Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1924. április (20. évfolyam, 74-97. szám)

1924-04-01 / 74. szám

2 A költségvetés tárgyalása. A folyó évi költségvetést, melyet meg­előzőleg egy bizottság is átvizsgált, — Bé­re­c­z­i Pál dr tanácsnok ismertette. A költségvetés szükségleti része 6 és fél milliárd , fedezeti része 3 és fél milliárd. A költségvetésben szerepel a fürdő át­alakítása 120 millióval, a kisállomáshoz vezető út kijavítása 28 millióval, ezenkí­vül beállították a tisztviselők 40 százalé­kos aranyparitásnak megfelelő fizetését, mely július 1-én válik esedékessé. A javaslat szerint a hiányt a földadó, a kereseti adó és a társulati adó pótlé­kolásából fogják fedezni. A közgyűlés a költségvetési tervezetet vita nélkül általánosságban és részletei­ben elfogadta. Az utcák burkolása. A tanács javaslatot terjesztett a köz­gyűlés elé az utcaburkolási szabályren­delet olyképen való módosításáról, hogy amennyiben valamelyik utca lakosságá­nak kétharmada a burkolást kéri, ez a kisebbségre kötelező. A javaslattal kapcsolatban Banga Sándor azt kívánta, hogy a burkolás költ­ségeihez a város egyeteme is járuljon hozzá. Felemlítette a Jókai, Agyag és Sze­rencse utcákat, melyeket ki kell burkolni. Kun Béla azt fejtegette, hogy jelenleg arról van szó, hogy a szabályrendeletet módosítják. Mint konkrét esetet felhozza, hogy a burkolt utcák folytonosságát meg­szakító Szerencse, Agyag és Jókai utcák burkolását már 1912-ben kimondta a köz­gyűlés s hogy nem hajtotta végre, az csak a viszonyokon múlott. Ismertette ezt az akciót, mely ezen utcák kikövezésével kapcsolatban a református egyház részé­ről megindult s azon kívánságának adott kifejezést, hogy ezt a tanács a jövő havi közgyűléshez terjessze be döntés végett. László Jenő dr és Bodrogi Bálint felszólalása után C­s­á­k­y Lajos dr h. polgármester jelentette ki, hogy a Kun Béla által kérteket a tanács teljesíteni fogja s legközelebb módot ad a közgyű­lésnek a döntésre. Cséky Lajos dr szavai után a köz­gyűlés a tanács javaslatát nagy többség­gel elfogadta. Kisebb ügyek. A köztisztasági vállalati díjakat fel­emelték, ugyancsak felemelték mérsékelten a kéményseprési díjakat. Kun Miksa vendéglősnek engedélyt adtak arra, hogy a Központi szálló előtt kioszkot létesíthessen. A bérkocsisok felebbezésének részben helyt adtak. Még pár apró ügyet intézett el a köz­gyűlés s a tanácskozásokat S­o­ó­s István dr polgármester 12 óra után berekesztette. Az ellenzék deklarációban tiltakozik a pénzügyi javaslat ellen. Budapestről jelentik: Az ellenzék a nemzetgyűlésen felolvasandó deklarációk­ban óhajtja kifejezni tiltakozását a szaná­­lási javaslatban foglalt felhatalmazás ellen és a Ház színe előtt indokolja meg ma­gatartását. Mint értesülünk, a mai napon valóban döntő megbeszélések folytak eb­ben a kérdésben. Délben 1 órakor ültek össze a polgári ellenzék tagjai és a szo­cialista képviselők értekezletre, amelynek célja az volt, hogy az esti értekezleten állásfoglalásukat kifejthessék, Hegymegi Kiss Pál egy deklará­­ciós tervezetet dolgoz ki és azt ma bizal­mas értekezlet elé terjeszti. Az ellenzék állásfoglalása tehát a mai tanácskozáson dől el. A szociáldemokraták valószínűleg a deklaráció mellett foglalnak állást, azonban bizonyos, hogy senki sem gondol ma már obstrukcióra.­­ Az Egységes Párt propaganda­­gyűlése a Gazdasági Egyletben. Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta a helybeli Egységes Párt propaganda ülését a Gazdasági Egyesület társalgó termében. Balogh Sándor, a Gazdasági Egye­sület alelnöke nyitotta meg az ülést, el­mondván megnyitó beszédében, hogy az Egységes Párt propaganda üléseket fog gyakorta tartani úgy a bel-, mint a kül­területen, de ezúttal sajnálattal állapítja meg, hogy a mai ülésen kevesen jelentek meg, de átéri az ittlevőket, hogy az el­hangzottakat mondják el azoknak is, akik egyéb elfoglaltságuk miatt az ülésen meg­jelenni nem tudtak. Ezután Szethmáry Tihamér volt fő­ispán emelkedett szólásra, ki a következő­ket mondotta: — A vesztett háború minden nehézsége reánk szakadt, a jólét teljesen eltűnt s minden egyes polgárnak a végső erőfeszí­tésig küzdeni kell az országnak a vég­pusztulástól való megmentése érdekében. A munka,­­ az egyedüli ut, amelyen ke­resztül Magyarország feltámadhat s az államháztartás visszakaphatja egyensúlyát. A mai helyzet az, hogy a kormány át­törte az erős korlátokat, sikerült ez ellen­ségekkel összeköttetést megteremtenünk s a külföldi hatalmakkal egyetértőleg a sza­nálási javaslatot elkészítenünk. Oly köte­lességek teljesítéséről van szó, amelyek alapjául szolgálnak a család, utódaink és a jövő Magyarország boldogulásának. Jo­gunk van élni, de csak a magunk erejé­ből. Bethlen miniszterelnök most ter­jesztette a nemzetgyűlés elé a felhatalmazási törvényjavaslatot s ha ezt el nem fogad­juk, szomorú helyzetbe jutunk. Szomorú az, amikor idegen államok ellenőrzése alatt kell álljunk, de vegyünk példát Ausztriától, ahol két évi nyomorúságos szenvedés után, a normális viszonyok felé közelednek. Szakítanunk kell az eddigi életmóddal s dolgoznunk kell. Elkesere­déssel, de lelkesedéssel kell vállalnunk a terheket. A miniszterelnöknek emberfeletti munkájába került az, hogy eljutottunk a mai napig. A nagy pénzügyi szakemberek szerint Magyarország államháztartása 1926-ig rendbe jön s akkor meg fog in­dulni a normális gazdasági fejlődés is. Várjuk a miniszterelnököt — mondotta — ide Vásárhelyre s rossz érzések támad­nak a szivekben, mert félrevezetik a kö­zönséget. Hiszem, hogy Bethlen van any­­nyira igaz magyar ember s tudja, mit cselekszik, követnünk kell őt. Genersich Antal dr, az Egységes Párt elnöke beszélt ezután. — A forradalmi időkben — mondotta — eltávolították az uralkodót , teljesen felborult az állam rendje. Száz meg száz­félekép próbálkoztak, csoportok alakultak osztályérdekek szerint, azonban kísérleteik nem sikerültek. Nyolc kormány nem tudott megfelelni s egyik a másikat váltotta fel. A gazdasági élet lefelé csúszott és rom­lottak a viszonyok. Ilyen viszonyok között vette át B­e­t­h­­­e­n István miniszterelnök a kormányzást s híveit ez Egységes Pártba tömörítette. Ekkor tűnt ki államférfim böl­csessége először , pártja négy többséggel jutott be a nemzetgyűlésbe. Azonban ez­után is megmaradt az osztályok gyűlölkö­­dése, a pártharcok dúlása s jött a gazda­sági romlás. Ilyen viszonyok között lehe­tetlenné vált a munka értékelése s ebben az időben vette kezébe a vezetést az Egységes Párt. Azt hittük, hogy a tavalyi gazdag aratás után bőséges évünk lesz s azt látjuk, hogy a legszűkösebb esztendő után sem jöhetett volna ilyen szegény ta­vasz. Magyarország gazdasági élete nem tudott rendbe jönni. A jóvátételi teher a nyakunkra nehezedett s szinte mi is Né­metország szomorú helyzetébe jutottunk. Ebből a nehéz helyzetből mentette az or­szágot Bethlen miniszterelnök oly módon, hogy keresztülvitte azt, hogy a jóvátételi összeget 20 évre felfüggesztették. A fel­hatalmazási törvényjavaslatot egy pár nappal ezelőtt vitte