Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1926. április (22. évfolyam, 73-96. szám)

1926-04-01 / 73. szám

sárak­nak 20.000 sütni 22.000 fák 26.000 30.000 26.000 36.000 ános fái.­r 2 szám. 303 hogy nagy rá­­vevő közönség tartok sok féle, fi, női, gyermek, és varrott szan­­itek gazdálkodó 3 ünneplő csiz­­cipőket, a lég­­ragokból, varrva n agy bőrsarokkal, osan esszközlök. Sándor mester. u. 1. Saját ház. Ferenc u. 1. lazóbb tömény- és vi­­avaszi takaritás­­artó mészbe és in száradó fir­­kapadló lakkok, szőlők és ecse­­kitünő pálma­­beszerezhetők Á L, illett­­öld gyümölcsös- 98 •készülékek kpárok, k gyári árban­­ tekintse meg .MOL rádió és Frenc utca 1 sz. 30 rtesitema Hód­­ly és vidéke n. .t, hogy nálam ,ból készült és igyaz, léderes, legmél­ányo­­k, dyes kasos ko­­rját meggyőző­ve tisztelettel : JÁNOS r. Zrínyi u. 41. árkörte, ikörök husvétra kisüst törköly­liter égő tea­­t szesz 80.000 ben kaphatók a­bban.­ásár a JA. n. tea 2 szám. amorkányi utca sarkán let helyén. 1. vásárló kö­rtetünkre, ahol népekre nagy .•állított árban yes és cse­­prok, rumok, lkák, friss stb. kapha­­t pedig mész, és szerszámok,­­ ekék, boro­kok, gazdasági mény magvak­hoz szállítunk. .ot akar, gallérját vigye rá, ahol olcsón ényre vasalnak, átfogását kérve lka­nszám 235. 220 abó Imrének az :harom dűlőben így felesbe ki- 69. 323 mu, Papy-féle utcára nyíló karral, gazdasági ki órákban. 313 A törvényhatósági bizottság márciusi közgyűlése. A költségvetést, a státusrendezést és a helypénzszedést nem tárgyalták le. A törvényhatósági bizottság már­cius havi közgyűlése tegnap dél­előtt zajlott le a városatyák meg­lehetősen élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés tárgysorozatán­­már harmadszor szerepeltek a státus­rendezés, a folyó évi költségvetés és a helypénzszedés, az érdemle­ges letárgyaltatás azonban ez alka­lommal se sikerült. A költségvetéssel ugyanis szoros összefüggésben van a tisztviselői szolgálati pótlékának ügye. Eb­ben a kérdésben a miniszteri dön­tés ellen a törvényhatóság bírói panaszt nyújtott be a közigazgatási bírósághoz, ettől függetlenül azon­ban a belügyminisztérium révén olyan újabb döntés, illetve korri­gálás várható, mely nyugvópontra viszi ezt a sok tekintetben ominó­zus ügyet, mely arra is vezethetne, hogy a törvényhatóság és a tiszti­kar közötti föltétlenül kívánatos s a város jövő fejlődésére is kiható jóviszonyra zavarólag hasson. A történtek megnyugvásra való elin­tézésének lehetősége késztették arra a törvényhatósági tagokat, hogy a költségvetést és ezzel kapcsolato­san a státusrendezést a jelen alka­lommal nem tárgyalták le. Hasonló sorsra jutott a helypénz­­szedési szabályrendelet tarifális ré­sze. A bizottsági tagok körében most már teljes mértékben az a felfogás alakul ki, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben új ter­heket nem lehet rakni az adófize­tőkre s a fogyasztókat is meg kell óvni az áthárításból származó drá­gulástól. Az útépítés föltétlen szük­séges, hiszen ez kihatással lesz a több és jobb termelésre, módok kí­nálkoznak azonban arra, hogy az útburkolás költségei másképen is fedezhetők lesznek. A közgyűlés lefolyásáról külön­ben alábbi tudósításunk szól: Aigner Károly dr főispán más irányú elfoglaltsága miatt Soós István dr polgár­­mester 9 óra után néhány perccel nyitotta meg a közgyűlést, melynek első pontjaként a sablonos közigazgatási eseményeket tar­talmazó polgármesteri jelentést olvasták fel. A polgármesteri jelentés kapcsán Hős Nagy Kálmán volt az első felszólaló, aki azt kifogásolta, hogy a köz­gyűlést a penitenciális hétre tűzték ki. Balog