Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. április (19. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-01 / 74. szám
HÁZ •Okkal órai I nrnek a 3 ikoai. vagy 20. 416 és káért. Jó-393 , vitorstengely, julányos 392 Horváth 389 IT, írühely. ok, kik szépen du. 21 383 ok n nyári ,1 piaci. el. Imrénél innyefölgett ápriszerdán tanyába 369 helj it . ban lehet ____396 Bercsé-397 ?IT 0 Vécsy ikos-magiszonteladivánotra 409 11 órakor lsen elfognak 399 Sternatörést íyiségben. 403 rés. ilcsös kuttásnapján ?n a hely_____404 rtT yogyneve ik. „Tilia" 1. 405 26-án regu. 8 sz. íyi keresz/a. Kérevalamit. ! a renuralom el- 407 ■sör Jenő ven 440 Mily nagy változás pár nap alatt. Még egy héttel ezelőtt fázósan remegtek zörgő gatylyai és a halál nagypéntekre teregette ki felette a téli halált és ma reggelre kipattant rügyének lila fehér virága. Még tegnap élettelen szendergésben hajladozott s ma husvét napján fehér virágruhájának pazarságában pompázik és mosolyog, le testvéreire a barackfa. Hajladozó az ága, selymes a levele, pazar a bokrétája és hamvas a nyári gyümölcse, árvák édes gyönyörűsége, éhezők vacsorája, tikkadt vándornak felüdítője, édes anyja a tél kedves gyümölcsízének s forrása erjedésének, melyből tüzes gyöngysor támad. Ez a mára bokrétává öltözött fa a Jézus Krisztus fája. Ajnározhatod a kályhád hevével, merengitheted a lehelleteddel, húzhatod ki erődnek megfeszítésével rügyét, nem mozdul, nem éled, de ha közeleg a Megváltó napja, midőn diadalt vesz az enyészeten, elrejtheted kerted zugába, ráeresztheted a tavasz csalóka csókját, kezed kalapácscsal ,verheti vissza megmozdulását, csak pompába öltözik és ngy várja Urát, a Názérent . . . Harangok szava ma azt hirdeti, hogy az Istendráma a megdicsőülés fejezetéhez ért s a Megváltás nagyszerű misztériuma a nagypéntek sötétségéből a felmagasztosultság glóriás fényébe káprázott. Hívők seregének ajkán két szárnyra ez ének : Jézus ki a sírban talál, általad meghalt a halál, az élet pedig feltámadott . A A .kerek földön, hol él a lelkekben félelme, tiszteletes imádata a seregek Urának, a feltámadás nagy ünnepének nagy érzésében osztozik ma az emberiség. Jók és gonoszak alázatosan csúsznak az oltárhoz, kik azon a virágvasárnapon ruhája szegélyét csókolták a Názáretinek és zöld ágakat szeldeltek útjára s kik a nagypéntek reggelén teli torokkal, ki áttolták a feszítsd meget, most együtt vannak ismét azokkal, kik jók és akik nemcsak a mellüket verik, de követik is az Úr tanításait. Hozsánna Néked száll az ég felé és alázatos arccal áll az igaz és a képmutató. Mind. Az is, aki hatalmi őrületében népmillióknak könnyét, vérét ontja, ki százezreket tesz boldogtalanná és szeretet helyett izzó gyűlöletet vet és arat; az is, ki farizeusságában elbizakodva tartja magát embernek ; az is, ki öntestvéreit tiporja el és önzésében senkivel nem törődik, mind ott áll ma és ott énekel. Csakhogy annak alkányátokká válik az imádság és romlássá az áldás. Az Isten türelmes és a Megváltó Jézus egyforma szelíd szemmel néz le minden fiára e földnek, arra is, ki jó és arra is, aki gonosz. De a feltámadás csak azoké az embereké, kik becsületesek és azé a nemzeté, mely tiszta erkölcsben él. És e rövid életben a tiszta boldogság, mit az Úr Jézus már most nyújt, csak azoké, kik lelkükben alázatosak, kik embertársaikhoz jók, kik tudják, mivel tartoznak , kikkel nem száll perbe otthon, titkos gondolataikban sem az Isten, kiknek kitárt lelkéből forrásként buzog fel a zsoltár , mely boldog aki jól ésigazán él, hamis keresményt házában nem szemlél. Aki kenyerét eszi dolgozva, nem álnok után és nem orozva. Csendes az s boldog a maga lelkében, vidám jókedvű jártában keltében. Nem retten az fel édes álmából , a saját lelke vádolásától. Akiket boldoggá tud tenni ez a tiszta gondolat, azoknak maguknak és nemzetüknek élő barackfája kivinul majd a nagy feltámadásra . . . Hódmezővásárhely, 1923 április 1 Vasárnap XIX. évfolyam 74. szám. 9 óra 20 korona. