Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1925. szeptember (21. évfolyam, 195-229. szám)

1925-09-01 / 195. szám

endeleimet, egy férjem, más meder tóm. ik és javi­­ontossággal lelete alatt, azottja volt. pártfogását m­osnd.­iát képező háztartási folyó 1925. tt 9 órakor latti háznál ,­ ígérenek ben elfog­idy Károly özgyám. nény. ittál és sok sho­d terű elös feles­­. Közelebbi ál Nagyszi­­énytársaság 15 Sándor féle lárbe 36 zobás ekkel. Fize- Szegedi ut tbóhoz. 945 i­llé ajánlko­­zó Izsőnénél 34 ara árért, ért. _______31 Mer közölt Joanének Je . ért. Pas­­_______39 etö atal u. 4 _______38 ókocsit I állapotban i keresek a _______26 állal I, Kun Do 983 ányt kérek Vasn­­k. 984 I ni, ruháit ál rendelje ). Ugyanő­' 993 )I­V. Jókei ______994 ,ii a jelen litván féle­lba kiadó, piaci na ______995 sz­ámra, ért. G­nek­ar Lajos ut­án részibő Makói után 12 Emlékiratok között tallózunk, melyeket a maga igazságának bizonyítására H­ö­t­z­en­do­r­f­i Conrád báró, a Monarchia napokban elhunyt volt vezérkari fő­nöke adott ki s amelyeket egyik bu­dapesti lap most nyilvánosságra hoz. A volt vezérkari főnöknek nem ez az első műve, már három kötet je­lent meg, melyekben a legelőkelőbb katonai méltóság szinte leplezet­len őszinteséggel tár fel olyan in­tim dolgokat, amikről eddig sen­kinek fogalma nem volt s amik — valljuk be, — megdöbbentő szint vetnek azokra az egyenetlenkedé­sekre, azokra a torzsalkodásokra és azokra a felelősségnélküli egyéni akciókra, melyekről a háború folya­mán itt is, ott is beszéltek, sugdo­­sódtak, amiknek azonban nyíltan hangot adni senki se mert, hiszen ez nem is lett volna tanácsos, ha­­zaárulási vád és börtön járt volna érte. Most azonban, hogy a legille­tékesebb tényező, Conrád báró volt vezérkari főnök közre­adja, a nyilvánosság elé bocsájtja, bizo­nyára azért, hogy azokból a konzek­venciákat levonják jobbról­­is, bal­ról is, s lehetetlen nem foglalkozni ezzel a kényes kérdéssel még ak­kor is, ha ez sokaknak nem fog tetszeni. A volt tábornagy legutóbb megjelent emlékiratai mindenekelőtt megállapítják, hogy a vezérkar ke­belén belől egyenetlenség dúlt s ez az egyenetlenség nem az utolsó pillanatokban, nem akkor kezdő­dött, mikor a katonai sikertelenség már befejezett volt, hanem rögtön a háború kitörése, azonnal az első csaták után. Potiorekről és Auffenbergről emlékezik meg különös éles formában Conrád báró, kik közül az egyik Szerbiában, a másik Galíciában csináltak végzetes baklövéseket, melyeket később hely­rehozni képtelenség volt. Egyenesen azt mondja Conrád ezekre az urakra, hogy az egységes hadvezetésnek füttyöt hányva, a saját becses sza­kállukra egyéni akcióztak. Tovább menve, a németekkel való szövetség árnyoldalairól rántja le a leplet, úgy állitván be a dolgot, hogy a néme­tek a Monarchia haderejét a maguk céljaira akarták kihasználni s ezen törekvésükben annyira mentek, hogy a parancsnoklás jogát is maguknak akarták kisajátítani. Valósággal az elkeseredés hangján ír Conrád azokról az éles és sokszor elsimít­­hatatlan ellentétekről, melyek az osztrák-magyar és a német had­ve­zetőség között napirenden voltak. Nem folytatjuk, lesz még alkalmunk Conrád báró emlékirataival bőveb­ben foglalkozni, azonban már ez is elég arra, hogy felvessük a kérdést: vájjon ki a felelős a vesztett hábo­rúért s az ezt követő irtózatos ösz­­szeomlásért és szétdarabolásért s vájjon fehéren feketével látva a tor­zsalkodás okozta végzetes bajokat, — odakiáltsuk: meg lehetett nyerni ezt a háborút ? ... A választ az Hódmezővásárhely, 1925 szeptember 1. Kedd, Ara 2000 korona, XXI. évfolyam 195. szám