Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1924. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1924-03-01 / 49. szám

2 Olvasókör megalakítása és ered­ményes működése az ő nevéhez fűződik. A földtől, szép tanyájától, a Puszta tiszta levegőjétől pár éve vált meg hazajött lakni Rákóci­­utca 21. szám alá, vejéhez s leá­nyéhoz, K. Szűcs Andrásékhoz. E múlása hirtelen jött; csütörtök es­e még rendesen megvacsorázott, pipált, éjjel rosszul lett s pár percnyi szenvedés után lelke meg­tért Alkoójához; érelmeszesedés következtében beállott szivbénulás végzett vele. Az érdemes férfiú temetése ma délután 2 órakor lesz a Rákóci u­cai gyászháztól. A sírnál Kun Bé­a nemzetgyü­rsi képvise­ő fog bucsubeszédet mondani. Siratján : neje, gyermekei, továbbá a nagy­­kiterjedésű Török Rostás,­­ Szüc­, Hegedűs és Csanki- családok. Beke por író! Tanácskozások Bethlen vezetésével. Budapestről jelentik . Megbízható infor­máció­­k szerint igen nagyjelentőségű tár­gyalások kezdődtek Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklete alatt. A ta­nácskozáson a pénzügyi szanálás összes részletkérdéseit és az ezekre vonatkozó összes tervezeteket letárgyalják. A legutóbbi tanácskozáson értesülése­ink szerint csak általános jellegű kérdé­sekről tárgyaltak, a részlet­kérdéseket csak a legközelebbi tanácskozásokon fog­ják megvitatni. A tekintélyeket Szent István koro­nájának ragyogása állítja vissza. A Keresztény Gazdasági Párt Klubbavaló gyűlése. A Keresztény Nemzeti Gazda­sági párt csütörtök este megnyi­totta új klubbhelyiségét közel 200 főnyi közönség előtt. A megnyitá­son részt vettek a párt nem poli­tikus tagjai is. Ta­bódy Tibor födbirtokos üdvözölte a pártot. Az üd­vöz lópro­fi Ej I 11­3 t­­ar dór prelá­ns nemzetgyűlési képviselő válaszolt, a következőket mondotta: — Padunkat — úgymond — fő­leg egy gondol­a jellemzi. Mi a keresztény Magyarországot akar­juk. Ez a politikai csoport nem gyűlölködik, hanem a H­za sorsá­val törődik. Mi azt hisszük, hogy tekintélyek leromlott uralma csak akkor kezdődhetik újra, amikor Szent István koronája ismét ra­gyogni fog. Kell egy olyan pártnak lenni a közéletben, mely teljesen mentes a korrupció­ól. Rengeteg olyan igazság van, melyet fel kell karolni. Mi is harcolunk a szo­cializmus tisztult ideáljáért, de mi nem vagyunk egy országnak sem pártsa. Kállay és a belföldi kölcsön. Budapestről jelentik: A kormányhoz igen közel álló körök újólag megcáfolják ezt a hírt, mintha a kormány Kállay volt pénzügyminiszternek a belső kö­csön lebonyolítása körül diktatórikus hatalmat vo­n. A gazdatársadalom és a kényszer­­kölcsön. Budapestről jelentik : A kormánypárt 12 és bizottsága tagjai között csak egy pontban mutatkozik ellentét : a föld meg­terhelésében. Egy része azt kívánja, hogy az agrár­társadalom is vegye ki a részét a kényszerkölcsönből, többen pedig azt hangoztatják, hogy a gazdatársadalmat csak enyhe mértékben kell megterhelni, azert a föld már bőségesen áldozott. Hi­teles adatok szerint több mint száz milli­árd koronát adózott annak idején a gaz­­datársadalom, míg az ipar és kereskede­lem alig 500 milliárdot. Bic János lesz a pénzügyminiszter. Budapestről jelentik . A pénzügyminisz­teri tárcát a miniszterelnök valószinüleg holnap betölti. Az uj pénzügyminiszterre igen nehéz feladatok várnak. Az uj pénz­­ügyminiszter dr B­u­d János lesz, akivel Bethlen István gróf már hosszabb idő óta tárgyal. Egyebekben V­a­s­k­ó Lajos­­megmarad kereskedelemügyi miniszternek. Dr B­u­d János pénzügyminiszter kineve­zése talán már holnapra várható. 