Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1926. május (22. évfolyam, 97-119. szám)
1926-05-01 / 97. szám
akozhat családja vendéglőjében, órától éjjel 1 ■szebb budaersenyeő rizling bor 561 és 19 estestállatnak érek u. 2. 269 i hírei: van, So hold 11-ik dűlőben egyszerrel 836 mával Belső 6 hold a 16-ik Báréiban 15 Told tanyával ) hold legelőben 15 hold. Kutason 2e ■ János töldből ,6 magyar hol 8 évre átszel, tanyával, Jopáncson 2 vadság térén, rákban stb. Irodája, mbasir födgynöksége, ígezett író, slop gesenga a Hódidéken. / nálam szült és léderes, iltányossos keggyőzőelettel . JOS K u. 41. ír! irtmánya Hungar00 korttal és 6-bor 15.000, íg, bor renként, renként, t. Tekeerthelyi 502 Olcsóbb 1. Saját lintátnomabb átfogók,nyőben .zázalék is esőea 9. omdája n. 363 tk .000 .OGO .000 ooo ooo ooo 303 *1 .szeb□dor i 23. tással 918 Alapjában nem lehet rossz a helyzet, mondja a huszonharmadik főbiztosi jelentés, amely, ha lehet, még biztatóbb, mint az eddigiek. Az első Smithjelentéstől a huszonharmadikig egy impozáns javulás diadalmenete bontakozik ki, amelyet azonban mi magunk, hogy úgy mondjuk, csak leeresztett ablakredőny mögül nézünk. Mi ebből a javulásból, amely kétségtelenült megvan, nem sokat láttunk, ha ugyan nem úgy áll a dokig, aminthogy például az adóbevételek emelkedése körül alighanem úgy áll, hogy ép azért nem láthattuk azt a javulást, mert az . . . általunk történt, a Névtelen Adófizető által, aki a maga vállát tartotta oda az egész szanálás tartós oszlopának, és most, legalább a főbiztosi jelentésből ilyenformánjön ki a dolog, az a furcsa meglepetés hogy miután majdnem az összerogyásig teljesítette becsületesen a maga kötelességét, a tetejébe még megállapítják, ..hogy — jól megy neki, mert teljesített mindent és emelte az adóhozamot. Denemcsak az adófizető szorgoskodását látjuk a főbiztosi jelentésnek oly jóleső és biztató optimizmusában, — ott látunk egy gigantikus árnyékot is ás hamarjában nem tudjuk, hogy az az adót fizető árnyéka-e, avagy . . . a statisztikusé. Mert a főbiztosi jelentés kútfője a statisztika ás a főbiztos, aki az európai népszövetségi politikában sem veszti el a maga józan amerikai skrupulusait, óvatosan azt mondja a jelentésben, hogy „amennyiben statisztikai adatokból egyáltalán lehet következtetést vonni" a helyzet nem lehet alapjában rossz. Amennyiben a statisztikából következtetést lehet vonni ! . . . Nagyon helyes. De hátha nem lehet következtetéstvonni a statisztikából ? Hátha a statisztika mégse az a megbízható valami, mely minden tekintetben visszaadja a szanálás eredményeként bekövetkezett gazdasági helyzetet, melynek egyik elszomorító és kétségbeejtő jelensége a salgótarjáni bányászok demonstrációja is. A trianoni békeszerződés ellen beszélvén és írván, többek között — ha jól emlékszünk — azzal is érveltünk, hogy elvetnék szénbányáinkat s nem fogjuk fentartani tudni ipartelepeinket. S most ime kisül, hogy volna szenünk elég, csak a fogyasztás csökkent, ez apadt le olyan minimálisra, melynek következtében a bányák dolgozó tömegeit nem tudják foglalkoztatni. Honnan van ez a csökkenés ? Mi okozta ezt a katasztrofális visszaesést ? Bizonyára nem. .az a jó világ, melyet Smith főbiztos hónapról-hónapra olyan szépen megfest, hanem az, hogy a magángazdaság tőkeerejét túlontúl vette igénybe az állam s igy szinte belehajtotta az üzem redukcióba. A statisztikának azt is meg kellene mutatni, hogy hány gyár dolgozik ma negyedrésznyi munkással, mint dolgozott a szanálás előtt s