Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1928. július (24. évfolyam, 147-208. szám)
1928-07-01 / 147. szám
pszéna mindenapotban ZNÁL*rmány lí 208. nk. 5 illát, míg meg hóságáról vák, éléből, ugy- Zsákok, ataágyak, Mozi fej telekéta rendmdozott andoláltyekenyan szissik fel sy-utcai hölgyig malernebb látástartalmazákéleteszonyí Va alí tégla, ovábbá : zsomcserép, vörös ornyolt gyártott b kitt legn, kinyujtás iségben ár. en '.ért, egy ó feltét- 0 fillér. kan. törköly0, 1 1. finom 382 éget, és esőmet arkára, a hernyók tások nagyítván 212 a leg- 1 is. Ki szomerülése 5 napotanuló 476 karban vőtüdülőben, mellett, Bercséőlöföld,éssel, a 2 hold old tuen, kükben is lámvevő- 607 Hódmezővásárhely, 1928 julius 1. Vasárnap. Előfizetési ár helyben: Negyedévre — 7'— P Félévre — — 14*— P Vidékre: Negyedévre — 10'— P Telefonszám 87. Ára 16 fillér XXIV. évfolyam, 147. szám. VÁSÁRHELYI Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkeszti FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztiség és kiadóhivatal Kossuth-tér. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Meghal a búza s mi feltámadunk ! Kint a földeken érik a búzakalász, kint Genfben pedig érik a magyar reménység, zsendül a jövő s az, mi egyedül adhatja vissza azt, amit elvettek. Bukarestben kimondotta a kisantant külön tanácsa, hogy békés után nem ad vissza egy maréknyi földet sem. Most Genfben hozzátette, hogy viszont háborút nem akar. Mert a harcmezőt ki akarja küszöbölni a népek életéből. Poont akkor, mikor már jóllakott s legvérmesebb reményei is túlzottan váltak valósággá. Azt tudjuk, hogy sohasem lelkesült túlságosan a csatáért s habár dalosai énekelgettek is vitézei tettekről, de inkább az orgyilok volt az, mely kezében villogott s mely idegeneknek testét járta át. S a vér, mely öntözésre született, idegen sebekből csurgótt mindig. Tudtuk eddig is, hogy cselák és oláh földeken hontalanul bolyong a hősiesség, mert sokkal egészségesebb a szurony, mely védtelen emberek testébe nyomul. A dicső triász, vagy éppen ha úgy tetszik kvartett nem igen vethet e téren a másik szemére semmit, hogy túlzottan töri magát s a másiknak csinál piszkos konkurrenciát. Piszkosnak piszkos, csak konkurrenciának nem igen az, lévén a szembeállás kissé veszélyes játék. Például a cseh, a handsuppnak népe, nem tett mást, mint egyik kezével lopta a hadi kincstárt, a másikkal pedig árulta a bajtársát. Az oláh mindkét kezével az árulást művelte. Vagy tán feledve már az a dal, mire a 28-as cselák regimentet a rémet tanította. Köd volt a kárpáti lankán s ördög vigye azt a tányérsapkát, hogy egyformán mutat. Tehát az egész regiment megadta magát a németnek, mert az is tányért tett a fejére, akár az orosz. S a német szépen megtizedelte a bandát, így történt aztán, hogy a cseláknak is lett „hősi“ halottja. Hogy ők nem akarnak háborút, azt értjük, csak azt nem értjük, hogy mit képzelnek el mi rólunk ? Vagy azt hiszik, hogy most már így marad minden. Hogy mi belenyugszunk abba, hogy Kötegyánnál az egyik búzakalász a miénk, a másik az övéké. Nem. Ennyire jóban nem vagyunk és nem is leszünk soha. Ha a nagyantant egyszer majd odajut, hogy minden tagjába visszatér a becsület érzése s vagy azt mondja az oláhnak, cseláknak : nincs tovább ! S ha mégsem akarnak menni, akkor sem lesz háború. Nem, mert bizonyos, hogy még kengyelfutó úgy nem szaladt, mint ők fognak futni ezen az olimpiai bajnokságon. Tehát akkor meg csak igazuk van, lelkük hát rajta. Isten szent műhelyében utolsót erjed az élet nagyszerű misztériuma. A nagy zöldek bársony ragyogva sársul az aranyszmébe s terhes kalászfejét lehajtva, meghal a kenyér. Péter Pál napján, vagy egy kicsit később, ahogy az Isten keze napot hint reá. Szive szakad meg, gyökere a földben. Egy kis keskeny ér, mely megpattan, mint az emberi szívben, hogy nyomban a feltámadás diadalmának jegyét vegye át a fehérlő mező, mely tarlóvirággal hinti be az kalász sírját, de halála