszternél járjanak el. Kun Béla hozzájárul úgy Lázár Lajos, mint Balogh Sándor indítványaihoz. A forgalmi adóról szólva, elmondja, hogy egy virilis törvényhatósági bizottsági tagot megbírságoltak, mert nem volt nála az őstermelési igazolványa. — Az a legnagyobb baj — mondotta — hogy nincs egységes kezelés. Az egyik ellenőr elfogadja az elszámolást, a másik ugyanazt kifogásolja, a harmadik már bírságot is. Fel kell világosítani az illetékes hatóságnak a minisztert arról, hogy a forgalmi adó ellenőrzése spicli-rendszerré ne fajuljon. A vagyonváltsággal kapcsolatban szóvá teszi, hogy az alaptörvény a múlt évben december 6-ig adott időt a kedvezményes fizetésre, ezt meghosszabbították, most azonban ezt a meghosszabbítást nem vették figyelembe. A törvényhatósági bizottság november havi közgyűlését tegnap délelőtt tartotta meg Temesváry Géza dr főispán elnöklete alatt. A közgyűlés iránt a bizottsági tagok részéről nem mutatkozott valami nagy érdeklődés, alig voltak ötvenen. A közgyűlés egyik fontos pontja volt az a napirend előtti felszólalás, melyben Kun Béla nemzetgyűlési képviselő rámutatott azokra ez elszakadási törekvésekre, melyeket a Pusztán az orosháziak mozgatnak s kérte a polgármestert, hogy tiltakozó szavát emelje fel s ezzel egyidejűleg azonban azt is kifejezésre juttatta, hogy a pusztai lakosság jogos és igazságos kéréseinek nyitott ajtókra kell felálniük a törvényhatóságban, mert a Puszta elhagyatottságot használják fel propagandául. Lázár Lajos gazdasági főtanácsos a vagyonváltsággal kapcsolatos igazságtalanságokat tette szóvá ; ebben az ügyben egy küldöttség fogja felkeresni Pesten Kállay Tibor pénzügyminsztert. Kopéncs egyik régi óhajtása is feljedésbe ment; ez a sűrűn lakott s meglehetősen elszegényedett külterületi rész nemsokára orvost fog kapni. A közgyűlés lefolyásáról egyébként az alábbiakat jelenti tudósítónk. A közgyűlést Temesváry Géza dr főispán 9 óra után nyitotta meg. A polgármesteri jelentést Medveczky Imre főjegyző ismertette. A vagyonváltság körül. Lázár Lajos a vagyonváltsággal kapcsolatban szóvá teszi, hogy a végrehajtási utasítás sok olyan dolgot tartalmaz és sok olyan intézkedés hiányzik abból, melyek miatt a közönség nincs kellőképen tájékoztatva. Kifogásolja, hogy a végrehajtási utasítást későn adták ki, szóvá teszi azt is, hogy a törvényben biztosított 1923. évi befizetést a végrehajtási utasítás egyszerűen elkorfiskálta. Azt javasolta, hogy a 80 százalékos kedvezményes fizetés határidejének meghosszabbítása iránt írjon fel a közgyűlés a pénzügyminiszterhez s ebben a feliratban kérje azt is, hogy az 1923. évi fizetés lehetősége továbbra is fentartassék. Indítványozta, hogy e tárgyban küldöttség menjen a miniszterhez s kérjék fel úgy Bethlen Istvánt, mint A puszta elszakadása. Szóba hozta ezután Kun Béla azokat a törekvéseket, melyeknek az a céljuk, hogy a pusztát elszakítsák Vásárhelytől és Orosházához csatolják. — Úgy tudom — mondotta, — hogy az elszakadási mozgalomra irányuló kérelmet pár ember kivételével mindenki aláírta aPusztán. Ezt a mozgalmat az fűti, hogy minden apró-cseprő dologért be kell jön- s niök a városba s ezáltal gazdasági káro- I sedésnek vannak kitéve. Fel kell hoznom a kardoskuti dolgot. Kardoskut nem tud papot választani, mert a paplakot a város tartja lefoglalva. A kardoskutiak ezen sérelmét valahogyan meg kell oldani. Ezek után nekünk tiltakoznunk kell az elszakadási törekvések ellen s innen, a törvényhatóságból kell felhívnunk a pusztai polgárokat, hogy aláírásaikat vonják vissza s az íveket szolgáltassák be, mert a törvényhatóság a Pusztával szemben teljesíteni fogja