Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1927. november (23. évfolyam, 248-271. szám)
1927-11-01 / 248. szám
ól. (e alisbirré Ursi Ár- 5 Tárlep és unatkozó skálátokmutatta. ,i m. kir. sz. szak- 1iIlI. te. tó 28-tól terjedő ásárhely szobei figyel .öz szemozónyin belől 21. ispán, lácsától, hogy a eladásiak szerint ly. kajbírfalanként 1 apphylla szomorú fönséges fa daratölgyfa, ária és nemes bonként jázmin fa, hól, kínai futóróér. Jó, alakja, daamidális nként 2 ácsának tartott nács. 0 kish. pülettel, 1 kish. igen jó Kishoazonnal anyával, n jutátanyás, föld. — Bálintvezetékb., stb. átok ramahi ek, 10, 8 századistalan idílys Irodája ailett) 6. sz. ( Becsületes emberek * * - Masaryk, a cselák köztársaság elnöke beszédet mondott. Prágában, vagy máshol ? Mellékes. A fődolog az, hogy leírta és elolvasta. Felolvasta. Talán még a tükörbe is belenézett az öreg, hogy gyújtó szónoklatára, — mely nem is olyan túlságosan gyújtó, mint inkább gyújtogató —, miként passzol a cserkoszorú a magyar dicsőség elbitangolt erdejéből. Beszélt és mondott egy pár olyan szót, mely megüti a fülünket. Pedzette a békeszerződések revízióját. Persze úgy, ahogyan azt ő helyette elgondolja Benes, a szintén cselák és ahogy azt egészen stílszerűnek találja a kisántánt a hírneves, ősi cselák vitézséghez, mely mindennel ellenséges lábon állott az egész történelemben, ami máshol szent és erény . . . Azt mondotta Masaryk, hogy : „a békeszerződésekben bizonyos korrektúra-részletekről lehet tárgyalni, de ennek tárgyilagosan és igazságosan s nem agitációszerűen kell történnie és a tárgyalásokat állam és állam között kell folytatni. De a békeszerződéseket nem fogják érinteni, mert nem engedhetjük meg, hogy papírronggyá váljanak . . . Tisztességes, becsületes emberek tárgyilagosan mindenről, még a legnehezebb problémákról is meg tudnak egyezni, mint ahogy erre a nemzetek szövetségében megfelelő módon gondoltak is . . .“ Ezeket mondotta Massaryk. Meg kell adni, hogy jókedélyű, humoros öreg bácsi lehet, akinek ebben az elsavanyodott világban van kedve ilyen anekdotákkal kiállani a cirkuszi porondra. Azt mondja, hogy tisztességes, becsületes emberek . . . Még Benes külügyminiszter is elmosolyodik és eltűnődve szól: Várjon kire célozhat az öreg ? . . . Talán Titulescura, vagy Popescura, avagy a cselák vezérekre ? A viccre vicc jut eszünkbe nekünk is. Beállít az utazó a házhoz, az irodába. Kalap a fején, szivar a szájában , jó napot! Felugrik a házigazda : urram, micsoda modor ez ? Ha én egy tisztességes, becsületes céghez belépek, hát leveszem a kalapomat a fejemről és kiköpöm a számból a bagót ! . . . Akárcsak én ! . . . Felelt a vigéc. Én is úgy szoktam tisztességes háznál! És szívta tovább a szivart. Tisztességes, becsületes népek meg tudnak egyezni. De az egyezséghez elsősorban is becsületes lélek kell. Mi azonban, ha leülünk a csehekkel a zöld asztalhoz, úgy látjuk, hogy ez csak egyoldalúan van meg. Hogy aztán melyik az, aki gyávaságával, vagy szándékosan annyi százszor elárulta és elvesztette bajtársát a háborúban, a zászlót a becsület mezején, a hűséget a kitartásban, azt mondja meg valamelyik kisántántbeli, teszem azt, hát legyen maga az oláh. Pedig az már csak jóbarátja a cseláknak és részrehajlással igazán nem gyanúsítható meg. De míg ez az erkölcsi alap hiányzik, addig a mi egyezségünk csak olyan lehet, mintha a cselák lefeküdne, halottak napjára, aludni . . . Addig azonban nem hiszünk. 