Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1927. június (23. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

t. forg. s örle­­ában a az ér­b között­ ­ kapott két ren-forgalmú­­; őrlerné­­pevételek kivétellel dve­tő­nek ált. előállított malmok ikesitésé­­ált. forg. s az álta­­tsitéséböl lásukban abban az könyveik­­záró mé­névé­telük zármazik. en kívül ilyen áru ütemény, bevéte­­lg fény­­izetni. enki, aki iszeresen­­ is­z­én nála r­emény­­megye­­raktár­­i könyvbe , feltün­­tő őrle­vezetendő írlemény­­adózó e­gy az ei­­gyelembe­lenül fel­­y cégét, eszerezte, rz és idő­­minősé­­sütemény az álta­­eményről kezesnek megőrizni. tenyér és mazó be­­ókönyvé­­ites téte­­az össze­­is levon­­i illetékes pan rak­­támlákkal é s forgal­­óban őr­­:sütemény igényel­­t, vagy a 'i értéka­­zományo­­­gét nem lyett­­­e s. k. ír. be l íket, hogy ídöző be­tegek le­­s betegek ás, izom­­s, elhízás, mrheuma, betegsé­gek gyógy­­. megyek, 4 kóczi­ utca U 138 »1, llel­d ílés 6, ►.• [dal. újbúzáért 872 Frittyös Litvinov ... Anglia minden néven nevezendő összeköttetést felbontott, mely az orosz szovjethez, egykori jó barát­jához, a nagy gőzhengerhez fűzte. Rájött ugyanis, hogy azokkal, akik burzsuj vérben fürödnek és az emberi jogok álarca alatt a világ­történelem legorditóbb anarkiáját és jogtiprását űzik, még ha fehér pez­­tyűt húznak, sem lehet parolázni. Mert ha az angolnak a nemzeti célja mindenek felett való, viszont Moszkva véres kezű urainak telje­sen mindegy, hogy mit fogadtak, mikor a cél mást tart helyesnek. S ami egészen természetes is, hiszen ahol az Isten törvényeit tapossa lábbal az Isten képére teremtett ember, ilyen kicsinységekkel , mint adott szó, becsület, törődni igazán nem érdemes. Hát a szovjet nem is törődik. S miközben az angol külügyminiszterrel ölelkezött, egy­szerűen azt a pénzt használta fel Anglia ellen, amit az angol kasz­­szából kölcsön megszereznie sike­rült. Úgy, hogy a végén megsokalták a dolgot még „a cél szentesíti az eszközt“ elv barátai is és kirúgták a szovjet követet a britt királyság területéről. Mikor Kínában egy an­gol polgárt a lázadók leütöttek, Anglia egész flottát füttetett be és a világ egy nagy háború rémét látta. Azok a népek, melyeknek vére hull minden alkalommal, le­hajtották a fejüket, azok pedig, akik minden háromból üzletet csinálnak, felkapták a szemüket és az orruk cimpája úgy mozgott, mint a macs­káé, mikor csirke hullát szimatol a közelben. A sejt szaga ütötte meg őket. De aztán Kína fizetett né­hány száz milliót, megadta a szén árát, a matrózok zsoldját néhány évszázadra és szent lett a béke. Azt hittük s azt hitte az egész, h­a még mindig csodákhoz szokott vi­lág, hogy itt is úgy lesz. Hogy a szovjet a hordójára üt és Csicserin, meg Litvinov megkaparván a sza­kálét, öklével üt az asztalra és világraszóló harsogással kiáltja, nem is kiáltja, hanem zúgja szélvész erejével s megdörgi az egek ráz­­kódtatásával : krimi, uráli, azovi és irkutzki armék, orosz hadseregek direkció London, futólépés in­dulj !... De nem ez történt. Hanem a sza­kás vakarás történt és a szelíd, jámbor szó : hej­aty­uska most légy okos ! És a szovjet ? Összeül és azt mondja : mit henceg az angol, fütyülök a beszédb­e. Nincs tovább. Vörös Oroszország leányai hiába készítik a lépést, hiába készítgetik legszebb vörös mosolyukat, hiába a piros pántlikát a zászlóra. Hiába. Sokszor beérik még a búza s a minden oroszok cárjának földjén sokszor kalászba szökken a rozs, mely eltakarja a bolsevik­ harcost és a nemzet rongyait, azét a nem­zetét, mely úgy koldulja nemcsak az életet, hanem a tisztességet is ; sokszor kalászba szökik a rozs, ha lesz, aki elveti, míg Oroszország fiaiba a nemzeti önérzet visszatér. S a dologban ez a legszomorubb, ez a megalkuvás, ez a halál,­­ez az erkölcsi dögvész, mely megfertőzi s degenerálja az egész világot. A múlt alkalommal volt szerencsénk megmondani a véleményünket az orosz mételyről, most azt