Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1929. október (25. évfolyam, 210-248. szám)

1929-10-01 / 210. szám

termény.­ajtó az 1881. évi en ezennel köz­isár­helyi kir. já­­n 613. számú vég­­lobhegy Sándor Váradi Gusztáv vám 115 pengő 2. évi január hó égitési végreuat­­alt és 3800 pen­­ingoság.ik. ugy­­ludvános árveré­sdmezővásárhelyi év­ek. 6465. szé­pen­gő 21 fillér 13. év. december ázalék kamatai, tódij és eddig iróilag már meg­­iéig Hódmezővá- 3. szám alatt 129. évi október lelő­tti 11 órája ahhoz a venni­­ megjegyzéssel '■intett ingóságok és 108. §-ai értél­lé! lett, a legtöb­­ten becsáron alul vezendő ingósá­­ut foglaltatták és nyertek volna, LX. te. 102 - év­el rendeltetik. 9 szeptember 19. kir. végrehajtó. 16, fold két tanyá­ és 30 hold tanyás 19, 18 és 8 hold 22 hold tanyás. 30 és fél hold 18 és 14 hold ta­nya nélkül. Ma­tanyás, Kutasi d. Város mellett nyás. Gyulame­­tanyás, Kopán- 1 tanyás. Csóká­­láson 9 és fél ál 3 és fél hold .1p nyaralóval, al. szintén itt­­ n.-ös föld. Egy szorosan. Ha­­látyás 52, Jókai ithlen 13, Ráko­­falj­­e, Ág 13. utca 5. száma . Szélmalom 2 'kölcsönt házra [ búzát egy évre Via OFB orszá­­mi iroda, Köny- i telek­tetek. /. TÁRS. rmere­n. 10. sz. fályunk m­ényél napjain bégében k. inkát és vásár- és legolcsóbb t­el. felek­­zete árau ház, ő fizetési feltéte­le utca 7. 025­­ A belügyminiszter pótrendelete törvényhatósági választások szabályozására. Küszöbön a városatya-választások megejtése. Az új közigazgatási törvény végrehaj­tására kiadott belügyminiszteri rendelet,­­ amely a legközelebbi jövőben idősze­rűvé válik — a választás gyakorlati ke­resztülvitelét csak szűkszavú, sokféleké­pen értelmezhető utasításokat tartalma­zott s ezért komoly aggodalomra adott okot illetékes körökben. Maguk a hivatott tisztviselők sem voltak tisztában a ren­delet igazi értelmével, a kormányzattól független politikai tényezők pedig joggal tartottak attól, hogy a rendelet egyes szakaszainak önkényes értelmezésével döntő befolyást lehet gyakorolni a vá­lasztások eredményére is. A minden ol­dalról megnyilatkozott kívánság végül rá­kén­yszerí­tette a belügyminisztert, hogy figyelembe vegye az elhangzott kifogáso­kat és egy újabb rendeletben részletekbe­­vágóan tisztázza a törvényhatósági vá­lasztásokat érintő rendeletszakaszok pon­tos értelmét. Ez a magyarázó rendelkezés a hivatalos lap vasárnapi számában je­lent meg. Fontosabb intézkedéseit alább közöljük. A törvényhatósági legtöbb adótfizetők választása. A legtöbb adófizetők választásánál a vá­lasztásra kitűzött napnak reggel 8 órájá­ra kell a választókat meghívni. A válasz­tási meghívókat a választási határnap megállapítása után azonnal szét kell kül­deni. A választásra szóló meghívóhoz törvényhatósági jogú városokban, — mint­hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe felvett valamennyi választó közösen vá­lasztja az egyes csoportokból válasz­tandó tagokat, — minden legtöbb adófi­­zető választó részére mind a három cso­portba tartozó legtöbb adót fizetők névso­rát és mind a három csoportból való vá­lasztáshoz külön-külön szavazólapokat, tehát a rendes tagok választásához három és a póttagok választásához is három sza­vazólapot kell a meghívóval küldeni. A rendes és póttagok választásához kü­lön szavazólapokat kell készíttetni. A sza­vazólapokat olyan papírból és úgy kell előállítani, hogy a szavazás titkossága minden tekintetben megóvassék. A szava­zólapon fel kell tüntetni, hogy a legtöbb­­a adót fizetőknek mely csoportjára vonatko­zik, továbbá azt is, hogy rendes, vagy póttagok választására szolgál-e. A válasz­tóknak kiadott szavazólap ezeken kívül semmiféle más szöveget, számot,, stb. nem tartalmazhat. Minden szavazólapot­­ a szavazólapnak ugyanazon a helyén a