Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1924. december (20. évfolyam, 275-297. szám)
1924-12-02 / 275. szám
ti en figyelóra és tott .ben ények szak*ban. szőlékek stb ha Síjét EL a 1 alja. gárdonyl 360 ázzal ívott nájus alkat;iadó. ebb női ik i leget inni. 927 isobb i ál tzókal 283 Id zému i bekenye 306 (1 .1 el-SOCíi- 600 jén a i ér dalni-318 szépen készit lázból 366 ertén- 1 légii kulybeli n kút luffos káhozásálól szám zene. Hódmezővásárhely, 1924 december 2. Kedd. Ara 1500 korona XX. évfolyam 275 szám VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: Negyedévre. . 80.000 K Félévre . . .— —K Vidékrei Negyedévre . . 120 000 Telefonszám: 87 Felelős szerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Harsányi esperes lelkész meghívása Ma d. e. 9 órakor kezdődő gyűlésén dönt a ref. presbitérium Harsányi Pál esperesnek a Szeremlei Sámuel lelkészi örökébe való meghívásáról, melyre nézve 63 presbitertérsa, mint aláírók nevében dr Mónus János egyházi ügyész indítványt adott be, melyet élőszóval is meg fog indokolni. Minthogy elhangzott egyik helyi lap hasábjain az a vád, hogy mi a Harsányi esperes meghívása mellett itt cikkeinkbe politikát kevertünk bele, kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy ennek szándéka is távol állott és távol áll tőlünk ma is. Mi a Harsányi Pál kimagasló egyházi férfiúi egyénisége, mély bibliai tudása és ékesszólással gyújtó szónoki képessége folytán, meg a békésbánáti egyházmegye esperesi székének Hódmezővásárhelyre tevése céljából, hogy a kálvinista hitélet újabb szárnyakat kapólag fejleszthető legyen, tehát általános egyházi érdekből szólaltunk föl a Harsányi esperes meghívása mellett, tudván azt is, hogy a presbitériumnak és az összhíveknek többsége szintén így gondolkozik és igy érez. Hát kérdezzük: politikát képez-e annak a férfiúnak meghívása Szeremlei Sámuel örökébe, aki Gyomán immár húsz éve lelkipásztoroskodik s akit igaz és nagy érdemeiért választottak meg a békésbánáti egyházmegye területén levő egyházközségek esperesül s akire ráadta akkor a vásárhelyi presbitérium is a maga 8 szavazatát ? Politikát képez-e annak a férfiúnak lelkészi meghívása, akinek édesapja, Harsányi Sándor turkevei ref. lelkész, 92 ik életesztendejében ma az egész magyarországi egyetemes református egyháznak legidősebb papja és szintén életben levő feleségének anyja, tehát a Harsányi esperes nagyanyja édes testvére volt a nagy Révész Bálint debreceni püspöknek . Az ősz Harsányi házaspárnak 12 gyermeke közül 4 lett pappá, itthon és Amerikában, 3 leány paphoz ment feleségül, így a szülőkkel együtt 8 papi család nevelt és nevel a templomnak, a kálvinista hitnek s a magyar Hazának gyermekeket és ragyogtat példát a hitsorsosok közé meszszire sugárzóan ! Hát aki ebből a papi családból származó Harsányi Pál esperest, kinek egyéni érdemei és kitűnősége előtt is kalapot kell emelni — akarja a vásárhelyi uj templom fungéló lelkészéül meghívni, — lehet-e, szabad e azt politizálással vádolni s nem azoknak vannak-e pártpolitikai mellékcéljaik, kik ezt a meghívást különféle címeken és ürügyek alatt próbálják meghiúsítani ? ! A jelenlegi vásárhelyi lelkészek érdemeit mindenki elismeri, de ez a nagyobb érdemet el nem homályosíthatja, sem azt a tényt, hogy a Harsányi Pál meghívása által az ő jövendő vásárhelyi lelkészsége és esperesi tisztének itt folytatása mérhetetlen hasznára lesz a hitéletnek, az egyházfejlesztésnek s az egész kálvinistaságnak ! Ma mindezeket mérlegelve dönteni fog a ref. presbiterium az adott helyzetről s — nyíltan megmondjuk, — az egyház jövőjéről. Ha Harsányi Pál esperest nem hívja meg a presbiteri összlétszám többsége, az egyháznak akkor is jövője van, de ha őt meghívják, akkor ez a jövő szebb, virulóbb, gyümölcsözőbb, az egyház hatalmasabb , a templombajárás emelkedő reend ! Ez vitán felül áll" Ha mindezt átérezik a presbiterek és kialakult meggyőződésükhöz képest, hajlíthatatlan egyenességgel szavaznak, semmiféle