kötelességét. K. Tóth Bálint azt mondja, hogy joggal van elkeseredve a Puszta, mert nem kapta meg azokat az intézményeket, melyekre számított, melyekhez joga van, mert hiszen dacára annak, hogy a városias fejlődés előnyeit nem élvezik, épen úgy fizetik ez adót, mint a városiak. Az elhangzottakra nézve Soós István dr polgármester válaszolt s kijelentette, hogy a vagyonváltság kedvezményes fizetési határidejének meghosszabbítása iránt távirati felterjesztéssel élt a tanács. • — Ami a forgalmi adót illeti, — mondotta — bármilyen ellenszenves ez az adó, nem hiszem, hogy azt akármelyik pénzügyminiszter eltörölné. Azt ígérem, hogy az ellenőrzés tekintetében a legmesszebb menő méltányosságot fogjuk gyakorolni a közönséggel szemben. Az árdrágításokkal kapcsolatban hozott ítéletekkel nem foglalkozok, ez a bíróság dolga. A Pusztán tapasztalható elszakadási törekvéseket az orosháziak tartzírozzák, akik ezt mér négyen évvel ezelőtt is megpróbálták, de nem sikerült. Nem nézem ezt a törekvést tragikusan,ri,ezt teljes képtelenségnek tartanám, hogy a dolgok objektiv vizsgálata után, e magánérdekek által fűtött mozgolódásnak a magyar nemzetgyűlés felüljön s határunk ezen részét trianon módjára elvegye. Kijelentem, hogy a pusztaiak jogos kéréseit minden alkalommal a legnagyobb jóindulattal kezeljük, nekünk azonban számolnunk kell a lehetőségekkel is s azokkal a nehéz viszonyokkal, melyekben ma vagyunk. — Szóvá tétetett itt mondotta a polgármester — a kardoskuti iskola kérdése is, melyet az ottani evangélikus egyház igényel. Nem tudjuk jelenleg az épületet visszaadni, mert ezzel az iskoláztatás szűnne meg, ma pedig új iskola építésére nem lehet gondolni, hiszen az 10— 12 millióba kerülne. Ki kell jelentenem végül, hogy az elszakadási törekvések ellen mindent el fogunk követni s nem hiszem, hogy a magyar törvényhozás egy, az önérdek leplébe burkolt törekvés prédájául dobja oda ezt a határrészt. A közgyűlés a polgármester válaszát tudomásul vette s kimondta, hogy a vagyonváltság kedvezményes fizetési határidejének meghosszabbítása, céljából felír a pénzügyminiszterhez s küldöttséget is meneszt. A patkányok közül Kenéz Sándor bizottsági tag a patkányirtás beszüntetését indítványozta. A tanács nevében Endrey Béla ismertette a patkányirtás tárgyéban leérkezett miniszteri rendeletet s rámutatott arra, hogy azt nem a tanács, hanem a népjóléti minisztérium rendelte el A rendelet törvényerővel bír, mely ellen a törvényhatósági közgyűlés se rezisztálhat. — Ha most, mikor már végén járunk a dolognak — mondotta Endrey Béla — beszüntetnénk az irtást, nagy kártérítési pernek tennénk ki a várost. A tanács különben a fentiekre való tekintettel napirendre térést javasol. Balogh Sándor a tanácsi javaslat ellen szólal fel. Azt elismeri, hogy a patkányt irtani kell, de azt már nem írja alá, hogy olyan ezért diktáljanak a közönségre, mely se nem árt, se nem használ. Csáki Lajos dr. Féry Antal, majd Kun Béla szólaltak fel e tárgyban. Kun Béla azt javasolta, hogy az a küldöttség, mely Budapestre felmegy, a népjóléti minisztert világosítsa fel azokról a zaklatásokról, melynek e közönség ki van téve, hiszi, hogy a miniszter megtalálja az orvoslás módját. A közgyűlés a tanács javaslatának mellőzésével arra az álláspontra helyezte Karácsonyi és újévi £ilit£lÍ?Vlt VítCkíi?* áruházunkban megkezdődött. Felhívjuk nb. vevőközönségünk figyelmét megbizható minőségű, de régebbi mintájú cikkeinkre, melyeket szokásunkhoz híven a közelgő ünnepekre leszállított áron bocsájsunk eladásba. Visszamaradt vászon, barchete, stb. darabokban alkalmi eladások. Tisztelettel: KONSTANTIN TESTVÉRÜK.