Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
1922-12-07 / 285. szám
A magyar telkekből buzogott a beszéd, melyet Friedich István a nemzet képviseletében elmondott. Idézzük egy részét, de minden szavát a magyar agyak sejtjeibe szeretnék bevésni. Elérkezik majd az idő — mondotta Friedrich — amikor az Északitengertőlaz arábiai tengerig a sok száz millió rabszolgaságban tartott nemzet egymásra talál és fel fogja emelni szavát s lerázza a rabszolgaságot. Ezt lehet álomnak nevezni, ez azonban élő valósággá fog válni és minket is bele fog szorítani, ha tapintatból és vigyázatlanságból nem is akarunk belemenni. Nem tudom, miért kell ahhoz nagy fantázia, hogy a világháborúban volt , szövetségeseink mellé álljunk. És ha megvolt a Hamburgtól Bagdadig vonuló egység, úgy meg lehet az északi tengertől az arábiai tengerig terjedő szövetség is. Lehetetlen, hogy úgy menjenek a dolgok, hogy két nyugati nemzet hivatkozva akultúrára, pár száz acélhajóval rabszolgaságban tartson népeket és ezeket olyan mélyre sülyessze, hogy ha valaki erről beszélni akar, akkor azt lekalandorozzák. És ha a trianoni béke minket halálra ítél és ha a többi békeszerződések ezt a halálos ítéletet újból meg akarják pecsételni, a vége ennek a titáni küzdelemnek, amelynek második része most folyik : a gazdasági küzdelem, ennek a küzdelemnek harmadik része az erkölcsök harca, a becsület harca s az igazság harca lesz. Kétségbe kellene esnünk,ha ennek a nemzetnek nem volna annyi öntudata, hogy bizni tudjon és hinni tudjon az ő becsületében és igazságának sikerében, így beszélt Friedrich István. Mondott még mást is s hangoztatta a törökkel való barátságot ; utalt Kemálra, aki öklével csapott a békerongyra s egyszerre leültek vele a tárgyaló asztalhoz. Hangoztatta, hogy mik történnek Erdélyben, hol maga a legvéresebb szájú agitátor vallja be, hogy ott a törvénynek nincs tekintélye, mert alig múlik el nap, amelyen a törvényt lábbal ne tipornák! így beszélt Friedrich István és a magyar szívekből beszélt. Ámde nincs mindenkinek magyar szive s igy történhetett meg, hogy a magyar nemzet képviseletében, tehát az egész világ füle hallatára elhangzott megbélyegzés szavába belerikácsolt egy hang, egy gikszer, egy meggondolatlan, vagy ha meggondolt, úgy gonosz megjegyzés. Mikor a törvénynek lábbal tiprásáról szólt Friedrich, mely Erdélyben dúl, Drózdi Győző közbekiáltott : Ugye Magyarországról beszél? A felháborodás, mely a Ház minden oldaláról felviharozott s a közbeszólót lehazaárulózta és legazemberezte, momentán elintézte az ügyet, de nem a világ előtt. Bukarestben, Prágában,Belgrádban, Bécsben és az egész világon holnap ökölnyi betűkkel hirdetik majd ellenségeink, hogy nálunk minden nap lábbal tapossuk a törvényt, hiszen egy nemzetgyűlési képviselő mondotta. Szégyen, gyalázat, hogy a magyar nemzet házában ilyen arcátlan szót merjen a nemzet szemébe mondani akárki is. És csodálkozunk, hogy nem ragadtatta el magát Friedrich ott nyomban. Mert a csattanós argumentum ellen nem használ az immunitás. Undorító élet ! Ara 10 korona. Hódmezővásárhely, 1922 december 7 Csütörtök, XVIII. évfolyam 285. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: él évre........... 1000 K negyedévre . . . 500 K Vidékre, él évre ..... 1200 K negyedévre . . . 600 K Telefonszám: 87. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. A közönség azt kívánja, hogy 7-ig legyen villanyáram. Nemrégen reggel 6 óráig terjesztették ki a villanyáram szolgáltatását, azonban a közönség érdekeinek még ez sem felel meg. Mégfél 7-kor is olyan sötét van, hogy csak tapogatózva jár a szobában az ember. Az iskolás gyermekek rendesen 6 órakor kelnek föl s éppen a sötétségre esik öltözködésük, ami azután ezer kellemetlenségnek s bajnak forrása. Értjük a szénhiány miatt a köteles spórolást, de ez az egy óra már nem tart el bennünket. Meg vagyunk győződve úgy a hatóság, mint a villanytelep megértéséről, itt tolmácsoljuk tehát a