VÁSÁRHELYI Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Korinth-tér. Előfizetési ár helyben: Negyedévre 80.000 K Félévre —K Vidékre: Negyedévre 120.000 K Telefonszára 87. elfogulatlan történetírás s a még ki­­derülendők fogják erre megcáfolha­­tatlanul megadni, addig legyünk tü­relemmel, egymás között ne vádas­kodjunk s főképpen ne gyűlölköd­jünk !... A vásárhelyi postaaltisztek zászlószentelése. Hazafias keretek között folyt le az ünnepség. Szombaton este kezdődött s vasárnap egész nap leitől! a vásárhelyi postaaltisz­tek zászlószentelési ünnepsége, mely a mega komolyságával s eleitől végig ha­zafias érzésektől átitat­ott tartalmával messze kinő!! a hétköznapi keretek közül. A vásárhelyi postaaltisztek lélekszerint cselekedtek, mikor zászlót szereztek s lé­lek szerint ünnepeltek mikor a legszentebb szimbólum körül csoportosulva kifejezést adtak törhetetlen magyar meggyőződésük­nek s annak a rendíthetetlen bizakodás­nak is, hogy lesz még másként is jönnek boldogabb, szebb, tündöklőbb, sugarasabb napok, teljesül mindnyájunk álma, feltá­mad még Nagy- Magyarország 1 . • . Ezt jelképezi a zászló most s ezért fog lobogni a jövőben is. Az ünnepségről, melyen a budapesti és szegedi igazgatóságok és a vidéki postás küldöttségek is képviselve voltek, a tudó­sítónk ez alábbiakat jelenti: Szombat este érkezett Vásárhelyre a budapesti postás zenekar, mely előbb a közönség nagy tetszésére a Kossuth téren adott térzenét, este pedig ez Iparos D­ioskörrel karöltve a zászlóanyáknak : dr A­i­g­n­e­r Károly­­nénak, dr S­o­m­s Istvénnénak és dr G­e­n­e­r­s­i­c­h Antalodnak kedveskedtek sze­renáddal. Az Iparos Daloskör különben régebben tartozik egy szerenáddal a fő­ispánnak, mint a délkerületi dalos szövet­ség elnökének; ezt a tartozását rótta most le. A vasárnapi ünnepségek. A Magyar Postaaltisztek Országos Egye­sülete vásárhelyi csoportjának zászlószen­­telési ünnepélye vasárnap reggel vette kezdetét. Az ünnepségen részt vett egye­sületek és vidéki postaszervezetek kikül­döttei a népkerti Vigadóban gyülekeztek, honnan a pesti postászenekar hangjai mellett zárt sorokban vonultak fel az egyes templomokhoz. Az impozáns menetet a zenekar nyitotta meg, ezután a budapesti, szegedi, kecskeméti, orosházi, makói és a szentesi postaellisztek megbízottai mentek zászlóik alatt. A vásárhelyi egyesületek közül az Ipartestület népes küldöttsége je­lent meg az Ipartestület lobogójával. Ti­zenkét koszorús leány fogta körül a fel­szentelendő zászlót. A fővárosi és vidéki notabilitások a menet végén haladtak. Zászlószentelés a templomokban. Kilenc órára már zsúfolásig megtelt a református­­ templom. Helyből ott voltak : dr Aigner Károly főispán és neje. dr S­o­ó­s István polgármester és neje. dr Genersich Antal és neje. Lázár Lajos gazdasági főtanácsos, ref. főgond­nok. E­n­d­r­e­y Béla tanácsnok, H­ó­d­y Imre pestefőfelügyelő. Az ünnepi istentiszteletet Pap Imre elnök-lelkész tartotta meg. Gyönyörű be­széd kíséretében áldotta meg a szószék előtt elhelyezett zászlót, többek között e következőket mondván : — E zászló alatt szolgáljátok ez Istent és a Hazát becsülettel. Vezessen benne­teket a kitartó szorgalmas munka eszméin. E­­­étek meg azt a napot, amikor majd Ti postástestvéreim utcáról utcára sietve, ro­hanva boldog öntudattal bekiabálhatjá­tok minden kétkedő magyar házhoz, hogy fu­ra a csüggedéssel, feltámadtunk ! Újra mienk Nagy-Magyarország. A felavató beszéd van dr S­o­ó­s Istvánná, mint az egyik zászlóanya szál­lagot kötött a lobogóra s .Istennel becsü­lettel Hazánkért* jelszóval beverte az első szöget a zászló rudjábe. Az ó-templomból