Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1924. április (20. évfolyam, 74-97. szám)
1924-04-01 / 74. szám
2 A költségvetés tárgyalása. A folyó évi költségvetést, melyet megelőzőleg egy bizottság is átvizsgált, — Béreczi Pál dr tanácsnok ismertette. A költségvetés szükségleti része 6 és fél milliárd , fedezeti része 3 és fél milliárd. A költségvetésben szerepel a fürdő átalakítása 120 millióval, a kisállomáshoz vezető út kijavítása 28 millióval, ezenkívül beállították a tisztviselők 40 százalékos aranyparitásnak megfelelő fizetését, mely július 1-én válik esedékessé. A javaslat szerint a hiányt a földadó, a kereseti adó és a társulati adó pótlékolásából fogják fedezni. A közgyűlés a költségvetési tervezetet vita nélkül általánosságban és részleteiben elfogadta. Az utcák burkolása. A tanács javaslatot terjesztett a közgyűlés elé az utcaburkolási szabályrendelet olyképen való módosításáról, hogy amennyiben valamelyik utca lakosságának kétharmada a burkolást kéri, ez a kisebbségre kötelező. A javaslattal kapcsolatban Banga Sándor azt kívánta, hogy a burkolás költségeihez a város egyeteme is járuljon hozzá. Felemlítette a Jókai, Agyag és Szerencse utcákat, melyeket ki kell burkolni. Kun Béla azt fejtegette, hogy jelenleg arról van szó, hogy a szabályrendeletet módosítják. Mint konkrét esetet felhozza, hogy a burkolt utcák folytonosságát megszakító Szerencse, Agyag és Jókai utcák burkolását már 1912-ben kimondta a közgyűlés s hogy nem hajtotta végre, az csak a viszonyokon múlott. Ismertette ezt az akciót, mely ezen utcák kikövezésével kapcsolatban a református egyház részéről megindult s azon kívánságának adott kifejezést, hogy ezt a tanács a jövő havi közgyűléshez terjessze be döntés végett. László Jenő dr és Bodrogi Bálint felszólalása után Csáky Lajos dr h. polgármester jelentette ki, hogy a Kun Béla által kérteket a tanács teljesíteni fogja s legközelebb módot ad a közgyűlésnek a döntésre. Cséky Lajos dr szavai után a közgyűlés a tanács javaslatát nagy többséggel elfogadta. Kisebb ügyek. A köztisztasági vállalati díjakat felemelték, ugyancsak felemelték mérsékelten a kéményseprési díjakat. Kun Miksa vendéglősnek engedélyt adtak arra, hogy a Központi szálló előtt kioszkot létesíthessen. A bérkocsisok felebbezésének részben helyt adtak. Még pár apró ügyet intézett el a közgyűlés s a tanácskozásokat Soós István dr polgármester 12 óra után berekesztette. Az ellenzék deklarációban tiltakozik a pénzügyi javaslat ellen. Budapestről jelentik: Az ellenzék a nemzetgyűlésen felolvasandó deklarációkban óhajtja kifejezni tiltakozását a szanálási javaslatban foglalt felhatalmazás ellen és a Ház színe előtt indokolja meg magatartását. Mint értesülünk, a mai napon valóban döntő megbeszélések folytak ebben a kérdésben. Délben 1 órakor ültek össze a polgári ellenzék tagjai és a szocialista képviselők értekezletre, amelynek célja az volt, hogy az esti értekezleten állásfoglalásukat kifejthessék, Hegymegi Kiss Pál egy deklarációs tervezetet dolgoz ki és azt ma bizalmas értekezlet elé terjeszti. Az ellenzék állásfoglalása tehát a mai tanácskozáson dől el. A szociáldemokraták valószínűleg a deklaráció mellett foglalnak állást, azonban bizonyos, hogy senki sem gondol ma már obstrukcióra. Az Egységes Párt propagandagyűlése a Gazdasági Egyletben. Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta a helybeli Egységes Párt propaganda ülését a Gazdasági Egyesület társalgó termében. Balogh Sándor, a Gazdasági Egyesület alelnöke nyitotta meg az ülést, elmondván megnyitó beszédében, hogy az Egységes Párt propaganda üléseket fog gyakorta tartani úgy a bel-, mint a külterületen, de ezúttal sajnálattal állapítja meg, hogy a mai ülésen kevesen jelentek meg, de átéri az ittlevőket, hogy az elhangzottakat mondják el azoknak is, akik egyéb elfoglaltságuk miatt az ülésen megjelenni nem tudtak. Ezután Szethmáry Tihamér volt főispán emelkedett szólásra, ki a következőket mondotta: — A vesztett háború minden nehézsége reánk szakadt, a jólét teljesen eltűnt s minden egyes polgárnak a végső erőfeszítésig küzdeni kell az országnak a végpusztulástól való megmentése érdekében. A munka, az egyedüli ut, amelyen keresztül Magyarország feltámadhat s az államháztartás visszakaphatja egyensúlyát. A mai helyzet az, hogy a kormány áttörte az erős korlátokat, sikerült ez ellenségekkel összeköttetést megteremtenünk s a külföldi hatalmakkal egyetértőleg a szanálási javaslatot elkészítenünk. Oly kötelességek teljesítéséről van szó, amelyek alapjául szolgálnak a család, utódaink és a jövő Magyarország boldogulásának. Jogunk van élni, de csak a magunk erejéből. Bethlen miniszterelnök most terjesztette a nemzetgyűlés elé a felhatalmazási törvényjavaslatot s ha ezt el nem fogadjuk, szomorú helyzetbe jutunk. Szomorú az, amikor idegen államok ellenőrzése alatt kell álljunk, de vegyünk példát Ausztriától, ahol két évi nyomorúságos szenvedés után, a normális viszonyok felé közelednek. Szakítanunk kell az eddigi életmóddal s dolgoznunk kell. Elkeseredéssel, de lelkesedéssel kell vállalnunk a terheket. A miniszterelnöknek emberfeletti munkájába került az, hogy eljutottunk a mai napig. A nagy pénzügyi szakemberek szerint Magyarország államháztartása 1926-ig rendbe jön s akkor meg fog indulni a normális gazdasági fejlődés is. Várjuk a miniszterelnököt — mondotta — ide Vásárhelyre s rossz érzések támadnak a szivekben, mert félrevezetik a közönséget. Hiszem, hogy Bethlen van anynyira igaz magyar ember s tudja, mit cselekszik, követnünk kell őt. Genersich Antal dr, az Egységes Párt elnöke beszélt ezután. — A forradalmi időkben — mondotta — eltávolították az uralkodót , teljesen felborult az állam rendje. Száz meg százfélekép próbálkoztak, csoportok alakultak osztályérdekek szerint, azonban kísérleteik nem sikerültek. Nyolc kormány nem tudott megfelelni s egyik a másikat váltotta fel. A gazdasági élet lefelé csúszott és romlottak a viszonyok. Ilyen viszonyok között vette át Bethen István miniszterelnök a kormányzást s híveit ez Egységes Pártba tömörítette. Ekkor tűnt ki államférfim bölcsessége először , pártja négy többséggel jutott be a nemzetgyűlésbe. Azonban ezután is megmaradt az osztályok gyűlölködése, a pártharcok dúlása s jött a gazdasági romlás. Ilyen viszonyok között lehetetlenné vált a munka értékelése s ebben az időben vette kezébe a vezetést az Egységes Párt. Azt hittük, hogy a tavalyi gazdag aratás után bőséges évünk lesz s azt látjuk, hogy a legszűkösebb esztendő után sem jöhetett volna ilyen szegény tavasz. Magyarország gazdasági élete nem tudott rendbe jönni. A jóvátételi teher a nyakunkra nehezedett s szinte mi is Németország szomorú helyzetébe jutottunk. Ebből a nehéz helyzetből mentette az országot Bethlen miniszterelnök oly módon, hogy keresztülvitte azt, hogy a jóvátételi összeget 20 évre felfüggesztették. A felhatalmazási törvényjavaslatot egy pár nappal ezelőtt vitte