a nemzetgyűlés elé, amely azt jelentené, hogy két és fél évre szabad kezet enged az ország a pénzügy­­miniszternek. E nélkül a felhatalma­zási javaslat nélkül nincsen kölcsön, stabil korona s nincs gazdasági rend sem. Mindnyájan meg vagyunk győződve arról, hogy ezt meg kell szavazni s aki ez ellen foglal állást, hazaárulást követ el. Első feladatunk ez, hogy demonstrál­nunk kell azt, hogy mi bízunk Magyar­­ország jövőjében, mi bízunk Bethlen Ist­ván miniszterelnökben, kinek kezébe adtuk a mandátumot s ő tőlünk vár bizalmat, támogatást. Talpra akarunk állni, mi nem ijedünk meg az adóterhektől. Arra kérem a hódmezővásárhelyi gazda­társadalmat, támogassa a miniszterelnö­köt, hogy az eddig folytatott küzdelem után bevezessen bennünket egy új ezer esztendőbe. Ezután Márton Árpád emelkedett szólásra s a következőket mondotta: — Nehéz időket élünk s mikor akadt egy emberünk, aki ez országot kimenti a veszedelemből, nem becsüljük meg. Beth­len István kitartó, kemény munkát végzett akkor, mikor a 250 millió aranykorona kölcsönt megszerezte s a jóvátételi kérdést rendezte. Ha kalandor politikusokra hall­gattunk volna, kik kapkodva, elhamarkodva intéznék az ország dolgát, akkor itt is egy Ruhr-megszállás következett volna be. El­jött volna ez oláh újra ide s neki fizettük volna a kibírhatatlan adót. Ezt sikerült ennek a kormánynak elhárítani. Én bízom abban, ha Bethlen ide eljön, a vásárhelyi gazdák szeretettel fogják fogadni. Az elhangzottakkal kapcsolatban Balogh Sándor azt indítványozta, hogy az Egysé­ges Párt Vásárhelyen oszoljon fel s olvad­jon be a városi pártba. Márton Árpád és Genersich Antal dr felvilágosító szavai után a gyűlés Molnár István indítványára az alábbi táviratot küldte Bethlen István gróf miniszter­elnöknek: Gróf Bethlen István miniszterelnök urnak. Hódmezővásárhely gazdatársadalma március 30-án tartott egységespárti nagy­gyűléséből tántoríthatatlan hűséggel és bizalommal üdvözli Nagyméltóságodat azért a nagy lelkierővel végzett hazafias munkálkodásáért, melyet a magyar nemzet és a Haza feltámadása érdeké­ben kifejt és ezen nemes munkájára Isten áldásét kéri, pontom az, hogy a 33 százalék segélyt ad- j juk meg s tovább ne menjünk. De ezt tegyük meg, mert ez kötelességünk. Ha ez iskola visszamegy máramaros bércei közé, hálával gondol majd a vásárhelyi közönségre, arra az áldozatkészségre, me­lyet tanúsított irredenta szempontokból is. Szappanos Mihály dr főorvos kéri Balogh Sándor indítványának elfogadását. Szerinte az akadémiára nincs szükség. Van a városnak elég, több és fontosabb kiadása. Akárhogy is dönt e közgyűlés, úgy is meg van ásva az akadémia sírja. Még C­s­é­k­y Lajos dr. Genersich Antal dr a tanács javaslata mellett, szólt igen lelkes érveléssel fejtegetve a jogaka­démia további segítésének erkölcsi, sőt becsületbeli kötelezettségét a város lakos­ságára nézve. A beszédek után a polgármester szava­zásra tette fel a kérdést, mely azzal vég­ződött, hogy a tanács javaslatát, mely a 30 százalékos segítést határozza el, 1­27 szavazattal 20 ellenében elfogadták. ▼ÁSARULYI RM®BL| UJSAt A Gazdasági Egyesület választmányi ülése. Lázár Dezső programmot adott. A Gazdasági Egyesület ma egy hete alakított új választmánya vasárnap dél­után 3 órakor Lázár Dezső gazdasági főtanácsos elnöklete alatt gyűlést tartott. A gyűlésen a választmányi tagok szinte kivétel nélkül jelentek meg. A gyűlést Lázár Dezső elnök nyi­totta meg. Hosszabb beszédben fejtegette azt a célt, melyet a Gazdasági Egyesület maga elé