Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1925. február (21. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-01 / 26. szám
Ipartan tfilet a. 10 óratm jelenése ár hó 8 inllet nagy-I tart, stall tagjait írom meg. jaggal az értelmében évi tagsági éa hogy dohánynak hivatalos órák alatt vár 20. 11. alnök. a testület •mulat éa«, «te. jelenet lyaat b» ) tag aló■éayak. il baaláoH lalom, Orosoláe _____368 lak. haladék I. 369 lakot okat, továbbá félfányo*y Javít, gyönyörű selyem* r válás» IV /•»*alatt képhatók. ráaay-u. i aaonaám : 6. raa msg* talra 1 a a leg* mre fermns rban.) helyek 491 i!! I ■on, itt. Késs iUetniA. mos 883 írások 3te iségvetéses igé javitáaik mellett. I aa 232 ^nók, iok, katréseek. ixiaa Ám. B, eladás. la készitö Milwluir. St végzett k felvettek 1 u. 8 .tóm hát aladó Láaslónél, 109 A Természet szeszélyes egy hatalom, amely kényekedve szerint kormányozza a világot, néha csöndes és szelíd, mint egy öreg bölcs, néha virgonc, mint egy rakoncátlan kölyök, ha kedve szottyan, akkor még télen is virágokat csal az orgona bokrokra, haragjában pedig dühödtebb tud lenni egy mesebeli fúriánál is. Őt nem tudja megzabolázni senki, szeszélyei végrehajtásánál nem tilt akadályokat, korlátlan úl mindenekfölött. Mi apró emberek sokszor hálával vagyunk iránta, azonban sokszor átkozzuk is, hiszen teljesen ki vagyunk szolgáltatva minden kényekedvének. Hányszor köszöntjük örömmel a szép tavaszi napokat, hányszor hálálkodunk a gabonát érlelő meleg sugaraiért, hányszor fohászkodunk Istenhez, hogy javunkra kormányozza a természetet és hányszor hiábavalóik ezek a fohászok. A világégés alatt és után sokan, nagyon sokan hivatkoztak a természetre a drágasággal szemben, azt mondták, nem tudják megérteni, miért olyan drága minden, mikor a gyümölctfák épúgy érlelik a gyümölcsöt, a földek pedig a gabonát, mint azelőtt. S hányszor gúnyolódott a természet, akkor, mikor millió, meg millió ember a halál szeretője volt; alig volt talán borzalmasabb érzés, mint figyelni és rettegni a halál aratását az olasz, az orosz, meg egyéb völgyekben, dombokon, mezőkön, hegyoldalakban, miközben a természet pompás tavaszi színekbe borította az idegen tájakat és fojtó, meg mámorító illatok úsztak a levegőben, olyan borzalmas volt ilyenkor a közelünkben érezni az ezerkezű halált. A forradalmak, a „békeszerződések” után, mikor feje tetején kezdett járni az egész emberiség, mintha a természet is megváltozott volna. Öreg emberek nem emlékeznek olyan kemény hidegekre, annyira fülledt nyári forróságokra, mint amilyenekben e természet részesített bennünket az utóbbi években. Egymásután vesztek a semmibe a legszebb reménységek, egyik termés rosszabb volt, mint a másik, nem esik nálunk, hanem az egész világon. Az elmúlt évben pedig ugyancsak játékos kedvében volt a természet és az utóbbi év sem a legjobban kezdődött. Tavaszi napsugár játszott hó helyett decemberben s most januárban is a földeken, meg a háztetőkön, a gazda pedig félelemtől szorult szívvel figyelte a természet újabb és újabb szeszélyeit, melyek sok milliárdnyi kárt okoztak a vetésekben s bizony a végsőkig feszítették az emberi türelmet, hiszen nem elég, hogy ezer, meg ezer nyavalyáját nyögjük az emberek csinálta trianoni operációnak, hát még a természet is fokozni akarja ezeket a pokoli gyötrelmeket és szenvedéseket ? ! Most végre megeredt az eső és az egész ország, sőt a világ más részeiből is kedvező jelentések érkeznek. A megeredt esővel együtt pedig az az öröm is ért bennünket, hogy az időjárás kedvező változásával