Sándor : Ez hozzátartozik a peni­­tenciához! Hős Nagy Kálmán azt kéri a polgár­­mestertől, hogy a jövőben a hónap sza­­bályrendeletileg előírt második szerdájára hívják össze a törvényhatósági bizottságot, amint az a múltban is szokásban volt. Soós István dr polgármester válaszában kijelenti, hogy a közgyűlések kitűzése a főispán hatáskörébe tartozik. Tény az, hogy a Hős Nagy Kálmán által említett szabályrendelet fennáll, de a közgyűlések napját eszerint lehetetlen megállapítani, hanem mindig a törvényhatóság rendelke­zésére álló munka anyaga határozza meg a helyes időpontot. Egyébként a penitenciá­lis héten sem vallássértés és nem is ke­gyeletsértés dolgozni, hanem ellenkezőleg, az Isten iránti hálás szeretet a közérdekű munkában nyilvánul meg a legkifejezőb­ben. Császtvay István teszi ezután szóvá, hogy az Építőipari Rt.-nak a nagyállomással szemben fatelep céljaira bérelt területét szemétlerakodó helyül használják fel, ami úgy közrendészeti, mint közegészségügyi szempontból súlyosan kifogásolható. Soós István dr polgármester arra kéri a törvényhatóságot, hogy ilyen és hasonló ügyekkel ne foglalják le a közgyűlés ide­jét, hanem az apró panaszokat közvetlenül a polgármesteri hivatalban, vagy az illeté­kes ügyosztályokban jelentsék be. Banga Sándor az árvák pénzének valori­zációja felől érdeklődik és megnyugvással veszi tudomásul Csáky Lajos dr főügyész válaszát, mely szerint a város szívén vi­seli ezt a problémát s ha az állam ebben az irányban valamit tenni fog, úgy a ta­nács meg fogja védeni az árvák érdekeit. Kenéz Sándor arra kiváncsi, várjon tör­­téntek-e intézkedések a Rárósi és Lelei utak további burkolására ? Soós Isván dr polgármester válasza sze­rint ezt az intézkedést csak a költségvetés letárgyalása után lehet megtenni. A polgármesteri jelentést végül is tudo­másul vette a közgyűlés, majd Baranya vármegye átiratával kapcsolatban, melyben a törvényhatóságot egyes fővárosi hírlapok­nak a frankhamisítási bűnügy során tanú­sított magatartása elleni tiltakozásra hívják fel, a tanács javaslatára a következő hatá­rozatot hozta a törvényhatóság : — Miután a közgyűlés is elítéli a sajtó egy részének az úgynevezett frankügyben tanúsított azon magatartását, mely a ma­gyar állam és a magyar nemzet becsületét a külföld előtt veszedelmesen elhomályosí­tani alkalmas, mégis mivel a közgyűlés teljes bizalommal hiszi, hogy a nemzet­gyűlés és a kormány a nemzetrontó törek­vések meghiúsítására minden megfelelő szükséges intézkedésről már saját kezde­ményezéséből gondoskodni fog, Baranya vármegye átiratát tudomásul veszi. Ezután a tanácsi előterjesztések következtek soron s ezek között az első három pont a státusrendezés véglegezésére vonatkozott. Mielőtt azonban az ügy ér­demleges tárgyalására tért volna a közgyű­lés Mónus János úr azt az indítványt ter­jesztette elő, hogy a szolgálati pótlék ellen benyújtott bírói panasz elintézéséig a köz­gyűlés ne határozzon ebben a kérdésben s ne tárgyalja a tárgysorozat ezzel szorosan összefüggő másik pontját, az 1926. évi költségvetést sem. Bejelentette Mónus János úr ezzel kapcsolatban, hogy Kun Béla nemzetgyűlési képviselővel fent járt a bel­ügyminisztériumban és ott azt az ígéretet kapták, hogy a miniszter április 25-éig fel­tétlenül meg­hozza döntését s ennek bir­tokában a közgyűlés minden bizonnyal közmegelégedésre elintézheti majd a szol­gálati pótlék körül keletkezett ellentéteket. Soós István dr polgármester hozzájárul Mónus János dr indítványához bár, mint kijelenti, a szolgálati pótlék és státusren­dezés kérdése között semmi összefüggés nincs. A közgyűlés ezután