tűzött, amelyet azonban a nyomasz­tó viszonyok folytán teljes egészében megvalósítani nem lehetett . A közélet terén szereplő embernek önzetlennek kell lenni. — mondotta, — s ha támadások érik bármerről, kedvét nem szabad elvesztenie. Programmom az marad, ami volt: a gazdatábor egy táborba tömörí­tése és ezen keresztül a polgári gon­dolat védelme és diadalra juttatása azokkal szemben, akik ismét a za­varosban akarnak halászni. Hiszen — fejezte be, — hogy a reánk következő három esztendő uj életet fog teremteni s mindazok az alkotások meg­valósíthatók lennének, melyek elé a kö­rülmények szinte ledönthetetlen gátat emelnek. Végül köszönetet mondott újbóli meg­választásáért s ez Isten áldását kérte a választmány jövőbeni munkájára. A beszéd elhangzása után megalakí­tották a propaganda, sajtóügyi, lótenyész­tési, könyvtári, szarvasmarha, sertés és juhtenyésztés, tanyalátogató és népne­velési bizottságokat. Tárkány Szűcs Ferenc indítványt ter­jeszt elő, hogy a Gazdasági Egyesület a kisgazdák részére 200 palánta dohány­­termeszthetését engedje meg s e célból az illetékes minisztériumhoz írjanak fel. Szóvá tette ezután a kenderáztató létesí­tésének szükségességét, majd arról beszélt, hogy a város faiskolájából vidékiek vi­szik el a facsemetéket. Az utóbbival kapcsolatban azt javasolta, hogy az egye­sület forduljon a városi tanácshoz s kérje, hogy facsemetéket vidékieknek csak akkor adjanak ki, ha a helybeli szükséglet már ki van elégítve. A vá­lasztmány a javaslatot magáévá tette-Balogh Sándor ez iparosok nagygyű­lésén elhangzott beszédeket tette bírálat tárgyává , kijelentette, hogy valótlan az az állítás, mintha a gazdák nem len­nének megadóztatva. — Az iparosok — mondotta — el­felejtik azt, hogy az ipari termelvények­­nek szabad forgalmuk volt, a mezőgaz­dasági terményeket pedig folyton maxi­málták és rekvirálták, aminek következ­tében a gazdák mérhetetlen károsodáso­kat szenvedtek. Javasolja, hogy ezeket illetőleg világosítsák fel s közeli időben Vásárhelyre érkező Bethlen István gróf miniszterelnököt. A gyűlést 6 óra után rekesztette be Lázár Dezső elnök. — Az evang. Nőegylet folyó hó 2-án, szerdán délután 4 órakor az evang. egy­háztanács teremben választmányi gyűlést tart. Elnökség. Polgári­. munkás temetkezési Intézet (a tabáni-templom átellenébe) temetéseket legolcsóbban és dísze­sen rendez minden fizetési feltételek mellett. Nagy raktár temetkezési cikkekből. 1924 április 1 Nemzetgyűlés. Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés hétfői ülését fél 12 órakor nyitotta meg Scitovszky elnök. M­o­s­e­r Ernő: Mint a véderő bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelenté­sét a hősök emlékének törvénybe iktatásá­ról szóló törvényjavaslatot. Ezután áttérnek a középiskolai reformról szóló törvény­­javaslat tárgyalására. Bozsik Pál az első felszólaló. Köte­lessége reámutatni arra, hogy a magyar­országi katholikusok már a reformáció előtt jóval, igen nagy érdemeket szereztek Magyarország nevelési és művelési szem­pontjából. Elismeri a protestánsok nagy érdemeit, de semmi esetre sem lehet ezt úgy beállítani, hogy a katholikusoknak a magyar oktatásügy terén elért nagy ered­ményei háttérbe szoruljanak. D­r­ó­z­d­y Győző nézete szerint a köz­oktatás ügyét politikával keverik össze. Az a csoport, amelyik uralmon volt, min­dig a saját képére formálta a közoktatást. Nem helyesli a felvételi vizsgákat és kí­vánja a középiskolák ingyenessé tételét. Az érettségi eltörlését kéri. Már a IV-ik osztályban válogatni