Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1927. július (23. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-01 / 146. szám
ke r ) 363 tban. al teljes ti nagy. 280 m. :en, 143 pületekmellett, 30 g. 34 ,ten. 25 ánál 16 csen 15, temetőfokon 2 amazug- Bérle00 klgr. dgr. 204 Kállay, lágy tej, spesz, Vágottengö. tatok kamata fek, 35 ■lcsőnt 9. , Gyors isitás-si idők. Irpát szék. )Boklés T, létbel 765 ez erolaj, vasalás apható főtér. 308 vílt i n. é. írni ujomre (ill. házában, olcsó ztyük, zabó kekidikülök, kabátok, opal . P.g szives el : íz Imre. rét Eza kifőzni evő szeszét érzékenyelmesen ,y víziürzésre. Korversenyen alasy Misikos Sán______769 első üvegíjtó (minden uj kis alatt. 115 1 Nagy tisztesség az, mikor valakit felállva köszönt az alföld magyarja, melynek szimbolikus kifejezője ennek a vásárhelyi ősi földnek ősi szittya népe. Nagy tisztesség, nagy megbecsülés, mert a lelke nyílik akkor, mint az aloé száz éves fája s legrejtettebb mélyébe enged egy percre bepillantást. Tegnap, a törvényhatósági bizottság június havi záró közgyűlésében ez történt. Kinyílt Vásárhely szíves Rothermere angol lord nevének említésénél, a Kun Béla képviselő kezdeményező szavára : „Hálánk jeléül álljunk fel mindnyájan !“ — tömör soraiban talpra állt és úgy tüntetett élő hálával a férfiú mellett, aki a világ szemébe merte vágni az igazság szavát, hogy Magyaroszágot Trianonban sírba tették s hogy ennek a történelemben példátlan ítéletnek megváltoztatásával a művelt világnak kötelessége, hogy a gazságot jóvátegye és a dicső magyar nemzet feltámadására az utat megnyissa ! Lord Rothermere nem király, nem koronázott fejedelme nemzetének s mégis királyokat megillető volt a tisztelgés neve előtt. Igen. Nem koronás király, hanem a világsajtónak hangadó koronázatlan királya. Tudós ember, élesen látó és igazságos. Mint az angol sajtótröszt feje jött Pestre. Sokat látott. Történelmünket ismeri, sorsunk meghatotta és szavát felemelte mellettünk... Herczegh Ferenc kezdeményezte a társadalmi megmozdulást a nagy jelentőségű cikk nyomán, mely ezerszeres visszhangot keltett az egész emberiség körében. Herczegh Ferenc kezdeményezte : a magyar társadalom a hívó szóra megmozdult, így kelt életre az az indítvány, melyet a törvényhatósági közgyűlésben dr Soós István polgármester tett, midőn arra kérte a törvényhatóságot, hogy a bátor szóért lelkes üdvözletével siessen a nemes lordhoz Vásárhely is. S mikor az üdvözlő távirat szövegének olvasásásába kezdett, ekkor fölállt az egész törvényhatósági bizottság, hogy ezzel a nagy tisztességgel fejezze ki köszöntését a magyar nemzet angol barátja iránt. Csendes, szorgos nyári nap hétköznapiságába úgy vitte bele az ünnepnek fényességét a reménykedés és a hálaérzet, mely olyan csodásan élt mindig és él ma is ennek a nemzetnek fiaiban. S igy vált Vásárhely népe részesévé annak a háborgó lelki tűznek, mely bátor emberek beszéde nyomán folyton növekszik s egyszer majd a vulkánok mindent lerázó elemi erejével változtatja meg azt az ítéletet, mely érdemtelen, kócos kis népek kulturátlanságát növelte nagyra s tette ideig óráig úrrá a becsület, a munka, az ezeresztendős történelmi szent hivatás felett. Igen, mégpedig jobb belátással, ha lehet és földindulással, ha kell ! Az a talpraállás, mely a tegnapi nap 10-ik órájában a törvényhatósági közgyűlés termében megtörtént, ennek volt a kifejezője. De jelképe egyúttal az élni akarásnak s annak a gondolatnak, hogy az, ami itt megy, nem álmodozás többé. Nem néma kesergés és nem is a csüttyedés csendje : az a nagy felkészülés és a nagy elszántság. S jelképe annak a nemes, tiszta, becsületes magyar hálának, melynek ünnepi megnyilatkozására mindig számíthat az, aki e nemzet igaza mellett szavát filemeli. Hatvanötezer lélek tépi itt az életet, e földön, hol egykor skithák táltos paripái robogtak. Hol Árpád vezér a vérszerződés kelyhéből ivott. Hol soha más nem volt ir, csak a magyar. Hatvanötezer lélek tudott a legnagyobb munkaidőben, mikor erőforrásának kútfeje buzog : időt szakítani ünnepi órára. Igen. Még holnap nem tágul ki ettől