nagyközönség óhajtását. Egy tollvonásba kerül az egész, csak legyen, aki kezdeményezi. Ma már lehet jelentkezni az inségfáért a városházán. Jelentettük már, hogy az insegakció céljaira beszerzett fa osztását ma kezdik el. A városi tanács tegnap délelőtt végleg megállapította a feltételeket. Azok a munkaképes emberek, akik erre a fára igényt tartanak, már ma jelentkezhetnek a városi mérnöki hivatalban, hol munkára beosztják. Egyelőre a városháza udvarán a fát kell összerakni. Aki 10 napot ledolgozik, kap fautalványt, melyre a Balassa telepén teljesen ingyen adnak ki neki 5 mázsa fát. Az özvegyek, rokkantak és elesettek a polgármesteri hivatalban jelentkezhetnek, hol 500 koronás fára kaphatnak utalványt. Teljesen ingyen fát tehát senki nem igényelhet, de 500 koronáért olcsó a fa, mely ár teljesen megfelel a segélyezés jellegének. A liszt osztása már napok óta tart, fejadagban 4 kilogrammot kap minden segélyezett, ennél többet senki nem igényelhet, mert ezt az állam szabta meg. Mit tett a város az ínség enyhítésére? A főispán szövőszékeket, pamutot, cipőt és cukrot kér a szegényeknek. Temesváry Géza dr főispán a napokban átiratban kereste meg a városi tarácsot s részletes jelentést kért arra nézve, hogy a téli ínség enyhítésére a város milyen intézkedéseket tett. Jelezte ebben az átiratban azt is a főispán, hogy a népjóléti miniszter is segíteni akar s hajlandó lenne Vásárhelyre munkaalkalom teremtése céljából szövőszékeket leküldeni. A főispán átiratára tegnap válaszolt a városi tanács s válaszában rámutatott arra, hogy 200 százalékos inségadót vetett ki, melyből a tavaszig 35—40 millió korona folyik be, 400 vagyon tűzifát hozatott, melyet kedvezményes áron ki fog osztani. Gondoskodott a tanács közmunkákról is, így a városháza udvarán levő fát öszszerakatja, az utcákat, tereket tisztogattatja, a mélyen fekvő utakat feldomborittatja s a tervbe vette azt is, hogy a belterületi csatornahálózatot kitisztittatja. A népjóléti miniszter azon szándékát, hogy Vásárhelyre szövőszékeket és pamutot szándékozik küldeni, örömmel fogadja a tanács. Itt említjük meg, hogy a főispán 500 pár gyermekcipőt,és 3000 kiló cukrot is fog kérni, ezzel a szegény anyákat és csecsemőket szándékoznak segíteni. Temesváry Géza dr. főispán a fenti ügyben még a hét végén Budapestre utazik és a népjóléti miniszterrel tárgyalásokat folytat. András szolgáltatott szentmisét díszes segédlettel. A templomokban tartott istentiszteleteken megjelentek : Temesváry Géza dr főispán, Csáky Lajos dr. polgármester vezetésével a tanács tagjai, a különböző állami hivatalok képviselői s az iskolák növendékei. Az istentiszteletek után tanítás sehol se volt, mert a kultuszminiszter szünetet rendelt el. A névnap alkalmából Soós István dr polgármester a város közönsége nevében az alábbi táviratot küldte a Kormányzó Úr Őfőméltóságának : Hódmezővásárhely lelkes magyar népe tolmácsaként hódolótisztelettel köszöntöm Főméltóságodat legmagasabb névnapja alkalmából s a jó Isten minden áldását kérem a magyar hazának legdrágább életére. Soós polgármester. Horthy Kormányzó névnapja Vásárhelyen. A polgármester üdvözlő táviratot küldött. Horthy Miklós Kormányzó névnapját tegnap méltó keretek között ünnepelte meg Hódmezővásárhely mindig hazafiasan gondolkozó közönsége. A névnap alkalmából a református templomban tartott istentisztelet keretében Pap Imre lelkész mondott imát s kért áldást arra a férfiúra, aki nemzetünket a szennyes örvényből kiemelte s akinek egyetlen vágya, egyetlen akarása az, hogy Magyarországot az ígéret földjére vezesse. A katholikus templomban Cseh A hősök emléktáblája a református templomban. Jelentkezzenek a hozzátartozók. A református egyház vezetősége által az alábbi sorok közlésére kérettünk fel : A háború okozta sebek még most is annyira sajognak, hogy sok fájószívnek nem enged nyugtát az elvesztett kedves utáni fájdalom és keservekre azzal is keresnek egyhülést, hogy szeretteik