tör­vényhatóság e célra készült bélyegzőjé­nek lenyomatával el kell látni. A választási határnap közhízrététele után egyes választói csoportok vezetői a csoport választói részére több szava­zójegy kiadását is kérhetik. A törvényha­tóság első tisztviselője köteles az egyes csoportok vezetőinek a csoportjukhoz tar­tozó választók számának arányában és a rendelkezésre álló készlet erejéig, be­látása szerint szavazólapokat kiadni és köteles gondos­kodni arról, hogy a szavazás alkalmával a szavazás végett megjelenő minden vá­lasztónak szavazólap — kívánatra — ren­delkezésére álljon. A kitöltött szavazólapot a választó ak­ként köteles összehajtani, hogy a nevek az összehajtás után kívülről ne legyenek olvashatók. Az összehajtott szavazólapot az e végből elhelyezett urnáim sajátkezű­­leg kell bedobni. A szavazat leadását a névjegyzékben meg kell jelölni. A rendes tagok választásánál a szava­zást reggel 8 órakor kell megkezdeni és azt délelőtt 11 óráig megszakítás nélkül kell folytatni és befejezni. Délelőtt 11 óra után rendes tagra nem szabad szavazatot elfogadni. A rendes tagokra történt sza­vazás befezé­se után­­i választás eredmé­nyét haladéktalanul meg kell állapítani és a megválasztott rendes tagok betűren­des névsorát a választási helyiségben azonnal ki kell függeszteszni. A póttagok választását a rendes tagok választási eredményének megállapítása, kihirdetése és kifüggesztése után azon­nal, de legkésőbb délután 3 órakor meg kell kezdeni és azt délután 6 óráig meg­szakítás nélkül kell, folytatni és befejez­ni. Délután 6 óra után szavazatot elfo­gadni nem szabad. A póttagokra történő szavazás befejezésével ennek a választás­nak az eredményét is azonnal meg kell állapítani és azt haladéktalanul ki kell hirdetni. Választás a kerületekben. A szavazólapokat a törvényhatóság első tisztviselője olyan számban köteles elő­­állíttatni, hogy kellő számú szavazólap álljon endelkezésre. A szavazólapokat olyan papirosból és úgy kell előálltani, hogy a szavazás titkossága minden te­kintetben megóvassék. A szavazólap — a törvényhatóság e célra készített bélyeg­zőjének a lenyomatán kívül — semmi­féle szöveget nem tartalmazhat, azokat tehát üresen kell a választók rendelkezé­sére bocsátani. A törvényhatósági jogú város polgár­­mestere köteles megfelelő számú szavazó­lapot a szavazatszedő küldöttség elnökei­nek átadni. Minden szavazatszedő kül­döttség elnökének legalább kétszer annyi szavazólapot kell átadni, mint ahány vá­lasztó az illető szavazókörben van. A sza­vazatszedő küldöttség elnöke vagy helyet­tes elnöke, a választás napját megelőző utolsó munkaszüneti napon az illető sza­vazókör területén előre kijelölt és közhír­ré tett helyiségben délelőtt 9 óra és dél­után 6 óra között köteles az előtte sze­mélyesen megjelenő és magukat igazoló választók mindenikének egy-egy szavazó­lapot kiadni. Egyes választói csoportok vezetői, a vá­lasztási határnap kihirdetése után, cso­portjuk választói részére több szavazólap kiadását is kérhetik. A törvényhatóság első tisztviselője köteles az egyes csopor­tok vezetőinek, a csoportjukhoz tartozó választók számának arányában és a rendelkezésre álló készlet erejéig, be­látása szerint szavazólapokat kiadni és gondoskodni ar­ról, hogy a szavazás alkalmával a szava­zás végett megjelenő minden választó­nak szavazólap — kívánatra — rendelke­zésére álljon. Törvényhatósági jogú városban a pol­gármester, illetőleg az általa e végből megbízott tisztviselő köteles az ajánlási íveket — kérelemre — a választás kitű­zésének napjától kezdve bármely válasz­tónak azonnal kiszolgáltatni. A válasz­tóknak kiadott ajánlási ívekért a polgár­­mester által előzetesen megállapított ösz­­szegű költségmegtérítést­ lehet szedni. A választás napját megelőző