Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. május (19. évfolyam, 98-120. szám)

1923-05-29 / 118. szám

.­ értesítem .ttrtárs ura­­mindenne­­l a legszebb belül elké­­­l: Kakó, lében , föld iruha ebb kivitelig ! készül­t, 340 motor teljes­ítéssel, kap­csén eladó, arái ek is meg 1.____________ 7. ház 340 izdálkodónak Ipitőipari és tságnál, nagy 841 lák fia felvétetik 1. Csik u. 15 SZ. salt szereket t­. kath. tem- 817 ■en az 1. őr­­­1 szőlő k­é­­s és 450 n.-el akár parcel­­ídor ügyvéd a sz. 341 kálón szerszámok özv. Molnár 318 esést kamatra, biz­­ingatlsara be _______337 isktás, rózsa bur­­a állandóan más. Petőfi-u. 996 képez* fotós ______310 ellett bármily ható, ért. a _________256 1-13. 30 ill 3 szoba, lelyiségekből 1, ért. ugyan- 262 52 sz. alatti­­ba, konyha,­­ ház. Ugyan­­bban besze-259 Zsin 7 és a Török­­negyed rész. 293 Sárdly Undóan rek­lámokat, luk­­ámokat nagy avitésokat el­­szolgálás. 261 Mek­a a legma­­. Tanoncokat lat, Andrássy- 282 *es­­ios kereskedő ,nne pénzbe­­:vásárló, vagy ékperjával is 322 Majd a vallatásnál. Még csak jelezték, hogy a nagy­hatalmak jóindulata valószínűen felénk fordul s hogy ennek folyo­mányaként kilátások nyílnak egy kis parázs kölcsönnek, a felvéte­lére, a mi szkeptikus magyar szo­kásunk — nevezzük szomorú ta­pasztalatokon alapuló megálla­pításnak, vagy emberi megértés­nek — azt mondotta, majd elvá­lik, hány zsákkal telik s majd csak a végén a maradékkal. Ne­mes, nagy elszántsága Bethlen István grófnak és örökérdemü fá­radozása minden hálájára nem­zetének mindenkorra méltó, ezt tudtuk, éreztük s tudjuk kalap­­emelve ma is, de csak azt mon­dottuk, hogy majd a vallatásnál derül ki, mit várhatunk. Az an­golnak és az olasznak rokonszenve becsületes, de a többi nép, pláne ezek a kócosok, itt az első és hátulsó szomszédban, no meg lábful is, csak a gyűlölet pukka­­dását szorítgatták vissza Tehát tudva azt, hogy mind megfojta­nának bennünket egy kanó­ víz­ben, nem kellett túlságos prófé­tai tudomány ahhoz, hogy az el­­gáncsolási szándékot megjósoljuk és a túlbizakodás hangjára egy kis hangfogót tegyünk. És való­ban kiderült már a vallatásnál. A múlt hét végén a párisi Havas ügynökség­­adta le hivatalos je­lentésben a párisi jóvátételi bizott­ság döntését, egy passzus azon­ban nem volt elég világos a je­lentésében. A Magyar Távirati Iroda erre kérdést intézett és a magyarázat megjött. De elhozta azt maga Kállay Tibor pénzügy­­miniszter is, aki szombaton éj­szaka hazaérkezett. E szerint va­lahányszor a jóvátételi bizottság kölcsön kibocsátására hatalmaz­za fel Magyarországot, fenntart­ja magának a jogot, hogy a köl­csön összegéből a jóvátétel cél­jára elvonjon egy részt, mely előzetesen nem lévén megálla­pítva, a nullától az egész jegy­zett kölcsönösszeg erejéig ter­jedhet. Köszönjük szépen a nagy­szerű kegyet, mely­ ilyen elegan­­ciával akar kisemmizni bennünket. Az embernek az arcába szökik az a megmaradt kicsi vére, amit még nem tudtak kiszívni és meg­döbben a lelke, amikor ezt a ne­vetségesen komisz határozatot hallja. Mi kölcsönt kunyerálunk megalázkodva,­­hogy gazdasági állapotunkat rendezzük. Nagyke­gyesen meghallgatnak bennünket s akkor a vége az, hogy adnak, de csak azért, hogy halálos ellen­ségeink, a kócosok hamarabb és jobb valutában juthassanak hozzá a legigazságtalanabb hadisarchoz, mely már nem is annnyira­ sarc, mint haramiafosztogatás. Van hát arca a franciának aláírni ilyen gyalázatos végzést, miután volt arca ugratni bennünket heteken keresztül. És még van arca ezek után eljönni a mi kifosztott, sze­­ rra 30 koronts. Hódmezővásárhely, 1923 május 29. Kedd XIX. évfolyam 118. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: Negyedévre . . 1690 K Vidékre: Negyedévre . . 1800 K telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkezeti és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség ért kiadóhivatal Kossuth-tér i­ gény portánkra és itt vizsgálódni, hogy ezt a sarcot vájjon be le­het-e rajtunk hajtani, hogy van-e mit lefoglalni cimborájának, az oláhnak a rablóhadjárata után. Kiderült hét a vállalásnál. Ami azt illeti, túlságosan nem érde­mes izgulni a dolog miatt, hiszen valljuk meg őszintén, hogy m­ost nem is vártunk. Azt reméltük, hogy kapunk és hogy az a köl­csön segít rajtunk. Tévedtünk. Úgy jártunk, mint a nyazdában a szegény pasas, aki kölcsönt kér s akinek a perköltségek és kama­tok levonásával még fizetnie kell ahelyett, hogy kapnak valamit. S ráadásul kidobják. Úgy kell neki, hogy is merészel pénz m­élkül be­menni egy nyazdai bankba. Döntött a kultuszminiszter a lelkészek és kántorok fájáról. A helybeli egyházak lelkésze­inek és kántorainak hijlevél értel­mében fát adott minden eszten­dőben a város. A nehéz gazda­sági viszonyokra s a város súlyos anyagi helyzetére való tekintettel a tüzifaszolgáltatást 1919-ben be-­­­szüntette a tanács. Az érdekeltek természetesen ebbe nem nyugod­tak meg, kérelmet adtak be a tör­vényhatósági közgyűléshez, azon­ban ott se intézték el kedvezően az ügyet. A közgyűlés határoza­tát a közigazgatási bíróság bírálta felül s kimondotta, hogy a lelké­szek és kántorok részére jár a fa. A közigazgatási bíróság döntését a tanács nem tartotta illetékesnek, azon a véleményen volt, hogy ebben a kérdésben csak a kul­tuszminiszter hivatott dönteni. Most­­ ez is megtörtént, a kultuszminisz­ter a lelkészeknek és kántorok­nak adott igazat, így az 1919 óta visszatartott, illetve ki nem utalt tűzifát ki kell adni. Több milliót jelent ez, de hiába, a miniszteri döntés ellen most már nem lehet protestálni. A Mátyás utca polgársága is sorompóba lépett a burkolatért. Alig van még egy olyan széles, nagy utcája a városnak, mint ép­pen a Mátyás utca és olyan nagy forgalmú sem sok, mint éppen az, mert az Új utca és a vásár­tér egy részének forgalma itt bo­nyolódik le a nagyellomés felé, a teherforgalomnak pedig nagy ré­sze. De az utcának megértő, te­hetős polgárai nem is mástól vár­ják a megoldást, hanem önma­­guktól is már meg is készítették volna a burkolatot, ha a háború és forradalmak minden akarást meg nem bénítanak. Most ők is elérkezettnek látják az időt és ak­cióba léptek. Gyűjtéssel, búzában biztosítják a burkoláshoz szüksé­ges összeget­, mely már nagyrész­ben együtt is van. A szükséges összegnek 85 százalékát szedik össze s a többit, már tudniillik a földmunkát és a homokanyagot a várostól kérik. Megsemmisülés előtt a bécsi magyar „emigráció“. A bécsi magyar „emigráció" már a tel­jes megsemmisülés előtt élt. Az igazság­szolgáltatás sújtó keze elől Bécsbe mene­kült politikai kalandorok már úgyszólván teljesen elnémultak és mivel Ausztriában nem tudják exisztenciájukat