Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1929. március (25. évfolyam, 48-71. szám)

1929-03-01 / 48. szám

úiét . 3a tben dók 509 ren- 513 otesi 508 légi­­; bő- 491 fZO-légy- 800 pest, ofite-498 zögöl­ke­zni 500 N'gy­adok. a rzi- 479 ecés'i -u. 1. 483 en­e­l- 456 sz­ r- 593 lőne/ ispők _492 sófor­eladó. _457 sza u. 459 mással conn­­i 410 irasU­­[stvár, 462 i, ért __470 ovács 1 1-re 472 itea 33 __478 pesse , 440 k­ldr le var 444 aljcse­­sen­e!­­), ért __411 dó. Ili 41 ilekke« __429 ,éna és _ 442 unitura szám 210 -re ki­­vasár 461 litva is az utca __473 ó. II) 742 ,dő ka Gazda­­krutosz . ___190 l alap ! Literi«­ 426 r­uha és könyv lintheti­ »ke zab kapható IS :f üzlet. gös 194­5 hold 368 Helyisé­g házal bárhol. 5121 Hódmezővásárhely, 1929 március L Péntek. Ára 10 fillér. XXV. évfolyam, 48. szám­Előfizetési ár helyben : Negyedévre — 7*— 1* Félévre —­­ 14*— P Vidékre, Negyedévre — 10" - P Telefonszám 79. VÁSÁRHELYI FSsserkeesté­re kledé leptaleidenoa KUN BÉLA Felelés nerkerzi" FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiedé­lvele.­ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Kormánypárt mint ellenzék. Irta: Friedrich István országgyűlési képviselő. Ha olyan pártot, amely a kor­mány politikai és gazdasági tevé­kenységével nincsen megelégedve, ellenzéki pártnak hívnak, akkor az egységes párt feltétlenül és leta­­gadhatatlanul százszázalékos ellen­k s­zik. Rendkívül csodálkoztam, hogy az „Egy erős vezérlőakarat“ annyi­ra megütközött pártjának múlt­­heti értekezletén elhangzott kriti­kai, aggódó és elégedetlenkedő fel­szólalásokon és közbeszólásokon Ha Bethlen Istvánt ez a hang meglepte, vagy ha bosszantja, ak­kor nem ismeri saját pártját. Nincs a pártjában húsz-harminc­­nál több képviselő, aki a mai rezsi­met még életképesnek tartaná. A gazdaságpolitikai programtalansá­­got, a nyomában jelentkező orszá­gos termelési és értékesítési vál­ságot a kormánypárt túlnyomó többsége a legnagyobb nyugtalan­sággal figyeli. „Így nem mehet tovább!“ Ezt mondják az összes képviselők, husz-harminc honatya kivételével. Különösen a gazdasági tárcák és a­z új gazdasági minisztérium kon­­ce­pciónélkülisége miatt nagy az elégületlenség. A vidéki képviselők olyan helyzetképet festenek az ag­rártársadalom gondjairól, bizony­talan jövőjéről, hogy mi városi képviselők, el sem tudjuk hinni. Hányszor mondják többen naponta ezeknek a képviselőtársaimnak, hogy túlzott pesszimizmussal né­zik a vidék gazdasági és szociális kialakulását. A végnélküli panaszok hónapok óta ismétlődnek és hatványozód­­nak. Nincs a parlament folyosóján olyan képviselő vagy újságíró, aki ezt a megállapításomat ne igazol­­­­a, aki ezt az általános elégületlen­­séget ne tapasztalná nap-nap után. A folyosón. Csak ott, mert az ülésterem, az más. Ott már nem a vélemény, hanem a pártfegye­lem dominál. Igaz ugyan, hogy a kormánypárti felszólalások legna­gyobbrészt elkeseredett ellenzéki kirohanások, amelyek azonban rendesen a kormány iránti bizalom hangoztatásával végződnek. Csak ellenzéki szónoklatok hal­latszanak a teremben. Akár kor­mánypárti, akár pedig kivülről­­támogatópárti a felszólaló. A szavazásnál a drill érvényesül. A tapsnál, éljenzésnél a tömegpszic­hózis. Amint a parlament nem fe­jezi ki a társadalom, a nép akara­tát, úgy a szavazó, tapsoló kor­mánypárt nem azonos a folyosói egységes párttal. Ha az néhány közbeszólás, amely ott a kormánypárt éretkezletén ki­csúszott egyes honatyák szájából, már ennyire felbosszantotta az ..Egy erős vezérlőakarat“-ot, akkor mit csinálna, ha egyszer végighall­gatná a képviselők egymás közötti fesztelen diskurzusát ? Ez a pártér­­tekezleti jelenet mutatja, hogy Bethlen István magasan ül fent, az Olimpuson és sejtelme sincsen arról, hogy mi megy végbe ott lent a „köznép“ soraiban. A bécsi Reichspostban megje­lent támadó cikkek sorozata, amely Ernszt Sándor, Petrovácz Gyula és társaik tollából