Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1929. augusztus (25. évfolyam, 172-196. szám)
1929-08-01 / 172. szám
Hódmezővásárhely, 1929 augusztus 1. Csütörtök. Ára 10 fillér. XXV. évfolyam. 172. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: egyedévre - *!•- P Hévre------1#*- P Vidékre: sgyedévre 10*- p Telefonszám 79. Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KVS BÉLA Felelős szerkesztő Fejérváry József Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP „Bratislava“. Most ez a világ közepe s nem Táé. Bár a néphit szerint a teremtő opéra tűzte le a csklit, mikor a fölit kiformálta, Bratislava azonban e főzte. Azaz, hogy a cselákok, akik gy tettek, hogy mikor nagyantant lesó zsákmányul nekik juttatta Posonyt is, elkeresztelték egyszerűen fratislavának. Ha van Illává, miért ő lehetne egy másik lava is. Van egy darabig. Tuka is ott élt, de nem iz követte el a hazaárulást. Mindenesé nagy Cselákiában, csak most ott onják felelősségre. Hétfőn reggel kették a vádlottak padjára Tukát szóta faggatja a bíró, be akarván szuggerálni neki, hogy Magyarorzág kezére akarta játszani az egész felvidéket. A tanúk mást mondanak , s mást mondanak a tények Az első p percben kijelentette, hogy egy csepp tincs a lelkében, ami a magyarhoz fűtná. Mintha csak azt akarta volna mondani, hogy ha volna benne egy darab, hát azt nyomban kivágná magából. Mi, megvallva az igazat, nem rántódunk meg a szóra. Hogy a magyarokhoz való köteléket tagadja. . . az ő privát ügye. Végtére magyarnak lenni fájó büszkeség s ezt oda- t nem kultiválják, nem is kívánja ölük semki, legkevésbé mi magyaok. Mi a Tukák nélkül éltünk eddig , és nem kívánunk velük élni továbbá sem. Ami azonban a háttérben a Mia pert alkotja, az már valamivel rdekesebb. Ha egy magyart vesz le a cselák, mert leventesapka van , fején, vagy mert Jókait olvassa rendesen Kassa törvényszéke itélkeik felette. Ebben van érzéke a cseáknak s oda teszi a gyalázat szintjét, hol a hóhérok, a Karafiák szellme kisért, kiknek történetét aztok tette az emlékek akasztófa magaslatára. S most egyszerre Posonyba visz egy nagyméretű bűnért, melynek vádlottjára a hazaáruást olvassák s az a mesét, hogy a magyarokkal cimboráit. Tegye a sziére a kezét az az államügyész és fedjen őszintén ara a kérdésre, vajon hiszi-e, hogy Magyarországnak gy rövidlátó Tutkára van szüksége, egy megcsinálja azt, amit a messze evébe látó hatalmas úr, Rothermeierd a kezében tart már biztosan, maga se hiszi. Komédia az egész, mely nem más, mint kijátszása a slág előtt egy kanapé pörnek, mely kivál dolga Csehszlovákiának. Sont Pozsonyban. Ha valaki nem láta ebben a hangulatvadászatot, azsakugyan semmit sem lát. Az vak.... lidasnémeti után kell valami flastom a plezurra, amit a cselák uraim kapott a cifferblattján. Hát rántuk elő Tukát. Nekünk semmi köznk nincsen ehhez a cvikkeres proesszorhoz. De tiltakozunk az ellen is, hogy a világ valami szerepet a mi sorsunkkal hozzon kapcsolatba a Tulkáéból. Mi örülünk, hogy élünk. S nem érünk rá sem Tukával, sem más csalákkal barátkozni. Ha mi valamit akarunk, annak valószínűleg nagyobb pufanója lesz. De semmiesetre sem Tuka és barátai útján. Nézzen szét a magyar történelemben a cseh államügyész. Lát-e abban csak egy vonást is, mely alattomos eszközökhöz nyúl. A magyar nem orgyilkos. A magyar becsületes ellenfél, még akkor is, ha cselákal áll szemben. Bár ez igen nehéz feladat, mert a cselák szégyenlős az ellenség előtt s nem igen mutatja az ábrázatát. A pozsonyi mutogatásra azonban nem vagyunk kiváncsiak. A cséplők utazással töltik az időt s azért késik az aratás befejezése. Az idén az aratás elkésett, mégpedig az időjárás miatt. A szükség pedig nagy