kellene a tanulók között és nem kellenne azokat tovább engedni, akik nem felelnek meg. Igen fon­tos az, hogy minél gyakrabban vizsgálják felül a tanulók előrehaladását. Nézete szerint a tanárok túl bőven adják elő az anyagot. Ezután a leánygimnáziumokkal foglalkozik és elhibázottnak tartja, hogy ezekben az iskolákban ugyanolyan tan­tárgyak legyenek, mint a fiúiskolákban. Ezzel túl megterhelik a leánytanulókat. Kívánatosnak tartja, hogy női orvosok tanítsák a leánygimnáziumokban az egész­ségtant. A javaslatot elfogadja. Vernay Dániel: Elhalasztását kéri beszédének, amelyhez a Ház hozzájárult Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz. Az ülés délután 3 órakor véget ért. A szocialista szakszervezetek gyűlése. Budapestről jelentik : A magyarországi szakszervezetek 1924. évi március 30 án tartották országos értekezletüket a régi képviselőházban. Rotheinstein Mór nemzetgyűlési képviselő elnöki megnyitója után Gál Benő országos szakszervezeti titkár, az ér­tekezlet előadója ismertette a magyaror­szági munkások és tisztviselők kereseti lehetőségeit, majd határozati javaslatot terjesztett az értekezlet elé, amelyet elfo­gadásra ajánl. A határozat így szól: Az országos értekezlet követeli a kor­látlan egyesülési és gyülekezési jo­got, a mindenkori létminimumnak az életszínvonal állandó figyelemmel kísé­rése melletti esetről-esetre való megálla­pítását és biztosítását, paritásos béregyez­tető bizottság sürgős megalakítását, to­vábbá, hogy iktassák törvénybe a 8 órás munkaidőt, az üzletek vasárnapi munka­szünetét és az üzletek 6 órai záróráját, azonkívül a munkanélküliség elleni biz­tosítás, az egykori és rokkant biztosítást, a mezőgazdasági munkások munkaide­jére vonatkozó intézkedéseket stb. A javaslatot az értekezlet egyhangúlag elfogadta. A Dunába löktek egy rendőrkapitányt. Budapestről jelentik : Strasser rendőrka­pitányt, aki Pesten az Eötvös utcán át a Dunaparton haladt, egy hajós legény meg­lökte, a rendőrkapitány a vízbe esett. A közelben tartózkodók észrevették és ki­mentették a szerencsétlenül járt embert a vízből, aki távolról sem tud felvilágosítást adni támadójáról. Árad a Tisza. Segítik a hajléktalan lakosságot. Írtuk már, hogy Ungvár környékén az Ung kilépett a medréből és elöntötte a környékbeli falvakat s a vasúti forgalom­ban is zavarok álltak elő. Mint értesü­lünk Zemplén, Abauj, Borsod vármegyék területén a felvidéki árvizek következté­ben a veszély egyre nő. A­ Hernád és a Bodrog mentén levő falvakban a víz oly nagy, hogy a lakosság csol­­nakokon közlekedik. Vass József nép­­jóléti miniszter a Sátoraljaújhelyi polgár­­mester kérésére 20 millió koronát és nagyobb mennyiségű élelmiszert küldött a hajléktalanoknak, aminek a kiosztása már meg is történt. A mellékfolyók áradása után most a Tisza is árad, úgy hogy a Csapról érke­zett jelentések szerint a viz még nem érte el kulminációs magasságát és to­vábbi áradását várni lehet.­­ A mérnöki hivatalok jelentése szerint a Tisza vize na­ponként félméterrel emelkedik. A Tisza II 2 ho VI. I Gyei 1062 nap_ Lelei váró szán mell tász felett Bodi kai mély szán Varg háza III. I elad­ A V elad szán a rá szán utca Egy 100 Gört A 1 szán értés kap! 701 ért. Elad ért Szél a P, elad Elac járgi 34 e Veti van ért. Ingy váló házi Szei Szei eset házi aTc szór érte! Szei vezi árbí hely Min kitá­ján AR rész mar Uj , rész UtCi Egy alat Vez kert ajái a! hók Mát Szé tsz. Sáp Ara Kla Elai ben föld és i UtCí özv mel elac Ma! lett őröl Hói tern Bél Kev Zrir iífT mia

Next