az ünneplő közönség a katholikus templomba vonult, hol mise után Cseh András esperes plébános szentelte be a postások zászlóját B­ azé­dében Isibbek között a következőket mon­­dotta : — Valahányszor zászlót látok, mindig az eszme és az érte való harc jut eszembe. Hiszem, hogy a postások zászlója is azt jelenti. Ti kedves postások, azok közé a munkások közé tartoztok, kik az életet nem igának és robotnak tekintik, hanem felemelkedtek egy magasabb világba s aszerint rendezitek be életeteket. Egy Istent imádó, hazát szerető szorgalmas magyar testvéreim, megszentelem e zászló­tokat az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. A nagy határt keltő beszéd után dr Aigner Károlyné zászlóanya fehér se­lyem szallagját kötötte rá a lobogóra, majd­­Istennel a hazáért* jelmondattal beverte a zászórudba a szöget. A lutheránus templomban P­i­a­v­e­c­z Gyula lelkész fogadta a közönséget. A Hymnusz fenséges akkordjai nyitották meg ez ünnepélyt. Az avató beszédében Piavecz Gyula lelkész a következőket mondotta: — Megáldalak téged zászló, mittesd azoknak az utat, kik melléd sorakoznak. Á­d a munkájukét, becsületes törekvésű két. Vezesd híveidet egy szebb, boldogabb magyar jövendőbe ! A beszéd végeztével dr Genersich Antalné nemzeti színű selyem szalagját tűzte fel a zászlóra, majd a zászlórúdba beverte a szöget. Az egyházi szertartások után az ünneplő közönség a postás zenekar magyar nótái­nak üteme mellett a városházára vonult fel, hol kezdetét vette a díszközgyűlés. Az érdeklődők teljesen megtöltötték a közgyűlési termet, a padsorok elött a szomszéd postás zászlók foglaltak helyet, közepén ez újonan felszentelt vásárhelyi lobogó. Az emelvényen a budapesti és a vidéki postás vendégek foglaltak helyet. Hódy Imre postafőfelügyelő nyitotta meg a díszközgyűlést. Üdvözölte a meg­jelenteket, majd felkérte C­a­a­c­­­h Béla főigazgatói beszédének meg­irtására. A közönség nagy figyelme mellett kezdte el beszédét C­s­a 1t . Béla főigazgató, aki D­e­m­é­n­y Károly államtitkár üdvözletét, szeretetét tolmácsolta a vásárhelyi postá­soknak. Gyönyörű szavakban ecsetelte a magyar postások hivatásét. A vásárhelyi zászló felírására hívta fel a postások fi­gyelmét, legyen közöttük egység, barát­ság, szerelem. A zászló egy szent ereklye, amely most még a békés munkát hirdeti, de eljöhet az az idő, mikor a postáskürt­ből harci kürt lesz s érces hangja felke­resi Kassát. Kolozsvárt és Pozsonyi. A magyar postások Istennel Hazáért küzde­nek mindhalálig Dr Aigner Károly főispán Bethlen Híven gróf miniszterelnök jókívánságait adta át a vásárhelyi postásoknak, kik most megmutatták, hogy mit tud tenni 18 ember, ha egységben, egy akaratban ösz­­szeforr. A magyarok Istenének áldását kérte a további működésükre Péter Albert a Magyar Postaaltisztek Országos Egyesületének nevében üdvö­zölte a vásárhelyi ünneplő altiszti cso­portot. C­z­i­r­á­k Sándor az Országos Egyesü­let alelnöke a postás altisztek nevében megfogadta, hogy sohasem fognak elsza­kedni a nemzeti gondolattól s ha kell, vérük hullásával fogják visszaszerezni Nagy Magyarországot. Molnár Imre a helyi altiszti csoport elnöke köszönetet mondott a megjelent vendégeknek s a díszközgyűlést berekesz­tette. A zászlószögek beverése. Ezután kezdetét vette a zászlószögek beverése. Elsőnek dr Aigner Károly főispán gróf Beth­en István miniszterelnök megbízásából .Magyar küzdj és bizva bízzál* jelszóval verte be a szöget. Pap Imre elnöklelkész .Magyar ősi erényedet megőrizd*. dr A­j­k­a­y Miklós rendőrfőta­­nácsosa.Haza mindenek elött*. C­s­a 1t h Béla főigazgató Demény Károly államtit­kár és a maga