biztosítani, szerteszélednek. Egy kisebb töredékük, amelynek Göndör Ferenc és Major József volt sajtófőnök volt a vezére, még bíznak a hazatérés lehetőségében és új­ságcikkekben megállapítják, hogy soha az emigrációnak egyetlen számottevő politi­kusa vagy publicistája egyetlen lépést nem tett és egyetlen sort sem írt Magyarország és a magyar nép ellen, hanem mindig csak a „kurzus“ történelmi bűneit ostorozta. Egyébként írásaikban általános a vélemény, hogy a kisentánt kihasználta az emigráció naivitását és hiszékenységét, de cserébe nem adott érte semmit. Az emigrációs sajtó azonban tovább tolta a kisentant szekerét, míg végre belátta, hogy rágal­mazó hadjárata teljesen hiábavaló. Az emigránsok egyik része Amerikába készül, a másik része pedig a gyakorlati pályákon akar elhelyezkedni. Nagy Sándorné büntetését a kir. Tábla helybenhagyta. Kotormán Juliánná büntetését 8 évre felemelték. Három napos tárgyalás után tegnap hozott ítéletet a szegedi kir. Ítélőtábla özv. N­a­g­y.­ Sándorné és Kotor­­mán Juliánná bűnügyében. A szombaton délutáni tárgyaláson hosz­­szas tanácskozás után a Tábla elutasí­totta a védő,, bizonyítás kiegészítés iránt előterjesztését s ezt azzal indokolta meg, hogy a bizonyítást befejezettnek látja s a már kihallgatott tanuk vallomása alap­ján meg tudja hozni döntését. A kir. Tábla ezen végzése ellen a vé­dők semmiségi panaszt jelentettek be. Ezután Horánszky Miklós dr kir. ügyész mondott vádbeszédet, ismertette az egész ügyet s különösen azt dombo­­rította ki, hogy Nagy Sándorné előre meg­fontolt szándékkal mérgezte el az urát, épen ezért a legszigorúbb ítéletei s az enyhitő szakasz alkalmazásának mellőzé­sét kérte. A vádbeszéd után Balassa Ármin dr két órán keresztül beszélt, felmentő ítéletet kért, mert a tárgyalás anyaga nem bizonyítja Nagy Sándorné bűnössé­gét s az orvosok vallomásából megálla­pítható, hogy Nagy Sándor halálát nem méreg, hanem vesebaj okozta. Hétfőn délelőtt szokatlanul nagy érdek­lődés mellett nyitotta meg a tárgyalást Orosz Pál elnök. Burger Béla, Kotormán Juliánna vé­dője mondta el védbeszédét s kérte "a " vádlott felmentését.­­ Tíz óra volt, mikor Burger Béla be­végezte védőbeszédét s a bíróság ítélet­hozatalra visszavonult. A tanácskozás meglehetősen sokáig tartott s ennek következtében a hallgató­ság már már meglepetésekre számított, sokan voltak, akik azt vitatták, hogy Nagy Sándornét csak gyilkossági kísérletben mondják ki bűnösnek, amennyiben még beismerő vallomásaiban is folyton azt hangoztatta, hogy az ura sohase vette be a Gelencsértől kapott „orvosságokét“. Nem így lett , fél 12 órakor megnyílt a tanácskozó terem ajtaja, a bíróság bevo­nult a terembe . Orosz Pál elnök kijelentette, hogy a tábla a törvényszéknek azt az ítéletét, mellyel özvegy Nagy Sándornét, életfogytig­lani fegyházra ítélte, — hely­benhagyja, Kotormán Julián­ná büntetését pedig, akit a tör- A Szint István Diplanatáta-sír üdítő és tápláló hatása páratlan. Kapható mindenütt * 338 vényszék 5 évi fegyházra ítélt, — 8 évi fegyházra emeli fel. Az ítélet kihirdetése után az elnök megkérdezte a vádlottakat : — Van valami mondanivalójuk ? Mindketten egyszerre feleltek: — Ártatlanok vagyunk ! Az ügyész az ítéletet megnyugvással fogadta, a védők azonban semmiségi pa­naszt jelentettek be, így azután a végső szót a Kúria fogja kimondani. Az