86 rendes gyemlyeket, akkuszereszakvetésen 263. Hódmezővásárhely, 1927. november 1. Kedd, Ara 16 fillér XXIII. évfolyam, 248. szám, VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: Negyedévre — 8'— P Félévre — — 16'— P Vidékre: Negyedévre — 11*20 P Telefonszám 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. A Tálas Ipartársulat 80 éves jubileuma és zászlószentelése. A vásárhelyi iparosság egyik legrégibb tömörülése, a Tálas Ipartársulat vasárnap zászlószenteléssel ünnepelte meg fenállásának nyolcvan esztendős jubileumát. A külségeiben impozáns, belső tartalmát illetőleg pedig lélekemelő ünnepség délelőtt fél 11 órakor az újvárosi templomban zászlóavatással kezdődött. A jubiláló Ipartársulat nemzetiszinti hatalmas zászlaját, amelyre a társulat címe, az alapítási 1847 és az 1927 évforduló esztendők dátuma van felírva. — Godács Imre dr lelkész áldotta meg gyönyörű beszéddel és szárnyaló imával. Vázolta a zászló jelentőségét és a nemzeti színekhez, a hazafius eszmékhez való további rendíthetetlen hűségre hívta fel a tálasok mindig hazaszerető testületét. Az áldás után dr Godács Imréné zászlóanya helyezte el a lobogón a Tálas Ipartársulat asszonyainak ajándékát, a fehér selyemből készült s „Isten nevében kezdtük el 1847 — ő segített kegyelmével 1927“ feliratú szalagot, valamint egy remekművű ezüst babérkoszorút. A templomi isteni tisztelet a Himnusz eléneklésével ért véget s innen az ünneplő sokaság, — köztük a mezőtúri, békéscsabai, makói és szegedi agyagiparosok kiküldöttei, Nagy Gábor dr és Simon József dr tanácsnokok, Csende Gyula ipartestületi alelnök, Gábor István testületi titkár és a különböző szakosztályok képviselői, az új zászló alatt a Visszhang utcai Olvasókör helyiségéhez vonult, ahol kezdetét vette a Tálas Ipartársulat díszközgyűlése, melyet a vásárhelyi agyagiparosok nesztora, a népszerű Bereczki Pál elnök nyitott meg, meleg szavakkal üdvözölvén a megjelent vendégeket, a vidéki és helybeli szaktársakat. Majd Gábor István ipartestületi titkár olvasta fel a vásárhelyi agyagipar, ősi nevén gerencsér-ipar évszázadokat felölelő történetét. Érdekes adatai egészen az 1138-as évig visszamenőleg vezették el a hallgatóságot és ismertették a vásárhelyi agyagiparosok küzdelmes életét egészen 1847 ig, amikor V. Ferdinánd engedélyezte a céh megalakulását. A céh a maga különleges alkotmányával 1874-ig folytatta tevékenységét, amikor azután ipartársulattá alakult át s ettől kezdve mint ilyen irányította a tálasipar fejlődését és ezenkívül a Kossuth kultusz s az 1848-as hagyományok ápolására törekedett nagy szeretettel. Megemlékezett természetesen a társulat legújabb korszakáról is és ennek kapcsán arról is szólott, hogy Bereczki Pál, a jelenlegi elnök, már 21 esztendő óta fejt ki érdemes működést a társulat élén. Végezetül rámutatott arra, hogy az agyagipar az egyik legnehezebb és a feldolgozásra kerülő anyagánál fogva a legveszedelmesebb mesterség. Ezzel magyarázható, hogy ezt a híres iparágat, melynek művelésében a vásárhelyi tárasok mindig elöl jártak, ma már alig 55 iparos folytatja, holott a céh megalakulása idején Vásárhelyen 146 agyagiparos nevét írták fel az egykori jegyzetek. A rendkívüli értékes és érdekes felolvasást a hallgatóság nagy tapssal honorálta, majd a társulat nevében Matók Bálint alelnök köszönte meg Gábor Istvánnak a történet összeállítása érdekében kifejtett fáradozását. Matók Bálint azzal végezte a díszközgyűlést záró szavait, bárha mielőbb megérhetné a vásárhelyi agyagiparosság, hogy az egész Magyarország visszaszerzésének ünnepe virradna reá és felszentelt új lobogójára. A díszközgyűlés után a vidéki küldöttek tiszteletére ebéd volt, melyen Gábor István az Ipartestület elnökségének és elöljáróságának üdvözletét tolmácsolta a mezőtúri, csabai, makói és szegedi vendégek részére. Este mintegy 300 főnyi résztvevő jelenlétében tartották meg a jubileumi társasvacsorát, melyen a vendégek soraiban ott voltak Mokcsay Zoltán dr főispán, Soós István dr polgármester, Kun Béla országgyűlési