Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. szeptember (19. évfolyam, 196-220. szám)
1923-09-01 / 196. szám
Hódmezővásárhely, 1923 szeptember 1. Szombat mmammmmmmaBammmmmmnmmmimm — ■■■■—— Előfizetési ár helyben: negyedévre . .-------K Vidékre: Negyedévre . . — — K Telefonszám: 87 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP . Ara 150 korona. VASARHELYi XIX. évfolyam 196. szám. 108.t erke«251- as lap tilajdono». KUN BÉLA Felelős szerkesztő PFJÉRVARY JÓZSEF S?«rkeaz?5*ése kiadóhivatal Kosuth-téri. az orosz paradicsom. Mikor Trockij, meg Lenin hónuk elatt »a Marx könyvével és évükben a rohamkéssel Oroszország élére állottak, azt mondották : egy isten van, illetőleg csak volt az égben s egy osztály van a földön s ez a munkásosztály, csináljuk meg hát az orosz munkásság eldorédését, melynél szebb még soha nem volt a földön, hozzája hasonló is csak egyszer, mikor az Úr teremté Ádámot és melléje randelé Évát. A munkásnak 10 óra volt a dolgozási ideje régen. Sok ! Mondta Leninnek ! Sok ? Hát legyen kilenc ! Ez is sok ! Hát legyen nyolc. Lassan lementek egészen napi 2 óra hosszára, amellett szombaton, csütörtökön és hétfőn pihenőt tartottak. Éppen úgy tettek, mint a világverő híres ,de a vörös hadseregben csapatai. Hogy most sáros az út, most szemetel az eső, kicsit ólmos vagyok, nem rukkolunk tiszthelyettes elvtérs. És lassan kezdett rogyadozni minden : hús, kenyér, krumpli és mindig kevesebb termett s folyton több lett a rongy ! Elvesszük a burzsujoktól ! Ordították. El is vették. De ez is elfogyott s akkor jött az éhhalál. Ez még Marxnál is nagyobb úr, meg Leninnél. Most azután, mivel a soványság miatt egymást sem tudják megenni, újra kezdenek ráfanyalodni a dologra. Egy francia író meséli el az orosz munkásság félrevezetett buta tömegének nagy katasztrófáját, írja, hogy eleinte csak a nyolcórás munkaidőt állítják vissza, majd ezt is kénytelenek felemelni, mert a dologtól elszokott munkások nem dolgoznak megközelítőleg sem ennyit, mint azelőtt. így lesz a munkaidő előbb kilenc, majd tíz és igen sok esetben 12 óra naponta. Arra is kényszerítik a munkásokat, hogy mondjanak le a szombati pihenőnapjukról. 1920. év elején kötelező munkára mozgósítanak mindenkit, beszüntetik a munkások ellenőrzési jogait és szigorú fegyelem alá vonják őket. De nemcsak azokra vonatkozik a mozgósítási rendelet, akik egy gyár kötelékében állanak, hanem mindazokra, akiknek munkájára éppen szükség van az illető gyárban. Hiábavaló a szovjet kormány minden mentegetőzése, hogy mindez a munkásság érdekében történik, nem tudják meggyőzni az orosz munkást, hogy most jobb a helyzete, mint volt a cári uralom idején. Annál is inkább, mert a termelés folytonos csökkenése miatt a kormány kénytelen volt a nagy garral beszüntetett akkordrendszerre visszatérni. S hogy a munkásokat fokozott erőkifejtésre serkentse, jutalmakat rendszeresített a szorgalmas munkások ösztönzésére. Viszont azonban bírsággal sújtják azt a munkást, ki kelleténél kevesebbet dolgozik. Háromnapi igazolatlan távollét esetében fegyelmi bíróság elé állítják a munkást és kényszerítik, hogy az elmaradt munkát a rendes munkaidőn kívül pótolja. A bolsevikok eljárása teljesen a középkor szokásaira emlékeztet. Hiszen még a tartózkodási helyét sem szabad vétoztatnia a munkásnak s a rendeletek vasszigora köti a gyárhoz, és kényszeríti túlfeszített rabszolga munkára. És sztrájkolni ? Gondolni sem mernek erre ez orosz munkások többé, hiszen a sztrájk államellenes bűncselekmény, így fest az a bolseviki eldorédé. Menjen oda hát, aki itt nem fér a bőriben. . Vasárnap felkerekedik Tabánnak népe és népgyűlést tart a Jókai, Bolond és Szerencse utcák kiburkolása ügyében. A népgyűlés délelőtt 10 órakor a Szerencse utcai iskolában lesz. Az a több évtizedes törekvés, mely Tabán városrész népének lelkében él s