akkor lehetne komolyan beszélni a gazdasági helyzet igazi képéről. A salgótarjáni demonstráció csak kezdete a szanálás okozta bajoknak, különösképen a dokumentálása a szanálási terven túl befolyt öszszegek káros hatásának s mi attól félünk, attól tartunk, hogy a fekete leves még hátra van. Alapjában nem lehet rossz a helyzet, — mondja Smith főbiztos. Nos, ezt az alapot egyszer már látó szemmel és nem a statisztikán keresztül kellene megvizsgálni, mert biztos, hogy ez esetben az alap jobb és erősebb alátámasztása rendeltetnék el, nehogy az alapra rádőljön a tető s tönkremenjen az is, amit a szanálás elől keserves kínnal, véres verejtékkel megmentettünk ! .. . Hódmezővásárhely, 1926. május 1. Szombat.________Ára 2000 korona. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben. Negyedévre 100.000 K Félévre —.— K Vidékre: Negyedévre 140.000 K Telefonszám 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XXII. évfolyam. 97. szám. Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Hetven bizottsági tag hiányzik a törvényhatóságból. A törvényhatósági közgyűlések alkalmatósági tagoknak száma, akik vzt tapasztaljuk, hogy a padsorok üresség- ,lágyrészben elhaltak, vagy a tél tátsinganak. Nemcsak arra vezethető ez városból elköltöztek, vissza, hogy a bizottsági tagok nem látogat- ily körülmények között és azt ismerjük a gyűléseket, hanem arra is, hogy idegelve, hogy virius jogon se azok nem közben igen sokan elhaltak és elköltöztek, bent, akik erre számot tartanának. . ... . Igénvalónak tartanák, ha a közgyűlés maga egy régebbi, de ma is érvényben levő kezdeményezné a törvényhatóságok a))anévjegyzékből megállapítottuk, hogy alakítását s ily értelemben feliratot intézne helyen azoknak a törvénykap a kormányhoz és a nemzetgyűléshez. Elejtették a nagyállomás kibővítésének tervét. Hozzászoktunk már ahhoz, hogy ha Vásárhellyel kapcsolatban állami építkezésről van szó, akkor az rendesen nem teljesül ; úgy látszik valami titokzatos hatalmasságok dolgoznak oly irányban, hogy ez a város a fejlődés terén egy lépést se tudjon előrenselni. Most ismét egy ilyen dologról kell beszámolnunk. Még 1911-ben tervbe vette a vasút a magyállomás kibővítését. Kértek az állomás szomszédságában földet, amit a közgyűlés meg is szavazott, így mintegy 3006 négyszögölnyi terület került a vasút birtokába csekély 6000 koronáért. Telt, múlt az idő, a vasút nem fizetett, az építkezés se indult meg. Nemrégen a városi tanács érdeklődött, hogy mikor akar, természetesen most már valorizáltan fizetni a vasút. Az átiratra a napokban érkezett meg a válasz, mely jelzi, hogy a vasút a megvásárolt területre nem reflektál, mert az állomás kibővítésének tervét elejtette. A fentiek után természetesen nincs más hátra, mint ismét lemondani olyan közérdekű építkezésről, amire kiáltó szükség lenne. Miért nem szaporodott Vásárhely lakossága. A folyó év január havában amolyan kisebb népszámlálás volt Vásárhelyen, melyének eredményeként az állapíttatott meg, hogy aztóbbi évek alatt inkább fogytunk, mint szaporodtunk. A népszámlálás végösszegeként a hatvanezres számon alulcsúsztunk annak dacára, hogy 1920-banhatvankétezernél tartottunk. A statisztikai hivatal a számlálás végrehajtása körül hibát vélt felfedezni s azt kérte, hogy a hatóság az adatokat tegyeújabb vizsgálat tárgyává. Ez is megtörtént, azonban ismét csakodalyukadtak ki, hogy bizony kevesebben vagyunk, mint voltunk az 1920-ban tartott •népszámlálás alkalmával. A tanács most felvilágosító jelentést küldött a statisztikai hivatalnak s ebben megállapítja, hogy a visszaesés okai érthetők. 