képviselő, az Ipartestület elnöke, Csáky Lajos dr h. polgármester, vitéz dr Endrey Antal, Godács Imre dr ref. lelkész és neje, Mucsi Pál dr orvos, Simon József dr és Nagy Gábor tanácsnokok, valamint még sokan mások az iparosság s általában az összes társadalmi osztályok vezető egyéniségei közül. A vacsorán több pohárköszöntő hangzott el. Az elsőt Mokcsay Zoltán dr főispán mondotta, üdvözölvén a 80 éves jubileumát zászlóavatással ünneplő tálasipartársulatot, melynek tagjai verejtékes, nehéz munkájuk dacára sem feledkeztek el soha a Hazáról s annak mindig hű fiai voltak, érdemesek tehát a tiszteletre és a megbecsülésre. Végül azt hangoztatta, hogy az agyagiparosok egyik precíz alkatrészei az állami gépezetnek s így a maguk szorgalmas munkájával méltó részesei az ország régi határaiért folyó küzdelemnek. Soós István dr polgármester a város közönségének üdvözletét tolmácsolta lendületes szavakkal s azt kívánta, hogy a kettős szép ünnepet ülő szorgalmas, tisztes tálasiparosság boldogan éljen és viruljon. A főispán, a polgármester és Csáky Lajos dr. polgármester ezután a közönség lelkes éljenzésétől kisérve eltávoztak a Visszhang utcai Olvasókörből, hol a továbbiak során ifj. Császtvay István az Iparegylet nevében köszöntötte a tálasokat, Nagy Gábor dr tanácsnok pedig, mint az I. fokú iparhatóság vezetője lelkes beszédében a Haza szeretetéről és a zászló jelentőségéről szólott, Isten áldását kérve a dicső múlttal és szép jelennel rendelkező ipartársulatra. Mucsi Pál dr. — mint a Visszhang utcai Olvasókör elnöke — dr Godács Imrénét, a zászlóanyát köszöntötte, Simon József dr tanácsnok viszont a szalagot és az ezüst babérkonzornt adományozó asszonyokat éltette. Szabó Mihály, mint a vegyesszakosztály elnöke mondott pohárköszöntőt. Ezután Kun Béla országgyűlési képviselő, ipartestületi elnök szólalt fel. Szívbéli örömmel jött el — úgymond, — az agyagiparosok közé, mint magyar ember a magyar testvérekhez, akik már majdnem egy évszázada állnak ort a posztjukon, a mesterségükben, nemcsak a maguk és családtagjaik javáért dolgozva, hanem küzdve elsősorban hazájuk és városuk boldogulásáért. Mint a város országgyűlési képviselője Vásárhely egész közönsége nevében üdvözli a jubiláló Ipartársulatot, mely örömünnepén új zászlót avatott, hogy alatta küzdjenek a maguk jobb sorsáért és a Haza feltámadása érdekében. Mint az Ipartestület elnöke pedig a vásárhelyi agyagiparosokon kívül üdvözli a mezőtúri, csabai, makói és szegedi vendégeket, akiknek megjelenése azt igazolja, hogy akármilyen terhes is az élet és akármilyen nehézségekkel is jár az agyagipar gyakorlása, a testvéri egyetértéssel mégis elviselhetőbbé lehet tenni a létért való harcolást. Minden iparos sorsa tele van küzdelemmel, de legnehezebb sorsuk van a tálasoknak is, akiknek foglalkozása ennek dacára mégsem veszendő iparág, mert bár nagyon sok küzdelemmel jár és vezetékezéssel, ma is sokan folytatják ezt a mesterséget, melynek gyakorlása egyes famíliákban családi hagyomány. A magyar agyagiparosok a magyar földből termelik ki a maguk munkáját s az lesz majd a boldog kor, ha ez a magyar föld megelégedettebb testvéreket hord egykor a hátán, mint most. Képviselőnk ezután viszszapillantást vet az agyagipar múltjára, melynek nyomait már az újkőkorszakban, az úgynevezett meolit-korban fel lehet találni. A görögök, a rómaiak, majd később az olaszok voltak az agyagipar világszerte elismert művelői. Különösen az olasz agyagipari készítményeket csodálta meg egykor egész Európa, míg most a magyar tálasmesterek sokszor igazán remekbe készült műveit csodálja a világ és csodálják maguk az olaszok is. A vásárhelyi Tálas Ipartársulat jubileumi ünnepének a magyar agyagipar előretörése ad külön jelentőséget, mert