a magyar élet feltámadásának kezdete. Lehet, hogy még némi vámot követel tőlünk, a garmadából az idő, de már láthatjuk, hogy sorsunk Istennek jobb kezében van. Ő tette azt, hogy a tiz esztendő tiz aratás volt s nem csapás egy sem. Uj erő. Ez nékünk a búza, a hófehér kenyér. Péter Pál után, mikor pendül a kasza, ha nem ujjong is hát, de szivünk a földével dobbanjon össze. Meghal a búza s mi feltámadunk ! . .. Pribékek kushadó hada pedig csak szőlje üres álmát tovább. Ünnepek a vásárhelyi tanyák világában. Ma, vasárnap egy hete a vásárhelyi tanyavilág két kulturhajlékában, a Kopáncs- Kishomoki Gazdakörben és a Belsőkutasi Gazdakörben ült ünnepet a magyar érzés és emlékezés. Kishomokon a nagyatádi Szabó István arcképét leplezte le a Gazdakör, Belsőkutason pedig a kitartás útján indult el egy nemrégen alakult s máris izmos, erős gazdaegyesület. — Röviden megemlítettük már az ünnepélyek lefolyását, ez alkalommal tudósításunkat egészítjük ki. — A Kopáncs—kishomoki ünnepélyt Kovács Jenő elnök nyitotta meg, rámutatván arra, mily korszakos érdemeket szerzett nagyatádi Szabó István azáltal is, hogy a Mezőgazdasági Bizottságot megalkotta, ezt a demokratikus gazdaszervezetet, melyben a munkásság képviselői is helyet foglalnak. Molnár Sándor, a kör ügyvezető elnöke üdvözlő szíves szavak kíséretében átnyújtotta ezután Kun Béla képviselőnek a díszelnöki levelet, hálás elismeréssel mondván, hogy képviselőnk csaknem 18 éve tölti be már e szép megbízatást a vásárhelyi nép javára. Kun Béla megköszönvén a lelkes megnyilatkozást, a Nagyatádi érdemeit méltatta, melyek már igék gyanánt élnek a magyar lelkekben. Beleszőtte beszédébe Móra Ferencnek, a jelenlévő országos hirü, zengő szavú magyar írónak méltatását. Párhuzamot vont a két magvető között: Nagyatádi a magyar föld többtermelését, Móra Ferenc pedig a magyar lélek, a magyar kultúra több termelését és gazdag aratását munkálta és munkálja. Beszélt ezután Kun Béla képviselő a földreformról, melyet Nagyatádi bátor férfiassággal megteremtett. Ez a férfiús munka azonban még nincs befejezve, ez elkötelez és parancsol, hogy betetőztessék. Hogy mindenki, aki a földet műveli, földhöz juthasson s a törpe és kisbirtokok bővüljenek. A forrás meg van jelölve : a hitbizományok az ország, a nemzet nagy birtoktestein, ott kell a megváltást keresni, azok részeiben. Móra Ferenc tartott azután előadást,az ő lebilincselő, kedves modorában szólván a régi idők emlékeiről, a régészetről, apáinkról és a tanulságokról, miket a föld kincsei rejtenek. — Kun Béla képviselőt még az előadás alatt másfelé szólította a kötelesség. A Belsőkutasi Kisgazdakör ünnepélyére ment el, hol nagy szeretettel várta a tanyavilág népe. A kör nem régen alakult s helyet részére Karasz János birtokos és méhész adott ingyen, magyar lelkének áldozatából. A kör sátrában s az udvaron kétszázan köszöntötték Kun Bélát, egy leányka, Szűcs Ilonka pedig virágcsokorral fogadta. Azután Tárkány Szűcs Ferenc elnök és Csáky István alelnök mondottak üdvözlőt s akkor Kun Béla tartotta meg ünnepi beszédét. A kör lelkes tagjait és a tanyavilág népét köszöntvén, Nagyatádi emlékére tért Kun Béla, rámutatván arra, hogy a Tiszántúl a vásárhelyi magyar nép ihlette meg először a Nagyatádi lelkét, mert Nagyatádi itt, ezen a vásárhelyi ugaron merített először ebből a magyar ősforrásból. Az ő nemes szellemében való haladásra, összetartásra, a kultúra ápolására buzdította az egybegyűlteket. Majd Deák Mihály köztagnak felkérésére örömmel járult a környék forró kívánságához, hogy a közelben iskola létesüljön, mert 10 kilométeres ott a legközelebbi intézet körzete. Szívesen ajánlta föl készségét és támogatását a gondolat megvalósításához. Vacsora alatt sok lelkes felköszöntő hangzott el, közte a Varga Sándoré, ki Héjjahalom népének szeretetét hozta el az új körhöz – fejezte ki Kun Béla képviselő előtt is. Kétszázötven már a jelentkezők száma a vásárhelyi mester- és tanoncmunka