a nemzetgyűlés elé, amely azt jelentené, hogy két és fél évre szabad kezet enged az ország a pénzügyminiszternek. E nélkül a felhatalmazási javaslat nélkül nincsen kölcsön, stabil korona s nincs gazdasági rend sem. Mindnyájan meg vagyunk győződve arról, hogy ezt meg kell szavazni s aki ez ellen foglal állást, hazaárulást követ el. Első feladatunk ez, hogy demonstrálnunk kell azt, hogy mi bízunk Magyarország jövőjében, mi bízunk Bethlen István miniszterelnökben, kinek kezébe adtuk a mandátumot s ő tőlünk vár bizalmat, támogatást. Talpra akarunk állni, mi nem ijedünk meg az adóterhektől. Arra kérem a hódmezővásárhelyi gazdatársadalmat, támogassa a miniszterelnököt, hogy az eddig folytatott küzdelem után bevezessen bennünket egy új ezer esztendőbe. Ezután Márton Árpád emelkedett szólásra s a következőket mondotta: — Nehéz időket élünk s mikor akadt egy emberünk, aki ez országot kimenti a veszedelemből, nem becsüljük meg. Bethlen István kitartó, kemény munkát végzett akkor, mikor a 250 millió aranykorona kölcsönt megszerezte s a jóvátételi kérdést rendezte. Ha kalandor politikusokra hallgattunk volna, kik kapkodva, elhamarkodva intéznék az ország dolgát, akkor itt is egy Ruhr-megszállás következett volna be. Eljött volna ez oláh újra ide s neki fizettük volna a kibírhatatlan adót. Ezt sikerült ennek a kormánynak elhárítani. Én bízom abban, ha Bethlen ide eljön, a vásárhelyi gazdák szeretettel fogják fogadni. Az elhangzottakkal kapcsolatban Balogh Sándor azt indítványozta, hogy az Egységes Párt Vásárhelyen oszoljon fel s olvadjon be a városi pártba. Márton Árpád és Genersich Antal dr felvilágosító szavai után a gyűlés Molnár István indítványára az alábbi táviratot küldte Bethlen István gróf miniszterelnöknek: Gróf Bethlen István miniszterelnök urnak. Hódmezővásárhely gazdatársadalma március 30-án tartott egységespárti nagygyűléséből tántoríthatatlan hűséggel és bizalommal üdvözli Nagyméltóságodat azért a nagy lelkierővel végzett hazafias munkálkodásáért, melyet a magyar nemzet és a Haza feltámadása érdekében kifejt és ezen nemes munkájára Isten áldásét kéri, pontom az, hogy a 33 százalék segélyt ad- j juk meg s tovább ne menjünk. De ezt tegyük meg, mert ez kötelességünk. Ha ez iskola visszamegy máramaros bércei közé, hálával gondol majd a vásárhelyi közönségre, arra az áldozatkészségre, melyet tanúsított irredenta szempontokból is. Szappanos Mihály dr főorvos kéri Balogh Sándor indítványának elfogadását. Szerinte az akadémiára nincs szükség. Van a városnak elég, több és fontosabb kiadása. Akárhogy is dönt e közgyűlés, úgy is meg van ásva az akadémia sírja. Még Cséky Lajos dr. Genersich Antal dr a tanács javaslata mellett, szólt igen lelkes érveléssel fejtegetve a jogakadémia további segítésének erkölcsi, sőt becsületbeli kötelezettségét a város lakosságára nézve. A beszédek után a polgármester szavazásra tette fel a kérdést, mely azzal végződött, hogy a tanács javaslatát, mely a 30 százalékos segítést határozza el, 127 szavazattal 20 ellenében elfogadták. ▼ÁSARULYI RM®BL| UJSAt A Gazdasági Egyesület választmányi ülése. Lázár Dezső programmot adott. A Gazdasági Egyesület ma egy hete alakított új választmánya vasárnap délután 3 órakor Lázár Dezső gazdasági főtanácsos elnöklete alatt gyűlést tartott. A gyűlésen a választmányi tagok szinte kivétel nélkül jelentek meg. A gyűlést Lázár Dezső elnök nyitotta meg. Hosszabb beszédben fejtegette azt a célt, melyet a Gazdasági Egyesület