egyidejűleg, a búzaspekuláció központjából , Amerikából is kedvező híreket hozott a táviró, ugyanis a pár — milliárdokat keresni akaró — koronázatlan pénzfejedelemnek, a haza árát mesterségesen felhajtani akaró spekulációja összeomlott, ez az összeomlás pedig éreztetni fogja jótékony hatását az európai piacon is, amennyiben itt is meg fog szűnni a búzaáraknak mesterségesen felhajtott árhullámzása, amely már szerte 1 ..totális helyzetet terem Hódmezővásárhely* 1925. február 1. Vasárnap. ■Ära 2000 korona XXI. évfolyam 26. szám. ^VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: légy adómra . . 80.000 K Félévre . . . — —.— K Vidékrei Sagyadévre . . 120000 Telefonszámra? Felelős szerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA SzerkesaMScég és kiadóhivatal Kossuth tér. FÜGGETLEN politikai napilap tett a közgazdasági meg ipari életben, a kenyeret pedig, a szegény ember táplálékát szinte lehetetlen módon megdrágította s a kisgazdának sem használt, mert ez a dolgos szántó-vető, verejtékező népréteg már hónapokkal ezelőtt eladta busáját — a másikhoz képest — felényi áron, s saját ruha ét már szükségletét azonban, a tulmagas búzaárhoz arányitva kell beszerezniük a kisgazdáknak s igy az összeroppanás veezedelmének voltak kitéve. Adná Isten, hogy megváltozzon ez a komor és sötét helyzet!‘ Földrengés rázkódtatta meg az ország észak-keleti részét. Miskolcon, Sátoraljaújhelyen, Debrecenben és Gyöngyösön pánik volt a többszörös földlökések miatt. — Egerben rongálódott meg a legtöbb ház. — Nyolc ember súlyosan megsebesült. A földrangás fészke Kistálya község volt. Budapestről jelentik: A budepasti földrengés felző intézete tegnap reggel 8 óra 7 perckor negyerejzke Budepest környékén lefolyó földrengést jelzett. A budapesti földrengés obszervatóriumhoz érkezett telefonjelentésekből csakhamar kitűnt, hogy a földrengés fészke Eger volt, de egyidőben az egri földrengéssel földlökés8hol ómtat reá Győ negyébén, Minkelon. Munkábon és 8áer»limuihely«n is. Egerben. I« ige« negy ez anyagi kár. A földrengés tulajdonképeni fészke Kittélyén volt, ahol szintén rendkívül heves földlökéseket észleltett, amelyek eegy anyagi kárt okoztak. A taiget uradalmi épületük legnagyobb résza beomlott, de igen nagy kárt tett a földrengés a község házaiban is. A földrengés négy kérőket okozott Egerben és Hevesa megyének . Mátrától keletre mő részein péntek hete kevéssel 8 óra után és szombat reggel 8 óra 7 perckor több másodpercig tartó heves földrengést éreztek. A gyors egymásutánban jelentkező reggeli erős földrengések a lakosságot rendkívül megijesztetták. Az emberek rémülten menekültek az utcára. Az egri hivatalokban azonnal megszűnt a munké, az iskolákban pedig nyomban beszüntették a tanítást és ■ gyermekeket beszküldték. A péntek esti földrengés semmiféle anyagi kárt sem okozott. Azombat reggeli erős földlökések szenkén Eger város épületeiben igeni nagy pusztítást követek. Egy sereg kernesén tüetel ledőlt, számos tető beszakadt és a telek sokhelyütt megrepedeztek. Többfelé e hécek felei is leomlottak. A Széchenyi utca két oldalán majdnem valamennyi ház többé-kevésbé megsérült, aminek következtében a járdák tele voltak vakolathulladékokkal, téglákkal és cserepakkal. A külvárosban néhány ház teljesen rémbe is dőlt. Egy kéz teljesen összeomlott és maga alá temetett egy öreg asszonyt, akit azonban a szomszádoknak sikerült kimenteni a romok alól. Az öreg asszony súlyos sérüléseket ezenvedett. Az ősrégi sgrí minorita templom egyik tornya elferdült. A cisztercita templom