Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1925. augusztus (21. évfolyam, 172-194. szám)

1925-08-01 / 172. szám

lőek, se, valamint a 6 a. 976 rés. m tüzrevaló­ Tisza partján érés kezdete s az Atkai 3e Késs­­­igjavítási lkát vállal 08 i: 171. felvétetik. t használ lesó és leg* Mandl-fale­­ hírei: földön, holdja illett, vasúthoz lucerna talaj, ettet. Rárilson fold tanyával, sert és tanyá- 1. A hold a Imre mellett príma, igen jó usebb részle­­i mási földek, tök, kaszálók­on is. Kállay faivassal áfái int alkalmas, gén alkalmas fában fürdő­­s,ethelyiséges. ölgy utcában Icson eladók. ion. Gyümöl­­cen. Értekezni f. templom­lás­­ is. hegy epemet tásra kényes iszköz­­ül esz­tele. i. 776 t. [magasabb Ulépre be­kereskedő 633 róna r | róna ÍN­­i ÁH azonnal I iásra Sí­­ gépek i­bükk legjobb bok­eób­lep I Fegyverek után kutattak a budapesti antant­misszió tagjai Szombathelyen, eb­ben a csendes kis vidéki városban. Az idegen katonai bizottság várat­lanul, szinte meglepetésszerűleg je­lent meg a városban, megszállotta a vármegyeházát, magánlakásokba hatolt be, hivatalos és magánsze­mélyekkel szemben erőszakoskodott, szóval mindent megtett arra nézve, hogy kihívja maga ellen a lakosság­i indulatát. A kirobbanás tényleg meg is történt. Nem azért írjuk ezt, mintha helyeselnék, ami Szombat­helyen lezajlott, egy azonban bizo­nyos és elvitathatatlan, az, hogy Szombathely magyar érzésektől át­hatott népének az antant tisztekre kellemetlen fellépése emberileg és lélektanilag megérthető. Magyaror­szág állig felfegyverzett területrabló szomszédainak gyűrűjében van, szó se lehet tehát arról, hogy oly irá­nyú lépésekre szánná egyenlőre magát, mely a meglevő állapot erő­szakos felfordulására irányulna. A fegyverkezés vádját odaszegezték már a csehek, az oláhok és szer­­bek Magyarország mellének Génf­ben is és épen a nagyantant leg­főbb hatalmának külügyminisztere , Camberlein volt kénytelen megál­lapítani, hogy a Magyarországra szórt gyanúsításból egy szó sem igaz s a magyar költségvetésben nincsenek olyan rejtett tételek, me­lyek azt igazolnák, mintha Magyar­­ország háborúra készülne. A po­font elkönyvelték a csehek, az oláhok és a szerbek, egy időre csend lett. Természetes azonban, hogy csak egy időre, mert hiszen vannak emberek, akiket csengő aranyakkal meg lehet fizetni, akik Judás szere­pét minden lelkifurdalás nélkül vál­­lalják, akik minden aljasságra ké­pesek, ha a zsebük degeszre tö­méséről van szó. Így születhetett meg a szombathelyi fegyverrejtege­tésről szóló mese is, melynek fel­ültek a pénzünkön élősködő antant képviselők s hivatalos arcot öltve, nagy garral kutatni kezdtek ott, ahol nincs semmi, amitől félni lehet. Valamivel azonban mégis találkoz­tak a fegyverek és ágyuk után ku­tatók. Találkoztak magyar érzéssel, a megalázottság és megcsúfoltság méregpoharának csordultig teltségé­­vel és ebből kifolyólag olyan indu­latokkal, amire nem számítottak. Jól tudjuk, hogy a szombathelyi esetet fel fogják fújni, az egérből elefánt lesz, az is bizonyos azonban, hogy a jövőt illetőleg talán jobb belátásra jutnak, rájönnek arra, hogy egy országot, melyet szétda­raboltak, kincseiből kifosztottak, fi­ait egymással ellenségekként szembe állították, vérig sérteni nem lehet I IRenfőSZekrények felszerelése a legújabb rendelet értelmében a SZER DY-drogériában mal szemben) il legolcsóbb. i­mmun I U értesíti 1. üzletbarátait, hogy BÚZÁT, ÁRPÁT, ZABOT beraktározásra a fél MI I UH A bármikori szabad rendelkezése mellett, vagy kamatoztatásra való elhelyezés f ülin Tégett­esszes telePet­ átTesz és kívánságra természetben is viszszaad. ^ * M1111 Zsákot beszállittetnoz díjmentesen, caépléere kölcsöndijárt ad. Hódmezővásárhely, 1925 augusztus 1. Szombat. Ara 1500 Korona. XXI. évfolyam 172. szám. VÁSÁRHELYI Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth­ tér. Előfizetési ár helyben: Negyedévre 80.000 K Félévre X Vidékre: Negyedévre 120 000 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Telefonszám 87. Magyarország a legdrágább ország Európában. Statisztikával akarják az árakat letörni. A pénzügyminisztérium és a népszö­vetségi főbiztos hónapok óta dolgoznak ezen, hogy elkészíttessék az európai ár­alakulást ábrázoló Grafikonokét, amelyek úgy a nagykereskedelmi, mint a kiskeres­kedelmi árakat feltüntetik. Először min­denkinek az volt a benyomása, hogy ezek az ábrák pusztán szemléltetés céljá­ból készülnek el, hiszen mindenesetre rendkívül érdekesek. Úgy látszik azonban hogy a munkálatok elvégeztetésének egyéb célja is volt. A pénzügyminisztérium minden való­színűség szerint végre látni akarta, mennyiben igaz az a sokszor hangoztatott vád, hogy Magyarország Európa egyik legdrágább országa. A grafikonok megdöbbentő képet adnak, amennyiben azok között az államok kö­zött, amelyek bennünket valóban érdekel­nek, tényleg áll a sokszor leszögezett igazság.Németország, Franciaország, Olaszország, Csehország és a Balkán államok valóban mind olcsóbbak, mint Magyarország. Tulajdonkén ez a megállapítás valóság­ben megdöbbentő, mert hiszen mi kimon­dott termelő állam vagyunk, ahol például azok az árak volnának jogosultak az élel­micikkeknél, amelyek ma Romániében érvényben vannak és amelyek 50-60 százalékkal alacsonyab­bak mint a magyar árak. A megállapítások, úgy látszik, a kor­mány körében is aggodalmat váltottak ki s ezért a pénzügyminisztérium most ala­pos tanulmányt fog végezni, hogy tulaj­donképpen hol a hiba és melyek azok a lényeges okok, amelyek akadályozzák azt, hogy végre a stabil korona mellett vissza­térjünk a normális árakhoz. Egyébként az egész akciótól nem vár­nak különösebb eredményeket, mert hiszen a legjelentősebb drágítási té­nyező még mindig maga a kincstár és egyelőre nincs arra semmi komoly re­mény, hogy adózás terén lényeges könyí­­tés történjék. Több mint ezer hold termése ment tönkre. Befejezték a hivatalos vízkárbecslést. A szokatlanul esős időjárás ren­geteg károkat okozott a vásárhelyi határban. Nemcsak az aratást kés­leltette, hanem nagyon sok helyen víz alá kerültek a keresztek, a von­tatók és a tengeri vetések. Sokat szenvedtek ennek következtében a mágocsoldali, szerháti, csomorkány­­oldali, öthalmi, csicsatéri, rárósi és szikáncsi birtokosok. Természetes, hogy a károsult gaz­dák keresni kezdték a veszett fej­sze nyelét, adóelengedésért folya­modtak a pénzügyigazgatósághoz. Fejérváry Bertalan dr ta­nácsnok, K. Szűcs András bi­zottsági tag és D­é­k­á­n­y Dezső biroknyilvántartó napokon keresztül járták a külterületi viz sujtotta ré­szeket, hogy a károkat megközelí­tőleg megállapítsák. A károk felvétele tegnap fejező­dött be s ennek eredményéhez ké­pest közölhetjük, hogy körülbelől 1000 katas­z­­trális hold föld vetése pusz­tult el. Ráróson még most is térdig érő vizek vannak. A bizottság eljárásának eredmé­nyéről jelentést tesz a pénzügyig­az­­gatóságnak. Meggyőződésünk, hogy a pénzügyigazgatóság is megértő­­leg fogja kezelni ezt a dolgot, mert kétségtelen, hogy az esővíz lefolyása a magas talajvíz miatt nem követ­kezhetett be. Hétfőn ülést tart a reformálás presbitérium. Augusztus hó 3-án, hétfőn délelőtt 9 órakor a református egyház presbitériuma az egyházi ülésteremben ülést tart. A tárgysorozat főbb pontjai a követke­zők : A Konvent köszönetének bejelentése a jogakadémia pártfogáséért. Egyházmegyei gyűlés jegyzőkönyvének és az egyházlátogatási jegyzőkönyv be­terjesztése. A kutasi templom építési munkálatainak — a beérkezett pályázatok alapján — vállalatba adása. Határozás a Kincses-temetői földcseréről. A földhaszonbérletekre megtartott árve­rés eredményének bejelentése­­ a gazda­sági bizottság javaslata. Iskolaszék jegyzőkönyve, miniszteri jó­­váhagyás öt tanítói állás