származik, bele­világított a rendszer kínos vergő­déseibe. Kormánytámogató képvi­selők, akiknek minisztere Vass Jó­zsef személyében a kabinetben ül, egy külföldi lap hasábjain nyíltan megírják, hogy a mai Bethlen­­rendszer már kiélte magát és reor­ganizálásra szorul. A független, hazafias polgárság szervezését sür­getik, amely majd a haldokló rend­szer nyomába léphet. A beközigazgatott parlamenti többség hozzáasszimilálódik utólag a dolgozó társadalom elégületlensé­­géhez. Tudatára ébredt annak, h­ogy az álkonszolidáció gályája zá­tonyra futott. Nem hisz már Beth­len bűvésztehetségében. Ébredez­nek a petyhüdt rezignációból. Le­­kn­ánkoznak Jules Verne rejtelmes szigetéről. Az egységes Mokány Bercik kezdenek demokratizálódni. Belefáradtak az egyhelyben való motoszkálásba és lázadoznak a csalhatatlanság biztonsága ellen. Nem bírják már a gyámoltalan szunyókálást. Aggasztja őket, hogy egy gerinctelen és protekció­morzsákért kapkodó társadalom alakul ki a mindenható­s követkül­dő bürokrácia árnyékában. Sokkal okosabb embernek tar­tom Bethlen Istvánt, semhogy el tudjam róla hinni, hogy ő pártjá­nak igazi hangulatát ne ismerje. Csak nem téveszti őt meg a hajbó­kolás, az alázatos tisztelet? Hiszen ebben addig lesz része, amíg mi­niszterelnök, addig a „köteles tisz­telet“ nem fog veszíteni „meggyő­­ződéses melegségeiből, amíg ő tartja kezében a mintakonszolidá­ció gyeplőit. No és amíg ő dirigálja a fáradt minisztereket elhelyező önsegélyző intézetet is. Hiába gyártjuk a törvényeket, mondják az egységespárti hon­atyák, ha közgazdaságunk a kon­cepción­élkül­i­ség ködében tovább bolyong. Csupa olyan törvényja­vaslat kerül a Ház elé, panaszolják ugyancsak ők, amelyek az alap­­problémával, a magángazdaság talpraállításával semilyen összefüg­gésben sincsenek. Ha ilyenek mégis előkerülnek, akkor azok csak olyan cipőfelsőrészkészítői foltoz­­gatások. Az új pártelnök Pesthy Pál pe­dig a pártéletet akarja megszer­vezni és a pártegységet helyreállí­tani. Az erőszakos 1926. évi válasz­tások győzelme nyomában ország­szerte lábrakapott csalódás egy­részt, másrészt a sivár közöny és pocsolyanyugalom beleszivárgott a konszolidáció főhadiszállásába is. Élettelenség a politikai kaszárnyá­ban, gyanús tagozódás a falansz­terben. Talán lehetne egy „pártéle­tet és páregységet helyreállító“ törvényt kodifikálni. Ha minden felmerülő problémát egy újabb törvénnyel lehet „elintézni“ a kon­szolidáció bölcsessége szerint, ak­kor talán a pártot is ezzel a varázs­eszközzel lehetne konszolidálni. Ide jutott a konszolidáció, hogy most­­ saját magát is kell konszolidálni. Mindenki látja, hogy Bethlen mitológiájának hívői rohamosan csökkennek. A pártfegyelmi dresz­­szúrának nincsen már átütőereje. A konszolidáció frazeológiájával nem lehet már pórázon vezetni a kormánypártot. És Bethlen István ne látná mindezt, ne tudná? Vagy olyan erősnek érzi még magát az „Egy erős vezérlőaka­rat“, hogy ilyen apróságokkal de­rogál neki foglalkozni, vagy olyan gyenge már, hogy nem meri a va­lóságot észrevenni. A társadalmat a titkos választójogra éretlennek tartani, a tapsoló, éljenző párt magánvéleményére fütyülni, az el­lenzéki politikai szervezkedést nem tűrni, a sajtót még jobban hapták­­ba állítani, az autonómiákból a dol­gozó társadalom döntő befolyását matematikai fogásokkal kisem­­mizni, de ugyanakkor nemzetgaz­daságunk bukdácsolását érthetet­len passzivitással végigkibicelni,­­ tovább nem lehet. Ez az, amit az egységes párt nyolcvan százaléka is érez. Sajnos, segíteni nem tud. Születésében van a baj. A választóihoz húz, ellenzéki meggyőződése van, de mechanizált belpolitikai rendszerünkben meg­mozdulásra képtelen, így jutott el a mai öszvérszerepéhez: Ellenzéki kormánypárt lett f­ ia, bécsi ingek fehér pique ! Harisnyák, kertün­k,retonmnadrágok I Zei­r ^ d.r.:e"el l'.l'Z kalapok, sportsapkák, nvakkendők, Fehér ing daxmaszt mellel P. 6.