kiállításra. Július 5-én jár le a nyári kiállításra való jelentkezés határideje, de már ma is teljes képe van ennek a nagyszabású ipari demonstrációnak. Szombat délig száz mester és százötven tanonc jelentkezett a kiállítási bizottságnál, mely szám oly impozáns, nagy sereget jelent, amire eleinte nem is lehetett számítani. És a még hátralévő öt nap bizonyosan hoz újabb, sereges eredményt, mert hiszen magyar szokás az, hogy ha csak lehet, az utolsó órákra hagyja az ember a jelentkezést. Hogy a kiállítás kevesebb gondot adjon Vásárhely kézműiparosainak, a bizottság akként határozott, hogy aki akar, az áruival versenyen kívül is részt vehet a bemutatáson és vásáron, mert ily módon a bírálatnak nincs kitéve a kiállított áru. A kiállítási nagy bizottság fővédnökül Kun Béla képviselő, ipartestületi elnököt, védnökökül pedig Csende Gyula és Kruzslitz Mihály alelnököket választotta meg. A rendezőség elnöke Nacsa István, a mesterszakosztály elnöke Csala Sándor, a tanoncosztályé pedig Török Imre. Kiállítási titkár Gábor István. A kiállítás a főgimnázium tornacsarnokában, a földszinten és a Vigadóban lesz. Részt vesznek a demonstrációban nagyobb kollekcióval Kalmár Zsigmond rostagyáros és Szolga Gyula bútorgyáros. Kalmár új típusú gépeit mutatja be külön pavillonban, Szolga Gyula pedig öt szobabútort állít ki. Általában az érdeklődés olyan nagy mérvű, amilyen helyi jellegű kiállítás iránt még soha nem volt. Mert jogos az a feltevés, hogy a kiállítás idején levő idegenforgalom és a termés betakarítása alkalmából egyúttal az erkölcsi siker mellett jó vásárt is csinál a kiállító iparosság. Kibővítik a ló- és sertésvásárteret. Az állatvásártér rendezésével és bekerítésével kapcsolatban a gazdák körében panaszok merültek fel aziránt, hogy a lóvásártér túlságosan kicsiny és a kapubejárata is annyira szűk, hogy emiatt a ló felvezetések alkímiával legnagyobb torlódások fordulnak elő. Kicsinek bizonyult továbbá a sertés vásártér is, ahol a felhajtott állatokat nem tudják elhelyezni. A városi tanács helyt adva a vásártér rendezése körül felmerült panaszoknak, megtette a szükséges intézkedéseket a ló- és a sertésvásártér kibővítésére. Ennek folytán még a júliusi, nyári vásár előtt a bővítési munkálatokat elvégzik, úgy hogy a július 14-iki vásárt már a megnagyobbított ló és sertésvásártéren lehet megtartani. Ma délelőtt nyitják meg a Néprajzi Múzeumot. A Szentesi utcai szép palotában hosszú és nagy hozzáértést igénylő előkészítés után ma délelőtt 11 órakor nyitják meg a város közönsége előtt Hódmezővásárhely Néprajzi Múzeumot. Azok részére, akik tanúi akarnak lenni a megnyitás aktusának, emlékeztetőül talán elég lenne ez a pár soros híradás is, azonban mi, akik a napi események krónikáját vezetjük, úgy érezzük, hogy a Néprajzi Múzeum mai kapunyitása kiemelkedik a sablonos és néhány szóval elintézhető szürke újsághírek sorából. Mert miről is van itten szó ? Megfelelünk egy olyan ritka kultúreseményről, melyre nemcsak ennek a városnak, hanem az egész országnak közvéleménye felfigyel. Arról van szó, hogy most már végre Vásárhelynek is van múzeuma, hol a múlt emlékeit megőrzik a jelen és a jövő számára. Van múzeumunk szérte értékes, merjük állítani, olyan, aminővel kevés város dicsekedhetik a megcsonkított Hazában. Van múzeumunk s benne gyönyörűen kiállítva úgyszólván minden, ami a régi vásárhelyi népélethez szorosan hozzátartozott s amiknek nagy részét a jelenlegi nemzedék csak hitből ismeri. Különkülön helyet kapott a múzeumban, a földmivelés, a háztartás, a kerámia, a régi ipar. Legszebb gyűjteménnyel a halászat szerepel, legszínesebb a cserépipar terme s a legérdekesebb az a szoba, mely a régi vásárhelyi parasztház gerendás, földes helyiségeit ábrázolja s honnan semmi sem hiányzik : a kemence sem, melyet szintén beépítettek ide, hogy az illúzió teljes legyen. Szóval egy egész délelőttre való látványossággal fogadja majd a szemlélőket a megnyíló Néprajzi Múzeum, melyet