egyhangúlag hozzá­járul a státusrendezés véglegezése és a költségvetés tárgyalásának a szolgálati pót­lék ügyében várt miniszteri döntésig való elhalasztásához. Endrey Béla tanácsnok terjesztette ez­után a közgyűlés elé a Moese testvérek cég­nek azt­ a kérelmét, melyben a város terü­letét behálózó autóbusz járatai részére 10 —15 évre terjedő monopóliumot kér. A tanács nem javasolja a monopóliumot, el­lenben szabályrendeletileg kikötéseket tesz az autóbusz forgalom útirányára és menet­rendjére vonatkozóan, valamint beleszólási jogot kíván a viteldíj megállapításába. Genersich Antal dr a tanács javaslatával szemben azt kívánja, hogy a kérelmező cégnek az autóbusz forgalom bevezetésével járó nagy befektetések ellenében, legalább öt évi időtartamra adják meg a monopó­liumot, ami szerinte nem ellenkezik a közérdekkel, miután egy derék iparoscsa­lád megélhetésére ad módot. Balog Sándor és Banga Sándor hasonló szellemű felszólalásai után Kun Béla nem­zetgyűlési képviselő beszélt és szintén Genersich Antal dr indíványát támogatva kijelentette, hogy bár a maga részéről minden téren a szabadversenynek a híve, a közgyűlésnek még­sem lehet az a célja, hogy úttörő vállalkozókat és a szabadver­seny címén megfojtson. A Moese testvérek megérdemlik a támogatást, mert eddig is becsülettel és tisztességgel végezték iparu­kat. Akik szabadversenyt akarnak, miért nem előzték meg Mocséket és miért jön­nek csak most elő amikor az úttörők pél­dáján haszonszerzésre felbuzdultak. Bán Máté szintén a monopólium mellett van, Csáky Lajos dr főügyész pedig a ta­nács javaslatának helyességét bizonyítja és arra kéri a közgyűlést, hogy abban az eset­ben, ha Moeséék részére meg akarja adni a monopóliumot, ezt csak majd akkor tegye meg, mikor a tanács a monopólium esetére kidolgozott javaslattal jön a törvényhatóság elé. A közgyűlés így is határoz, a most be­nyújtott javaslat felett napirendre tér, ille­tőleg a többség álláspontjának megfelelő javaslat elkészítésére hívja fel a tanácsot. Egyben azt is elhatározták, hogy a Moese testvéreknek nyújtandó monopólium csak a város belterületére szól, míg a külterületi autóbusz forgalomra mindenki kaphat en­gedélyt, aki kér. A helypénz tarifális részére vonatkozó tanácsi javasla­tot tárgyalta ezután a közgyűlés. Mint is­meretes, a törvényhatóság februárban álta­lánosságban elfogadta a helypénzszedési javaslatot, de a tarifális részt illetőleg az egyes díjtételek átdolgozására utasította a tanácsot, illetőleg az ebben az ügyben ki­küldött nagybizottságot, mely össze is ült és a baromfiak helypénzét az eredeti tarifa felére mérsékelte, így került most a javas­lat a közgyűlés elé. Balog Sándor a javaslattal szemben fel­sorakoztatja a múlt közgyűlésen is kifejtett érveit és azt kéri, hogy a polgármester vonja vissza azt a közvetítő indítványát, melynek révén a helypénz próbaidős be­vezetését a többség elfogadta. Kijelenti, hogy a helypénz se testének, se lelkének nem kell. Meggyőződése szerint tényleg jó utakra van szükség, azonban ezt az útadó­ból kell megcsinálni, nem pedig a hely­pénzből, mely a közönségre nézve újabb zaklatást jelentene. Éppen ezért indítvá­nyozza, hogy az útadót másra, mint az utak építésére felhasználni ne lehessen. Kun Béla nemzetgyűlési képviselő nem kíván most azon vitatkozni, hogy a múlt közgyűlésen a helypénz egy éves beveze­tésére vonatkozó indítványt tévedésből fo­gadták-e el, vagy sem. Az egy évi pró­baidőt formailag már megszavazta a köz­gyűlés, azonban most a részletes tárgyalás­nál joga van azt mondani a törvényható­ságnak, hogy ezt nem fogadja el, hanem visszaadja a