Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1926. július (22. évfolyam, 144-170. szám)
1926-07-01 / 144. szám
bások varrólámyai rávarrnak készítek. naponta Hódmezővásárhely, 1926. julius 1. Csütörtök. Előfizetési ár helyben: Negyedévre 100.000 K Félévre.— K Vidékre: Negyedévre 140.000 K Telefonszám 87. Ára 1500 korona. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XXII. évfolyam. 144. szám. Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA // Szerkesztőség netis kiadóhivatal Kossuth-tér. domására árisban rszágban, zatot is és nőiriása itok. azon fákat azestetni anyagdő alatt ik szakáértéssel rí. in megleeneévben működémár az endezett va elsőközött néhai észiteb angol szintén rek csisok dilatt mnyert tőférfi és mitásom dü férfi könyöképeszerinti anyattel végzett nester.iád 1625 nírei: azódai vasút 1. nagy kitűnő kerttel, kiba 4 ban 17 Atká- 5 hold myával. 0 hold Szikánhold a földből 1 holddel. 17 népüle-Rémáprima, szántók szintén lold a nő 550 cél, 70 házsárban, tb. ut. 4 évig hatók,rodája, Telefon városi éksége )10 3SZIt isabb Békés elintézést nyert a szolgálati pótlék ügye* Egy évre megszavazták a helypénzt. — A törvényhatóság júniusi közgyűlése. A törvényhatósági bizottság június havi közgyűlését tegnap tartotta meg. A közgyűlés iránt a megnyitáskor alig nyilvánult meg valamelyes érdeklődés, ahogy azonban a percek múltak, úgy szaporodtak a bizottsági tagok s tíz órára már mindkét oldalon szép számmal ültek. A szolgálati pótlék sokat vitatott kérdése körül kirobbantak az indulatok, végeredményében azonban a feltornyosult és villámokat szóró fellegek eloszlottak, kisütött a nap s ennek jótékony melegénél és sugaránál a küzdő felek egymásra találtak abban a gondolatban, hogy a város egyetemes érdeke mindennél fontosabb s ennek szolgálata fölöttébb kívánatos. Nincs győző és nincs legyőzött ebben a kérdésben; a mindkét részről megnyilvánult megértés aratott diadalt s ez bizonyára jó hatást és közmegnyugvást fog kiváltani és zavartalanul folyhat tovább az a harmonikus munka, mely egy város életében mindennél előbbre valóbb s amiből az alkotásokat illetőleg csak áldás fakadhat. A délutáni tanácskozások folyamán a közgyűlés pár szótöbbséggel a piaci helypénz behozatalát próbaként egy esztendőre elfogadta, így az felsőbb jóváhagyás után életbe is lép. Egy év nem sok idő, arra azonban minden valószínűség szerint épen elég lesz, hogy a véglegesítés a szerzendő keserű tapasztalatok után el ne következzék. A közgyűlésről az alábbi tudósításunk szól : Féltíz előtt néhány perccel nyitotta meg Soós István dr polgármester a júniusi közgyűlést, bejelentve, hogy Aigner Károly dr főispán Budapestre utazott s ezért nem lehet jelen a közgyűlésen. Majd arra kérte a törvényhatósági bizottság tagjait, hogy a napirenden szereplő és a város szempontjából döntő fontosságú ügyekről tárgyilagosan, Vásárhely érdekeinek megfelelően tanácskozzanak. Ezután a polgármesteri jelentés felolvasása következett. A jelentéshez elsőnek Bodrogi Bálint szólotthozzá, aki a házikezelésben lévő városi birtokon folyó gazdálkodást bírálta, megállapítván, hogy az egy cseppet sem mintaszerű. Czuczi József bizottsági taggal együtt kint jártak a város cigányok földjén és ott azt látták, hogy a birtok egy részét még csak most szántottál fel. Furcsa dolgok történnek szerinte a bérbe adott vályogverő és az onnan való földhordás körül is. A vályogverőt egy bérlőnek adták bérbe, mégis két bérlő van, s ami még nagyobb baj, a két társ állandóan civakodik egymással s ennek a veszekedésnek a város issza meg a levét. Kifogásolja, hogy a földhordás nemcsak a vályoggödrökből, hanem a már felszántott földekről is történik. A panaszok orvoslását kéri. Czuczi József hasonló szellemben szólal fel és hosszasan bírálja a városi birtokokon folyó gazdálkodást. Juhász Mihály dr tanácsnok válaszol a felszólalásokra. Kijelenti, hogy a cigányér vályogverőt nyilvános árlejtésen Pap Jánosnak, mint legtöbbet ígérőnek adták bérbe. Pap azután a