teljesen összerepedesett és megrongálódott. Az egri vasúti állomás csnnek kéményei beomlottak és súlyosan megrongálták ez állomási épület tetőserét. A kárt Egerben több mint egymilliárd koronára becsülik. Emberéletben nem sielt kár, mindheene nyolc többékevésbé súlyos sebesülés történt. Tegnap délelőtt 8 óra 24 perckor újabb földlökéseket észleltek, amelyek negyedórás időközökben háromszor is megismétlődtek. Ezek e földlökések azonban anyagi károkat nem okoztak. A földrengéssel kapcsolatos egri melegvíz források hőfoka 3 fok celziussal emelkedett. Eger környékén Andorokon, Kistélyen és Verpeléten Miskolcon. A miskolci földrengés, amely reggel 8 óra 7 perckor kezdődött és mindössze 5 másodpercig tartott, különösebb kárt nem okozott. A városban természetesen nagy az izgalom, ez emberek lakásaikból az utcára menekültek, mert újabb földrengéstől tartanak. Miskolctól keletre és délre fekvő területen, Sátoraljaújhelyen, Szerencsen. Szikszón nagyobb méretű volt a földrengés, így Szikszón több ház kéménye ki is dőlt. Sátoraljaújhelyen pár perccel 8 óra után rövid időközökben több kisebb nagyobb földlökést éreztek, amelyek a lakosság körében pánikot, félelmet okoztak, mindenki az utcára menekült, mert attól féltek, hogy a földrengés következtében esetleg beomló házaktól életüket veszélyeztetik. A földlökések szerencsére nem ismékődnek meg, uggy hogy Sátoraljaújhely különösebb kárt nem is szenvedett. Debrecenben ugyancsak észlelték a földrengést. Debrecenben ennél nagyobb ijedtséget okozott a földrengés, mert Debrecen egyike azoknak a városoknak, ahol a legritkábban szoktak hasonló jelentések előfordulni, Gyöngyösön ugyancsak észlelhető volt a földrengés. A földlökések következtében e bútortárgyak erősen megmozdultak, az edények egymáshoz vetődtek, anyagiakban és emberéletben azonban nem esett kér. A fővárosban is érezték a földrengést. A földrengés lökéseit Budapest több pontján is észlelték. Reggel 8 óra után egyes lakásokban lengeni kezdtek a csillárok, a falakon megcsordultak a képek s néhol kinyíltak az ajtók. Mi az oka a földrengésnek ? A budapesti Observatorium vezetősége kijelentette, hogy a földrengés tektonikus eredetű és az Alföld fölszedésével kapcsolatos. — Kétségtelen, hogy ilyen nagyméretű földrengés Magyarországon már hosszú évek óta nem volt. Hetedikén megszólalnak Susánban az új harangok. Február hetedikén Susán polgársága nevezetes napra fog ébredni; a háborúban elnémult toronyban megszólalnak a harangok, érőszavuk hirdetni fogja az Isten dicsőségét, a híveknek a hithez való ragaszkodását, a hitben való vigasztalást s a hitből fakadó nemes áldozatkészséget. A susáni városrész református polgársága lelkiparancsnak tett eleget, mikor a csendes toronyba hangos lakókat szerzett s ezzel megmutatta, hogy szivéhez nem tudtak közeljutni a tévtanok, ma is olyan tiszta, mint volt s érzésvilágának kincseskamrájában az istenfélelem és hazaszeretet vert örök tanyát, melyet átültet gyermekei és unokái lelkébe is. Február hetedikén, mikor a susáni templom tornyában megszólalnak a harangok, a ünnep lesz: a vallásos érzés, az áldozatkészség és a hazaszeretet ünnepe. A harangok — mint értesülünk — már útban vannak s minden valószínűség szerint kedden érkeznek Vásárhelyre. s a haiihzentelés, melyre a harangbizottság nevében Kalmár Zsigmond, dr Fejérváry Bertalan és Imre József igazgatótanító Harsányi Pál esperest, a magyar reformátusság eme egyik büszkeségét is meghívták, a hetedikén délelőtt 10 órakor lesz. Este az Iparegyletben társasvacsorát