és érthető az a sietség, mellyel a gazdaközönség a cséplést szorgalmazza. S ebből a sietségből erednek a nézeteltérések. Többen tettek már panaszt a városi elöljáróságnál, hogy a cséplőgép a szerződésszerinti időben nem ment el a tetthelyre, hogy a cséplést elvégezze. Az elöljáróság ilyen ügyekben nem tud mást tenni, minthogy a pert megelőzően belátásra bírja a feleket és türelemre kéri. Hanem van a dolognak egy másik oldala, amit, mint egyetlen orvoslási módot, maga az ügy kínál éppen természeténél fogva. Kérdést intéztünk egy géptulajdonoshoz, aki nagy apparátussal dolgozik s aki nagyszerű belátással és okosan pompás eszmét vet föl, melylyel rendet lehetne teremteni ezen a téren és elérni egyúttal azt is, hogy olcsóbbá lenne a cséplés is. Ez a géptulajdonos, aki már régen mester ezen a téren is, a következőket mondotta: — Az idegeskedés oka érthető, mert mindenki siet. Azonban a megoldás más. A helyzet az, hogy ma a cséplőgépek az utazással töltik el a drága időt. Például én csépelek Rémárisban. Ma végzek s akkor megyek 12 kilométer távolságra. Két nap múlva újra megteszem ezt az utat s megyek vissza, amannak a szomszédságába, így szól a szerződésem. A gépek összevissza járják a határt s a félidőt ezzel a sétálgatással töltik el. Mely alatt a munkás nem keres, a gép pedig eredmény nélkül fogyasztja a tüzelőt és az olajat. Ennek a rendszertelenségnek egyetlen orvossága a rendszer. Egy-egy határrész 500—700 holdas termésének érdekeltsége álljon össze s kössön szerződést egy géppel, mely ott azután sorba jár. Akkor gyors és biztos lesz a cséplés és bizonyosan olcsóbb is! Ezeket mondotta az elismert szakember. Az idén már lekéstünk a dologról, de jövőre megtehetjük. A világ teljes készenlétben várja a kommunisták augusztus elsejére tervezett nagy tüntetését. A kommunistáknak új felháborodás kellene. Nem elég, hogy keletet teljesen megfertőzték s a kínai államban megakasztanak minden munkát, mely a háború rémét bocsájttota a kát birodalomra, most Párisra vetették a szemüket, meg Londonra. Azt hitték, hogy a francia kormányválság kedvező alkalom lesz. Viszont a szocialista kormány Londonban, az ő képzeletük szerint, az ő talajukat készíti elő. MacDonald miniszterelnök azonban hamarosan kijózanította őket s szóba sem állt azzal a küldöttséggel, mely nála tisztelegni akart. S hogy mások is, kik a kommunizmus felé kacsaródnak, észre térjenek, MacDonald miniszterelnök gondoskodott arról, hogy felfogását publikálják. Mint ugyanis Londonból jelentik, MacDonald a leesdi déli kerületben tartandó időközi választás szocialista jelöltjéhez intézett levelében hangsúlyozza, hogy a munkáspárt és a kommunizmus közötti harcot nyíltan kell megvívni, nem pedig a kommunisták által kedvelt titkos földalatti aknamunkával. A munkásság demokratikus és alkotmányos eszközökkel akarja felépíteni a szabad és egyenlő polgárok társadalmát,, elítéli a forradalmat és diktatúrát és csakis a parlamenti kormányzásban hisz. Az augusztus 1-re tervezett tüntetések dolgában Párisból és Londonból a következőket jelentik: Páris. A Humanité felhívja a munkásokat, hogy augusztus 1-én délelőtt 11 órakor hagyják el az üzemeket s tüntessenek a háború ellen, amelyet a kapitalisták akarnak megindítani Szovjetoroszország letiprására. A felhívás szól nem is csak a kommunistákhoz, hanem az egész munkássághoz, de még a kommunistairányzatú munkásszervezetek sem hajlandók valamennyien követni a sztrájkparancsot. Minden intézkedés megtörtént, hogy az utcák rendjét és nyugalmát megóvják és hogy a közüzemek zavartalan működését biztosítsák. A rendőri és katonai osztagok már az este elfoglalták kijelölt helyeiket. A kaszárnyákban erősítések állanak