maga elé tűzött, amelyet azonban a nyomasztó viszonyok folytán teljes egészében megvalósítani nem lehetett . A közélet terén szereplő embernek önzetlennek kell lenni. — mondotta, — s ha támadások érik bármerről, kedvét nem szabad elvesztenie. Programmom az marad, ami volt: a gazdatábor egy táborba tömörítése és ezen keresztül a polgári gondolat védelme és diadalra juttatása azokkal szemben, akik ismét a zavarosban akarnak halászni. Hiszen — fejezte be, — hogy a reánk következő három esztendő uj életet fog teremteni s mindazok az alkotások megvalósíthatók lennének, melyek elé a körülmények szinte ledönthetetlen gátat emelnek. Végül köszönetet mondott újbóli megválasztásáért s ez Isten áldását kérte a választmány jövőbeni munkájára. A beszéd elhangzása után megalakították a propaganda, sajtóügyi, lótenyésztési, könyvtári, szarvasmarha, sertés és juhtenyésztés, tanyalátogató és népnevelési bizottságokat. Tárkány Szűcs Ferenc indítványt terjeszt elő, hogy a Gazdasági Egyesület a kisgazdák részére 200 palánta dohánytermeszthetését engedje meg s e célból az illetékes minisztériumhoz írjanak fel. Szóvá tette ezután a kenderáztató létesítésének szükségességét, majd arról beszélt, hogy a város faiskolájából vidékiek viszik el a facsemetéket. Az utóbbival kapcsolatban azt javasolta, hogy az egyesület forduljon a városi tanácshoz s kérje, hogy facsemetéket vidékieknek csak akkor adjanak ki, ha a helybeli szükséglet már ki van elégítve. A választmány a javaslatot magáévá tette-Balogh Sándor ez iparosok nagygyűlésén elhangzott beszédeket tette bírálat tárgyává , kijelentette, hogy valótlan az az állítás, mintha a gazdák nem lennének megadóztatva. — Az iparosok — mondotta — elfelejtik azt, hogy az ipari termelvényeknek szabad forgalmuk volt, a mezőgazdasági terményeket pedig folyton maximálták és rekvirálták, aminek következtében a gazdák mérhetetlen károsodásokat szenvedtek. Javasolja, hogy ezeket illetőleg világosítsák fel s közeli időben Vásárhelyre érkező Bethlen István gróf miniszterelnököt. A gyűlést 6 óra után rekesztette be Lázár Dezső elnök. — Az evang. Nőegylet folyó hó 2-án, szerdán délután 4 órakor az evang. egyháztanács teremben választmányi gyűlést tart. Elnökség. Polgári. munkás temetkezési Intézet (a tabáni-templom átellenébe) temetéseket legolcsóbban és díszesen rendez minden fizetési feltételek mellett. Nagy raktár temetkezési cikkekből. 1924 április 1 Nemzetgyűlés. Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés hétfői ülését fél 12 órakor nyitotta meg Scitovszky elnök. Moser Ernő: Mint a véderő bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését a hősök emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután áttérnek a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Bozsik Pál az első felszólaló. Kötelessége reámutatni arra, hogy a magyarországi katholikusok már a reformáció előtt jóval, igen nagy érdemeket szereztek Magyarország nevelési és művelési szempontjából. Elismeri a protestánsok nagy érdemeit, de semmi esetre sem lehet ezt úgy beállítani, hogy a katholikusoknak a magyar oktatásügy terén elért nagy eredményei háttérbe szoruljanak. Drózdy Győző nézete szerint a közoktatás ügyét politikával keverik össze. Az a csoport, amelyik uralmon volt, mindig a saját képére formálta a közoktatást. Nem helyesli a felvételi vizsgákat és kívánja a középiskolák ingyenessé tételét. Az érettségi eltörlését kéri. Már a IV-ik osztályban válogatni