nevében a következő sza­vakkal verte be szög­kel: .Istennel, hazaszeretettel előre*. Hódy Imre posta­­főfelügyelő .Isten és a hazaszeretet nevé­ben*. dr S­o­ó­s István polgármester .A régi Nagy Magyarorszég nyomdokain előre ez uj , így Magyarországért*. Kun Béla nemzetgyűlési képviselő a szög beverése után a következő beszédet mondotta: — E zászló felirata egységről, barátság­ról, szeretésről beszél. Évszázadokkal a postások elődei, a futárok, a postakocsik őrzői, a kengyelfutók járatlan utakon, a vészes sziklatömbök között sokszor ki vol­tak téve a kegye­len rab­ok támadásainak. Amit a történelemből tudjuk sokszor vé­rük hullásával, életük feláldozásával tel­jesítenék kötelességüket, hogy a címzettek leveleiket megkaphassák. A mai nehéz megélhetési viszonyok mellett az álarcos rablók be akarnak sur­ranni a Ti életetekbe postás testvéreim. Kétségbeesett helyzetetekben meg akarják venni lelkiismereteteket, a három színű magyar nemzeti trikolort vörös rongygyal szeretnék kicseréltetni. Mutassátok meg postás testvéreim, hogy minden körülmények között jó hazafiak vagytok, oldhatatlan regaszkodással vagy­tok az iránt a föld iránt, melynek szere­­tetét az enyatejjel szívtátok megetokba. Nézzetek körül e terembe. Ott látjátok a lánglelkü Kossuth Lajost, amott a bölcs Deák Ferencet, a túlsó oldalon a nagy Rákóczi Ferencet s hűséges katonáját: Bercsényi Miklóst. Ne felejtsétek el, hogy ezeknek a nagyoknak minden gondolatuk, minden csepp vérük magyar volt. Itt vannak Ferenc József király és Er­zsébet királyné képei is. ez a történelemé, csak a szent korona maradt meg, az a szent korona, mely érintette homlokukat. Ennek a szent koronának dicsősége, fénye ezer esztendő határáig nyúlik vissza a nagy, dicső múltba. Ettől és e köré cso­portosulva várják gyászba borult magyar testvéreink a szebb jövőt, a magyar fel­támadást. Ez a gondolat vezessen benne­teket postás testvéreim, az egységes, oszt­hatatlan magyar államért való küzdelem­ben ! Lelkes éljenzés követte képviselőnk be­szédét, melynek csillapultával a különféle egyesületek képviselői verték be a zászló­­szögeket. Bankett a Vigadóban. A díszközgyűlés után mintegy kétszáz terítékes bankett volt a Vigadóban. Az ebéd alatt több felköszöntő hangzott el. Az elsőt C­s­a 11 . Béla dr főigazgató mondotta lelkes szavakban hódolva a legelső ma­gyar ember, Horthy Miklós kormányzó nagyságának. György Vilmos a szegedi postakerület főigazgatója D­e­m­é­n­y Károly államtitkárt, illetve ez ünnepségen meg­jelent képviselőjét C­s­a­tt­h Béla dr fő­igazgatót köszöntötte, Hódy Imre posta­főfelügyelő pedig György Vilmost üd­vözölte rendkívül meleg szavaiban. Majd újból Csatth Béla dr főigazgató emel­kedett szólásra s azokat az előkelőségeket ünnepelte, akik megjelenésükkel emelték a postások zászlószentelésének fényét. C­z­i­r­á­k József, a Postaaltisztek Országos Egyesületének alelnöke rendkívül lelkes szavakban tett fogadalmat, hogy a posta­­altisztek, tudatában a nemzeti színek je­lentőségének, mindig jó kertészei kívánnék lenni a Nagy Magyarországot visszaszerzői hazefias munkának. Kopasz József központi hivatali igazgató a forgalmi tiszt­viselők országos egyesületének üdvözletét adta át az altisztek számára. Ezután Kun Béla nemzetgyűlési kép­viselő tarlóit hazefins, gondolatokban gaz­dag pohárköszöntő­, melynek során többek között a következőket mondotta: — Lelki kötelességemnek­ teszek eleget, mikor, mint a város egyik nemzetgyülési Ha jól és olcsón akar ruházkodni, vásároljon a fővárosi ruha áruház raktárában. Szegedi út 13. előnyös fizetési feltételek mellett szolgálok ki.

Next