felesleges halasztásba, a felvetett nyílt kérdés megkerülésébe bele nem menvén, akkor a Harsányi Pál meghívása által a mai nap új korszakot fog megnyitni a hódmezővásárhelyi református anyaszentegyház életében, közvetve ez egész társadalom javára ! A nemzetgyűlés becsülete megköveteli, hogy az elmúlt pénteken a törvényhozás házában történt szégyenletes és példa nélkül álló események, melyek óriási izgalmat keltettek az egész országban, reperáltassanak. De megköveteli a nemzet becsülete is. Nem keressük és ne kutassa a nemzetgyűlés se, hogy az első sérelmet ki okozta. Nekünk az a véleményünk, hogy a szomorú történtek logikus következményei voltak egész beteg parlamentáris és kormányzási rendszerünknek. Ezt azonban meggyógyítani nem lehet az incidensek provokálásával, a panamák, atrocitások folytonos hánytorgatásával az ellenzék részéről, amint nem lehet meggyógyítani a kormánynak és pártjának jogtalan erőszakoskodásaival sem. Parlamentáris és kormányzati rendszerünk beteg. Alapjában beteg s ezt csak a kór objektív megállapításával s a megfelelő gyógyszerekkel lehet meggyógyítani. Dúltak viharok a régi országgyűléseken is, a politikai harcok rettenetes hullámokat vetnek idegen országok parlamentjeiben is, de azok az elvek harcai és nem személyi torzsalkodások. Emlékezzünk — hogy csak közeli példát említsünk — az 1912. évi parlamenti harcokra, amelyre mint precedensre hivatkoznak. Ám az a nemzet harca volt a bécsi parancscsal szemben s az elvek nagy és elszánt fegyvereivel vivták meg a csatát. íme itt van parlamentarizmusunk, kormányzási rendszerünk betegségének csirája. Nincs komoly kormányzási programja a kormánynak. A parlamenti harcokban a mozdulatlan uralmat ma csak akkor váltja fel az aktivitás izgalma, ha egyik honatya a másik szennyesét teregeti ki az ország közvéleménye elé. A javaslatoknak, a törvényszerkesztésnek nincs vonzó ereje a honatyákra. Az unalom undora ül a törvényhozásra, ha pártpolitikai érdeket közelről nem érintő javaslat van a napirenden, ellenben egy személyes kérdés, egy úgynevezett házszabályokhoz történő felszólalás, egy napirendi vita az egyébként javóvérűeket is felkorbácsolja. Ki bűnös ezért? Az egész kormányzati rendszer. Ki felelős? Az a politika, amely a személyes sérelmek felkorbácsolását politikai rendszerének alapjául tette, mely a személyes gyűlölet és személyes bosszú fegyvereit szankcionálta a hatalmon maradása érdekében. Ennek a politikának logikus következménye volt az, ami történt. Állítjuk, hogy Szcitovszky elnök házszabálysértése, vagy Györki Imre és a szocialisták magatartása csak epizódjelenségek, a politikai válság ezek nélkül a konkrétumok nélkül is kitört volna, mert elkerülhetetlen volt. A lavina megindulásánál csak porszem volt mindkettő s magasabb szemszögből nézve mindegy volt, hogy a brutális erőszak egy szikrája okozta a kirobbanást. Éppen azért a reparációt se ott tartjuk lehetőnek, ahol a kormányzat reméli. Nem fenyegetőzhet a kormány, hogy a forradalmi megmozdulásokat a parlamentben letöri, mert ilyen megmozdulások nincsenek, nem lehetnek még a kormány lázálmaiban sem. De az ellenzék sem elégedhet meg a restitutio in integrum álláspontjával, mert nem tartanók célravezetőnek, hogy beteg parlamentünk és kormányzati rendszerünk meggyógyítását egyetlen sebre alkalmazott flastrommal kíséreljük meg, amikor ezernyi ezer sebtől vérzik és gennyed politikai életünk. Egészséges orvoslási tény valóban csak gyökeresen lehet. És ennek csak egy módját tudjuk elképzelni. Tűzze a kormányzat mindent megelőzően napirendre az általános, egyenlő és titkos választójogról szóló törvényjavaslatot, tárgyaltassa azt le, biztosítsa az ország érdekében szükséges törvényeknek a sorsát, azután oszlassa fel a nemzetgyűlést, kérdezze meg a nemzetet, az majd az urnák előtt meg fog nyilatkozni s a választási küzdelemből kikerült és a hamisítatlan népakaratot képviselő többségnek joga lesz megoldania mindazokat a kérdéseket, melyekre