Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1927. augusztus (23. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-02 / 173. szám

r, h'0 Hi rog­en 302 at, u­ré­ség­sziti: utca.­­zek. dó. 493 v a­­n eladó. 568 et a Tanka­iben min­­s fiukala­­lap­átala­­n, melyek traim fel­ír nélkül, ártfogását Iroly utca 238 Mi és a rendszabály. A Rothermere lord cikkét és egész nagyszerű akcióját, mely már egy új fenséges nagy szabadság­­harc tüzét lobogtatja meg a lel­kekben, agyon hallgatják az oláh lapok, azzal az ostoba tudattal, hogy ha az ember a szalmakazalba dugja a buta fejét, akkor a menykő nem ér nemesebb részt. Legyen nyugodt benne, ily szempontból nagyon hamar zavarba jönne az istennek nyila. De az egyik lap, a Bratianué mégis megszólal. Csak úgy példának okáért. Azt mondja, hogy ha Magyarország ilyen új ir­redenta húrokat penget, akkor a szomszédállamok kénytele­nek lesznek rendszabályok­hoz nyúlni­ így. Hogy mit ért rendszabályok alatt, azt véletlenül mi már tudjuk. Ismerjük, még pe­dig az ő kezejárásáról. Rendsza­bályok alatt azt érti, hogy majd eljön megint a Tiszáig és megfür­deti lovát a strand vizében. Meg hogy a határt katonasággal rakja meg és Uj Szőnynél vitéz szövet­ségesét, a szent életű Benest vo­nultatja fel. Ismerjük a rendszabá­lyokat. Azonban eszünkbe jut va­lami. Volt ez a királyság nagyon kicsi valamikor, nem is olyan ré­gen, hogy majd elveszett a Balkán tüzében. Egyetlen barátja volt, vé­delmezője, ki segítette és először fogadta el oszág gyanánt, a Mo­narchia. És most ez a megnöveke­dett ország beszél így. Nem cso­dálkozunk. Romániának, jobban mondva Bratianunak fejébe szállt a vér és az a hang, amit a cseh la­pok, az ő közismert szerénységük­kel, önmaguk hőstetteiről elregél­nek. Amit a holdban követhettek el, de itt a földön nem. Mert itt a a földön nem igen gyakorolták a farkas­nemet az ellenséggel. Dehát jobban tudja a Times, meg a Temps, a két nagy újság : angol és fran­cia, mely mind akettő a kisantant mellett ránt kardot. Jobban tudja ez a két újság. Erre neki bátoro­dik az oláh és azt mondja : nem is tudtam, hogy olyan vitézhez van szerencsém ! Akkor gyerünk előre pajtás ! Vezess ! . . . Igmánd alatt azonban nem cselák hőstetteket sző mesébe a harcok dalnoka s a Vág völgyén s hol az Ipoly kígyózik, nem tud Podiebrád népének cser­­koszorut fonni regősök keze. A cselák gyáva, mint az eb, melyet mind csak karóhoz kötni tud. Hogy az angol mellettünk dolgozik, hogy az olasz mellénk állt, nagy szó. Vérmes reményekkel nem nézünk bele a jövőbe, mert tudunk egyet. Azt, hogy a mi igazságunkat és szent örökségünket, mely ma még terra irredenta, csak a két ka­runkkal, hősiességünkkel, ezer éves erényeinkkel tudjuk visszaszerezni. Csak azt tegyék meg nemes bará­taink, hogy adjanak felhatalmazást. as írett és idítás és iszülnek. (virág-234 ház több :zi­kattal, udvarral, lékhelyi- 430 mellett 691 e­­ vize va­­épület besze­­kedé­­s ké- 559 ató, it nyuj­­t tárral, oszoba, fás és i alatt 384 i, mini­kben olb­ei 421 inka er rum im 3.20 (35.000 .000 K), zek és Ré­­­­csép­­azon­ i gon­­ebéd- 1 Ernő a volt 13. A ön ár- 360 Hódmezővásárhely, 1927. augusztus 2. Kedd. Ara 16 fillér XXIII. évfolyam, 173. szám. # Előfizetési ár helyben: Negyedévre — 8'— P Félévre — — 16'— P Vidékre: Negyedévre — 11*20 P Telefonszám 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér, VÁSÁRHELYI Akkor