kellene a tanulók között és nem kellenne azokat tovább engedni, akik nem felelnek meg. Igen fontos az, hogy minél gyakrabban vizsgálják felül a tanulók előrehaladását. Nézete szerint a tanárok túl bőven adják elő az anyagot. Ezután a leánygimnáziumokkal foglalkozik és elhibázottnak tartja, hogy ezekben az iskolákban ugyanolyan tantárgyak legyenek, mint a fiúiskolákban. Ezzel túl megterhelik a leánytanulókat. Kívánatosnak tartja, hogy női orvosok tanítsák a leánygimnáziumokban az egészségtant. A javaslatot elfogadja. Vernay Dániel: Elhalasztását kéri beszédének, amelyhez a Ház hozzájárult Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz. Az ülés délután 3 órakor véget ért. A szocialista szakszervezetek gyűlése. Budapestről jelentik : A magyarországi szakszervezetek 1924. évi március 30 án tartották országos értekezletüket a régi képviselőházban. Rotheinstein Mór nemzetgyűlési képviselő elnöki megnyitója után Gál Benő országos szakszervezeti titkár, az értekezlet előadója ismertette a magyarországi munkások és tisztviselők kereseti lehetőségeit, majd határozati javaslatot terjesztett az értekezlet elé, amelyet elfogadásra ajánl. A határozat így szól: Az országos értekezlet követeli a korlátlan egyesülési és gyülekezési jogot, a mindenkori létminimumnak az életszínvonal állandó figyelemmel kísérése melletti esetről-esetre való megállapítását és biztosítását, paritásos béregyeztető bizottság sürgős megalakítását, továbbá, hogy iktassák törvénybe a 8 órás munkaidőt, az üzletek vasárnapi munkaszünetét és az üzletek 6 órai záróráját, azonkívül a munkanélküliség elleni biztosítás, az egykori és rokkant biztosítást, a mezőgazdasági munkások munkaidejére vonatkozó intézkedéseket stb. A javaslatot az értekezlet egyhangúlag elfogadta. A Dunába löktek egy rendőrkapitányt. Budapestről jelentik : Strasser rendőrkapitányt, aki Pesten az Eötvös utcán át a Dunaparton haladt, egy hajós legény meglökte, a rendőrkapitány a vízbe esett. A közelben tartózkodók észrevették és kimentették a szerencsétlenül járt embert a vízből, aki távolról sem tud felvilágosítást adni támadójáról. Árad a Tisza. Segítik a hajléktalan lakosságot. Írtuk már, hogy Ungvár környékén az Ung kilépett a medréből és elöntötte a környékbeli falvakat s a vasúti forgalomban is zavarok álltak elő. Mint értesülünk Zemplén, Abauj, Borsod vármegyék területén a felvidéki árvizek következtében a veszély egyre nő. A Hernád és a Bodrog mentén levő falvakban a víz oly nagy, hogy a lakosság csolnakokon közlekedik. Vass József népjóléti miniszter a Sátoraljaújhelyi polgármester kérésére 20 millió koronát és nagyobb mennyiségű élelmiszert küldött a hajléktalanoknak, aminek a kiosztása már meg is történt. A mellékfolyók áradása után most a Tisza is árad, úgy hogy a Csapról érkezett jelentések szerint a viz még nem érte el kulminációs magasságát és további áradását várni lehet. A mérnöki hivatalok jelentése szerint a Tisza vize naponként félméterrel emelkedik. A Tisza II 2 ho VI. I Gyei 1062 nap_ Lelei váró szán mell tász felett Bodi kai mély szán Varg háza III. I elad A V elad szán a rá szán utca Egy 100 Gört A 1 szán értés kap! 701 ért. Elad ért Szél a P, elad Elac járgi 34 e Veti van ért. Ingy váló házi Szei Szei eset házi aTc szór érte! Szei vezi árbí hely Min kitáján AR rész mar Uj , rész UtCi Egy alat Vez kert ajái a! hók Mát Szé tsz. Sáp Ara Kla Elai ben föld és i UtCí özv mel elac Ma! lett őröl Hói tern Bél Kev Zrir iífT mia