Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1929. június (25. évfolyam, 72-95. szám)
1929-04-03 / 72. szám
m 1 számú lözkürdő üveg, vilezeték, izponti alatban dél(város, zárt lat a véglirattal . hó 18 Simonosháza, mérnöki itó üripokért a kellélyegilíték 50 i felraösszekell fiiig az méme) a hik. datokat 28. snok. mint onat. imint a sai vég- Lajos inditott .gvi ha) P. tőéhajtása ibiróság ty közt. 4825 .7. 7 h. id dűlői sz illető ikiáltási . Józsefzeti jog » 3. napvi hatószinteit a kisonyabb kötelesek százalégő vagy ghatáradékképes letenni, bírói letéti elisít és az 1881 :LX. LX. t.-c. irtási ária többet romban a megállaigért ár igészíteni a 15. iteléül: iszt. ladó úgy a, mint szállítom. :1 a Pálé 613 ttyám hold mintgő tanyázántó, kapengő. Ért 41 Lemondás, megalkuvás, — mondja Andrássy. Gr. Andrássy Gyula, a magyar politikai életnek egyik kimagasló alakja, kit a legutóbbi képviselőválasztáson Vácon erőszakkal kibuktattak, — a mai helyzetről a következő kijelentéseket tette. — Sajnos, semmi javulást nem látok. A közgazdasági helyzet a lehető legrosszabb. A mezőgazdasági árucikkeknek nincs piacuk, az ipar fejlesztése a mai határok között utópisztikus dolog. Életképes ipar nélkül a kultúrfölényhajhászat csődhöz vezet, mert a mezőgazdaság egyoldalúan nem képes modern kulturállamot fentartani. Igazi kultúrfölény helyett gazdasági hátrány és letörés várható, erkölcsi deficittel egybekapcsolva. Ha az emberek meg volnának elégedve a mai közállapotokkal, akkor világosan állana előttünk az a kötelesség, hogy felvilágosítsuk őket a bajokról és igyekezzünk megnyerni közreműködésüket a bajok orvoslására. Miután azonban mindenki tisztában van a bajok súlyával, óriási a pesszimizmus a társadalomban és ennek ellenére senki sem mer gyógyításhoz fogni. Az ember ilyen körülmények között igazán nem is tudja, hogy mihez kezdjen, mitől várjon javulást. A helyzet szinte reménytelen. A meggyőződést jó érvekkel, sikeres agitációval meg lehet változtatni, de bátorságot, függetlenséget se politikus, se sajtó nem adhat, főleg ha ez a függetlenség és bátorság önmagában sincs meg. Közállapotainknak igazi baja a sok szerencsétlenségtől és katasztrófától megtört, optimizmusától, életkedvétől megfosztott társadalomnak tökéletes anyagi függése, a közügyektől való elidegenedése. Ezt az elidegenedést nem annyira az okozza, hogy a tömegek közönyössé válnak a közügyek iránt, hanem sokkal inkább az, hogy égetővé súlyosodnak a magánügyek és kiszorítják még a lehetőségét is annak, hogy időt, pénzt és erőt másra is lehessen áldozni, mint a mindennapi kenyér megszerzésére. Ha arról volna szó, hogy az emberek szerelmesek Bethlenbe, lelkesednek a mai rendszerért, helyeslik a mai állapotokat, akkor meg lehetne győzni őket arról a konkrét adatokkal és tényekkel, hogy nincs okuk a helyeslésre, a lelkesedésre és a szerelemre, sőt ellenkezően! De helyeslésről, lelkesedésről és szerelemről szó sincs. Ritkán hallottam kormányzatról olyan éles és elkeseredett bírálatokat, mint a mairól. És mégsem látunk törekvést a helyzet megváltoztatására, mindenütt teljes lemondást, megalkuvást látunk. Mi ennek az oka? Hiányzik a bátorság, függetlenség. Senki sincs abban a helyzetben, hogy meggyőződésének harcos módon éljen. Ezért vagy visszavonul, vagy megalkuszik a lelkiismeretével, nem teszi ki magát kellemetlenségeknek, bajoknak, más meg nem mond le azokról a kézzelfogható előnyökről, amelyekkel a megalkuvás jár. Hosszú politikai pályámon sohasem láttam helyzetet, amelyben kevésbé lett volna kormánypárti, sőt elkeseredettebben ellenzéki a közhangulat és mégis oly tökéletes hiánya lett volna tapasztalható minden ellenzéki megmozdulásnak, mint ma. Nem akadtam még össze emberrel, aki meg volna elégedve a mai helyzettel, aki szíve mélyén ne érezné, hogy a jelen bajainak orvoslása és az A vásárhelyi művészek, az egész magyar művészetnek felismert és külföldön is bámulattal köszöntött valóságai, húsvét első napján nyitották meg Il-ik kollektív kiállításukat a városházán Nagy reklám nem előzte meg ezt a művészi eseményt. Arra szükség nincsen is. Amikor Rudnay Gyula, Pásztor János, Tornyai, Kallós, vitéz Darvassy István, Barkász Lajos