az ünneptől a csonka föld. Még a boldogság messze ivei a remény szivárványában. De nemes lord Rothermernek, az angol királynak, az egész nemes angol nemzetnek és az egész világnak meg kell hallania, meg kell éreznie e percek nyomán, hogy a szinmagyar 65 ezer lélek törvényhatóságában, abban az ünnepi órában világverő hős negyvenhatosok és ötös honvédek diadalmas serege is kapta meg lelki parancsban a tisztelgésnek nemzeti szent vezényszavát lord Rothermere iránt, ki — ha megállást nem ismer ezen a nemes után, — máris kőbe vésett betűkkel biztosított magának helyet az ezeréves magyar nemzet történetében. Ara 16 fillér Hódmezővásárhely, 1927. julius 1. Péntek. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: Negyedévre — 8'— P Félévre — — 16‘— P Vidékre: Negyedévre — 11*20 P Telefonszám 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XXIII. évfolyam, 146. szám. Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér, Vásárhely távirata Rothermere lordhoz, aki Trianon gazságai ellen emelte föl tiltakozó szavát. Rothermere lord, a világ legnagyobb sajtóvállalatának s legnagyobb lapjának, az angol Daily Mail-nek tulajdonosa és főszerkesztője, mint már többször írtunk róla, nagy cikket írt lapjában a trianoni békerongy ellen és a Magyarország érdekében és az emberi igazság szellemében a békeszerződés revízióját követelte. Az egész magyar közvélemény megmozdult a nemes lord cikke nyomán , a világsajtóban állandó théma lett a magyar kérdés. Dr Soós István polgármester a törvényhatóság tegnapi közgyűlésében indítványt tett, hogy a nemes lordot köszöntse bátor szavaiért Vásárhely közönsége. Ezt a törvényhatóság padsorai lelkesen fogadták el és ünneplő ruhában, egy emberként felállva fejezték ki tisztelgésüket a Rothermere lord személye iránt. A távirat szövege a következő: LORD ROTHERMERE London, Daily Mail. A 65.000 szinmagyar lakosságú Hódmezővásárhely város törvényhatósági bizottsága mély tisztelettel, forró hálával üdvözli Önben az alkotmányos szabad nagy Anglia kiváló fiát, ki az eltiport ezeréves Magyarország jogai és a tiszta igazság védelmére az egész világot átjáró hatalmas szavát felemelte. — Isten áldása szálljon önre, Anglia felséges királyára és a dicső, hatalmas angol birodalomra. Dr Soós István polgármester. A törvényhatósági bizottság júniusi közgyűlése. Tegnap délelőtt 10 órakor nyitotta meg Mokcsay Zoltán dr. főispán a törvényhatósági bizottságnak a nyári szünet előtti közgyűlését s megnyitó szavaiban elparentálta szépen a minap elhunyt Kovács József kormány főtanácsost, kinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután Soós István dr. polgármester napirend előtti felszólalásában indítványozta lord Rothermerének, a trianoni „béke“ revízióját sürgető angol sajtófejedelemnek távirati üdvözlését. Az üdvözlő távirat szövegét, melyet lapunk más helyén közlünk, Kun Béla országgyűlési képviselő kezdeményezésére, hálája jeléül, zajos éljenzés közepette, állva hallgatta végig a közönség. Az ünnepélyes aktus után a polgármesteri jelentést hallgatta meg és vette egyhangúlag tudomásul a közgyűlés, majd az indítványok tárgyalására tértek át. Először Koncz Pálnak az az indítványa került sorra, melyben a létesítendő gőzfürdő helyéül a város tulajdonában levő s jelenleg egy fatelep céljára bérbeadott tó alatti telket kívánta már most kijelölni. A tanácsi javaslat, melyet Juhász Mihály dr. ismertetett, időelőttinek tartja ezt a telepkijelölést, mert a gőzfürdő megvalósítása szerves kapcsolatban van a városi bérház létesítésével s amíg ennek ügye el nem dől, addig a fürdő dolgában sem lehet határozni. Kun Béla képviselő : Mikor épül már fel a városi bérház ? Juhász Mihály dr.: Talán az ősszel, feltéve, ha addigra a kormányhatósági jóváhagyás megérkezik. Felkiáltások: Már itt lehetne! A tanácsi javaslat végül hozzájárul ahoz, hogy a fürdő telkének végleges kijelölése előtt egy bizottság tanulmányozza a kérdést és tegyen javaslatot a leghelyesebb megoldásra. Koncz Pál felszólalásában ismételten hansúlyozta, hogy a fürdő helyének kijelölésénél minden előny a város tó alatti