81% m­iás - A mezőgazdasági munka és napszámbérek megállapítása. A polgármester tájékoztatója: írtuk, hogy a mezőgazdasági munka- és napszámbéreket illetőleg megállapodás jött létre. Ezzel kapcsolatban S­o­ó­s István dr. polgármester az alábbiak közlésére kérte fel lapunkat: Közhírré teszem, hogy a munkaadók és munkások kiküldötteivel együttesen tartott értekezlet az 1924 évi mezőgazdasági munkabéreket illetőleg a következő meg­­állapodásokat fogadta el: Aratás és berakodás díja 1100 négy­szögöles koho­ránként marokverő nélkül, mindenféle gabonából hatvan (60) kg­, marokverővel nyocvan (80) kg. Ezek a díjak élelmezéssel együtt értendők. Ha a munkaadó élelmezést nem ad, akkor tar­tozik konvenció címén hetenként és pá­ronként harminc (30) kg búzát, kettő (2) kg. szalonnát és így (2) kg. sót, ezenkívül az egész munkálat tartamára az egyébb hozzávalók és főzelék helyett egyszer­­mindenkorra tíz (10) kg búzát és egy (1) kocsi szalmát a­z intenció-oknak kiadni Sóval való nyomtatás mellett aratástól a te­jes bevégzésig a munkadij 1100 négy­szögöles kisholdanként hetven (70) kg. gabona, azonkívül egy kocsi buzaszalma. Részkereset egetén az őszi gabonából a 9 is (kilencedik) a tavaszi gabonából a 8 ik (nyolcadik) rész adandó és ezenkívül egy kocsi buzaszalma. A cs­pli gép mellett alkalmazandó mun­kások díja, a munkások közé sorozva a­z etetőt is a csáp,ésért a géptulajdonos részére megáll,­tnendó gabonadíj fele ré­sze (50 százalék.) azzal, hogy a munká­sok részére eső 50 százalék után fizetendő keresed­és forgalmi adó a munkások által fizetendő. A munkások közé a sűtő és a gépész nem tartozik s azok járandóságá­nak kifizetéséről a gép­ulajdonos­a gép keresetből javára eső másik fele része (50 százalék) terhére köteles gondoskodni. A cséplőgép melletti munkásoknak a munkaadók minden mázsa búza után az alábbiak szerint megállapítandó összeget tartoznak készpénzben szalmapénz címen megtéríteni a­­ célból, hogy abból a mun­kások tüzelőanyagot szerezhessenek be. A fizetendő összeg mennyiségének kiszámí­tásánál ala­put az veendő, hogy a mun­kások min­den — a gazda magtárjába be­öntött — mázsa búza után az 1923 ik év­ben mázsánként 25 koronát kérelmeztek, — megállapítani. Ez — ha a bum mázsája az 1924 ik évi cséplés idejére 50 ezer ko­ronát, érték­eltetikt - minden 100 mázsa búza után 5 kg. búza árénak felel meg, minélfogva a kiszámításnál ezen egységek veendők alapul. Ezeken kívül — közös megegyezéssel — elfogadják a kiküldöttek egyhangúlag még a következő megállapításokat is: A munka tartama alatt megbetegedett munká­t a munkaadó saját igáján haza­szállítani, orvossal és gyógyszerrel ellátni tartozik , a