hazajönnek, az ünnepe ennek a városnak, mely tudja megbecsülni értékes fiait s tud büszkeséggel gondolni azokra, akik annyi tisztességet szereztek ennek a városnak s olyan sok dicsőséget a magyar névnek, fényes bizonyságot adván a magyar teremtőerőnek. Három évvel ezelőtt rendezték meg első gyűjteményes kiállításukat s most másodszor jöttek el, hogy megmutassák, milyen nagy lépést tettek azóta az újabb nagyszerű sikerek útján. Számuk azóta megcsappant eggyel: Endre Béla elment a temetőbe. De jött a kiegészítés: a művészetek vásárhelyi őrszeme lett Pogány Ferenc, akivel együttesen van megrendezve a húsvét első napján megnyílt kiállítás. Vitéz Darvassy István és Barkász Lajos már két nappal előbb megérkeztek s Pogány Ferenccel elvégezték az előzetes teendőket. A többi művészek szombaton este érkeztek. Ugyanakkor jöttek meg Lyka Károly nagy aeszthetikus, Rudnay Gyula, Kallós Ede, Pásztor János a nejével s fiával, Frank Frigyes hírneves portré festő s dr Darvassy Imre Máv. felügyelő. A vonatnál a város nevében dr Fejérváry Bertalan tanácsnok üdvözölte a nagyon kedves vendégeket, akik azután szállásukra mentek. Nyolc órakor megnézték a kiállítást s azután a Kaszinóba vonultak intim vacsorára, melyre húsz egyén volt hivatalos. Azok a férfiak, akiknek Vásárhely művészettörténetében helyük van. Akik már e téren érdemeket szereztek. A vacsorán egyetlen beszéd hangzott el, a dr Fejérváry Bertalané, ki a tanács nevében mondott felköszöntőt. A vacsorát még Kun Ede készíttette el pompásan és nagy tetszést aratva. Vacsora alatt érkezett meg Tornyai János, akit nagy ovációval fogadtak. Ünnep első napján délelőtt 11 órakor volt a „művészek társaságának“ alakuló gyűlése a tanácsteremben. Mint már megválasztott tagok voltak ott az alakuláson dr Soós István polgármester, Kun Béla országgyűlési képviselő, dr Csáky Lajos, Lázár Lajos, Fejérvári Bertalan, Gádor Pál, dr Földes Béla, dr Halász Manó, dr Vészi Arthur, Vajda Béla, dr Czukor Bálint, Konstatin Gyula, Telek Andor, dr Mészáros Pál, Balassa József, dr Héjja József, Zsarkó Antal, dr Wirth Márton, dr Szentkirályi Zsigmond, Weisz László, dr Wiener Tibor. Természetes, hogy a pesti művészek és velük Pogány Ferenc, továbbá a szervezők: Szathmáry Tihamér, Endrey Béla, Fejérváry József és Faragó Sándor, ország jövőjének biztosítása rendszerváltozást követel. Ehhez azonban bátor emberek összefogására volna szükség. De hol vannak ma a bátor emberek? Senki sem lát és vár igazi javulást, mégsem mer cselekedni senki. Bátorság! Bátorság! Dehát függetlenség nélkül nincs bátorság és hol van ma függetlenség? A gyűlésen vitéz Darvassy István tartott beszámolót, majd a Fejérváry József szerkesztő indítványára a megalakulást kimondván, elnökké egyhangú lelkesedéssel dr Soós István polgármestert kérte fel az értekezlet, melyen a tárgyalásokat Szathmáry Tihamér vezette. Most egy szűkebb bizottság a szabályokat dolgozza ki. A társaság célja a város és az ő kedves fiai közti kapcsolat szilárdítása; a hamisítatlan magyar művészet kifejlesztése; a tehetségek segítése, de a hivatás nélküli dillettantizmus és művészietlenség leszorítása a szereplés teréről. És a legszélesebb körben való népszerűsítése az igazi művészetnek. A kiállítás megnyitása vasárnap délután negyed 6 órakor történt. A csillárok fényében háromszáz ember lelke tüze gyűlt ki ünnepi lángban. Dr Soós István polgármester abból a nagyszerű szeretetéből szedte, válogatta kedves és érvekben gazdag megnyitó szavait, mely a magyar művészet és a mi drága fiaink iránt él lobogva lelkében. A büszkeség legnemesebb forrásai ők nemcsak minékünk, hanem az egész magyarságra, mely az egyedül becsületes, egyedül jogos, a hittel rokon nemzetköziség nyelvén beszél dicsőséges erővel a magyar nemzet kiválóságáról. S munkálja a jövőt. A kiállítást ünnep második napján is sokan látogatták meg. Nyitva az minden nap délelőtt 10-től este 7-ig s beléptidija 30 fillér. Lyka Károly az elragadtatás hangján nyilatkozott mindenről s megállapította, hogy Vásárhely büszke lehet az ő csodálatos gazdag művészetű fiaira. Tornyai János pedig őszintén, bátran kimondotta, hogy ilyen nívójú, ilyen értékes, nagyszerű kiállítás, mint a