szüneteltetése, a Szerencse­ utcai iskolánál egy V-ik ve­gyes osztály felállítása, a Lévai utcai is­­kolakörzet igazgatói állásának betöltése, az iparostanoncok templomlátogatása tár­gyában. Pénzügyi bizottság jegyzőkönyve. A gimnáziumi festési munkálatok vál­lalatba adása. A gyűlésnek minden esetre legérdeke­sebb pontja lesz a kutasi templomépítésre beérkezett pályázatok elbírálása. Az egy­­háztanács ugyanis dönteni fog afelett, hogy kinek adja az építést. Az építés , mint értesülünk, a presbi­térium határozata után mindjárt megkez­dődik. Halálos szerencsétlenség az Elek-tanyán Megdöbbentő szerencsétlenség tör­tént a napokban az Elek- tanyán , melynek áldozata tegnap rettenetes kínok között kiszenvedett. A tragikus esetről tudósítónk az alábbiakat jelenti: Elek Sándor Klauzál­ utca 19. szám alatt lakó gazdálkodó tanyá­jában volt alkalmazásban P­ó­t­á­r­i János béreslegény. Ezelőtt két hét­tel munka közben az egyik lábát megszúrta egy tövissel, mivel nem voltak fájdalmai, nem kötözte se­bét. Később azonban állapota rosz­­szabbra fordult. Beszállították a közkórházba, hol tegnap hajnal­ban irtózatos kínok között ki­szenvedett. Az orvosok megállapították, hogy a szerencsétlen ember a lábán levő nyitott seben keresztül tetanust ka­pott és ez okozta a halálát. A tetanus ellen még nincsen or­vosság, egyetlen védőszer a tisztaság. IBICZ IGNÁC dr (1840-1925) Egymás után köszönnek el a földi élet­től és mennek el az enyészet birodal­mába azok a régi és elszánt harcosok, kik a halálnak, az emberiség legnagyobb ellenségének üzentek itt nálunk háborút és magasztos hivatásukból kifolyólag év­tizedeken keresztül küzdöttek ellene. És ha nem tudták is végkép legyőzni és megsemmisíteni az enyészetet, de a tudás fegyvereivel kezükben kisebbítették, sőt elvették a nyavalyák mérgét és nagyon sokszor megakasztották a halál­ föltett szándékának keresztülvitelében, amely mindenkor az élet megsemmisítése volt. A régi orvosi gárda, amelynek műkö­dése teremtette meg ebben a városban az igazi, a kor színvonalán álló köz­­egészségügyet, lassanként eltűnik és be­áll ezok sorába, akik a temető csendes lakóivá lettek. Iricz Ignác doktor ebbe a gárdába tar­tozott-Félszázadon keresztül rézett ferketsze­­met a nyavalyákkal és harcolt azok ellen, hogy mennél több életet mentsen meg ez emberiség számára és a megmaradt élet­tel sok, nagyon sok munkát és annak minden hasznát biztosítsa a közösség számára. Ott állott ama bátor, sőt elszánt harcosok sorában, akik 1873-ban a kolerával vias­kodtak, az emberiség eme legnagyobb ré­mével és nagy része van ,­abban a szép munkában, amely megakadályozta, sőt lehetetlenné tette, hogy ez a világ vesze­delem el nem seperte, ki nem irtotta en­nek a nagy magyar fészeknek minden lakosát az utolsó szánig, hanem kénytelen volt megelégedni a halál avval a kisebb dézsmával, aminél sokkal több ételgyertya aludt ki a szomszédos kisebb községek­ben is. Iricz Ignác doktor egész életén át a be­csületes harcosok sorában tartozott, aki a maga becsületes, lelkiösmeretes orvosi munkájával igazi hasznot tett mindazok­nak, akik bizodalommal voltak hozzá és igénybe vették segítségét. A becsületesség, a lelkiismeretesség te­remtették meg számára a tiszteletet, meg­becsülést és szeretetet, amik legszebb honoráriumai ez orvosnak, mert azok­nak birtokában lehet nyugodt, szép és igazán értékes az orvos élete. Ezek a lelki kincsek kísérik most Iricz Ignácot utolsó útján, mikor visszatér ez anyaföldbe, amelyből vételed és ezek mellett azoknak az igaz hálája követi, akiknek a legdrágább kincsét, az egész­ségit adta vissza tudásával és ezzel együtt azoknak életét mentette meg. Mi pedig, akik harcos társai voltunk, hosszabb rövidebb időn keresztül, meg­őrizzük és lelkünkben hordozzuk emlékét és a megillető szeretettel és tisztelettel gondolunk reá. Szappanos Mihály dr.

Next