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: Negyedévre . . 1350 K Vidékre: Negyedévre . . 1500 K telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér. Az adófizető polgárság rendet akar látni a vizbajok körül. A rendszertelenségben van a legnagyobb hiba. Azok a vizbajok, amelyekkel már hét év óta bajlódunk, újból nagy gondokat adnak azoknak, akiknek földjére a csapadék és fakadó vizek az idén is állandó vendégül szegődtek. A vízből egyszer is sok, de hét éven át tehetetlenül nézni annak a mai viszonyok közötti romboló munkáját: a legerősebb idegzetű, de máskülönben szorgalmas gazdából is kiváltja az elégedetlenség keserű érzését. S én azt hiszem, méltán, mert a folytonos víz a föld rendes művelését lehetetlenné teszi, a trágyát kilúgozza és amit fáradságos munkája árán időn túl földjéből megmunkál, annak termése sem tiszta mag, hanem a keserű és vadborsó keverése. Mikor ezt a szemét gabonáját a pusztai, gorzsai, köpéncsi ember kitisztítja vetőmagnak és kenyérnek, akkor eladásra mi sem kerül, pedig a búzavalutát felvette vele szemben a saját munkájától felfelé minden mesterember, nem maradván ki belőle életének gondozója, az orvos sem. Emellett fizet a vizes magyar vagyonváltságot, föld- és ármentesítési adót búzában vastagon akkor, mikor a vízkárára egy huncut fillért sem enged el neki a pénzügyi kortányzat, sőt látott már olyan írást is, amelyben a miniszter közege megírta, hogy „vízkár miatt adóleengedésnek helye nincs“. Ilyen viszonyok mellett tehetetlenül áll a gazda, rágondol arra, hogyan és mikor húzzák ki lába alól a földet a valutások és koszipénzesek és várja a segítséget azoktól, akik néhanapján az ő ügyebajaival is szoktak foglalkozni. Ezt a vele való jóakaratú törődést látta a törvényhatóság e havi közgyűlésén is. Elhangzott a panasz, erreá a válasz, de az eredmény semmi és a nyugodtsága egy cseppet sem nőtt meg a káros embernek ettől, hogy a vízhúzó masina az Andrássy utcán áll és az ártéri adót nem fizetik, hát nincs pénz. Ilyen alakban és módon nem lehet ezt az egyesekre és országra egyaránt káros dolgot kezelni. Itt félre kell tenni minden álszemérmet és keresni kell az okát azoknak, amik ezt előidézik. Ha a gazda rosszul munkálja meg a földjét, a kőműves olyan falat rak, ami ledől : keresem a gazda és kőműves szakértelmében a bajt és azt ott meg is kell, hogy találjam. Nem csalatkozom, ha a vízbajok okéit az Ármentesítő társulatnál divó rendszerben, illetve rendszertelenségben keresem és találom meg. Ha a hódtókistiszai csatorna vonalán végig megyek, azt látom, hogy annak partjai mellett két oldalon végesvégig a legjobb minőségű szántóföldek víz alatt vannak. A feljebbvaló esztendőkben, 1888, 1893 és 1895-iki években, amikor a 2—3 méteres havak hirtelenében elolvadtak, ezeken a földeken víz egyáltalán nem volt, míg most évek óta használhatatlanok a víz miatt. Akkor a vizeket az Ármentesítő társulat felügyelete alatt saját embereivel eresztgette be a csatornába és a porgányi, kistiszai vízhúzógépek