vásárhelyi, Magyarországon még nem volt. Persze Pesten sem. S ez nagy szó, melynek jelentősége legyen ott minden vásárhelyi ember lelkében, mint drága szentkép... Ünnep első napján a művészgárda Lyka Károllyal együtt a Fejérváry szerkesztő otthonának vendége volt csigalevessel kezdődő húsvéti ebéden. Lyka Károly ünnep első napján délután elutazott Vásárhelyről. Rudnay Gyula, Pásztor János és Tornyai János dr Soós István polgármesternél és Kun Béla képviselőnél tettek tisztelgő látogatást s hétfőn délután utaztak haza Budapestre. Három szász látogató előtt nyitotta meg dr Soós István polgármester a vásárhelyi művészek Il-ik gyűjteményes kiállítását. Hódmezővásárhely, 1929 április 3. Szerda. Ára 10 fillér. XXV. évfolyam, 72. szám. Előfizetési ár helyben: Negyedévre — 7*— P Félévre — — 14*— P Vidékre: Negyedévre — 10* P Telefonszám 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP VÁSÁRHELYI FSazerkessU és kiadó laphdafdones KUN BÉLA Felelés sserkssstf. fej£rvAryi józsef Sssikssztéség és kiadóhivatal Kossmth-tér. Népmozgalmi adatok februárban A Magyar Országos Tudósító jelenti: Magyarországon 1929. évi februárban 7214 házasságot kötöttek. Az élveszületések száma 17.289, vagyis körülbelül 700-al kevesebb, mint a múlt év februárjában. Tehát a születések számában ebben a hónapban is nagy csökkenés mutatkozik. Elhaltak 14.669-en, mintegy 4000-rel többen, mint az előző év ugyanezen hónapjában. A halálozás emelkedésének valószínű okát az influenza járványban kell keresni, noha kimondottan mindössze 492 influenzában elhalt esetet mutat ki a statisztika. A halálozásban mutatkozó emelkedés a 7 éven felüli korban elhaltakra esik, bár a 7 éven alul elhaltak száma is (4225), közel ezerrel emelkedett a múlt év ugyanezen hónapjához viszonyítva. A csecsemőhalottak száma 3174, ez a szám is 800-al magasabb a múlt év február havának csecsemőhalottaihoz képest. A február havi országos lélekszám szaporodás mindössze 2620 lélek. Vakmerő revolveres rablás a fővárosban. Budapestről jelentik: Kedden délután 3 órakor három férfi behatolt a Horánszky utca és a József utca sarkán levő ház tulajdonosnőjének első emeleti lakásába, közülük ketten revolvert fogtak a ház tulajdonosnőjére és a szobában lévő többi személyre, ezalatt pedig harmadik társuk a lakásban összeszedett különböző értékpapírokat és a talált pénzt magukhoz véve megfenyegették a lakásban tartózkodókat, hogy egy órán belül meg se moccanjanak és eltávoztak mindhárman anélkül, hogy menekülésükben valaki megakadályozta volna őket. Mint pótlólag Budapestről jelentik, a revolveres banditák 20.000 pengő készpénzt raboltak el özv. Ormai Máriétól, a Horánszky utca 27. sz. alatti bérpalota tulajdonosnőjétől, akit házvezetőnőjével együtt összekötöztek s úgy kényszerítettek a pénz átadására. A rablók a pénzen kivül ékszereket és egyéb értékeket is elvittek magukkal. Megfojtotta egy szolga ittas gazdáját, aki fejszével támadt rá. Pápáról jelentik: Halálos kimenetelű családi dráma történt a Pápa mellett fekvő Szakácsi községben. Horváth Sándor tekintélyes szakácsi gazda, aki különváltan élt első feleségétől, idegen asszonyt hozott a gazdaságba. Szombaton Horváth, aki az utóbbi időben ivásra adta magát, ittasan érkezett haza. Lányával találta szembe magát, aki szemrehányást tett apjának. Horváth ezen éktelen dühbe gurult, kirohant az udvarra, ahol fejszét ragadott fel és ezzel támadt leányára. A leány sikoltozására figyelmes lett Horváth egyik szolgája, berohant a szobába és Horváthot meg akarta fékezni. Horváthot ez még nagyobb méregét töltötte el és szinte önkívületig felhevült állapotában most már a legénnyel fordult szembe. A szolga az istállóba menekült, Horváth utánra rohant és a fejszével döngetni kezdte az istálló ajtaját, amelyet a szolga bereteszelt maga után. Horváth feltörte az ajtót, a következő pillanatban a fejszével a legény felé sújtott, aki azonban kikerülte a csapást, ráugrott a gazdára és megfojtotta. Tette után önként jelentkezett a csendőrségen, ahol a gyilkos legényt őrizetbe vették és az ügyben a nyomozást megindították. Magyar CIPŐK remekei Harisnyák K e az ty ü k mélyen leszállított árakért hacassánAc Kalapok FEHÉRNEMŰK Nyakkendők