mely a várostól, mint édesanyától várja, kéri, sürgeti azt, hogy végre ezt a talán nagy részt szegény néposztály lakta, de régi hűségben, becsületben soha el nem maradó városrészt kezelje édes gyermeke gyanánt és a három utcát, mint amelyekkel átjárása, forgalma biztosítva van, sürgősen, még ez év őszén burkoltassa ki, hogy már a tél sara ellen találja meg védelmét a városrégz népe s ne legyen kénytelen ezután is széttépetni kocsiját, sárban vonszolni tíz kilónként tüzelőjét, élelmét és nyomorogva juttatni el a köves alig koporsóba zárt halottját. A lehetőség meg van. A rakpart kövei rendelkezésre állanak, homok akad a város bányájában, a polgárság hoz áldozatot, aki nem tud, ad fuvart s akinek lova sincs, oda adja a két karját. A jóakarat is meg van. Ezeket önti majd formába a népgyűlés, melyet Losonczy Endre lelkész és társai vasárnap délelőtt 10 órára hívtak össze a Szerencse utcai iskolához. Minden érdekelt ott legyen 1 50 ezer már a vagyonváltság díjja. Ma ismét a búza árával kapcsolatos átirat érkezett a pénzügyigazgatóságtól. A miniszter utasítása alapján a szeptemberi vagyonváltság búza árát közölte a pénzügyigazgatóság. Régen már csak szórványosan fizetik ezt a valamikor nagy fontosságú Hegedűs féle találmányt, sokan már azt is gondolták, hogy kiment a divatból, de nem. Nagyon sokan vannak még, akik felé se néztek még az adóhivatalnak, vagy akik annak egy részével hátralékban vannak. Ezért szabja meg hűségesen, hónapról-hónapra újólag a gabonaváltság árát a pénzügyminiszter, mint most is. E szerint szeptemberre a gabonaváltság ára mázsánként 50 ezer korona, míg ezzel szemben a búzaföldadó váltsága csak 30 ezer. A pénzügyi kormány ezzel a kedvezménnyel kecsegteti a polgárságot, azért jó lesz ezt figyelembe venni és sietni a lerovással, mert majd egyet gondol a miniszter és 50 ezerre emeli a búzaföldadót is, mint ahogy tavaly egyszer váratlanul felemelte a váltságot. Aki azonban egyszer befizette a pénzt, az könnyen beszél, mert arra az emelés nem vonatkozik, visszaható ereje annak nem lévén. A kölcsön hírére olcsóbbodást várnak. Genfben ma kezdették el a népszövetségi tárgyalásokat s ma alakult ki a Mussolini és Benes találkozása nyomán a hangulat irántunk. Ma került nyilvánosságra az olasz kormány félhivatalos lapjának, a Nacionalnak vezető cikke, mely olyan, akárcsak Mussolini maga mondaná. S ebben az áll, hogy hiába mesterkednek a kisantant, van egy nagyhatalom, mely soha Integ nem engedi, hogy Magyarország gazdaságilag legyöngíttessék, így a külföldi kölcsön ügyében sem tűr gátló beavatkozást. Mindezek alkalmasak annak a feltevésnek a megerősítésére, mely szerint Magyarország ügye most már jobban áll és a külföldi kölcsön valóban és hamarosan meg lesz. Ettől vár mindent a magyar kormány és ettől vár javulást a magyar nemzet is. És hogy nem alap nélkül, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy pusztán a jó hírek hatása alatt Budapesten már megcsapta az emberek arcát az olcsóbbodás szele s például Vásárhelyen a legszebb szalonna 14 ezer korona volt és nem 16— 20, ahogy egy héttel ezelőtt adták. Az emberek kezdenek jobban vigyázni és ráülni a pénzre, emiatt már tegnap sok téren megállt a vásárlás és az emberek a pénzt begombolva várnak, mert érezték, hogy hamarosan emelkedik pénzünk, ha sikerül a kölcsön. A nagy lakodalom a Népkertben lesz. A vásárhelyi zöldségtermelők az előző években megmutatták, hogy van bennük teremtő erő. Itt, a sivatagban, hol még a búzaszál is úgy hajladozik, mintha mosolyogna azon, aki szegfűt, paprikát, meg karfiolt ajnároz, bátor nézéssel mertek szembe nézni ezzel az ostoba előítélettel. Azután megmutatták, hogy nem ijednek meg az időtől. Öntöztek, locsoltak, verejtékeztek. S míg a határ a szemeivel se látott dinnyét, ők súlyos ezreseket kerestek abból. Megmutatták, hogy van bennük