régi bérlővel, Presztóczki Józseffel társult. Arról nem tehet a város, hogy ők ketten összevesztek és sarat dobálnak egymásra. Ami a földhordást illeti, a város közönségének joga van a kubikgödrökből földet hordani. Az idén azonban oly nagy mérvű volt a földhordás, hogy a vályoggödrök kevésnek bszőlegrosszabb helyéből a földhordást még egy-két holdnyi területről megengedni. Egyébbként a város a házikezelésben lévő birtokán nem folytat mintagazdálkodást, mert erre nincsen mód. Bodrogi Bálint és Czuczi József ismételt felszólalásai után Soós István dr polgármester beszélt és kifogásolta, hogy ilyen kicsinyes dolgok tárgyalásával foglalják le a törvényhatóság idejének jelentős részét. Megállapítja, hogy a kérdéses városi birtokon mintagazdálkodásról nincsen szó, ami pedig a késői szántást illeti, ez nemcsak a város földjén, hanem magánosok birtokain is megesett és megesik a sok viz miatt, melyeknek még közigazgatási uton sem lehet parancsolni. A polgármester azzal végzi nyúltak s ezért kellett a cigányéri bírtok felszólalását, hogy a jogos panaszokat orvosolni fogják. A közgyűlés ezután egyhangúlag tudomásul veszi a polgármesteri jelentést. A vadászterületek ügye. A következő pont Szomor Dezső bizottsági tag indítványa volt, melyben azt kívánja, hogy a községi vadászterületeket 6 évi időtartamra, már október második felében adják bérbe és a kititosítandó területekre nézve is ezzel egyidőben történjék intézkedés. Genersich Antal úr a bérlet tartamát 10 esztendőben kívánja megállapíttatni, Balog Sándor, Hős Nagy Kálmán és Bodrogi Bálint pedig az indítványt eredeti formájában ajánlják elfogadásra. A közgyűlés nagy többsége így is határoz. Ezután több átiratot vesznek tudomásul, majd Szeged városához hasonlóan elhatározzák, hogy a kereskedelemügyi miniszterhez felirattal fordulnak az algyői vasúti hídnak a gyalog és kocsiközlekedés céljaira való kiszélesítése érdekében. Egyhangúlag veszik tudomásul azt is, hogy Soós István dr polgármester a genfi merénylet alkalmából a város közönsége nevében táviratilag üdvözölte Bethlen István gróf miniszterelnököt.* A státusrendezés véglegezése került most szőnyegre. Bereczk Pál tanácsnok ismertette a tanács erre vonatkozó javaslatát, mely a belügyminiszter ismeretes rendelete alapján épül fel s amely tulajdonképen csak megerősítése a közgyűlés januárban történt ideiglenes jellegű határozatának. Mielőtt azonban ebben az ügyben a törvényhatósági bizottság döntött volna. Mónus János úr emelkedett szólásra és kijelentette, hogy a városi tanács által előterjesztett határozati javaslatot elfogadásra ajánlja, mivel az tényleg megfelel a belügyminiszteri rendelet intencióinak. Ezzel kapcsolatban azután a szolgálati pótlék sokat vitatott ügyével foglalkozott és annak a kívánságának adott kifejezést, hogy ezt az ügyet a méltányosság alapján kell megoldani. A törvényhatósági bizottság a tisztviselők érdekében hajlandó elmenni az engedékenység legvégső határáig, de azt senki sem kívánhatja, hogy ebből az engedékenységből és méltányosságból elviselhetetlen teher zúduljon a város közönségére. Jelenleg úgy áll a szolgálati pótlék ügye, hogy a közigazgatási bíróság érdemileg nem ment bele a törvényhatóság panaszának tárgyalásába, míg az ő, — Mónus János dr . panaszát, hatásköri okok miatt visszautasította. A közigazgatási bíróság döntésének indokolása azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a törvényhatósági bizottság autonóm joga alapján előbbi határozata helyett új határozatot hozzon a szolgálati pótlék ügyében, mely új határozata azután belügyminiszteri megerősítést nyerhet. Ettől függetlenül azonban nem tartja helyesnek, — mondotta ezután Mónus János dr, — hogy a törvényhatósági bizottság és a tisztviselők között a szolgálati pótlék miatt ellentétek lennének, ha nem szeretné, ha közös megegyezés alapján a béke helyreállana. Be kell látni a tisztviselőknek, hogy a szolgálati pótlék oly magas, melyet a város nem bírhat el. Felemlítette, hogy a járásbíróság