tanácsnak. Balog Sándor: Húsz évig mindig vissza­adjuk ! Csáky Lajos dr főügyész szerint a vitá­nak játékszerű jellege van, mely veszélyez­teti a közgyűlés komolyságát. Nem elég­ azt mondani, hogy a törvényhatóság vissza­ad egy javaslatot, hanem meg kell indokolni azt is, hogy miért adják vissza. Kun Béla képviselő kijelenti, hogy nem játékról van szó, hanem arról — és ezt a városi tanácsnak is érezni kell, — hogy a közgyűlés a tanácsot ki akarja menteni abból a lehetetlen hel­yzetből, amelybe a helypénz ügyében jutott. A kérdések múltkori szavazara feltétele elnöki jog volt, viszont ahoz a törvényhatóság tagjainak van joguk, hogy azt fogadjanak el, amit jónak látnak. Neki is az a nézete, hogy az úthálózat javítására és kö­vetésére szükség van, azonban amikor ezt a helypénz beveze­tése nélkül is meg lehet csi­nálni, akkor nincs értelme, hogy olyan megoldáshoz ra­gaszkodjanak, mely úgyszólván mindenki előtt gyűlöletes. Bejelenti, hogy illetékes helyről olyan ígé­retet kapott, mely szerint meg lesz a lehe­tőség, hogy a követési programot más mó­don valósítsák meg. Végül megállapítja, hogy az lenne a nevetséges, ha a közgyű­lés tizedrésznyi tarifákat állapítana meg, melyeknek semmi értelmük nincs. Ezért indítványozta, hogy a törvényhatósági bi­zottság a javaslatot adja vissza a tanácsnak. Lázár Dezső gazdasági főtanácsos kije­lenti, hogy neki sem szerez gyönyörűséget a helypénz, azonban még ezt a rosszat is célravezetőnek tartja az útépítések megin­dításához. A maga részéről megnyugvással hallja Kun Béla nemzetgyűlési képviselőtől azt, hogy más lehetőség is van az útburko­lások végrehajtásához s ezért azt indítvá­nyozza, hogy a jövő közgyűlésig térjenek napirendre a helypénz felett és abban az esetben, ha majd akkor kon­krét indítványt is hall a törvényhatóság a másik megoldási módról, úgy vissza lehet vonni a helypénz javaslatot. Gregus Máté, Banga Sándor, Hős Nagy Kálmán beszélnek ezután a javaslat ellen, Bodrogi Bálint pedig azzal érvel, hogy a rész­köves út javítására is szükség van, miután a lovak szívesebben járnak most a sárban, mint a gödrös kövezeten. Bereczk Pál dr tanácsnok veszi végül védelmébe a javaslatot, majd a közgyűlés Hódmezővásárhely, 1926. április 1. Csütörtök, XXII. évfolyam, 73. szám Ára 2000 korona. VÁSÁRHELYI Felelős szerkeszt és kiadó laptulajdon KUN BÉL Előfizetési ár helyben: Negyedévre 100.000 K Félévre —.— K Vidékre: Negyedévre 140.000 . T­elefonszám 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Lázár Dezső elhalasztást javasló inditvát fogadja el. A kardoskuti iskolák épité: A kardoskuti iskolák építésére beér­zett ajánlatokat Medveczky Imre dr főjég ismertette s előterjesztette a tanács a javaslatát, hogy az iskolák építésével Ku­licz Károly és T. Kovács Ferenc építél­zét bízzák meg, akik tizenkét százalé engedményt adnak az eredetileg terve árból. A közgyűlés a tanács javaslatát e­ladta. A határozatot jóváhagyás vége kultuszkormányhoz terjesztik fel. Fél lenne a sürgős jóváhagyás­­ieszköz, hogy a munka mihamarább megkezd­hessék. Az állategészségyi körzetek ügye. Endrey Béla tanácsnok bemutatta a­ miniszteri leiratot, mely az állategészs­égyi körzetek felállítására vonatkozó­­ gyűlési határozatot megsemmisíti s azt ke hogy a közgyűlés a miniszter döntését gye tudomásul. Greguss Máté a tanácsi javaslattal szm­ben azt vitatja, hogy a miniszter döntését nem lehet megnyugodni s épen ezért felirat küldését kérte. Soós István dr polgármester kijelenti hogy kellő előkészítés után újra napiren lehet tűzni ezt a kérdést. Lázár Dezső sajnálattal látja, hogy földmivelési kormány Vásárhely