rendeznek, melyet hangverseny előz meg s ennek műsora a következő: Megnyitó beszédet mond Imre József igazgató, a harangbizottság elnöke. Énekel az Iparos Daloskör. Szaval Katona Ferenc fogalmazó. Énekel harmonium kísérettel Endre Béláné. Hegedű számot adnak elő Kun Bálint és Bán Máté. Magánéneket énekel Bognár Rezső. Páros jelenet „Az elnémult harangokéból. Előadják Nővé Juliska és Jenei István. Énekel az Iparos Daloskör. Záróbeszédet mond Kalmár Zsigmond. Mint fentebb jeleztük, a hangversenyt társasvacsora követi, melyen 25 ezer korona a részvételi díj. A vacsorajegyek Imre József igazgatótanítónál, Csenki Ferenc újvárosi tanítónál, Nagy László tanítónál és a 48-as Bercsényikörben előreváltandók. A vásárhelyi egyetemi hallgatók Irodalmi estélye. ISNisMayt Z>oe#tf /a ff fclolvaadat tartani, A vásárhelyi egyetemi hallgatók a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége társaságában február 8-án este a Kaszinóban irodalmi estet rendeznek, mely iránt az egész városban igen nagy érdeklődés mutatkozik, ami természetes is, mert Vásárhely társadalma osztály különbség nélkül mindig nagyrabecsülte és értékelte azt a munkát, melyet a nemzet újjáépítése terén a magyar ifjúság kifejtett. Az est fővédnöki tisztségeit gróf Bethlen Istvánné, dr Imre Sándorné, dr Soós Istvánné, dr Csiky Jánosné, gróf Bethlen István miniszterelnök, dr Imre Sándor államtitkár, dr Soós István polgármester és Herczeg Ferenc író vállalták s annak nagy erkölcsi súlyt fog adni az a körülmény is, hogy Kosztolányi Dezső, a magyar írói gárda büszkesége tart felolvasást. Az est műsora a következő : 1. Szózat. Énekli a Városi Dalárda. 2. Megnyitó beszéd. Tartja : dr Csiky Jánosné. 3. Bartók Béla műveiből játszik Vyhnarek Ferenc. 4. Versek. Előadja : Bányay László. 5. Kosztolányi Dezső, a Petőfi Társaság tagja felolvas. 6. Liszt műveiből játszik : Vyhttarek Ferenc. 7. Vitéz Oláh Béla, a Mefhosz elnöke beszél a magyar egyetemi ifjúság művészi és kulturális törekvéseiről.. . .18„etfekidm, Nem, Soha !“ Énekli a Dalárda. A jegyek előre Szendy Lajos drogériájában, illetőleg az est alkalmával a rendezőségnélválthatók meg, családok 150 ezer, magánosok 50 ezer, diákok 20 ezer koronáért. A jövedelmet a szegénysorsú egyetemi hallgatók segélyezésére fordítják. Bajok vannak a telekelkülönítések körül. A közigazgatási bizottság útján orvoslást kér a város. Rengeteg sok hivatalos dolog mellett még a telekelkülönítések körüli bajokkal is bíbelődnie kell az adóhivatalnak, pedig ez nem volna kötelessége. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy az öröklés, vétel vagy ajándékozás útján közös tulajdonokat képező birtokok adóját még most is évekre visszamenőleg a régi tulajdonos nevén kezelik, vetik ki és hajtják be. Ebből rengeteg sok kellemetlenség és baj származik, mert a közös tulajdonosok egymás között nem tudják szétosztani az adót s e tekintetben hiába fordulnak az adóhivatalhoz is, a kellő intézkedéseket ott se tudják megtenni, mert a szükséges iratok a Szegeden székelő m. kir. földmérési felügyelőségnél vannak. Fejérváry Bertalan tanácsnok megkeresést intézett már a földmérési felügyelőséghez, hogy a náluk heverő aktákat intézzék el, onnan azonban az a rövid és velős válasz érkezett, hogy nincs megfelelő munkaerejük s igy képtelenek feldolgozni a hátralékokat. Természetes dolog, hogy ez az állapot így nem maradhat, mert nem a közönség van a földmérési felügyelőségért, hanem az van a közönségért , ha a földmérési felügyelőségnek kevés az embere, forduljon felettes hatóságához, semmi-