munkást semmiféle visszafi­zetésre nem kötelezheti A munkaidő napi 15 órás keretben 12 óra Szombat este 6 órakor munkaszünet kezdete. Munkaadó tartozik a munkásokat haza és kiszállítani. Munkavezetőt a munkások maguk kö­zül bármikor szabadon maguk választhat­nak.A fenti pontok alatt feloro­t munkála­tok után a munkások semminéven neve­zendő ingyenes munkát végezni nem tar­toznak. ________ Munka végeztével tartozik a munkaadó a munkások mindennemű járulékát haza­szállítani. A munkások kötelezik magukat a mun­ka tökéletes és pontos elvégz­ésére, úgy, amint azt az egyezségük a munkaadóval szemben megkívánja A munkások kötelesek a munkaadóval jó viszonyban lenni viszont a munkaadó is tartozik a munkást, mint felebarátját, tiszteletben tartani. Munkaadó tartozik jó ivóvízről és meg­felelő nyugvóhelyről gondoskodni. A munkások kijelentik, hogy aratásnál a megállapva levő népi 12 órás munka­időhöz, az aratói tartama alatt, nem ra­gaszkod­nak. A kukoricaföld megmunkálása a har­madik részért történik, kétszeri megkapá­­lással s a gazdának jutó rész teljes beta­karításával végződik. Ha tengeri nem te­remne az esetben az elvégzett összes mu­kék után a megfelelő napidnak 50 százaléka kifizetendő. A munkás részére eső kukoricatermést a gazda hazaszállítani tartozik. Ennek el­lenértékéül a munkás 3 hold harmados föld után 2 népi mu­kát végez a gazda élelmezésén díjazás nélkül. Ezen 2 napi munka ledolgozása július és augusztus hónapban nem követelhető. Napszámbérek a következőként állapíttatnak meg bármilyen mezőgazda­­sági és ipari segéd­munkásoknál azzal, hogy amennyiben a napszám készpénzben fizettetik, a megállapodás esedékes búza értékéül a napszám pénz összegének ki­számításánál mindenkor a hét p­eteki napján elért helyi forgalmi búzaár veendő. Március hónapban élelmezéssel napi 5. 4 kg­ búza, élelmezés nélkül 7. 5 kg bum. Április hónapban élelmezéssel napi 9 kg, élelmezés nélkül napi 12 kg búza. Május is j­u­n­i­u­s hónapban élel­mezéssel napi 16 kg., élelmezés nélkül napi 20 kg búza. Július és augusztus hóna­pokra élelmezéssel napi 25 kg. búza, élel­mezés nélkül népi 30 kg. búza Szeptember hónapban élelmezéssel napi 25 kg csöves kukorica, élelmezés nélkül népi 35 kg. csöves kukorica. Október hónapban é­elmezéssel napi 5­4 kg. búza, élelmezés nélkül n­ő 7, 5 kg búza. M­u­n­k­a­i­d­ő : Január, február, már­­cius, október, november és dec­mber hó­napokban 9 órás keretben napi nyoc (8) óra, április, május, jú­nus és szeptember hónapokban napi 12 órás keretben napi tíz (10) óra, július és augusztus hónapban napi 15 órás keretben napi tizenkettő (12) óra. Órabér minden egyes esetben a napi munkadíj alapján számítva. Amidőn a kiküldöttek által egyetértéssel elfogadott fentebbi megállapod-­sokat kö­z­hírré teszem a magam részéről is kérem úgy a munkaadókat, mint a munkásokat, hogy munkaalkalmaknál a fentebb közölt megállapodásokhoz és illetve munkabé­­rekhez alkalmazkodjanak. Egyben a mun­kaadókat arra is kérem hogy munkála­taik elvég­eztetésére a lehetőséghez képest helybeli munkásokat alkalmazzanak s ez által a munkásaink megélhetését tőlük