gazdas­zönségének régi óhaját nem teljesítette,­­ gondolja azonban, hogy a reparálás m­­ár meg fogják találni. A közgyűlés a tanácsi javaslatot elfogad Kisebb ügye Hermann Józsefnek, aki 38 éve a­­ kovai­ cég dohány nagytőzsdéjének vezet s akinek fia a harctéren elesett, t­en­délyt adtak a Szentesi és Lázár-utcák s­zán árubódé építésére. Az Erő cserkészcsapatnak a folyó­n másfélmillió korona segélyt szavaztak . Kardos Sándor dr orvos oklevelét hirdették. A közgyűlést 11 óra után zárta le a polgármester. Ma lép életbe a pos­tán a pengő tarifa Olcsóbb lett a levélportó. A kereskedelmi minisztériumtól vett ér­intés szerint a mai nappal a posta-, távirt és távbeszélő díjakban, a közgazdasági­­ kívánalmainak megfelelően, díjmérséklés léptek életbe is, ezenkívül a posta úgy alkalmazottaknak, mint a nagyközönség, a pengőértékszámításhoz való szoktat: céljából tarifáját kereken kifejezhető te­leknél pengőértékben állapította meg ennek megfelelően új pengőértékű pos bélyegeket is ad. Egyelőre 4, 8, 16, 20, és 40 filléres postabélyegek kerülnek forr­­omba. A 4 és 8 filléresek a koronázó­­­vényeket, a 16 és 20 filléresek a korona templomot a halászbástyával, a 32 és filléresek pedig a királyi várat ábrázolj. A fillér értékű bélyegekkel egyidejűleg megfelelő koronaérték bélyegek is haszn­­atban maradnak s ezeket csak az év vé­­vei vonják ki a forgalomból. Az ápri­l-én változó, illetve pengőértékben kifej­tett díjtételek a következők : Levél dija helyi forgalomban 20 gramm 1000 K­ (8 fillér), 20—40 grammig 1500 (12 fillér), 40—250 grammig 2000 K ( fillér), 250—500 grammig 3000 K (24 fiilé a távolsági forgalomban 20 grammig 20 K (16 fillér), 20—40 grammig 3000 K ( fillér), 40—250 grammig 3500 K (28 fiilé 250—500 grammig 5000 K (40 fillér), a be­földi forgalomban 500 grammnál súlyosai levelek nem adhatók fel. A levelezői­ dija a helyi forgalomban 500 K (4 fillé az expressdij a belföldi forgalomban lev­­ekért, értéklevelekért és utalványoké 5000 K (40 fillér) a postautalványok dija a bi­kebeli mértéket megközelítő összegre száll 1 A dij a belföldi forglomban a következő 500.000 K (40 pengőig) 3000 korona (1 fillér), 1 millió koronáig (80 pengőig) 500 K (40 fillér), 2 és fél millió koronáig (2­ pengőig) 10.000 K (80 fillér), 7 és fél mill koronáig (600 pengőig) 15.000 K (120 fillér 15 millió koronáig (1200 pengőig) 25.000 (200 fillér). Az értéklevelek biztosítási díja a be­földi forgalomban 5 millió koronánké 5000 korona (40 fillér), csomagokat bélye­gezetlenül is fel lehet adni, ez esetbe címzettől beszedendő dij csomagonki­ 2500 korona (20 fillér). Belföldi forgalomban egy távirati szó dí 900 korona, amely 1927. január 1-ével 87 koronára (7 fillér) száll le. A helyi távira forgalomban 450 korona egy sze. rgn • % • _____* ___*- --1- megérkeztek és igy páratlanul dús választékban ajánljuk régi, nb. vevőinknek Tavaszi CllVatU|ClOnSagainK férfi és női szövet, selyem és mosóáruinkat, különösen divatos és ízléses kivitelben és megbízható minőségben. Tekintettel arra, miszerint árucikkeinket közvetlenül gyárosoktól és a vámkülföldről vásárol­juk, módunkban van a vámok leszállításából származó olcsóbbodást és előnyöket pontosan kalkulált árainkkal nb. vevőinknek nyújtani. Hagyományos, régi tisztes üzleti elveinket ragaszkodással megtartjuk és kérjük a t. közönséget, kitüntető bizalmával bennünket megtisztelni méltóztassék. Tisztelettel: Régi üzletfeleinknek előnyös, kényes- KONSTANTIN TEST­VÉREK ÁRUHÁZA mes fizetési módozatokat nyújtunk. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY V OROSHÁZA. FENNÁLL: 1744 ÓTA.

Next