Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1925. szeptember (21. évfolyam, 195-229. szám)
1925-09-01 / 195. szám
endeleimet, egy férjem, más meder tóm. ik és javiontossággal lelete alatt, azottja volt. pártfogását mosnd.iát képező háztartási folyó 1925. tt 9 órakor latti háznál , ígérenek ben elfogidy Károly özgyám. nény. ittál és sok shod terű elös feles. Közelebbi ál Nagysziénytársaság 15 Sándor féle lárbe 36 zobás ekkel. Fize- Szegedi ut tbóhoz. 945 illé ajánlkozó Izsőnénél 34 ara árért, ért. _______31 Mer közölt Joanének Je . ért. Pas_______39 etö atal u. 4 _______38 ókocsit I állapotban i keresek a _______26 állal I, Kun Do 983 ányt kérek Vasnk. 984 I ni, ruháit ál rendelje ). Ugyanő' 993 )IV. Jókei ______994 ,ii a jelen litván félelba kiadó, piaci na ______995 számra, ért. Gnekar Lajos után részibő Makói után 12 Emlékiratok között tallózunk, melyeket a maga igazságának bizonyítására Hötzendorfi Conrád báró, a Monarchia napokban elhunyt volt vezérkari főnöke adott ki s amelyeket egyik budapesti lap most nyilvánosságra hoz. A volt vezérkari főnöknek nem ez az első műve, már három kötet jelent meg, melyekben a legelőkelőbb katonai méltóság szinte leplezetlen őszinteséggel tár fel olyan intim dolgokat, amikről eddig senkinek fogalma nem volt s amik — valljuk be, — megdöbbentő szint vetnek azokra az egyenetlenkedésekre, azokra a torzsalkodásokra és azokra a felelősségnélküli egyéni akciókra, melyekről a háború folyamán itt is, ott is beszéltek, sugdosódtak, amiknek azonban nyíltan hangot adni senki se mert, hiszen ez nem is lett volna tanácsos, hazaárulási vád és börtön járt volna érte. Most azonban, hogy a legilletékesebb tényező, Conrád báró volt vezérkari főnök közreadja, a nyilvánosság elé bocsájtja, bizonyára azért, hogy azokból a konzekvenciákat levonják jobbrólis, balról is, s lehetetlen nem foglalkozni ezzel a kényes kérdéssel még akkor is, ha ez sokaknak nem fog tetszeni. A volt tábornagy legutóbb megjelent emlékiratai mindenekelőtt megállapítják, hogy a vezérkar kebelén belől egyenetlenség dúlt s ez az egyenetlenség nem az utolsó pillanatokban, nem akkor kezdődött, mikor a katonai sikertelenség már befejezett volt, hanem rögtön a háború kitörése, azonnal az első csaták után. Potiorekről és Auffenbergről emlékezik meg különös éles formában Conrád báró, kik közül az egyik Szerbiában, a másik Galíciában csináltak végzetes baklövéseket, melyeket később helyrehozni képtelenség volt. Egyenesen azt mondja Conrád ezekre az urakra, hogy az egységes hadvezetésnek füttyöt hányva, a saját becses szakállukra egyéni akcióztak. Tovább menve, a németekkel való szövetség árnyoldalairól rántja le a leplet, úgy állitván be a dolgot, hogy a németek a Monarchia haderejét a maguk céljaira akarták kihasználni s ezen törekvésükben annyira mentek, hogy a parancsnoklás jogát is maguknak akarták kisajátítani. Valósággal az elkeseredés hangján ír Conrád azokról az éles és sokszor elsimíthatatlan ellentétekről, melyek az osztrák-magyar és a német hadvezetőség között napirenden voltak. Nem folytatjuk, lesz még alkalmunk Conrád báró emlékirataival bővebben foglalkozni, azonban már ez is elég arra, hogy felvessük a kérdést: vájjon ki a felelős a vesztett háborúért s az ezt követő irtózatos öszszeomlásért és szétdarabolásért s vájjon fehéren feketével látva a torzsalkodás okozta végzetes bajokat, — odakiáltsuk: meg lehetett nyerni ezt a háborút ? ... A választ az Hódmezővásárhely, 1925 szeptember 1. Kedd, Ara 2000 korona, XXI. évfolyam 195. szám