tizenkettedik naptól kezdve a polgármester, vagy az általa kijelölt egy vagy több tisztviselő köteles a hitelesítés végett bemutatott ajánlási íveket azonnal hitelesíteni Mindazoknak a nevét, akiknek ajánlá­sát a választási elnök elfogadta, betű­rendben névsorba kell foglalni és ezt a választás napját megelőző negyedik nap­tól kezdve a választás befejezéséig a városházán,­­ a választás napján pedig ezenfelül a szavazóhelyiségekben is, —­­ki kell függeszteni. A kitöltött szavazólapokat a választó akként köteles összehajtani, hogy a ne­vek az összehaj­toga­tás után kívülről ne legyenek olvashatók. Az összehajtott sza­vazólapot az e végből elhelyezett urnába sajátkezűleg kell bedobni. A szavazat le­adását a névjegyzékben meg kell jelölni. •­ Figyelmes áttekintés után előtűnik, hogy az új rendelet se mentes minden aggályos mozzanattól, ami a választások tisztaságát és főként z­avartalanságát il­leti. Ezekre még visszatérünk, mielőtt esedékessé válnék a rendelet végrehaj­tása. Hódmezővásárhely, 1929 október I. Kedd. Ara IQ fillér. XXV. évfolyam, 210. szám. Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér Előfizetési ár helyben: Negyedévre 7.— P Félévre 14.— P Vidékre: Negyedévre 10.— P Telefonszám 79. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Bethlen egyelőre nem is gondol a titkos választójogra. Rothermere lova mozgalmáról, mint „kevéssé, vagy esetleg rosszul tájékoztatott jóakarónk csatasorba állításáról" beszél tegnapi nagy nyilatkozatában. Bethlen István gróf tegnap terjedelmes nyilatkozatot adott Az Est munkatársának a politika sző­nyegen forgó kérdéseiről. Magyaror­szág állami, közgazdasági és társa­dalmi életének üszkös sebei, mint a nyilatkozat bizonyítja, Bethlen István gróf szemében továbbra is csak „szimptomák“ és az orvoslást illetőleg semmi határozott utalást sem adott a miniszterelnök. Mind­amellett nagyjából ismertetnünk kell a felelős kormány fejétől származó kijelentéseket, annyival is inkább, mert azok napnál világosabban bizo­nyítják, hogy a mai rendszertől sem­mi jót sem várhatunk a rohamos romlásnak indult ország megmenté­sére. A bajok kütforrását a miniszter­­elnök is a mezőgazdasági értékesí­tés csődjében, a hitelválságban és az állami megterhelésekben találja meg. A helyzet javulását főként egy általános iparosodási folyamattól várja, amit szerinte államilag is tá­mogatni kell, akár a mezőgazdaság újabb áldozatával... A hitelkérdés súlyossága a hosszúlejáratú hitelek hiányában csúcsosodik ki. Bethlen István gróf a­ Pénzintézeti Központ és a Nemzeti Bank hitelpolitikáját minden nehézség ellenére „derék“­­nek tartja de kénytelen „remélni, hogy még fokozoottabban foga hiva­tását betölteni P. K., valamint a Nemzeti Bank a­ jövőben.“ Ám erőszakos eszközökhöz nyúlni nem lehet,­­ hogy csökkentsék a ban­kok a jegybank leszámítolási lába és a kihelyezéseik kamatlába kö­zött mutatkozó szakadékot... (Magyarul: a kormány nem hajlan­dó belenyúlni a hiteluzsora da­rázsfészkeibe!) Adóleszállításról, legalább is je­lentősebb mértékben, valamint na­gyobb állami beruházásokról csak akkor lehet szó, — mondja tovább Bethlen István gróf­­— ha újabb ál­lami kölcsönt tudunk fölvenni. Ez viszont attól függ, hogy a keleti jóvá­tételi értekezlet elhárít­ja-e vagy sem fejünk fölül a jóvátétel rémét. (Szóval a kormány pénzügyi politi­kája és közalkotási munkaterve, ha meg ha. Nesze neked, névtelen adó­fizető, aki kezdesz több végrehajtót látni, mint ahány napot még remél­hetsz keserves földi­­életedből.) De mindennél többet mond az a „taktikai zsenialitás,“ amellyel Bethlen István az elsodort alkot­mánybiztosí­tékok jövője fölött ke­­resztülsiklott: —A titkos választójog terén — szólott — a kiterjesztés csak foko­zatos lehet az én felfogásom