1920-ban katonaság volt Vásárhelyen, a menekültek nagy számban, közben azonban a katonaság eltávozott, a menekültek száma is fogyott. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az építés körüli pangás következtében az építőipar köréből igen sok munkás távozott el Vásárhelyről s ez is hozzájárul ahoz, hogy lakosságunk száma fogyott. Megemlítjük végül, hogy a természetes szaporodás 1920 óta mindössze 151 fő, ami bizony édeskevés s ez az egyke rendszer terjedésével magyarázható. A pénzügyminiszter 145 milliárd hitelt utalt ki a gazdáknak. Hétfőtől kezdve folyósítják a Hiteleket. Holdanként 400 A pénzügyminisztertől csütörtökön délelőtt sürgős rendeletet kézbesítettek az OKH-nak, amelyben megbízta a szövetkezetét a kilátásba helyezett 10 millió aranykoronás rövidlejáratú hitel folyósításával. Ebben az 55.929. számú rendeletben a népszövetségi főbiztossal egyetértőleg szabályozta a 145 milliárd szétosztását és kijelölte, hogy az OKH a rendelkezésére bocsátott 10 millió aranykoronát a gazdák melyik agrárhitelszervezet útján igényelhetik. A hitelkereteket az ország birtokmegoszlásának arányában állapította meg és pedig a 100 katasztrális holdon aluli kisbirtokosok 50 százalékot, tehát 5 millió aranykoronát, a 100— 100 holdas középbirtokosok 17 százalékot, tehát 1,7 millió aranykoronát és az 1000 holdon felüli nagybirtokosok 33 százalékot, tehát 3,3 millió aranykoronát kapnak. A kölcsönöket legfeljebb 5 évi időtartamra adják, de az adósoknak módjukban áll azt az engedélyezett lejárati idő előtt is névértékben bármikor visszafizetni. A folyósítás 100 százalékban, vagyis névértékben történik, évi 9 százalékos kamat ellenében, amiből 7,5 százalékot az állam, 1,5 százalékot pedig kezelési költség fejében a kölcsön lebonyolításában résztvevő intézetek kapnak. A hitelt csakis hasznos rövidlejáratú mezőgazdasági pengő a kölcsönmaximum beruházásokra, elsősorban műtrágya, állat és mezőgazdasági gépek beszerzésére engedélyezik, de a kisbirtokosok kisebb gazdasági épületek létesítésére, valamint talajjavításra is kaphatnak a kölcsönből, amelynek felhasználását a közvetítő hitelintézet ellenőrizni tartozik és ha a kölcsönt az adós más célra használná fel, rögtön felmondják. Állatbeszerzésre 1—3 évi, műtrágyára 1—2 évi és gépvásárlásra 2—5 évi időtartamra engedélyezik a kölcsönt. Régi kölcsön konvertálására csakis kisbirtokosok kaphatnak a 145 milliárdból, ha a régebbi hitelt oly kölcsön visszatérítésére kérik, amelynek kamatlába 9 százaléknál lényegesen magasabb és a terhes kölcsön vagyoni romlásukat vonhatná maga után. A kölcsönösszeget pengőben állapítják meg és kötelezvény ellenében, váltó ■nélkül folyósítják, mégpedig az ingatlan becsértékének 30 százalékáig, de katasztrális holdanként legfeljebb 400 pengőig. A hitelakció lebonyolításának ellenőrzésével a pénzügyminiszter Iklódy-Szabó Andor miniszteri tanácsost bízta meg, állandó helyettes kormánybiztosál pedig dr Mutschenbacher Emilt, az OMGE ügyvezető igazgatóját. Hétfőn lesz ítélet a Lehrer-ügyben. Tegnap délelőtt egynegyed 10 órakor nyitotta meg a büntetőtörvényszék Denk tanácsa a meggyilkolt Lehrer Amália bűnügyének tárgyalását, melyen folytatták a tanúkihallgatásokat. Ezek során Leier Lőrinc, mint sértett, azt vallja, hogy azokban a szomorú időkben, december 22-én beszélt a leányával, akinél aznap este vacsorán is volt. Isten és ember előtt tiltakozik az ellen, hogy leányát úgy