nevét megörökíteni óhajtják a templomban befalazandó márványtábla arany betűivel. Ez iránt jelentkezett most egy pár kesergő hívünk. Egyházunk e kegyes óhajtásnak szíves készséggel kíván eleget tenni, de mivel ennek foganatosítása a jelen ismert pénzviszonyok között nem könynyű, épen azért ez alkalomból felhívjuk mindazokat, kik hősi halállal elveszített, siratott kedveseiknek nevét ily módon óhajtanák megörökíttetni, jelentkezzenek az egyházi elöljáróságnál, hogy a kívánságokat számbavéve, azokhoz képest intézkedhessünk. Elnöklelkész. Nem ad az állam beszerzési segélyt. Előleget kérhetnek a városok. November elején az állam beszerzési segélyeket utalt ki a tisztviselőknek. Minden állami és vármegyei alkalmazott megkapta ezt a pénzt, a városokat azonban kihagyták a segélyből. Természetes, hogy a pénügyminiszter ilyetén rendelkezését a városok magukra nézve sérelmesnek találták s a városok kongresszusa útján kérték a minisztert, hogy elhatározásét változtassa meg, mert a városi tisztviselők éppen olyan nyomorúságos helyzetben vannak, mint a segélyezett államiak. Külön felterjesztés ment el e tárgyban a pénzügyminiszterhez Vásárhelyről is. A felterjesztésre tegnap érkezett meg a válasz, mely — sajnos — elutasító; a miniszter a városi alkalmazottak részére nem utalja ki a beszerzési segélyeket. Még egy remény van : a pénügyminiszter ugyanis hajlandó azoknak a városoknak, melyek tőkeszegények, a pénzt előlegezni, kérdés azonban, hogy a városi tanács és a törvényhatósági közgyűlés ilyen formában belemennek-e a beszerzési segélyek kiutalásába. Holnap este 8-kor lesz az Iparos Nyugdíjegylet teveszélye. Mint már jelentettük, december hó 8-án, vagyis holnap este 8 órakor lesz a vásárhelyi iparos nyugdíjasztaltársaság nagyszabású, jótékonycélú theaestélye az Iparegylet helyiségeiben. Az estélyre sok jó ételt és italt voltak szívesek felajánlani a jószívü emberek, kik megértéssel kísérik az iparosság ezen nemes szándékú mozgalmát. Az adományokat a rendezőség tagjai pénteken délután 2-től 6 óráig veszik át a testület tanácstermében. Az estélynek műsora is van, néhány kedvesen könynyed számból összeállítva. Beléptidíj nincs, de adományokat köszönettel fogad el a rendezőség. Takarítsuk a járdákat! Azt hiszem, ma is érvényben van az a szabályrendelet, mely a járdák gondozására és tisztántartására kötelez minden háztulajdonost, vagy ennek megbízottját. Mégis azt kell látnia mindenkinek, hogy a járdák a városnak csaknem minden részében határtalan módon gondozatlanok, pocsolyásak, sárosak, síkosak. Csak példaként megemlítem az újvárosi összes keresztjárdákat, köztük különösen a Kistöltés és Széchenyi-térieket és a nagytöltési vasúti átjárót, továbbá a Nádor-utcai és Kistöltés-utas iskolákhoz tartozó járdákat, de sorra vehetném a Csúcs, Tabán és Tarján valamennyi keresztjárdáját is és igen sok utca rendetlen gyalogjárdáját is épp úgy, mint a János tér környékét is. Nemcsak azért volna közérdek a járdák tisztántartása, mert a pocsolya alatt azokat a fagy fokozottabb mértékben marja, rongálja, de és főként közegészségügyi szempontból is, mert magunk a lakásunkba és különféle hivatalokba hordjuk be, a gyermekek pedig az iskolákba és óvodákba hordják be lábbelijükön a sok sárral vegyes mindenféle piszkot, mely bent megszáradva por alakjában a tüdőnkbe kerülhet. Megemlítem még a jeges, csúszós járdákat, melyek a legtöbbször és legtöbb helyen nincsenek semmivel behintve, minél fogva léptennyomon veszélyeztetve van a járókelők testi épsége. Vájjon miért vannak akkor a járdák, ha mindez így van ? Alig lép az ember az utcára, a lábbelije máris elázott, azután meghal és hetekig nyomhatja az ágyat. Mindezek után mély tisztelettel hívom fel az illetékes hatóság szives figyelmét a járdák gondozatlanságára s ha vannak erre nézve érvényben lévő rendeleteink, úgy azok után méltóztassék úgy a közönséget, mint a város járdáinak takarításával megbízott alkalmazottakat, a járdák