készenlétben, hogy szükség esetén automobilokon azonnal a veszélyeztetett pontokon teremjenek. A belügyminiszter megbeszélést tartott Páris város és a Szajna departement rendőrprefektusaival. A megbeszélés után a miniszter még egyszer nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a felvonulások és gyülekezések, valamint egyéb utcai tüntetések meg vannak tiltva. A munkaszabadság bármely megakadályozása, minden erőszakosság, különösen pedig bármely támadás az államhatalom képviselői ellen, energikus megtorlásban részesül. Akit tetten érnek, vagy fegyvert találnak nála, rögtön az ügyészségre szállítják, külföldieket, akik a tüntetésben résztvesznek, kiutasítják. A rendőrprefektus rendelkezésére 20.000 ember áll és ezek kiegészítésére szükség esetén a csapatokat is igénybe veszik. London. A Daily Telegraph szerint az angliai kommunisták nagyban készülődnek az augusztus elsejére tervezett tüntetésekre. Ügynökeik bejárják az arzenálokat, a nagyobb vasműveket, továbbá a főbb pályaudvarokat, a közlekedési vállalatokat és felkeresik az autóbuszgarázsokat és avillamosvasúti raktárakat, valamint a lapok nyomdáit. A lap szerint azonban a kommunisták mindenütt hideg fogadtatásra találnak. A háborúellenes tüntetést a tervek szerint nagyszabású politikai lázítással akarják összekötni. Vásárhely rendőrsége permanenciában. Bár nem tételezhető fel, hogy a kommunisták aknamunkája Vásárhely józan gondolkozású népénél célt ért volna, azonban mint értesülünk, a rendőrség nálunk is permanenciában lesz. Ez a készültség tegnap este vette kezdetét és holnap reggelig tart, persze ez alatt az idő alatt a rendőrség minden tagja, kivéve a külső őrszemeket, a központi ügyeleten, illetőleg a kerületi őrszobákban tartózkodik. Egészen bizonyos, hogy ennek az óvatossági intézkedésnek semmi szerepe nem lesz Vásárhelyen, melynek lakói féltékenyen vigyáznak a köznyugalomra s adott esetben éppen velük találnák magukat szemben a társadalmirend felforgatására szervezkedő elemek. Apponyi felolvasást tart Párisban, Párisból jelentik. A párisi lapok jelentik, hogy gróf Apponyi, dr Wirth, Benes, továbbá a Népszövetség több más tagja, a Népszövetség közgyűlési munkálatainak befejeztével, Párisba jön, hogy a nemzetközi diplomáciai akadémián felolvasást tartson. Ezzel egyidőben fogják felavatni az intézet székházát. A fogadáson több mint 15 külügyminiszter jelenik meg személyesen. Többszáz áldozata van az indiai árvíznek. Bombayból jelentik: A szindi kerületben pusztító árvíz egyre nagyobb arányokat ölt. Az eső most már negyedik napja szünet nélkül zuhog s a megáradt patakok és folyók vize mindenütt kilépett medréből. Az ár elöntötte a falvakat, rombadöntötte a házakat és alámosta a vasúti töltéseket. A Jodhpur-vasút fővonalán a vasúti töltés tíz kilométer hoszszúságban beomlott. A haidarabadó bombás postavonat, amelynek tegnap este kellett volna Bombayba érkeznie, két nap óta a nyílt pályán vesztegel. A többi vasútvonalon a forgalmat szintén be kellett szüntetni. A völgyekben hatalmas tavak képződtek, amelyek minden közlekedést lehetetlenné tettek. A falvak és városok lakossága pánikszerűen menekül a magasabban fekvő helyekre. Az épenmaradt vasúti és csatornatöltéseket valósággal elözönlötték a menekültek. Az ár tegnap már Haidarabad alacsonyabban fekvő részeibe is benyomult. Az egyik külvárosban több, mint száz ház rombadőlt. A halottak számáról még nincsenek pontos jelentések, valószínű azonban, hogy többszáz emberáldozattal kell számolni. Anyának, apának, leánynak, fiúnak fontos, hogy gípő, Harisnya, fürdőruha, freformnadrág, stb. szükségletét BADASSA AKVHAZJIBAN szeresse be. Tekintse meg mélyen leszállított árukkal ellátott KIRAKATAIMAT!