megtold­­juk egy újabb konklúzióval. Tehát Hódmezővásárhely, 1927. június 1. Szerda. Ára 12 fillér (1500 K) Előfizetési ár helyben: Negyedévre — 8'— P Félévre — — 16'— P Vidékre: Negyedévre — 11*20 P Telefonszám 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP VÁSÁRHELYI XXIII. évfolyam, 123. szám. Főszerkesztő és kiadó lapttlajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér:­­ a szovjetnak nincs más szava, csak a fütty. Várjon mit szólnak hozzá az orosz nők, akik büszkék; az orosz anyák, akik még nem feled­ték el az alkotó élet fényét s a Verescsoginok dicsőségének szent ragyogását. És mit szólnak az orosz férfiak, akiknek lelkében lobog még a régi büszke lány, mely Strogoff Mihályok legendáit szőtte koszo­rúba. Mit szólnak ők a füttyös dip­lomáciára ! . . . A háztulajdonosokkal tárgyal a tanács az utcaburkolások ügyében. Mint ismeretes, a törvényhatósági bizott­ság azzal a feltétellel mondotta ki a Szent István, Károlyi, Mátyás, Dáni, Vörösmarty és a Nádor utcák burkolását, ha a köve­­zési költségek hatvan százalékát az érde­kelt háztulajdonosok kötelezőleg felajánl­ják. A közgyűlési határozat végrehajtása céljából a tanács az adóhivatallal elkészít­tette a szóban levő utcák névsorát s egy­ben megbízta dr Juhász Mihály tanácsno­kot, a gazdasági ügyosztály vezetőjét, hogy a listán szereplő érdekeltekkel a hozzájá­rulásra nézve egyénenkénti tárgyalást foly­tasson. Juhász tanácsnok a közeli napok­ban már meg is kezdi ezeket a tárgyalá­sokat, melyre az illető háztulajdonosok névre szóló meghívót fognak kapni. Ameny­­nyiban azután a tárgyalások során egy-egy utca háztulajdonosainak legalább kéthar­mad része aláírja a kötelező nyilatkozatot, úgy a burkolást elrendelik, ha azonban az érdekeltek kétharmad részében nem lesz meg a hajlandóság a teher elvállalására, akkor a követés, a közgyűlés határozata értelmében, elmarad. A pénzügyminiszter legújabb jelentése az állami bevételek további emelkedéséről számol be. A pénzügyminiszter most tette közzé ti­zedik jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről. A jelentés az 1927 április else­jétől április 30-ig terjedő időszakra vo­natkozik. A költségvetési év első 11 hó­napjára a múlt év júliusától a folyó év júniusáig készült előirányzatok szerint 4 és fél millió pengő bevételi többlet mutatkozik. A költségvetési év első kilenc hónap­jában az állami közigazgatás összes bevé­tele 88,8 millió pengővel haladta meg a havi költségvetésekben előirányzott bevé­teleket. A többlet legnagyobb része az egye­nes adókra és a vámjövedékre esik. Az ál­lami közigazgatás áprilisi bevételei 65,1 millió pengőt tettek ki, vagyis 1.7 millió pengővel kevesebbet az előirányzatnál. Az országgyűlés képviselőháza május 18-án befejezte az állami költségvetés tár­gyalását és a költségvetést változatlanul el­fogadta. Ennek alapján a pénzügyminiszter az úgynevezett megajánlási törvényjavas­latot a képviselőház elé terjesztette és eb­be a törvényjavaslatba egyúttal belefog­lalta a jövő évi költségvetésen kívül meg­valósítani kívánt beruházások programmját is. A posta, távirda és távbeszélő áprilisi forgalma és bevétele az előző év megfelelő hónapjával szemben jelentékenyen emelke­dett. A postai küldemények, levélküldemé­nyek a tavalyi 31 millióról 33 és fél mil­lióra, a csomagok darabszáma 926.000-ről 1.280.000-re, a postautalványok értéke 55 millióról 83 millió pengőre emelkedett. A távbeszélő állomások száma 5.000-rel emel­kedett, az interurbán távbeszélgetések 285 ezerről 324 ezerre emelkedtek. A rádióvevő berendezések száma a múlt év áprilisi 45.840-ről 71.583-ra emelkedett. A kezelési eredmény a múlt év április havi 1,523.331- ről 1,929 977 pengőre emelkedett. A Magyar kir. államvasutak teljesítménye az előző évi áprilissal szemben igen szá­mottevő emelkedést mutat. A Magyar Nem­zeti Bank évc és devizakészlete április hó folyamán 11.7 millió pengővel és­­ miami adósság 1.6 millió pengővel csökkent. A