hiszen bebizonyosodott, hogy minden küzdés sokat ér, minden küzdés nemesít és ha eredménye van, ez nemcsak az egyes családoknak, a nemzeti társadalomnak jelent hasznot, hanem ismertté teszi a magyar nevet Európa-szerte, miként ismertté tették azt a magyar agyagiparosok, köztük a vásárhelyiek, akiknek tisztes csoportja előtt tisztelettel és szeretettel kell kalapot emelni. Kívánja, hogy ez a mesterség legyen kenyeret adó, biztos megélhetést nyújtó iparág és művelői sohase hazudtolják meg azt a nagy testvériséget, mely összetartó kapcsa kell hogy legyen a magyarságnak. " Itt az ideje, hogy a sovány, legyengült, étvágytalan, vérszegény és gyenge lábú disznóját feljavítsa és rendbehozza. Közismert, hogy a Vadász által árusított disznótápport évek óta óriási sikerrel használják. Ára 1 kgr.-nak csak 1,20 fillér, így azt a legszegényebb emberek is nyugodtan megpróbálhatják. Pár heti használat után a disznók teljesen rendbe jönnek és utánna gyönyörűen hízni kezdenek. Vásárhelyen egyedül a Vadász-illatszertárban kapható. Néhány név a sok ezer közül, akik a tápport már jó sikerrel használták : Papi I., Hajnal utca 2. Szűcs I., Tanya 1492. Kiss E., Rónai u. 10. Prónai I., Kistópart u. 27. Héjja I., Szabadság tér 47. T. Kiss I., Balassa u. 20. Vigh I., Vörösmarty u. 30. Simon I., Királyszék u. 58. Varró I., Jókai u. 71. Papp A., Szentesi u. 96. Novák L., Kölesei u. 9. Tóth F., Rigó u. 25. Vetró I., Károlyi u. 11. Szűcs S., Püspök u. 47. Zagyi I., Dáni u. 17. Dezső I., Bárány u. 9. Hódi S., Tükör u. 17. Molnár M., Dáni u. 1. Koncz I. Tanya 1840. Balogh Á., Puszta 1404. T. Szűcs S., Jókai 1014. Több százan mennek föl Vásárhelyről Pestre a Kossuth-szobor leleplezésére. A budapesti Kossuth-szoborról, amely impozáns csoportozatban készen várja az Országház-téren a magyar nemzet hatalmas, zarándokseregét, vasárnap délelőtt fél 11 órakor hull le a lepel, hogy a szent, nagy gondolatnak, a történelmi magyar sors szimbolikus legnagyobb magyarjának kőbe vésett dicsőséges valósága markolja meg új üzenetben a magyar honvédseregek szívét. Hogy a szobor művészi szempontokból állja-e a kritikát, hogy mennyire sikerült, nem e térre tartozik. Itt mi csak azt érezzük, hogy Kossuth Lajos, aki a magyar népnek szívéhez elszakíthatlanul odanőtt, legnagyobb szentje, most az osztatlan nemzet hódolatát fogadja. Budapest Dunapartja ezen a napon roskadozni fog a seregek léptei alatt, mert a szobor körül ott fog hullámzani az egész ország népe. A rendezés nagy apparátussal megy s lázasan készül az ünnepnapra, mely e hó 6-án lesz. A főváros tanácsa úgy intézkedett, hogy 10 órára helyén legyen mindenki s már Vásárhelyre is megküldötte az igazolványokat. Vásárhely városát hivatalosan Kun Béla országgyűlési képviseli, dr Soós István polgármester, dr Csáky Lajos főügyész, dr Fejérváry Bertalan és dr Simon József tanácsnokok fogják képviselni. Ő hozzájuk csatlakoznak a vásárhelyi testületek, egyletek és intézmények kiküldöttei, mint például az Iparegyleté, melynek vezetősége Koncz Pál és Szabó Sándor építész személyében nevezte meg képviselőit. — A Gazdasági Egyesület 30 —40 taggal vesz részt az ünnepélyen s külön a városnál eddig negyvenen jelentkeztek, köztük : dr Kozma György kir. közjegyző, dr Müller Ferenc, Vargha Imre kőművesmester és fia, ifj. Vargha Imre építészjelölt, Bán Lajosné és még sokan, egy egész csoport földmives, kik név szerint: Mucsi Sándor, Hajdú Sándor, Molnár Bálint, Kecskés János, Balogh Sándor, Demján János, Olasz Sándor, Aszalói Bálint, Szabó János és Szenti Mihály kisgazda. Jelentkezni még csak ma lehet a polgármesteri hivatalban. A vásárhelyiek szombaton este és vasárnap reggel indulnak. Ha megfelelő számú jelentkező lesz, akkor külön vonatot állítanak be