VÁSÁRHELYI Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Korinth-tér. Előfizetési ár helyben: Negyedévre 80.000 K Félévre —K Vidékre: Negyedévre 120.000 K Telefonszára 87. elfogulatlan történetírás s a még kiderülendők fogják erre megcáfolhatatlanul megadni, addig legyünk türelemmel, egymás között ne vádaskodjunk s főképpen ne gyűlölködjünk !... A vásárhelyi postaaltisztek zászlószentelése. Hazafias keretek között folyt le az ünnepség. Szombaton este kezdődött s vasárnap egész nap leitől! a vásárhelyi postaaltisztek zászlószentelési ünnepsége, mely a mega komolyságával s eleitől végig hazafias érzésektől átitatott tartalmával messze kinő!! a hétköznapi keretek közül. A vásárhelyi postaaltisztek lélekszerint cselekedtek, mikor zászlót szereztek s lélek szerint ünnepeltek mikor a legszentebb szimbólum körül csoportosulva kifejezést adtak törhetetlen magyar meggyőződésüknek s annak a rendíthetetlen bizakodásnak is, hogy lesz még másként is jönnek boldogabb, szebb, tündöklőbb, sugarasabb napok, teljesül mindnyájunk álma, feltámad még Nagy- Magyarország 1 . • . Ezt jelképezi a zászló most s ezért fog lobogni a jövőben is. Az ünnepségről, melyen a budapesti és szegedi igazgatóságok és a vidéki postás küldöttségek is képviselve voltek, a tudósítónk ez alábbiakat jelenti: Szombat este érkezett Vásárhelyre a budapesti postás zenekar, mely előbb a közönség nagy tetszésére a Kossuth téren adott térzenét, este pedig ez Iparos Dioskörrel karöltve a zászlóanyáknak : dr Aigner Károlynénak, dr Soms Istvénnénak és dr Genersich Antalodnak kedveskedtek szerenáddal. Az Iparos Daloskör különben régebben tartozik egy szerenáddal a főispánnak, mint a délkerületi dalos szövetség elnökének; ezt a tartozását rótta most le. A vasárnapi ünnepségek. A Magyar Postaaltisztek Országos Egyesülete vásárhelyi csoportjának zászlószentelési ünnepélye vasárnap reggel vette kezdetét. Az ünnepségen részt vett egyesületek és vidéki postaszervezetek kiküldöttei a népkerti Vigadóban gyülekeztek, honnan a pesti postászenekar hangjai mellett zárt sorokban vonultak fel az egyes templomokhoz. Az impozáns menetet a zenekar nyitotta meg, ezután a budapesti, szegedi, kecskeméti, orosházi, makói és a szentesi postaellisztek megbízottai mentek zászlóik alatt. A vásárhelyi egyesületek közül az Ipartestület népes küldöttsége jelent meg az Ipartestület lobogójával. Tizenkét koszorús leány fogta körül a felszentelendő zászlót. A fővárosi és vidéki notabilitások a menet végén haladtak. Zászlószentelés a templomokban. Kilenc órára már zsúfolásig megtelt a református templom. Helyből ott voltak : dr Aigner Károly főispán és neje. dr Soós István polgármester és neje. dr Genersich Antal és neje. Lázár Lajos gazdasági főtanácsos, ref. főgondnok. Endrey Béla tanácsnok, Hódy Imre pestefőfelügyelő. Az ünnepi istentiszteletet Pap Imre elnök-lelkész tartotta meg. Gyönyörű beszéd kíséretében áldotta meg a szószék előtt elhelyezett zászlót, többek között e következőket mondván : — E zászló alatt szolgáljátok ez Istent és a Hazát becsülettel. Vezessen benneteket a kitartó szorgalmas munka eszméin. Eétek meg azt a napot, amikor majd Ti postástestvéreim utcáról utcára sietve, rohanva boldog öntudattal bekiabálhatjátok minden kétkedő magyar házhoz, hogy fura a csüggedéssel, feltámadtunk ! Újra mienk Nagy-Magyarország. A felavató beszéd van dr Soós Istvánná, mint az egyik zászlóanya szállagot kötött a lobogóra s .Istennel becsülettel Hazánkért* jelszóval beverte az első szöget a zászló rudjábe. Az ó-templomból az ünneplő közönség