telke mellett szól. Ami a kiküldendő bizottság feladatát illeti, szükségesnek tartaná,ha a szomszédos városok gőzfürdőire is kiterjedne a tanulmányozás. Kun Béla képviselő a bizottság kiküldésével áthidalva látja a tanácsi javaslat és a Koncz Pál indítványa közötti ellentétet. Egyébként tény az, hogy ha nem kell telket venni a gőzfürdő részére, mert megfelelő területe van a városnak, akkor telekvétel nélkül oldandó meg a kérdés, mert a takarékosság is ezt követeli. Mónus János dr. szintén helyesli a bizottság kiküldését, szerinte is furcsa volna, ha a város a megfelelő telkei dacára, idegen kézből venne helyet a gőzfürdő részére. Ezzel egyidejűleg rámutatott arra is, hogy a városi istállót a jelenlegi helyéről végre már ki kell telepíteni s ha ez a kitelepítés megtörténik, úgy esetleg itt is felépíthető a gőzfürdő. A közgyűlés a felszólalások eredményeként a gőzfürdő helyének kijelölése céljából egy bizottság kiküldését határozta el. A következő indítványt ifj. Császlvay István nyújtotta be, a nagyállomás előtti térség rendezését kérve, tanács javaslatára s az indítványozó felszólalása után a közgyűlés úgy döntött, hogy a kérdést a jövő évben igyekszik megoldani. A harmadik indítványként a református egyháznak azt a kérelmét tárgyalták, mely az új Kincses temető kapujáig vezető úton a gyalogjárda kiépítését kívánja a várostól. Az erre vonatkozó indítványt Mónus János dr nyújtotta be. A tanács ezt az ügyet szintén a jövő évi költségvetés keretében vélte megoldhatónak. Mónus János dr a tanács javaslatával szemben annak a véleményének adott kifejezést, hogy ennek a jogos kívánságnak teljesítésére még ebben az évben sort kell keríteni. Furcsa különben — úgymond, — hogy erre a célra a tanács szerint nincs pénz, ellenben a magasabb személyi pótlék kiutalásához van. Lázár Dezső gazdasági főtanácsos szerint az volna a leghelyesebb, ha a város a Speyer-kölcsönből fedezné a kérelem megvalósítását s a jövő évben azután a felhasznált összeget a házipénztár visszatérítené. Bodrogi Bálint azt hangoztatja, hogy a Kincses temetőhöz vezető járdát minden külön kérés nélkül meg kellett volna csináltatni, ha pedig most az egyház kéri azt, nem lehet a dolgot halogatni, hiszen a temetésekkel sem lehet várni a jövő évi költségvetésig, (derültség, holott ha sáros idő van, szinte a lehetetlenség a halottakat a temetőbe kikísérni. Banga Sándor azt teszi szóvá, hogy esős időben nemcsak az új Kincses temetőhöz vezető gyalogút, hanem a kocsiút is járhatatlan. Soós István dr polgármester reflektált ezután a vita során elhangzott felszólalásokra. Nincs semmi kifogása ellen, ha a közgyűlés a Lázár Dezső által megjelölt alapon rendeli el a szóban lévő gyalogjárda kiburkolását. Tiltakozik azonban az ellen a hangnem ellen, mellyel Mónus János úr a tanács köteles álláspontját bírálta. Nem látja semmi értelmét és a tisztviselők nem is érdemlik meg, hogy a javadalmuk állandó vesszőparipa legyen. A tanács mindig szemelőtt tartja a város háztartásának egyensúlyát s éppen ennek érdekében tette meg a tárgyalás alatt lévő határozati javaslatot is. Mónus János úr örömmel veszi tudomásul, hogy a polgármester és vele együtt a Bizonyára önnek is kellemetlen az a szag, melyett izzadt keze, lába, vagy hónalja terjeszt. Vegyen tehát egy üveg Vadász-féle lábizzadás elleni szert 80 fillérért s 24 óra alatt látni fogja hatását. Mocskos, piszkos, fakó, szinehagyott *t a valódi Papagály ruha festékkel újjáfestheti. 1 csomag 20 fillér Vadásznál. 09 Öli, írtja, gyilkolja a tyúkszemet és bőrkeményedést a Vadász-féle „Rádió tyúkszemirtó“. Czereán Gyula ur, már üzemi segédtiszt Vásárhelyről, eddig cca 125 jó ismerősének ajánlotta ezen csodás szert, kik is nagyon meg voltak elégedve vele s neki ezért nagyon hálásak. 