állítsák be, mint Kerstensnek a szeretőjét. Leánya menyaszszonya volt Kerstensnek és csak később lett volna az eljegyzésük. Ezután elmondta, hogy egy alkalommal megkérdezte leányát arra vonatkozóan, kivel van összeköttetésben. Amália ekkor azt mondta, hogy ismer valami Okolicsányit, aki kijárja neki, hogy a villanyóra kevesebbet mutasson, mint amennyit éget. Leher durván tiltakozott ez ellen és óva intette leányát az efféle cselekedettől és az ilyen kétes ismeretségtől. Azt állítja, hogy Okolicsányi háromszor volt Amália lakásában, tehát oda benfentes volt. Ekkor Okolicsányi a fegyőrök közül Leirer Lőrinc elébe ugrik s szemébe kiáltja : — Alávaló hazugság, ezt maga eszelte ki, már csütörtökön is összepaklizott Leirer Amália cselédjével. Okolicsányi védője ezután azt kérdi, hogyan lehetett Kerstens vőlegénye Leirer Amáliának, amikor az nős volt. Leirer Lőrincz bosszúsan felöleli: Ezt kérdezzék meg Kerstenstől. Ezután Kerstens Tódor amsterdami kereskedő kihallgatása következik, akit német nyelven, Leirer ügyvédjének tolmácsolása mellett hallgat ki az elnök. Kerstens az előző vallomásokra vonatkozóan tesz pár megjegyzést, majd a gyilkosságra nézve kijelenti, hogy Amália rendkívül erős nő volt. Pödör tehát egyedül nem követhette volna el a gyilkosságot. Elnök ezután a valódiság kiegészítésére beadott indítványok kapcsán Postás Mihály szerepére vonatkozólag hallgat ki egy pár jelentéktelen tanút. Soóky József ügyész kezdte meg ezután a vádbeszédét. Ismertette a gyilkosság lefolyását, a helyszíni szemlét, amelyből rögtön megállapítható volt, hogy gyilkosság történt. A sötét homályban tapogatózó hatóságok részéről nem volt csoda, hogy először gyanúba vették az áldozat édesatyját, aki ellen a véletlennek csodálatos összetalálkozása folytán kellő gyanú látszott fennforogni. Részletesen ismertette a tárgyalás során felmerült bizonyítékokat, amelyek a vádlottak ellen szólnak. Ezen az alapon fentartotta a vádat és szigorú büntetést kért a bűnügy elkövetőire. Ezután a védők mondták el védőbeszédeiket, amely után a bíróság hétfőre halasztotta el a tárgyalás folytatását, amikor is ítéletet fognak mondani a hívir,ö-Ko- Nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés pénteki ülésén folytatták a költségvetés vitáját. Elsőnek Reisinger Ferenc szólalt fel és kijelentette, hogy elfogadja a túloldalnak azt a megállapítását, hogy Tisza István, ha konzervatív politikus volt is, előrelátóan megérezte a bekövetkezhető eseményeket s a háború elleni igyekezete csak azért nem járt eredménynyel, mivel Magyarországon a választójog miatt a nép széles rétegei nem vehettek részt az ország ügyeinek intézésében és így Tisza nem kapott kellő támogatást s ezért győzött az osztrák háborús álláspont. A választójog kérdésével foglalkozva kijelentette, hogy Tisza politikájának konzekvenciájaként a választójog kiterjesztését kellett volna behozni. Ez azonban nem történt meg, sőt a kormány a gyülekezés, és az egyesületi jogot is korlátozta. Végül arról beszélt, hogy a titkos társaságokat rendeletileg nem lehet megszüntetni, azt a szellemet kell lehetetlenné tenni, amelyet ezek a társaságok termelnek ki. A kormány törölje el a kivételes hatalmat, állítsa vissza az esküdtbíróságot és törölje el a társadalmi rend hatályáról szóló törvényt. A költségevetést nem fogadja el. Gróf Hoyos Miksa, a következő felszólaló, Pallavicini György őrgróf szereplésével foglalkozott, majd a nehéz gazdasági helyzetről beszélt. Adatok alapján ismertette, hogy a