tisztviselői, hosszú szolgálati idejük ellenére is, jóval kevesebb fizetést kapnak Vásárhely város tisztviselőinél. Az ellentétek elsimítására a törvényhatósági bizottság vezető tagjai között megbeszélések történtek s ezeknek eredményeként a közgyűlésen most aként kívánják rendezni a kérdést, hogy a mindenkori polgármester részére meghagyják azt a pótlékot, melyet részére a jelenleg érvényben lévő határozat megállapít. A többi, a Vl-ik fizetési osztályba tartozó tisztviselők viszont lemondanának a jelenlegi szolgálati pótlékukról, mégpedig olyanformán, hogy szolgálati pótlékuk a jövőt illetőleg az egy fizetési osztállyal magasabb fizetés közötti különbözet lenne, ez azonban a nyugdíjba nem számíttatnék be, a behelyettesített tisztviselők nem kapnának pótlékot s a később választottak sem részesülnének ebben. Ezután arról szólt dr Mónus János, hogy a szolgálati pótlékot eredetileg azért rendelte el a közgyűlés, mert így akarta megakadályozni azt, hogy a város érdemes tisztviselői hosszabb szolgálatuk esetén nyugdíjba menjenek. Amikor tehát a határozatot ezzel a tendenciával mondották ki, fonák dolog lenne, ha a szolgálati pótlékot a nyugdíjba is beleszámítanák. De figyelemmel kell lenni a szolgálati pótléknál az anyagi igazságra is. Példákat hoz fel, amelyek szerint a pótlék jelenlegi rendszere az igazságosság rovására megy. Legyenek tekintettel végül a tisztviselők arra, hogy Vásárhelynek úgyszólván egyetlen pénzforrása az adó. Nálunk adókból kell fizetni a kiadásokat. Azt pedig mindenki tudja, hogy az idei, a város jövedelmét képező kereseti adó kivetése olyan nagyfokú, szinte bizony korszakalkotó buzgalommal történt, hogy az orvosok, ügyvédek, kereskedők és iparosok valósággal sírnak belé. A kivetések olyanok, hogy azokat elbírni lehetetlen s egészen bizonyos, hogy a most kirótt adóknak a hetven százaléka sem folyik be ■ a többit még a legszigorúbb végrehajtásokkal sem lehet majd biztosítani. Nem irigységből beszél, hanem mint adófizető polgár kérdezi, mi lesz akkor, ha az adó nem folyik be ? Miből fizetik akkor a szolgálati pótlékot? — Hiszen lehetséges, — mondotta Mónus János dr. — hogy abban az esetben, ha még tovább emelik az adót, akkor nálam is árverezni kell. Lázár Dezső : Azt már nem hisszük el ! Mónus János dr . A szolgálati pótlék ügye a közigazgatási bíróság döntésével még nincs lezárva. Két mód van azonban, hogy ezt a kérdést likvidáljuk : az egyik, ha közös megegyezés alapján, békésen intézzük el a dolgot, vagy ha másik mód szerint eljárva, a törvényhatóság autonóm jogkörével élünk és egy új határozatot alkotunk, melyre egészen bizonyosan megkapjuk a belügyminiszteri megerősítést. A törvényhatósági bizottság nem kíván ezzel a másik lehetőséggel élni, hanem az együttműködés érdekében a békés utat szeretné választani, természetesen csak abban az esetben, ha erre az érdekelt tisztviselők is hajlandók. Mónus János úr helyesléssel fogadott beszéde után Lázár Dezső gazdasági főtanácsos szólalt fel azzal a kéréssel fordult a tisztviselőkhöz, hogy a törvényhatóság delegáltjai által kidolgozott feltételeket a békesség érdekében fogadják el. Kun Béla nemzetgyűlési képviselő szintén a békés megegyezést óhajtja, mégpedig azon az alapon, ahogy azt Mónus János úr propozíciója megállapítja. Azonosítja magát a kérdéses tervezettel a törvényhatóság többsége is, most már csak a tisztviselők hozzájárulására van szükség. Ennek érdekében képviselőnk azt kéri a polgármestertől, hogy a közgyűlést néhány percre függessze fel s ez alatt az idő alatt a tisztviselők egymás között megbeszélhetik a dolgot. Most újból Lázár Dezső gazdasági főtanácsos szólalt fel és ismételten a közös megegyezés és a szeretetteljes együttmunkálkodásnak szükségességét hangoztatja s egyben rámutat arra, hogy a törvényhatóság mindig méltányos volt, midőn tisztviselőinek javadalmazásáról volt szó. Balog Sándor a Mónus János úr által előterjesztett propoziciót teszi magáévá és annak elfogadását kéri közgyűléstől. Vihar