tel­hetős­g mozdj­sák elő. Dr. Soós István polgármester. Mindenki emelést kér. Hétfőn ülésezik az Árvizsgáló. Az Árvizsgáló Bizottság — mint már jeleztük — hétfőn délután 5 órakor gyűlést fog tartani. Az árvizsgáló hétfői ülésén igen fontos határozatokat fognak hozni, amennyiben a kérelmek egész tömege érkezett be. Emelést kértek a pékek, a mé­szárosok, a szódavízgyárosok. A Gazdasági Egyesület nevében Balogh Sándor alelnök s a tejszövetkezet nevében Cz. Nagy Kálmán adtak be kérelmet, mely­ben azt akarják, hogy a tej és tejtermékek árát oldják fel az ármegállapítás alól. A kérelemben rámutatnak arra, hogy Vásárhelyen a tejtermelés csőd előtt áll s a baj ott van, hogy Szegeden többet fizetnek a tejért, mint Vásárhelyen s ebből kifolyólag a kofák nagymennyi­ségben viszik Szegedre a tejet. Előbb utóbb az fog lenni, hogy Vásárhely fogyasztóinak igényeit nem lehet kielégíteni, mert a fe­lesleg­­es Szegedre vándorol. Egyik fontos tárgya lesz az Árvizsgáló Bizottság ülésének az ipari munkák és ipari készítmé­nyek árainak megállapítása is. Az erre vonatkozó adatokat a bizot­t­ság beszerezte s ezeknek alapján­og dönteni. A vidéki lakásépítések. Budapestről jelentik : „A népjóléti mi­niszter a vidéki lakás ép­tési célokra 10 milliárd koronát utalványozott ki, amelyből Sopron és Gyöngyös 2­2 milliárdot és a többi városok 1,1 milliárdot kapnak. A házhelyeket a városok adják, a házak 60 évig az állam tulajdonát képezik, mely után a város tulajdonára szállnak vissza. Segít a város az ínségeseken. Lapunk egyik közelmúlt számá­ban megírtuk, hogy Soós látván­yi polgármesternél egy nagyobb küldöttség jelent meg azok közül, akik a városi inségakció kereté­ben segélyeztetek s azt kérték, hogy a hosszúra nyúlt tél követ­keztében a fával való segítést tartsa farm a város, mert a drága tűzrevalót megfizetni kereseti al­kalmak hiányában képtelenek. 1924 március 1 A városi tanács E tegnep tartós ülésében foglalkozott a kérdéssel s úgy határozott, hogy azoknak, akik februárra nem kaptak fát, mert már nem jutott, — részüket a közcé­lokra lefoglalt fából kiadják. A tanács teljesítő képességének legvégső határig ment el ezzel s attól, hogy az akciót tovább foly­tassák, — szó se lehet, mert erre fedezetet nem találnának. Körülbelül kétszáz olyan egyén van, akiknek februárra már nem tudtak fát adni ezek kérése tel­jesü­li fog s ezzel a fával való meg­lyezés 13 év. Nyolcvan millióba kerül a szolgák ruhája A tanács jóváhagyta az árlejtést. A közigazgatási bíróság döntése folytán­ a városi tanács elhatározta, hogy a város szolgái és kézbesítői részére ruhát csinál­tat. A bíróság döntése értelmében vissza­menőleg kellett volna megtérítést adni a szölgeknek ők azonban erről lemondtak A tanács Juhász M­­ály dr tanács­nokot bízta meg, hogy tartson árlejtést. A megbízásnak Juhász tanácsnok eleget tett, az árlejtést csütörtökön meg­tartotta. Az árlejtésen két pesti cég jelent­kezett, Szalmán Géza és a Kisipari Hitel­szövetkezet szabó csoportja. A kedvezőbb ajánlatot, mely szerint a szállítandó ru­hák körülbelül nyolcvan mil. Hóba kerülnek, az utóbbi cég tette. Az