tényleges forgalomban levő váltópénz mennyisége április folyamán további 1.8 millió pengővel 38 8 millióra emelkedett. A létfentartási költségek indexszáma áp­rilisban a lakásbért is beleértve 108-ról 111-re emelkedett. Magyarország külkereskedelme március hóban 97.9 millió pengő behozatallal szem­­ben 63.4 millió pengő kivitelt mutat fel, vagyis a behozatali többlet 34.5 millió pengő. Akik nem szavaztak a képviselőválasztáson. Monstre kihágási ügy 1500 vádlottal. Annak idején megírtuk, hogy a központi választmány a további eljárás lefolytatása céljából a rendőri kihágási bírósághoz küldte azoknak a választóknak névsorát, akik a decemberi országgyűlési képviselő­­választás alkalmával nem szavaztak le s az urnától való távolmaradásuk okát igazolni elmulasztották. Mintegy 1500 személy van feltüntetve ezen a névsoron, melynek alap­ján Szilágyi Gyula rendőrtanácsos, a ki­hágási ügyosztály vezetője, a mulasztók el­len megindította az eljárást. Ennek követ­kezményeként most valamennyi érdekelt részére a kihágási bíróság fizetési megha­gyást kézbesíttet a kirótt bírságról. Termé­szetesen ez rendkívüli munkát jelent, s Szi­lágyi főtanácsos ügyosztályának most alig jut másra ideje, mint ennek a monstre ki­­kihágási ügynek elintézésére. Ezt a mun­kát még csak szaporítja az a körülmény, hogy a szétküldött fizetési meghagyások közül egész sereg érkezik vissza azért, mert a címzettek vagy elhaltak, vagy más váro­sokba, sokan pedig megszállott területre köl­töztek. Maga ez a tény azonban megma­gyarázza, hogy miért volt aránylag olyan nagy a szavazási aktustól távolmaradó vá­lasztók száma. Egyébként azoknak, akik ilyen bírságot kapnak, de úgy találják, hogy a büntetésre nem szolgáltak rá, mert ön­hibájukon kívül voltak kénytelenek alkot­mányos joguk gyakorlását elmulasztani, úgy ennek igazolása mellett joguk van a feleb­­bezésre. Külpolitikai kérdések A képviselőház keddi ülését fél 11 óra­kor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök s bemutatta a Kecskeméten május 29-én meg­választott képviselők megbízólevelét. Ezután áttérnek az appropriációs vita foly­tatására. Az első szónok György Imre, aki beszéde elején az általános, titkos, közsé­­genkénti választójogot követeli. Majd a vá­lasztási sérelmekről szól. Ezután a földre­formmal foglalkozik, majd megállapítja, hogy a többtermelés elvét állandóan han­goztatja a kormány, de ez az elv a való­­­­ságban csak az adók és a díszpolgári ok­levelek termelése terén érvényesül. Szervi­­lizmus és korrupció uralkodik az egész or­­­­szágban, mert a kormány nem akadályozza­­ meg kellő időben a panamákat. Ezután a­­ lakáskérdéssel foglalkozott és tiltakozott a­­ lakások és lakbérek felszabadítása ellen.­­ Áttérve a közszabadságok kérdésére, kifo­­l­­ásolta, hogy a kormány még mindig fenn­­­­tartja a kivételes hatalmat és nem engedé­­l­­yezi a köztársasági propagandát. Sürgette­­ a sajtószabadságot, majd a külpolitikai kör­ a képviselőház előtt. Résekről szólva a magyar-olasz szerződés­sel foglalkozott. A javaslatot nem fogadja el. Bogya János párhuzamot von a mai és a bolsevizmus alatti állapotokkal és megálla­pítja, hogy az ország helyzete súlyos, de mégis határozott javulás tapasztalható. A külpolitikai helyzetet illetőleg megállapítja, hogy Olaszországhoz kellett csatlakoznunk, ahhoz az országhoz, amelyet régi kötelé­kek fűztek Angliához is. Olaszország és Anglia nem nézheti közönnyel Középeurópa mai helyzetét és nekik nálunk kell dip­lomáciai támaszt keresni. Olaszországnak és Angliának be kell látnia azt, hogy itt a Kárpátok között egy nagy gondolat él, amely összefogta ezer éven át a különböző ajkú népeket. Csodálkozva hallotta, hogy a szocialisták állandóan azt hangoztatják, hogy szomszédainkkal kell nekünk egyez­kednünk, akikkel becsületes megegyezésre hajlandók is volnánk, de amikor azt látjuk, hogy teljesen ellenséges álláspontot foglal­nak el velünk szemben, amikor azt látjuk, hogy a francia