alkotó erő, elhatározás, munkakedv és elszántság. Hogy gyönyörű dolgokat tudnak termelni. Most megmutatják, hogy mulatni is tudnak és mulattatni. Nagy népünnepélyük vasárnap lesz a Népkertben d. u. 3 órai kezdettel. Délelőtt a fúvós bandával lakodalmi felvonulást rendeznek, ahol mtmmsmmmmsmm Nagy József lesz a fölmars, aki még egyszer megkívánta a kérőséget. A népkertben népies mutatványok lesznek, sátorokban gyümölcs és vetemény kiállítás, este bál. Az egész várost ez után is szívesen invitálják az ünnepélyre. Az iparosság részt kér a lakásépítő országos akcióból. A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége elnöki tanácsülést tartott, amelyen foglalkozott az őszi program megállapításával és a szeptemberi rendkívüli közgyűlés előkészítésével. A szövetséget a jövőben fokozottabb munkára utalják azok a kérdések, amelyek éppen az utóbbi időben olyan mélyen belenyúlnak az iparosság életébe. A közgyűlést, ahol a legújabban fölmerült kérdésekről lesz szó, szeptember 3-án a Károlyi-palota nagytermében tartja a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége, amelynek programján Müller Antal az adóvalorizációról, Miklós Ferenc a szövetség ügyésze pedig az uzsorabiráskodés kérdéséről fog előadást tartani. Vezető helyen a közgyűlés programjáról ezeket mondották: — Szövetségünket az uzsorabiráskodás ügyében kiadott rendeletén, s az adóvalorizáció kérdésén kívül legújabban a lakásépítési akció tervezett lebonyolítása érdekli. Mivel a lakásépítési akció egész sereg iparágat foglalkoztat, nagyon fontos a kérdésnek az elintézése. Mi már a lakásépítési akció nemzetgyűlése tárgyalása alkalmával is figyelő szemmel kísértük ezt az ügyet, és félő, hogy a nagyvállalkozók és bankok mellett elfeledkeznek a kisiparosokról. A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége mindent megtesz, hogy a lakásépítési akció keretében a kisiparosság érdekeit a legmesszebbmenően megvédje A kisantant csaló, a nagy pedig hunczut. Gróf Apponyi Albert nem nagyon bízik a külföldi tárgyalásokban, mert ott még nagyon messze járnak az igazságtól. Apponyi Albert gróf a minap érkezett haza külföldi útjáról, ahol a magyar kormány képviseletében tárgyalásokat folytatott. Legutóbb a genfi népszövetségi ülésen, majd a kopenhágai interparlamentáris konferencián vett részt a magyar kormány megbízásából. Apponyi Albert gróf egy újságíró előtt a következőkben nyilatkozott: — Az ország külpolitikai helyzetét illetőleg, ha őszinte akarok lenni, nem jó benyomásaim vannak. A nemzetek szövetsége tanácsánál végzett munkából azt a következtetést kell levonnom, hogy ott nagyon nehéz lesz igazságot kapnunk ha igazunk a még mindig dédelgetett államok igazi vagy vélt érdekeivel ellenkezik. Abban az ügyben amit én képviseltem, lehetetlen lett volna ellenünk dönteni ennélfogva a tanács egy vékony ürügyet keresett arra, hogy a döntés elől kitérjen. Még azok az államok is, amelyek velünk rokonszenveznek, nehezen határozzék el magukat arra, hogy a rokonszenv kedvéért volt szövetségeseikkel ellenkezésbe kerüljenek. Egy kivételt vélek látni abban a magatartásban, amelyet Olaszország és különösen Anglia a mi külföldi kölcsönünkó ügyében tanúsít, mert ebben az ügyben ott valóban erélyes támogatást nyerünk. Nincs tehát kizárva, bár túlságosan vérmes reményeket nem szabad táplálnunk, hogy a miniszterelnök genfi útja el fogja hárítani az akadályokat, melyek e kölcsön elnyerésének még útjában állanak, annál is inkább, mert ott a jóakaró nagyhatalmak támogatása mellett találkozható a kisenfente vezető államférfiéival. — Az előbbiekből önként következik, hogy a belső konszolidációnak — értve ezalatt közgazdasági erőforrásainknak fenntartását, fokozását és céltudatos kihasználását is — milyen óriási jelentősége van külpolitikai helyzetünk tekintetében. Magam teljesen kívüle állok minden