állandóan működtek. Ma a Csatornába „aki bírja az marja“ elvénél fogva kantár nélkül eresztgetik az emberek a vizet be, amennyit a csatorna nem bír befogadni, mert az egyetlenegy porgányi vízhúzó az idén két hétig működött és március hó 1-jő napjai óta egyáltalán nem működik, mert szene nincs és ezen előrelátó intézkedés az oka annak, hogy a hódtökistiszai csatorna melletti földeket fakadó vizek borítják és ha a társulat vezetősége ilyen előrelátással és ilyen gyors tempóban fog ezután is intézkedni, akkor onnan még Péter Pélra sem fogy el a víz. A társulat múlt hónapi központi választmányi gyűlésén, amikor a főigazgatói állást töltöttük be, rámutattam arra, hogy szégyene a társulatnak, hogy a maga szakmérnökeiből nem tud egy vezető embert nevelni, aminek az oka az, hogy a társulat vezetősége a tisztviselői nyakára ül és nem engedi őket a maguk lábán járni. Ezt a véleményemet ma is fenntartom, azzal a hozzáadással, hogy mindaddig, amíg a vezetőség az egyes szakaszmérnökének önálló munkakört nem biztosít és a rosszul dolgozókat állásukból ki nem teszi, hanem magának vindikálja minden szakértelem és utána nézés nélkül az intézkedés és rendelkezés jogét, addig itt rend nem lesz. Mi pedig adófizető polgárok rendet kívánunk, rendet akarunk, mert a társulat tehetetlenségéből már hét év óta nyakunkba szakadó vízbe véglegesen beledögleni a társulati vezetőség segédkezése mellett nem óhajtunk. Ezt tessék megszívlelni a vezetőségnek, mert a türelmünk és pénzünk már elfogyott. Lázár Lajos: Április 21-én lesz a Petőfi Mint már többször jeleztük, a P Petőfi Társaság, a Petőfi kultusz leghivatottabb őre és propagálója, a húsvét másnapján délelőtt 11 órakor neves tagjaival és helyi erőknek közreműködése mellett a Fekete Sas nagytermében matinét szándékozott rendezni. Mint most értesülünk, a matiné egyelőre elmarad és a helyett április 21-én este ugyancsak a Fekete Sas nagytermében hangverseny lesz. A Petőfi Társaság Vásárhelyen időző megbízottai a nőegyletek és a különféle társadal- Társaság vásárhelyi estélyel mi egyesületek vezetőinek tanácsára és kérésére halasztották el az ünnepséget s ezt annál is inkább megtehették, mert igy április 21-én kibővitett s igazán irodalmi és művészi néven álló estély keretében áldozhatnak Vásárhely közönségével egyetemben Petőfi Sándor halhatatlan emlékének. A jegyek, melyeket a hétfői matinéra igen sokan megváltottak, a folyó hó 21-én este rendezendő hangverseny alkalmával érvényesek lesznek. Egy olasz katona fizetése több. A budapesti katonai ellenőrző bizottság tagjai a párisi nagyköveti tanács útján fizetésük felemelését követelték a magyar kormánytól. A fizetéseket a magyar kormány nem április, hanem januártól kezdődőleg visszamenőleg adja meg a bizottságnak. A bizottság tagjainak eddigi és most felemelt fizetése részletesen a következő : Egy francia ezredes, akinek január elsején 1565 frank és azonkívül bizonyos járulék címén 154,590 magyar korona volt a fizetése, tehát összesen 451,843 koronát mint a magyar miniszterelnöké tett ki, mostani fizetése ugyanennek az ezredesnek 744,650 korona havonta. Egy századosnak eddig 326,477 korona volt a fizetése, mostani felemelt fizetése 529,250 korona. A közkatona régi fizetése 48,066 korona volt, mostani fizetése 147,320 kor. Egy angol alezredesnek eddig 1.226,000 korona volt a fizetése, most 1 millió 646,000 korona. Egy angol közkatona eddig 131,000 korona kapott, mostani felemelt fizetése 263,000 korona. Egy olasz ezredes eddig 