eredményt hatalmas tömeg várta a kir. Tábla épülete előtt. Oly nagy volt a tolongás, hogy a rendfentartás céljából rendőröket vezényeltek ki. A tömeg be­várta, míg Nagy Sándornét elvezették a reá várakozó kocsiba, azután csendben szétoszlott. Görög katholikus eráczió a Mária Valéria iskolában. Előkelő vendége volt vasárnap a vá­sárhelyi görög egyház híveinek. Itteni csapatának megszemlélésére, lelkierősíté­­sére és az egyházi egység alapjának le­tételére a városunk falai közé érkezett dr T­ó­m­a Gergely görög katholikus esperes és vasárnap délelőtt 10 órakor a Mária Valéria­ utcai iskola emeleti termében szint mise kíséretében szónoklatot tartott. Beszédében vázolta a magyar görög katholikus egyház történetét, kezdve Al­­tor vezérnél, ki Csanádban az első ekklé­­zsiát megalkotta. Azóta a magyar görög katholikus egyházak egész történetét küz­delmek alkotják az oláh és a szerb gö­rög egyházakkal, mert azok a magyar egyház nemzeti törekvésében bánt, sovi­nizmust láttak s politikai tendenciákat. Ha a magyar egyházak egyesülése, —­melynek legelőbb harcosa M­i­k­l­ó­s­s­y István hajdudorogi püspök, ellen épp­­ emiatt pokolgépes merényletet követtek­­ el 1913-ban, régebben megtörténik, ma­­ nem ott élt a magyar határ, ahova az ellenségek tették. Izzó magyarság , csengett az esperes orációjában vén ’­gig s kérve kérte’ a vásárhelyi híveket,­­ hogy csatlakozzanak az egyházhoz, mely­­ nemesek nemes tendenciáiban, hanem­­ nyelvében is magyar.­­ A magyar nyelvű mise és szent beszéd­­ nagy hatást tett a közönségre. A Nagytakarék közgyűlése. A Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár vasárnap délelőtt tartotta meg első rend­­­­kívüli közgyűlését az új igazgatóság­­ vezetése alatt, a részvényesek igen nagy­­ érdeklődése mellett. Több mint 200 rész­­­­vényes jelent meg, kevés hijján 12.000­­ részvényt, 9000 szavazatnál is többet­­ képviselve A közgyűlést kevéssel 10 óra­­ után nyitotta meg Feri Antal elnök s , mikor a formai részeket, az összehívás­­ igazolását, az előadó, jegyzőkönyvvezető­­ és hitelesítők kinevezését elintézte, —­­ mely utóbbira Kiss Albertet, a G. E.­­ alelnökét, J­a­n­á­k­y Gyula biztosítói­­ tisztviselőt és Bodnár Bertalan tanért­­ kérte föl. — reá tért a kitűzött tárgyak­­ előterjesztésére, melyeket mind egytől­­- egyig egyhangú lelkesedéssel és­­változat­­­­lanul elfogadott a közgyűlés. Ami ez al-I hálommal a részvényesekre legfontosabb volt, az 1922 ik évi osztalékra az 1000 koronás részvényekre 200 korona, a 200­0 koronás részvényekre 400 korona előleg­­ szavaztatott meg, mely a mai naptól kezdve már folyósíttatik is. Már fél 11 órakor Feri Antal elnök a közgyűlést a­­ legkedvezőbb hangulatban be is rekesz­­­­tette, s a gyűlésből csaknem mindenki azzal a megnyugvással távozott, hogy­­ a takarékpénztárnál a legrövidebb idő alatt teljesen helyre fog állani az üdvös belbéke, mely az intézet műkö­­­­dését biztosítja, mert a gyűlés példás , rendben és egyetértő hangulatban folyt le.­­ Gyűlés után 12 órakor a részvényesek nagyobb része a Tisza-szállodában gyűlt össze egy kis barátságos ebédre, mely alkalommal Temesváry Imre nem­zetgyűlési képviselő, az uj igazgatóság elnöke, dr Szappanos Mihály főta­nácsos, az uj igazgatóság helyettes elnö­ke, dr C­s­o­­­s­c­h Gyula orvos, K­o­­k­o­v­a­y János részvényesek és még

Next