majd meglátja a világ a táncot. S akkor úgy teszünk, mint a Damjanich vörös sapkás féliste­nei a nagy csata előtt, hol száz el­lenség esett egy magyarra : édes jó istenünk, harcra nem kérünk ál­dást, csak azt kérjük tehát, hogy amannak se segíts. Te csak nézd a menyországból, hogy mit mivel a te szegény árva néped, a magyar ! Ekkor aztán jöhet Bratianu a rend­szabállyal ! Vásárhelyi iparosokkal végezteti a város a zöldségpiac aszfaltozásának előmunkálatait. A belterületi útburkolásokból csak a Fácán, Vajda és Búvár utcák kövezése tekinthető befejezett dolognak. A városi tanács, a törvényhatósági bi­zottság legutóbbi rendkívüli közgyűlésének határozata alapján, megtette a szükséges intézkedéseket a Szegedi­ út és a zöldség­piac aszfaltozási munkálatai ügyében, így többek között elhatározta, hogy a Szegedi­­út öt és félméteres aszfaltburkolatának sze­gélyezéséül szolgáló 1 és egynegyed mé­teres területhez szükséges ciklops-kő szál­lítására nyolc napos határidő alatt áraján­latot kér azoktól a bányáktól, melyekkel a város jelenleg is összeköttetésben van. A tanács másik intézkedése az, hogy hala­déktalanul hozzá kell fogni a zöldségpiac előmunkálataihoz. Evégből a mérnökség em­berei már holnap megkezdik a Szegedi út szóban lévő szakaszán a jelenlegi kongótégla burkolat felszedését, ennek megtörténte után pedig valamelyik helyi iparosnak, aki a kiírandó rövid határidős pályázaton a legolcsóbbnak bizonyul, vállalatba adják a beton alapzat elkészítési munkálatait, mely­hez a szükséges beton és kavicsanyagot a város maga szerzi be. Ugyancsak helyi ipa­rosok csinálják majd meg a Szentesi út két oldalán létesítendő sétány aszfalt alapját, valamint a jelenlegi téglázott falu csator­nának betoncsövekkel való átcserélését. Mindezekre a a munkálatokra nézve a ta­nács 8 napon belül előterjesztést vár a mérnöki hivataltól, hogy az aszfaltozást, illetőleg annak előkészületeit minél előbb be lehessen fejezni. Itt említjük meg, hogy a belterületi utcák burkolási programjának további része kö­rül ez időszerint még a legnagyobb bizony­talanság van. Egy­részt azért, mert a bur­kolást kérő utcák közül eddig csak a Fácán, Vajda és a Búvár utcák háztulajdonosainak többsége tette meg a kötelező nyilatkozatot a kövezés költségeinek 60 százalékban való elvállalására, más­részt pedig azért is, mi­vel a vonatkozó határozat kormányható­sági jóváhagyása még nem nem történt meg. Az utóbbira nézve a tanács Mokcsay Zol­tán dr főispánt fogja felkérni, hogy a jó­váhagyás érdekében a belügyminisztérium­nál interveniáljon, s ha ennek meglesz az eredménye, úgy rögtön megteszik az intéz­kedéseket a belterületi útburkolási prog­ram végrehajtása iránt. Természetes, hogy e tekintetben a Fácán, Vajda és Búvár utcák jönnek majd elsősorban számításba, miután itt az érdekelt háztulajdonosoktól megkívánt hozzájárulás már biztosítva van. A tanács egyébként úgy reméli, hogy ok­tóberben sikerül hozzáfogni a követési prog­ram ez utóbbi részének megvalósításához. Rendkívüli közgyűlés lesz ezen a héten a külterületi útburkolási munkálatok vállalatba adása ügyében Mint ismeretes, a külterületi út­burkolási program végrehajtását a Tizöles-út 2­200 és a Lelei-út 4 és fél kilométeres szakaszainak köve­zésével kezdik meg. A föld élő­munkák a Lelei-úton már véget is értek, a Tizöles uton pedig a be­fejezéshez közelednek, sőt már a burkoláshoz szükséges kőanyag