diplomácia exponensei sem­mi titkot nem csinálnak abból, hogy Ma­gyarország megsemmisítését akarják, nem közeledhetünk feléjük. Az angol-orosz dip­lomáciai szakításból az egész világnak és így Magyarországnak is le kell vonni a következtetéseket. Számolnunk kell azzal, hogy Anglia létre fogja hozni Európában az antibolsevista frontot, amelynek végső feladata az orosz bolsevizmus megtörése lesz. Annak a politikai akciónak, amely Anglia részéről kétségtelenül megindul, Magyarország is élvezni fogja gyümölcseit. Szünet után Malasits Géza szólalt fel. Cáfolta, mintha a szociáldemokrata párt azért követelné az olasz orientációval szem­ben a kisantant orientációt, mert a francia politikának akar szolgálatot tenni. Az olasz­magyar szerződésnek nem tulajdonít jelen­tőséget, mert ilyen szerződést kötöttek az olaszok Jugoszláviával is. Az olasz-jugosz­­láv szerződés kötelezi Olaszországot, hogy segélyt nyújtson Jugoszláviának a trianoni határok védelmére. Mussolini egyik leg­utóbbi beszédében elárulta, hogy háborúra készül és félő, hogy Magyarországot is há­borúba fogja sodorni. Ezután kifogásolta, hogy a beruházási javaslat egyetlen fillért sem szán munkásvédelmi célokra. A bol­sevizmus ellen a jólét fokozásával kell küzdeni. Kell pénznek lenni arra, hogy a legelemibb szociális kérdéseket megoldhas­suk. A javaslatot nem fogadta el. Krüger Aladár szembe­száll azzal az ál­lítással, mintha a magyar és olasz nép közt nem lenne meg a rokonszenv. Ezután Ang­lia és Szovjetoroszország szakításával fog­lalkozva megállapította, hogy a szakításnak neme­s­ diplomáciai, hanem gazdasági ré­sze is van. Az esküdtbíróság visszaállítását ellenzi, ehelyett a bírák fizetésének ren­dezését sürgette. Ezután a tárgyalást megszakították és az elfogadott napirend szerint a Ház szerdán délelőtt folytatja a megajánlási javaslat fe­letti vitát. Az ülés este fél 7 óra után ért véget. Id. Imre József úr nem vállalja a szegedi egyetem rektorságát. Budapestről jelentik : A szegedi egyetem rektorválasztásán a professzorok Tóth Ká­roly dr., a lelépő rektor helyére az egye­­tem nyugalmazott professzorát, idősebb Imre József dr felsőházi tagot választották meg, aki ezzel kapcsolatban egy fővárosi újság­író előtt így nyilatkozott: — A szegedi egyetem tanári karának megtisztelő választását nem fogadhatom el, a meghívást nem teljesíthetem. Ebben az elhatározásomban két súlyos körülmény ját­szik közre. Az egyik magas korom, a má­sik állandó gyengélkedésem, amely megaka­dályozna abban, hogy a rektori tisztséggel járó feladatokat úgy lássam el, ahogy azt szeretném. A professzor elhatározása következtében legközelebb ismét összeül ,a szegedi egye­tem tanári kara és új rektort választ.­ ­Lindberg visszatér Amerikába. Londonból jelentik : L­i­n­d­b­e­r­g kapitány, aki az óceánt átrepülte s vasárnap Londonba repült, tegnap Portsmuthba érkezett, ahonnan szétszedve szállítják népét az Egye­sült Államokba. Az angol király Lindberghet tegnap a Buckingham palotában kihallgatáson fogadta és átnyújtotta neki az angol repülő­keresztet. ,,A szovjet vezérei — veszett kutyák.“ Párisból jelentik: Harrick Amerika párisi nagykövete a francia­­ kormánynak most megindult kommunistaellenes akciójával kapcsolatban oly éles beszédet mondott a bolsevizmus ellen, amilyen hivatalos hely­ről még alig hangzott el. Élesen kikelt Harrick nemcsak a bolsevizmus, mint vi­lágnézeti és politikai rendszer ellen, hanem egyenesen kikelt az orosz kormány ellen is, amelyet minden bajért felelőssé tett. Oroszország mostani politikai helyzete, — mondotta Harrick, — a legszomorúbb pél­dája a világtörténelemben az erkölcsi ösz­­szeomlásnak. Az orosz hatalom mostani birtokosai olyanok, mint a veszett ku­tyák, akiket külön-külön el kellene zárni, hogy gyógyítsák őket. Az Egyesült Államok kormánya nem fogja tűr­ni, hogy a gyilkosok bandája, amely erő­szakkal ragadta magához a hatalmat, terro­rizáljon egy rokonszenves népet.

Next