szerint. Egyelőre a sajtó, az egyesülési és gyülekezési jog az az irány, amely­ben egy lépést kívánjék előre tenni. A titkos választójogról annyit kívá­nok mondani, hogy most vannak fo­lyamatban az előkészületek a me­gyei általános választásokra, ame­lyek az egész vonalon titkosak lesz­nek. Az itt mutatkozó szimptómák­­ mindenesetre tanulságul fognak szolgálni a kormánynak abban a te­kintetben, hogy mikor, hogyan fog­lalkozzék ezzel a kérdéssel a képvise­lőválasztójog terén is. A beszélgetés ezután a harci zajra terelődik, amely az őszi kampányt megelőzi, Rothermei f lord legújabb üzenetére. Nagy Emil jászladányi beszámolójára­ és Mayer János föld­­mivelésügy­i miniszternek Baltazár Dezsővel való tanácskozására vonat­kozóan kérdezzük a miniszterelnök véleményét. Gróf Bethlen István a következőkben válaszolt: — Én szegénységi bizonyítvány­nak tartom, ha magyar politikusok nem konkrét és objektív érvekkel, hanem kevéssé, vagy esetleg rosszul informált külföldi jóakaróink bevo­násával és csatasorba állításával akarnak a belpolitikában sikert elér­ni és ez az országra nézve is egy szegénységi bizonyítvány, amelyet én a magam részéről semmi körül­mények között nem vagyok hajlan­dó alátámasztani. A régi kisgazdapártot követelték a csabai kisgazdagyűlésen. Békéscsabáról jelentik. A Békés­megyei Kisgazdák Egyesülete veze­tősége szeptemberi választmányi ülé­sét az eddigi szokástól eltérően nyil­vánosan tartotta meg vasárnap. Már két óra után gyülekezni kezdtek a meghívott vidéki gazdák. Gyuláról, Szarvasról, Orosházáról, Gyomáról, Mezőberényből, Tótkomlósról és a bé­kési községekből. Drenyó­szky János, az egyesület alelnöke, a bé­késcsabai kisgazdák vezére, nyitotta meg a tanácskozást. Majd dr Csi­­ge-Vargha Antal, az egyesület ügyvezető igazgatója rámutatott a nyomasztó közterhekre, a termények lehetetlen olcsó árára, az értékesítési nehézségekre. A gazdaközönség nagy leszegényedése — mondotta — már nyomorral határos. Felmerül a kérdés, hogy a mai kormány képes-e ebből a helyzetből kivezető utat meg­találni? Nem látjuk — úgymond — hogy a kormány segíteni akarna raj­tunk Útban a második földr­­form, amelyet a nyomon­ szit elő. A gazdák lába alól szabad Egy mezőberényi feltűnőér­mes beszédű kisgazda, B . Márton állott fel. Kezdte mid­ni, hogy az eddigi gazdagy, csupa kormánydicséretek voltak, ez­ért most tiszta gazdagyülést akar­nak a gazdák. Borgulya Pál, Szarvas volt nemzetgyűlési képviselője kért szót. — Amikor — mondotta — Nagy­atádi Szabó István a miniszteri szé­ket otthagyta, kijelentette, hogy a kisgazdapártot beolvasztani nem en­gedi, ellenzékbe megy. Vezérünknek pár nap múlva bekövetkezett halála megakadályozta őt a szándékában. Tisztelem becsülöm Mayer minisz­terünket, de ennek dacára nem látom eléggé erélyesnek. Nem látom és nem látjuk, hogy erélyesen lépne fel a kisgazdaérdekek védelmére. A mi kisgazdapártunkat nem lett volna szabad bekebelezni az egy­séges pártba. Az egyetlen kivezető út az, ha talp­ra áll a gazdatársadalom. Régi ere­detiségébe kell visszaállítani a kis­gazdapártot. Azután nyilvánosan folytatódott a választmányi ülés. Megint felállott Bart­off Márton és kijelentette, hogy amióta a kisgazdapárt belépett az egységes pártba, csak kisgazdael­lenes törvényeket hoznak. Az új közigazgatási törvény is ilyen. Tele van paragrafusokkal, hogyan lehet leszavazni a kisgazdákat. J­ői Kötött kabátok, mellények, női- és férfi pullóverek, gyermek­kabátok, szivetterek óriási választékban Concordia Kötsszövögydr­helyi lerakata fi /I 7^ 1 S At f A K. . • »berg, habselyem, flir, gyapjú bámulatosan olcsó árakkal. REFORM NADRÁGOK Női­, férfi- és gyermek CIPÓK elismert legjobb minőségben minden eddigit fölülmúló rendkívül olcsó árért BACASSA áruházában .

Next