hónapokig tartó türelmes munkával Gravátz Ferenc múzeumőr hozott olyan állapotba, hogy az most átadható a nyilvánosságnak. Szinte példátlan az az eredmény, melyet Gravátz Ferenc a múzeum rendezése terén produkált. Öt-hat hónappal ezelőtt egyetlen egy szobába, egymás tetejére rakva voltak összezsufoltan a múzeumi tárgyak s íme most, — egy fél esztendő sem telt bele, — az egykori lomtár helyén Magyarország egyik legszebb is legértékesebb néprajzi múzeumát teremtette meg az odaadó szorgalom ■ az a tanácsadás, mellyel dr Sebestyén Károly szegedi múzeumigazgató is ,kivette részét a rendezés fáradtságos munkájából. Sebestyén Károly számos délutánját töltötte itt Vásárhelyen, hogy segítségére legyen Gravátz Ferencnek, aki maga is sokat tanult, olvasott azért, hogy városának múzeuma ne csak a laikus közönség, hanem a szakemberek bírálatával szemben is megállja helyét. A harmadik, aki szintén ott dolgozott a múzeum rendezés nagy munkájánál Varga József városi tisztviselő volt. Minden szabadidejét a múzeumi helyiségekben töltötte s ha mást nem is csinált volna, csak a rengeteg kiállított tárgy kaligrafikus feliratait, ez is dicsérendő buzgóságát tanúsítja. Ma, mikor megnyílnak a Múzeum termei a nyilvánosság előtt, lehetetlen lett volna ezt a jelentőségteljes eseményt közlő újságcikket a fenti három név nélkül megírni. Hiányos volna ez a híradás e nevek nélkül s mi örömmel regisztráljuk a tényt a maga teljességében. A Néprajzi Múzeum ma délelőtt 11 órakor történő megnyitó ünnepélyén, melyen Endre Béláné úrasszony és a Törekvés Dalárda énekszámokkal fognak szerepelni, számosan vesznek részt az ország nagyobb múzeumainak képviselői is, így itt lesznek a mai ünnepi aktuson dr Hómann Bálint, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, dr Madarassy László, a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának direktora, dr Szalay József kerületi főkapitány, Móra Ferenc, az országos nevű író, a szegedi Kultúrpalota igazgatója, dr Bibó István, a szegedi egyetemi könyvtár igazgatója, dr Kongotovitz Károly egyetemi professzor, az Alföldkutató Társaság tudós elnöke, dr Sebestyén Károly szegedi, Kiss Lajos nyíregyházai, dr Szabó Kálmán kecskeméti és Csallán Gábor szentesi múzeumigazgatók. A közönség már ma is látogathatja a múzeumot, mely a jövőben minden vasárnap délelőtt ingyen megtekinthető. Megkönnyítik a visszahonosítási eljárást. Budapestről jelentik: A belügyminiszter új intézkedéssel megszüntette a visszahonosítási ügyekben tapasztalható nehézségeket és megkönnyíti a visszahonosítást. Aki 1921 július 26 ika előtt költözött elszakított területről Csonkamagyarország területére, az országból ki nem utasítható, hanem magyar állampolgárnak véleményezendő. Az ilyen egyének visszahonosíthatók abban az esetben is, ha optálásukat elmulasztották kérni idejében. A belügyminiszter a kiutasítottaknál így sokkal enyhébb eljárást kíván követni, mint a múltban. Kohn-Kun Béla büntetése jogerős. Bécsből jelentik . Hír szerint Kohn-Kun Béla kijelentette, hogy minden jogorvoslatról lemond. Ennek következtében az ítélet jogerőssé vált. Kohn-Kun Béla büntetése július 26 án telik ki. Egyébként remény van arra, hogy eredményre vezetnek azok a tárgyalások, amelyek abból a célból folynak, hogy Kohn-Kun Bélát Németországon keresztül lehessen kitoloncolni. Ha tényleg megegyezés jön létre, Kohn-Kun Bélát hátralevő 1 hónapi fogházának letöltése után a német határra szállítják.______________ Országszerte jó termés ígérkezik. Budapestről jelentik : Az Országos Magyar Gazdasági Egyesülethez beérkezett jelentések szerint legalább 8—10 nappal kitolódik országszerte az aratás. Nagyon dús termés ígérkezik. Vászon, zephir és kanavászon A cikkekben is cégünktől megszokott gazdag választékunkat ajánljuk nb. vevőinknek. Különösen súlyt helyezünk az árucikkeink megbízható minőségére és versenyképes árára. Kiváló tisztelettel : Konstantin Testvérek cég, mvásárhely—Orosházául