árlejtés eredményével tegnap foglal­kozott a tanács s azt jóváhagyta, a szál­litással a fentnevezett szövetkezetet bízta meg A szolgák ruhája pár hét alatt elkészü­l, itt is lesz. Gömbös Gyula előadása a háború­ról és a katonai mulasztásokról. Gömbös Gyul­i nemzetgyűlési kép­viselő az O­­zágos Nemzeti Klubban csü­törtökön .A hadműveleti és poli­ikai veze­tés a világháborúban* címmel nagy és előkelő közönség jelenlétében előadást tartott. Az előadásnak lényege a legfelsőbb állami vezetés egyesítésa volt, mely nélkü­lem sikerek el sem képzelhetők. Szerinte ha katonailag meg is tehete­m volna rá a háborút, a háború előtti időben olyan politikai és ezzel összefog géz­ben oly­an katonai mulasztások tör­téntek, amelyek a monarchia fel­­készültséget a háborúra lényegesen csökken­ették, úgy hogy ebnormis kami mni zsen­ialitas és számos szerepetlen kö­rülmény közbejátszása eredményezhette volna a teljes győzelmet. A Programm az allem és a nemre naggyá tevése, a lakosság boldogságának az elérése, egy államelkotó faj kitermelése és annak a s­ubremációjának a biztosí­tása. A programit ideje nem lehet más, mint az élt takarás Programmja, amelynek végrehaj­tsával tisztában kell lennie min­den államférfiunak Ezért szükséges, hog a katona tisztában legyen a politikus programjának a lényegével, a politikus pedig tisztában legyen a katona törekvésé­vel és hogy az e­gész nemzet olyen irány­elv szerint irányít­­ssék, melyek eleve ki­zárják a szentimentális, de a reális életbe soha be nem következő eszmék kiterme­lését. A háborút az kezdje el, aki győzni akar és háborúra vezető politikát az foly­tasson, a ki semmit sem mulaszt el a siker biztosításának az előkészítésére. VÁROSI MOZI. Heti műsor: Vasárnap délután 5 és este 8 órakor: Vadállatok között. Az élet koronája. Kedd : Iramszarvas csod­ája. Szerda: Iramszarvas csodája. Csütörtök: Egri csillagok, Fix Fox az olajban. Péntek: Egri csillagok, Fix Fox az olajban. A városi moziban ma estére szünet lesz Vasárnap két előadást tartanak , ebeken a­­Vadállatok k­ö­z­ö­tt“ és az­­Élet koronája“ című filmeket mutatják be Mindkét darab elsőrendű filmalkotás, me­lyeket a fővárosi színpadokon nagy tetszés mellett játszottak. A jövő heti műsor iga­zán nagyszerűen van összeállítva — Ked­den és szerdán az .Iramszarvas csodája* cimü amerikai újdonságot, é­s önökön ér pénteken pedig az .Egri csillagok* cimü történelmi filmet mutatják be Az előadá­sokra felhívjuk e közönség figyelmét. 1 újr­a ada őrség | nagyérm­nek jő ! az Ő­sz sokban foglalt lye­ket zottakl Egész Sato­alji a megs nunista feld­rits­a már ki a le­vét. A két gyón ki se »laki Hivat­­al : Köv«I­m Sert ér Válás Marh • Borjú Juh Vag« S­aló Széni Luczi Kővé Tmiás A ken 100 ta Dinát 3zok: Let Líra Franz­ovek­ Dollá Ango­luza Egyéb 9 kg Egyéb RoZ8 Takar íab Penge Korpa Kőnn Nahé 4, Áppar i van ele Sövény Üzletek róna. E cérna, külön I A szike­fold­éli Dóda 1­ben 4 kiadó­t ad. Ért Egy szó ajánlati izém­­ Bajatór Szentet esetleg háznál A csőn belöl 7 Gergely Eladó szalma II. Mai-jával,­­ jutányc­se Az ősz árumitái kopám azokat mag­am megjelt­nek. K m

Next