a jelenlegi parlamenti többség, törvénytelen ágyból születvén, nem illetékes. Az Egységes Párt több ellenzéki képviselő leleplezésére készül. Az Egységes Párt retorzióra készül a baloldali „leleplezések“ megtorlására. A kormánypárt egyik vezető tagja erre vonatkozóan a következő : — Az egységes párt tagjai, torkig vannak már a baloldal „leleplező kísérleteivel“ és élni fognak a megtorlás rendelkezésre álló eszközeivel. Személyekről és tárgyi momentumokról a cél érdekében nem beszélhetek. Arról van szó, hogy több ellenzéki képviselőnek épen azokkal az ügyekkel kapcsolatban, amelyekből mindenképen tőkét akrnak kovácsolni a kormány ellen, igen sok takargatni valójuk van. Vonatkozik ez különösen két polgári ellenzéki képviselőre, akik a leghangoltabbak közé tartoznak s akiket feltétlenül le kell téríteni. Még annyit mondhatok ez ügyben, hogy a legközelebbi napokban a parlamentben ebben az irányban rég nem hallott szenzációkban lesz része a politikai életnek. A Szegedi-uton közlekedő gazdák panasza. A polgármester dikt am államépítéazeti hivatalban. Lapunk egyik közelmúlt számában megírtuk, hogy a Szegedi-út felöl kocsin közlekedő gazdák körében arról panaszkodnak, hogy a Szegedi-ut mellett levő nyári út felejáróit az államépitészeti hivatal emberei felhányták s most az a helyzet állott elő, hogy a műútról egyáltalában nem lehet letérni, emiatt pedig végzetes kimenetelű szerencsétlenségek történhetnek, ha a lovak a sűrűn közlekedő autóktól megijednek. Hős Nagy Kálmán bizottsági tag Soós István dr polgármesternek is bejelentette ezt a dolgot, aki ígéretet tett, hogy az orvoslás módját meg fogja találni. Mint most értesülünk, a polgármester megkeresést intézett a szegedi államépítészeti hivatalhoz s ebben kérte, hogy a felhányt lejáratot állítsák vissza, a meglevőket pedig hagyják meg. Meggyőződésünk, hogy az államépítészeti hivatal is belátja intézkedésének helytelen voltát s a panaszt orvosolja. Kruzslicz Károlyt nagy többséggel választották az Ipartestület elnökévé. A jövőben előjárólag választja a testületi titkárt. Az Ipartestület elnöksége és előjárósága a múlt hónapban lemondottak, mert a titkárválasztást illetőleg a közgyűlés olyan határozatot hozott, hogy a titkárt ezután is a közgyűlés válassza. A lemondás folytán a testület vezetősége vasárnapra tisztújító közgyűlést hivott össze s ennek tárgysorozatára kitűzte az alapszabályoknak a titkárválasztásra vonatkozó szakasza módosítását. A közgyűlés iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg, az Iparegylet nagyterme zsúfolásig megtelt. A gyűlés megnyitása után először a titkárválasztásra vonatkozó alapszabálymódosítást tárgyalták, melyhez először Fetter Károly szólott olyan értelemben, hogy az alapszabályokat módosítani kell. Schmiedtbauer Tibor szintén ilyen értelemben beszélt. Az alapszabály módosítását Szenti János és Bartók István ellenezték, azt fejtegetvén, hogy a közgyűlés jogkörének megcsorbítása veszedelmes precedens lehet a jövőt illetőleg. A hosszúra nyúlt vita után szavazás következett, mely azzal végződött, hogy az alapszabálymódosítás mellett 139, ellene 105 szavazatot adtak le, így szótöbbséggel kimondották, hogy a titkárt a jövőben az előjáróság választja. Ezután sor került az elnökválasztásra. A közgyűlésen jelenlevők nagy többsége közfelkiáltással akarta megválasztani az elnököt, azonban titkos szavazást kérő ívet adtak be, így elrendelték a szavazást. A szavazásnak este 6 órakor lett vége s azzal az előrelátható eredménnyel végződött, hogy a bizalom ismét csak Kruzslicz Károly áruházunkban megkezdődött. Tisztelettel felhívjuk régi és nb. vevőközönségünk figyelmét arra, miszerint a régebbi és kevésbé divatos áruink leszállított árak mellett jutányosan kerülnek eladásra. Maradékok minden cikkben feltűnő olcsó áron szerezhetők be. Tisztelettel kérjük nb. vevőközönségünket,hogy azon igen bő választékú alkalmi vásárt vételkényszer nélkül megtekinteni szíveskedjenek. Tisztelettel: 288