gazdaközönségnek termelési költségei mennyire megnövekedtek, akkoramikor a búza ára semmivel sem több, mint a háború előtt volt. Arra kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy a földreform végrehajtását mielőbb fejezze, be . Csáky Károly honvédelmi miniszter szólalt fel ezután és a szénapanama ügyében adott felvilágosítást a nemzetgyűlésnek, egyben kijelentette, hogy az ügy kinyomozása céljából a legszigorúbb eljárás folyik. Dréhr Imre a következő felszólaló beszédében a községi jegyzők és a körjegyzők státusrendezését sürgette. A költségvetést elfogadta. Pakots József beszéde elején a széna-* panamával foglalkozott, majd védelmébe vette a szabadkőművességet. Ezután hoszszasan foglalkozott a franküggyel és a titkos társaságok ügyével. Bizalmatlan a kormány iránt, a költségvetést nem fogadja el. Eckhardt Tibor a következő szónok, a kormány gazdasági politikáját bírálta. A nemzetgyűlésben szerinte megvolna a készség, de a miniszterelnök határozatlan politikája megakadályozza a képviselők munkásságát. A költségvetést nem fogadja el. Farkas Tibor és Lendvay István felszólalásával ért véget ezután a költségvetés általános vitája. Az elhangzottakra Bod János pénzügyminiszter válaszolt s többek között bejelentette, hogy a jövedelmi adót eltörölni nem lehet. Az ülés este fél 11 órakor ért véget. A Ház kedden folytatja tanácskozását, amikor is a költségvetés részletes tárgyalását kezdik meg. Kedvező a vetésjelentés. Budapestről jelentik . A földművelésügyi minisztérium tegnap kiadott hivatalos jelentése szerint az április 17-étől kezdődőig egymásután következett hatnapi langyos eső annyira felmelegítette a talajt, hogy a gyors fejlődésnek indult növényzet máris sokat behozott nagy késéséből. Az időjárás a mezőgazdaságra nézve általában kedvező volt. Az őszi búzavetések, amelyek a tél folyamán általában jól bokrosodtak, az áprilisi langyos esők után igen szépen fejlődnek, néhol már szárba kezdenek hajtani. A tavaszi búzavetések jól kikeltek és szépen fejlődnek. Az őszi rozsvetéseket a márciusi és áprilisi reggeli fagyok helyenként megritkították ugyan, de a meleg időkre sokat fejlődtek, szárba indultak, sőt több helyen már kalászukat is hányják. A tavaszi rozs általában jól kelt és szépen fejlődik. Az őszi árpa egyes helyek kivételével általában szépen fejlődik. A tavaszi árpa egyenletesen és szépen kelt, fejlődése jól megindult, sőt a korai vetéseké már jól előrehaladt. A tengeri vetését nagyobb részben már befejezték, sőt a korai vetések már kelnek is. A burgonya ültetése befejezéshez közeledik, sőt már jól kikelt és jól fejlődött. Varsó környékén gyártották a hamis milliósokat. Budapestről jelentik : A hamis milliósok ügyében a nyomozás szálai a Felvidéken túl Galicia határára vezetnek. Az elfogottak tanúvallomásaiból is kiderült, hogy a hamispénzgyártó műhely Varsó környékén volt. Weingarten bűntársai azt vallják, hogy a hamis egy millió koronások gyártásához használt első klisét a moszkvai bankjegygyár készítette, de a pénzeket Varsóban és később Galíciában nyomták. Innen indultak el Sátoraljaújhelyen, Olaszliszkán, Debrecenen át Budapest felé, ahol mindenütt a hamis milliósok tömegét helyezték el. Jágerről már eddig megállapították, hogy szökése után járt Rigában és Varsóban is, ahonnan levelezőlapokat írt ismerőseinek. Detektívek keresik még Kövesdi Ferenc cinkográfust és Grün Dezső nyomdászt, akik már a rimamurányi vasművek részvényeinek hamisításában, továbbá a hadikölcsönkötvények hamisításában is ősz-