574,000 koronát kapott, most 1,054,400 koronát kap. Egy olasz kapitány eddigi fizetése 310,127 korona volt, most 601,600 korona. Az olasz közkatona eddig 56,120 koronát kapott, mostani fizetése 166,400 korona. Mindezekből megállapítható, hogy a legutolsó közkatonának jóval nagyobb fizetése van, mint a magyar miniszterelnöknek, nem is beszélve a magasabb rangú tisztek fizetéséről. A fizetésemelés, mint fentebb láthatjuk, 70—100 százalék, tehát olyan nagyarányú, amilyenre Magyarországon a legutóbbi időben nem volt példa. A dohánytermelés és a törvényhatósági városok. Hiba van a kréta körül. Ha nehezen is, de a pénzügyminiszter belement abba, hogy a saját használatra való dohánytermelést ismételten megengedte. A rendeletből azonban, mely most megjelent, azt látjuk, hogy a saját használatra való dohánytermelés engedélyezésénél a miniszter kivételt tett; csak a községekben és a rendezett tanácsú városokban adta meg a kedvezményt, a fővárosra és a törvényhatósági városokra úgy intézkedek, hogy ezekre a tiltó intézkedés továbbra is érvényben marad. Léván Vásárhely törvényhatósági jogú város, itt nem lehet saját használatra dohányt termelni. Hisszük, hogy a hatóság s az arra illetékesek fel fogják világosítani a minisztert arról, hogy ez az intézkedése nem állja meg a helyét, nem különösen Vásárhelylyel szemben, ahol a lakosság 60 százaléka földmivelő. A kereseti adókról szóló ismertetés, melyet Fejérváry Bertalan tanácsnok irt és tesz közzé. Az 1922. XXIII. t.-c. alapján az általános kereseti adó kiterjed minden olyan keresetre, mely a magyar állam területén folytatott kereseti tevékenységből, foglalkozásból származik. Ide tartozik tehát: az ipar és kereskedelem, a bányászat, a szellemi foglalkozás s minden haszonhajtó foglalkozás, a szolgálati vagy munkabérviszony, ha tartós kereseti tevékenység, a járadékok, a járadékszerű szolgáltatások, a szabadalomért vagy szerzői jogért fizetett díjak. A haszonbérek és hasonló szolgáltatások. Nem tartozik azonban általános kereseti adó alá az olyan jövedelem, amely más hozadéki adónak, így a földadónak, a hézadónak vagy a társulati adónak tárgyául szolgál. A törvény taxatíve felsorolja az "adómentesség eseteit, ezek közül a legérdekesebb tételeket kívánom itt e helyen ismertetni. Állandóan mentes a kereseti adó alól a közönséges napszámos munkából származó kereset, ide értve a mezőgazdaság egyes időszaki munkálatainak elvégzésére a gazdálkodó által felfogadott munkások keresetét. A napibér nagysága ez adómentesség szempontjából közömbös. Hogy mely munkás tekinthető napszámosnak, ez a kérdés már sok vitára és félreértésre adott okot. Napszámosnak tekintendő általában az, aki napibérért szakképzettséget igénylő testi munkát végez és pedig anélkül, hogy a munkaadónál szolgálati viszonyban állana vagy vele szerződéses viszonyba lépne. A napszámos tehát bármely napon felmondás nélkül otthagyhatja munkahelyét, viszont a munkaadó is elbocsáthatja. Állandóan mentes továbbá a kereseti adó alól a diákoknak magántanításból származó keresete. A jótékonycélú előadásokból folyó jövedelem azonban csak annyiban adómentes, amenynyiben a megjelölt jótékony célra fordítják, de, az előadásokon közreműködők tiszteletdíjait meg kell adóztatni. Az általános kereseti adó tehát, amint a fentebbiekből kitűnik, magában foglalja az eddigi I., II., 111., IV. oszt. kereseti adónemeket s a járadékadót. * Nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy a köz- és magántisztviselők adója az új