a katholikus templomba vonult, hol mise után Cseh András esperes plébános szentelte be a postások zászlóját B azédében Isibbek között a következőket mondotta : — Valahányszor zászlót látok, mindig az eszme és az érte való harc jut eszembe. Hiszem, hogy a postások zászlója is azt jelenti. Ti kedves postások, azok közé a munkások közé tartoztok, kik az életet nem igának és robotnak tekintik, hanem felemelkedtek egy magasabb világba s aszerint rendezitek be életeteket. Egy Istent imádó, hazát szerető szorgalmas magyar testvéreim, megszentelem e zászlótokat az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. A nagy határt keltő beszéd után dr Aigner Károlyné zászlóanya fehér selyem szallagját kötötte rá a lobogóra, majdIstennel a hazáért* jelmondattal beverte a zászórudba a szöget. A lutheránus templomban Piavecz Gyula lelkész fogadta a közönséget. A Hymnusz fenséges akkordjai nyitották meg ez ünnepélyt. Az avató beszédében Piavecz Gyula lelkész a következőket mondotta: — Megáldalak téged zászló, mittesd azoknak az utat, kik melléd sorakoznak. Ád a munkájukét, becsületes törekvésű két. Vezesd híveidet egy szebb, boldogabb magyar jövendőbe ! A beszéd végeztével dr Genersich Antalné nemzeti színű selyem szalagját tűzte fel a zászlóra, majd a zászlórúdba beverte a szöget. Az egyházi szertartások után az ünneplő közönség a postás zenekar magyar nótáinak üteme mellett a városházára vonult fel, hol kezdetét vette a díszközgyűlés. Az érdeklődők teljesen megtöltötték a közgyűlési termet, a padsorok elött a szomszéd postás zászlók foglaltak helyet, közepén ez újonan felszentelt vásárhelyi lobogó. Az emelvényen a budapesti és a vidéki postás vendégek foglaltak helyet. Hódy Imre postafőfelügyelő nyitotta meg a díszközgyűlést. Üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte Caach Béla főigazgatói beszédének megirtására. A közönség nagy figyelme mellett kezdte el beszédét Csa 1t . Béla főigazgató, aki Demény Károly államtitkár üdvözletét, szeretetét tolmácsolta a vásárhelyi postásoknak. Gyönyörű szavakban ecsetelte a magyar postások hivatásét. A vásárhelyi zászló felírására hívta fel a postások figyelmét, legyen közöttük egység, barátság, szerelem. A zászló egy szent ereklye, amely most még a békés munkát hirdeti, de eljöhet az az idő, mikor a postáskürtből harci kürt lesz s érces hangja felkeresi Kassát. Kolozsvárt és Pozsonyi. A magyar postások Istennel Hazáért küzdenek mindhalálig Dr Aigner Károly főispán Bethlen Híven gróf miniszterelnök jókívánságait adta át a vásárhelyi postásoknak, kik most megmutatták, hogy mit tud tenni 18 ember, ha egységben, egy akaratban öszszeforr. A magyarok Istenének áldását kérte a további működésükre Péter Albert a Magyar Postaaltisztek Országos Egyesületének nevében üdvözölte a vásárhelyi ünneplő altiszti csoportot. Czirák Sándor az Országos Egyesület alelnöke a postás altisztek nevében megfogadta, hogy sohasem fognak elszakedni a nemzeti gondolattól s ha kell, vérük hullásával fogják visszaszerezni Nagy Magyarországot. Molnár Imre a helyi altiszti csoport elnöke köszönetet mondott a megjelent vendégeknek s a díszközgyűlést berekesztette. A zászlószögek beverése. Ezután kezdetét vette a zászlószögek beverése. Elsőnek dr Aigner Károly főispán gróf Bethen István miniszterelnök megbízásából .Magyar küzdj és bizva bízzál* jelszóval verte be a szöget. Pap Imre elnöklelkész .Magyar ősi erényedet megőrizd*. dr Ajkay Miklós rendőrfőtanácsosa.Haza mindenek elött*. Csa 1t h Béla főigazgató Demény Károly államtitkár és a maga