jó­részét is kiszállították a helyszínre. Ami már most magát a burkolási munkálatot illeti, erre nézve szer­dán délelőtt 10 órakor tart­ják meg az árlejtést Juhász Mihály dr tanácsnok elnöklése mel­lett a gazdasági ügyosztály hivata­los helyiségében. Az árlejtés ered­ményéről a tanács jelentést tesz a törvényhatósági bizottságnak, mely pénteken, vagy szombaton tartandó rendkívüli közgyűlésén dönt a kő­burkolat lerakás vállalatba adásáról, úgyhogy azután hozzá lehet fog­ni a kövezési munkálatok­hoz. A szakértők véleménye sze­rint, abban az esetben, ha a mun­kálatok tartamára kedvező lesz az időjárás, úgy a Lelet és a Tizeles-k utak szakaszainak burkolása még ebben az évben befejezést nyer, ami a két útvonalon közlekedő gazdálkodók szempontjából rendkí­vül fontos is lenne. Természetes, hogy míg ezek a munkálatok foly­nak, megtörténnek az előkészüle­tek arra is, hogy a külterületi bur­kolási program végrehajtását a jövő tavasszal a többi útvonalakon is folytatni lehessen. Ezekre az előké­születekre vall az, hogy a Puszta­szék­ út kiburkolandó szakaszához rendelt kőből tíz vagonnal tegnap már meg is érkezett a kutasi állo­másra. Vállalkozók szedik le a tejfölt a kőszállításoknál, azért nem tud keresni a vásárhelyi adófizető fuvarospolgár.­­ A város azonban közbelép és gátat vet a kisemberek kiuzsorázásának. A múlt héten tettük szóvá azt a felhá­borító sérelmet, mely a külterületi utak burkolatanyagának szállításánál a vásárhelyi kisfuvarosokat érte. Egyszerre ugyanis csak azon vettük észre magunkat, hogy jön a rengeteg kő Vásárhelyre s a Lelei és Tiz öles utak anyagát ontja a vasút, azonban egy-két árva idevaló fuvaroson kívül csupa vidéki, még pedig mindszenti és algyevi emberek továbbítják az utakra a szállít­mányt. Vásárhely adófizető polgárai, kik jóban, rosszban együtt élnek, szenvednek itt mivelünk, viselik a terheket és vállalják ennek a városnak egész drágasági rekord­ját, valósággal az elkeseredés hangján pa­naszolták ezt el és csodálkoztak azon, hogy a város a kisemmizésüket szó nélkül tűri és engedi azt, hogy a drága Speyer-kölcsön felvételével vállalt nagy anyagi és erkölcsi adósságot ekként tegye csúffá a történelem előtt, az utódok előtt a kapzsiság. Megüt­közéssel hallotta és olvasta a dolgokat a közönség. Megütközéssel, mert hiszen a Speyer-kölcsönnek első célja a munkaalkalom volt és az alkotás. De nem az, hogy algyevi emberek zsebébe ván­doroljon a pénz, a mi drága pénzünk, mert ha azt akartuk volna, akkor egyszerűen azt mondjuk ki, hogy a mindszenti szegény embereknek adunk két milliárdot, 18 milliárdból pedig kiszöveztetjük Kórógytól Fábiánig az útju­kat, hogy legyen nekik is. De szeretnénk mi látni azt a mindszenti fuvarost, aki meg­tűrné azt, hogy az ő faluja pénzéből egy fillért idegen ember visz el. Ilyen nem lé­tezik. Cikkünk nyomán megindult a hibák korrigálása, vagy legalább az arra való tö­rekvés. Hogy is áll a helyzet ? Nagyon ér­dekes fejtegetés jön itt ki. A Solymosi-féle kőbánya, — mert itt arról van szó, — úgy kapta meg a kőszállítást, hogy­­ tartozik a helyszínére kiszállítani a kőanyagot. Itt tehát a Lelei útra és a Tiz­eles útra. Ezért a külön szolgáltatásért felszámított vagononként, vagyis minden hét köbméter kő után 59 pengő és 68 fil­lér fuvarozási díjat. Nem vasútit, csak vá­rosi fuvart. Mert egy-egy vagon ekként vall beállítva . Összesen : 138,02 pengő Egyelőre 