Csáky Lajos h. polgármester felszólalása körül. Már-már úgy látszott, hogy az ügyet sikerül a békés elintézés révébe simán bekormányozni, mikor Csáky Lajos h. polgármester állott fel, hogy válaszoljon az elhangzott s a megegyezést kívánó felszólalásokra. Kijelenti, hogy kellemetlenül és lealázónak érzi, hogy a szolgálati pótlék ügyéből kifolyólag felszólaljon, de ezt nem magáért teszi, hanem szegényebb sorsú tisztviselőtársai érdekében, akikre a pótlék ekszisztenciális kérdés, őt magát anyagilag nem érdekli a dolog. Szerinte a közgyűlés ezt a kérdést a G/1925. számú határozatával már eldöntötte s a tisztviselők javára döntöttek a belügyminiszter és közigazga-t tási bíróság is. Ami mindezek után a kérdés körül kiéleződött vitát illeti, azt egyes tisztviselők irigységének, kicsinyes aknamunkájának tulajdonítja. Az érdekelt tisztviselők azonban a falon belül vannak , hogy ennek ellenére mégis hajlandók jogos illetményük ötven százalékáról lemondani, úgy ez gavallériára vall és arra, hogy ők a békét akarják. Nem hiszi, hogy akadna más valaki a városban, aki pernyertes létére jogos követelésének felét egy nobilis gesztussal elengedné. Kun Béla : De vegyük figyelembe, azt mondották, hogy 23000 aranykoronából kitelik a szolgálati pótlék ! Többen közbeszólnak: A közgyűlés félre volt vezetve ! Mónus János dr . Rosszhiszeműen ! Csáky Lajos dr. polgármester ingerülten válaszol a közbeszólásokra és kijelenti, hogy a maga részéről Mónus Jánostól nem irigyelné sem a főügyészi járandóságokat, sőt a polgármester érintetlen szolgálati pótlékát sem. Majd visszautasította azt az állítást, mintha a szolgálati pótlék ügyében a tanács rosszhiszeműen, a közgyűlést megtévesztve járt volna el. Mónus János, — mondja ezután nagy vihart keltve a h.polgármester — legfeljebb cselédjétől követelhet megalázkodást, bár a munka tisztelete még ezt is kizárja, de tőlem nem követelhet ilyesmit. A közgyűlés az „igy akarom — igy parancsolom“ elvét vallja, nem pedig a békés és méltányos megegyezés lehetőségét s azokra hárul minden felelősség, akik tovább fűtik a tüzet, szítják az elégedetlenséget. (Tomboló zaj.) Mónus János dr: Okiratok alapján igazolom, amit állítok. Balog Sándor: Csak félrevezettek bennünket. (Nagy zaj.) Soós István dr polgármester az elnöki székből visszautasítja és tiltakozik az ellen a beállítás ellen, mintha a tanács részéről megtévesztették volna a közgyűlést. A pótlék összege a határozat meghozatalakor nem volt pontosan kiszámítható, csak hozzávetőleges adatok álltak rendelkezésre. Kötelességének tartja a támadásokkal szemben a tisztviselők s ezzel együtt a törvényhatóság becsületét is védelmébe venni. Arra figyelmezteti a közgyűlést, hogy ne játszék a szavakkal, mert ez veszedelmes játék. Mónus János dr : Az a kérdés ki kezdte a játékot ? Csáky Lajos dr : Uraságod ! Nekem olyanokat, amiket mondott, nem vághat a szemembe, mert visszavágom. Lázár Dezső : Meg lettünk tévesztve. Kun Béla : Elvégre mi sem vagyunk cselédjei a tanácsnak. Szívünk-lelkünk szerint a békét akarjuk, de folytonos kitanításokat nem kérünk! Az óriási zajban Lázár Dezső emelkedik szólásra és megállapítja, hogy a közgyűlés megtévesztéssel fogadta el a/1925 számú határozatát. Tanú erre Lázár Lajos, a Polgári Párt elnöke, aki a kritikus közgyűlést megelőző előértekezleten Bereczk Pál tanácsnok információja alapján azt a bejelentést tette, hogy a szolgálati pótlék 23.200 aranykoronából kitelik. Kun Béla : A tanácsnok úr a közgyűlésen is ezt mondotta ! Lázár Dezső: Ebben áll a megtévesztés ténye! s—M—— ......... —mii isin........................ imvmnam( melin) ,k. it. 426 155 olcsó ÁRAK: Disznóoltó fecskendők, fertőtlenítő szerek, állattápszerek, 0 __ _ Tr. nnApfm a 1 db. virágszappan 3000 I 1 üveg Lysoform 15.000 . % N Lt Ej IM LY UK lCh, KI A. 1 db. fogpaszta 6000 Fehér cipőtisztító looo filPtlmnszphrrpirVplf felszerelése u 1la deka finom kölni 1500 | 1 üveg sósborszesz 10.000 *,u/a legolcsóbban. (a katholikus templommal szemben.)