nevében a következő szavakkal verte be szögkel: .Istennel, hazaszeretettel előre*. Hódy Imre postafőfelügyelő .Isten és a hazaszeretet nevében*. dr Soós István polgármester .A régi Nagy Magyarorszég nyomdokain előre ez uj , így Magyarországért*. Kun Béla nemzetgyűlési képviselő a szög beverése után a következő beszédet mondotta: — E zászló felirata egységről, barátságról, szeretésről beszél. Évszázadokkal a postások elődei, a futárok, a postakocsik őrzői, a kengyelfutók járatlan utakon, a vészes sziklatömbök között sokszor ki voltak téve a kegyelen rabok támadásainak. Amit a történelemből tudjuk sokszor vérük hullásával, életük feláldozásával teljesítenék kötelességüket, hogy a címzettek leveleiket megkaphassák. A mai nehéz megélhetési viszonyok mellett az álarcos rablók be akarnak surranni a Ti életetekbe postás testvéreim. Kétségbeesett helyzetetekben meg akarják venni lelkiismereteteket, a három színű magyar nemzeti trikolort vörös rongygyal szeretnék kicseréltetni. Mutassátok meg postás testvéreim, hogy minden körülmények között jó hazafiak vagytok, oldhatatlan regaszkodással vagytok az iránt a föld iránt, melynek szeretetét az enyatejjel szívtátok megetokba. Nézzetek körül e terembe. Ott látjátok a lánglelkü Kossuth Lajost, amott a bölcs Deák Ferencet, a túlsó oldalon a nagy Rákóczi Ferencet s hűséges katonáját: Bercsényi Miklóst. Ne felejtsétek el, hogy ezeknek a nagyoknak minden gondolatuk, minden csepp vérük magyar volt. Itt vannak Ferenc József király és Erzsébet királyné képei is. ez a történelemé, csak a szent korona maradt meg, az a szent korona, mely érintette homlokukat. Ennek a szent koronának dicsősége, fénye ezer esztendő határáig nyúlik vissza a nagy, dicső múltba. Ettől és e köré csoportosulva várják gyászba borult magyar testvéreink a szebb jövőt, a magyar feltámadást. Ez a gondolat vezessen benneteket postás testvéreim, az egységes, oszthatatlan magyar államért való küzdelemben ! Lelkes éljenzés követte képviselőnk beszédét, melynek csillapultával a különféle egyesületek képviselői verték be a zászlószögeket. Bankett a Vigadóban. A díszközgyűlés után mintegy kétszáz terítékes bankett volt a Vigadóban. Az ebéd alatt több felköszöntő hangzott el. Az elsőt Csa 11 . Béla dr főigazgató mondotta lelkes szavakban hódolva a legelső magyar ember, Horthy Miklós kormányzó nagyságának. György Vilmos a szegedi postakerület főigazgatója Demény Károly államtitkárt, illetve ez ünnepségen megjelent képviselőjét Csatth Béla dr főigazgatót köszöntötte, Hódy Imre postafőfelügyelő pedig György Vilmost üdvözölte rendkívül meleg szavaiban. Majd újból Csatth Béla dr főigazgató emelkedett szólásra s azokat az előkelőségeket ünnepelte, akik megjelenésükkel emelték a postások zászlószentelésének fényét. Czirák József, a Postaaltisztek Országos Egyesületének alelnöke rendkívül lelkes szavakban tett fogadalmat, hogy a postaaltisztek, tudatában a nemzeti színek jelentőségének, mindig jó kertészei kívánnék lenni a Nagy Magyarországot visszaszerzői hazefias munkának. Kopasz József központi hivatali igazgató a forgalmi tisztviselők országos egyesületének üdvözletét adta át az altisztek számára. Ezután Kun Béla nemzetgyűlési képviselő tarlóit hazefins, gondolatokban gazdag pohárköszöntő, melynek során többek között a következőket mondotta: — Lelki kötelességemnek teszek eleget, mikor, mint a város egyik nemzetgyülési Ha jól és olcsón akar ruházkodni, vásároljon a fővárosi ruha áruház raktárában. Szegedi út 13. előnyös fizetési feltételek mellett szolgálok ki.