1 üveg 1.20 P. 1 üveg 1.20 P. Hiába minden, nincsen párja a Vadász-féle tejoltónak, melyből egy csepp kell egy liter tejbe és eláll évekig is. Szeplő, májfolt, arcsömör és pattanást az amerikai hámlasztó krém 5—6 nap alatt elmulaszt. Diana, Jes, Margit, Jutassy, Nagyenyedi, Vukovári, Serail krémek és szappanok kaphatók a Vadász illatszertárban. tanács tagjai is azon az alapon állanak, hogy a tanácsnak csak a költségvetés keretében van utalványozási joga s ezzel kapcsolatban annak a reményének ad kifejezést, hogy ez a tény biztosíték a tanács és a közgyűlés harmonikus együttműködésére. A közgyűlés ezután úgy határozott, hogy a Speyer-kölcsönből vesz kölcsönt a Kincses temető gyalogjáró kiburkolásának céljára. Ezután a közgyűlés csatlakozott ahhoz a tiltakozáshoz, melyet Kecskemét városa jelentett be a kisántár által hadisarcként követelt újabb 5600 vasúti kocsi kiszolgáltatása ellen. Majd a mártélyi és kopáncsi orvosi állások betöltése került sorra. Mielőtt azonban a választást megejtették volna, Kun Béla képviselő halasztó indítványt tett. Képviselőnk azzal indokolta meg indítványát, hogy a népjóléti miniszter ismeretes álláspontja szerint melynek értelmében csak tisztiorvosi képesítéssel rendelkező orvosokkal tölthető be a két állás, a közgyűlés meg van fosztva attól a jogától, hogy azokat válassza meg, akiket akar. Minthogy a miniszter rendelete ellen protestálni nem lehet, alkalmat kell tehát adni mindazoknak az ifjú vásárhelyi orvosoknak, akik pályázni szeretnének, a tisztiorvosi vizsga megszerzésére, melynek letételére, minthogy éppen a népjóléti miniszter sem az idén, sem pedig tavaly nem gondoskodott a tanfolyamok megszervezéséről, eddig módjuk nem volt. De még különben is sem Mártélyon, sem pedig Kopáncson nincs orvosi lak és így ha a közgyűlés meg is választaná a két orvost, azok egyelőre csak önmaguknak lennének a helyettesei. A két tisztiorvosi állás betöltését tehát függőben kell hagyni addig míg a megfelelő épületek e nem készülnek, amikor azután majd a plyázók között is szabadon választhat a kögyűlés. Soós István dr polgármester a tanács vében hozzájárul Kun Béla indítványát mellyel kapcsolatban kimondta a közlés, hogy a mártélyi és kopáncsi ús teendő elvégzését a végleges elintézést eddigi rendszer szerint, a behelyezte orvosokra bízza. Ezután a két külterületi közigazgatási kirendeltség ügyében határoztak. A tanács, mint már előzőleg írtuk, Kutasra és Pusztaközpontra javasolta a kirendeltségek szervezését s ezeken a helyeken már megfelelő helyiségeket is szerzett a két hivatal részére. Iványi József a tanács javaslatával szemben az egyik kirendeltség helyéül, Pusztaközpont helyett, Kardoskutat kérte kijelölni, mert szerinte a hivatal itt jobban megfelelne céljának. Juhász János a tanács javaslatát fogadja el, mert az — úgymond, — teljes mértékben kielégíti az érdekeltek többségének kívánságát. Ismerteti Pusztaközpont történetét és rámutat arra, hogy minden közintézményt itt összpontosítottak s már csak a közigazgatási kirendeltség hiányzik. Ezt pedig annál inkább Pusztaközpontnak kell adni, mert ezzel is tompul a Pusztán tapasztalható elszakadási mozgalom. Adják tehát a kirendeltséget Pusztaközpontnak, nehogy az anyaváros úgy járjon, mint Csonka-Magyarország, melytől szintén a legértékesebb részeit szakították el. Endrey Béla főjegyző felvilágosításul közli, hogy a közgyűlés már egy előbbi határozatában eldöntötte ezt a problémát, jogerős döntéssel kimondván, hogy a kirendeltséget Kutason és Pusztaközponton kell felállítani. Éppen ezért, most csak a két állás megszervezéséről kell határozni. A főjegyző szavai után a közgyűlés a tanácsi javaslat értelmében határozott a kutasi és pusztaközponti közigazgatási kirendeltségek megszervezéséről. A húsiparosok kérelme. A mészáros és hentes ipartársulat azt kérte a tanácstól, hogy a város a vágóhídon állítson fel fogyasztási adópénztárt. A tanács a kérelmet nem teljesítette s ezért az érdekeltek a közgyűléshez fordultak, hova a tanács elutasító javaslattal vitte be az ügyet. Szakács János a tanács javaslatával szemben a kérelem teljesítését kéri a közgyűléstől. Rámutatott arra, hogy a kívánság honorálásához az érdekelt iparosok rendkívül fontos érdekeik fűződnek. Főként a külvárosrészek kis mészárosai azok, akikre rendkívüli jelent, hogy a levágott állatok után járó fogyasztási adót a város kárán kell befizetni. Egy egész délelőttjük eltelik