300 vagonról, tehát 300-szor 59 pengő és 68 fillérről esik szó. Összesen azonban lesz vagy háromezer vagonra való. Tehát. A kőbánya felszámít vagononként 59 pengő és 68 fillért s kisdia Bárány Bélának, mint vállalkozónak 50 pen­gőért. Legyen kerek! Bárány Béla ke­resett alvállalkozókat, kapott is. Azoknak kiadta átlagban a fuvarozást 36 pengő 40 fillérért. És most az alvállalkozók ki akar­ják adni a kisfuvarosoknak 25 pengő és 24 fillérért. Tehát nagyon érdekes a dolog. A kőbánya, mely nem csinál semmit érte, kap 59 pengő és 68 fillért ■ az, aki hordja, a lovát, kocsiját, magát nyüvi, az kap 25 pengő és 24 fillért azért az egy vagonért. Hát ez a lán­colás. És hát ez az, amit megengedni, tűrni nem szabad. Nem azért, hogy a vállalkozó ne keressen, hanem azért, hogy az keres­sen, aki fuvaroz. Ez a becsületes igazság. — Dr Juhász Mihály tanácsnok tegnap fel­hivatta magához Bárány Béla szállítót. Bá­rány elhárította magától a felelősséget. Erre dr Juhász Mihály tanácsnok írt a bányá­nak. Még pedig nem valami sima levelet. Ugyanis megírta, hogy a város megütközéssel vette tudomásul a kisemberek, a vá­sárhelyi kispolgárok kisemmi­­zését, miután a városnak nem az volt a célja, mikor a nagy terheket vállalta, hogy lán­colást hizlaljon, vagy hogy vidéknek adjon munkaalkalmat. Ebből következtetőleg polgárait kiuzsorázni nem en­gedheti és tiltakozik az ille­téktelen haszon ellen akkor, mikor a kisemberek keresni nem tudnak. Elvárja tehát a kőbányától, hogy a dolgot korrigálja, sürgősen és azonnal, mert bár nem áll módjában a városnak, hogy erre jogilag kényszerítse a társaságot, azt azon­ban kijelenti, hogy amennyiben sürgős orvoslást nem kap, a kőbányával soha többet összeköttetésbe nem lép­ így. Itt jegyezzük meg, hogy 660 vagon kö­vet, melyre nézve szabad fuvarozási joga van a városnak, most hoznak majd le szep­temberre____________________________ Egy vagon kő ára 40.34 pengő Vasúti fuvar 38.— „ Városi fuvar 59.68 „ Szeder Ferenc négy hónapi elzárása. Budapestről jelentik: Szeder Ferenc volt szociáldemokrata képviselő hétfőn délelőtt jelentkezett a mátyásföldi rendőrkapitány­ságon, hogy megkezdje a rendőrbíró által sajtórendészeti kihágás miatt kiszabott négy havi fogházbüntetését. Szeder Ferenc négy hónapos elzárási büntetést azért kapott, mert a sajtótörvény rendelkezéseit meg­sértette azzal, hogy különböző címen foly­tatólagosan megjelenő röpiratot adott ki. Hatósági orvosi bizonyítvány. Arról, hogy a dr REX debreceni vegyészeti gyár által forgalomba hozott patkányirtószart, mely, „RATOPAX" néven árultatik, kipróbáltam és kipróbáltattam. Tapasz­talatom az, hogy különösen pirított kenyérkockákkal a patkányok szívesen eszik és attól nagy mennyiségben pusztulnak. A „RATOPAX" oldatos kenyeret tyúk, macska, kutya, ló, minden ártalom nélkül megeheti. Nyíregyháza, 1927 április 5-én. Konthy Gyula sk., ügyv. tiszti orvos, egészs. tan. Főlerakat Vásárhelyen a Vadász illatszertár. Legjobb a Vadász-féle hires tejoltó. Legjobb a Vadász-féle Rádió tyúkszemirtó. Legjobb a Vadász-f­éle Rádió lábizzadás elleni szer Legjobb az Amerikai hámlasztó szeplőkrém. Legjobb s legolcsóbb beszerzési hely Vásárhe­llyel­ a Vadász illatszertár. Ismét pusztít a baromfivész! Ellene könnyen védekezhet mindenki, ha az évek óta kitűnően bevált Baromfivész elleni fertőtlenítő szert használja. Kapható Vásárhelyen a Vadász illatszertárban

Next