— Sol&a Fehér ing sxines mellel P. 6.— legnagyobb választékban A legmegbízhatóbb háló ing P. 7.20 és legolcsóbb szabott árakon. AZ olcsó cipőelárusítás még tart. Grossmaxm R. és Fia cég. Hirdetésünk nem esek hangzatos reklám, erről tessék meggyőződni vételkényszer nélkül. Vásárhely törvényhatósági bizottságának a legújabb tervezet szerint százhetven tagja lesz.­ ­ 60 az összes választók közül, 60 a virtu­sek közül, 30 az érdek és szakképviselet köréből lesz tag, 7 örökös és 13 tisztviselő tagja lesz a közgyűlésnek. A képviselőház a jövő hét keddjén kezdi meg a közigazgatási reform tár­gyalását. Cím: „Törvényjavaslat a köz­­igazgatás rendezéséről.“ Oda lehetne tenni e cím mellé: „Paragrafusok az autonómia gúzsbakötéséről“, mint majd a parlamenti vita bizonyítani fogja. El kell azonban ismerni, hogy a Ház elé kerülő tervezet jobb, mint amit a bel­ügyminiszter 1928. év júliusában kifun­­dált s első nyomtatásban a parlament elé terjesztett. Maguk az egységespár­tiak is érezték, hogy szörnyűség lenne a javaslatot teljes egészében a Házban áthajszolni és az ellenzék nyomásának is engedve, a miniszter javaslatának mind a 89 paragrafusát megváltoztatták a bizottsági tárgyalásokon. Ennek ered­ménye az is, hogy a törvényhatósági közgyűlés tagjainak számát is növelték, így például Vásárhely a miniszter javas­latában összesen 91 tagból álló közgyű­lést kapott volna, később a tárgyaláso­kon 108-ra, illetve 129-re emelték a lét­számot, most pedig összesen 170-ben tervezik a városatyák számát. A beosztás a következő: 1. A képvi­selőválasztók névjegyzékébe felvett ösz­­szes választók kerületenként összevéve választani fognak 60 bizottsági tagot. A kerületeket úgy kell beosztani, hogy egy kerületben 1000-nél kevesebb és 2000-nél több választó nem lehet. 2. A virilis névjegyzékbe felvettek, tehát ná­lunk Vásárhelyen a 360 legtöbb adó­fizető­ választani fog a saját kebeléből 60 városatyát. 3. Szakszerűség képvise­lete címén tagja lesz a közgyűlésnek, illetve a törvényhatóságnak a kerületi rendőrfőkapitány, vagy akadályoztatása esetén a rendőrség helyi vezetője, to­vábbá a pénzügyigazgató, a gazdasági felügyelő, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő, a törvényhatósági kit. ál­latorvos és a Társadalombiztosító Intézet kerületi pénztárának ügyvezetője. A val­lásfelekezetek lelkészei közül városunk­ból 3 református lelkész, egy katholikus s egy evangélikus lesz tagja a törvény­­hatóságnak. Érdekképviselet címén tag­jai lesznek a közgyűlésnek az ügyvédi kamara 2 kiküldöttje, a mérnöki kamara 1, az orvosszövetség 1, a Vitézi Szék 1, a Társadalombiztosító Inti­et biztosí­tásra kötelezett 2 kiküldöttje, a Mező­­gazdasági Bizottságnak 5, a Kereske­delmi és Iparkamarának 6 kiküldöttje, összesen 18-an, örökös tag lesz 7, a tiszt­viselőit közül pedig szavazati joggal fog­nak bírni a polgármester, helyettes pol­gármester, főjegyző, a tanácsnokok, az árvaszéki elnök, főügyész, főmérnök, fő­orvos, főszámvevő és az erdészeti hivatal vezetője. A törvényhatósági közgyűlés mellett működni fog az úgynevezett kisgyűlés, melynek tagjait részben a nagyközgyűlés választja, részben a főispán nevezi ki, hatásköre pedig a kisgyűlésnek, vala­mint a polgármesternek is igen nagy lesz, úgyhogy a városi tanács, valamint az állandó bíráló választmány működése is megszűnik. Az új fagyhullám­ Budapestről jelentik. Tegnap reggel új fagyhullám köszöntött Európára. A lehűléssel egyidejűleg hatalmas szélvi­har is keletkezett, mely főként Ausztriá­ban, Csehországban és Magyarországon a Dunántúl hófúvást okozott. Emiatt a vasúti forgalomban is zavarok álltak be, így például a Budapestről szerdán éjjel Bécsbe indult gyorsvonat az osz­trák területen lévő Durány állomáson el­akadt s a hótorlasz közül csütörtök éj­félig nem sikerült kiszabadítani. A Vesz­prém megyei Vinar község tájékán min­den közlekedést be kellett szüntetni a szélvész miatt.

Next