Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. január (26. évfolyam, 3-25. szám)
1930-01-04 / 3. szám
Ijabb gazság... 't hittük, hogy az optánszemélleti jóvátételben kimerül ana joggyilkosságnak mértéke és ír? mellyel bennünket ölnek és incoltanak halálra szomszédaink, esegükben soha jól nem tarthatóak. Ez a hitünk azonban csalóka énység volt és naiv ábránd. Ott, az igazságtalanság tort ül, ugyzik, hogy a fokozásban nem esik a felső határt. Még nem telt 100 éves hadisarc fizetési ideje, ren 1943-ban lesz csak az utolsó a, de már Hágában új manőver zül ellenünk. Hogy lesz-e, vagy n lesz, abban sok függ a kormány létől és elszántságától. Attól az étől mely olyan hatalmas tud lenni f ery választáson, vagy a városok grundszabályozásában. Ez a nem azonban egyértelműleg érzi, vallás áll amellett a felfogás mellett,gy több terhet reá rónni nemzet sem jog, sem emberi lehetőség szint, mert az a vagyoni halállal egyértelmű. Hogy ennek a forgásnak lesz-e foganatja, vagy hogy koriány ereje milyen ellenhatást ül, az lehet vitatható, de maga a ny a meggyőződés erejéből fakad, nem, hogy a gazságnak nincsen a, arra éppen ebben az órában meg a választ egy új terv, mea kisantant sugalmazására szint nagyhatalmak készítenek elő, ma. És pont akkor, amikor a hátélőszék másik ítélete szövegezés áll. A volt monarchha adósságavan szó. Azokról a tartozásokról, őket az osztrák-magyar együtet csinált s melyeknél Svájc, Hália és Németország a hitelezők.’gy mennyi ez az államadósság, ha tudjuk, de hogy nem csekélyig, azt sejtjük. Minden józan elme uint egy ilyen adósság annyifelé úsziik el, ahányan élvezték, tehát Ismetország egészben, az északi földek révén még egy részben, Oláhország Erdély részéről és Szerbia a Bánát és Bácska révén , most ezt az 37 államadósságot a megcsonki,a magyar nemzetnek nyakába akarják sózni. Német lap írja ezeket: ,,Most új terv merült fel a hitelezők és az utódállamok körében. Arról van szó, hogyha Magyarország nem ismerné el a párisi konferencián felosztott új állampapírtartozását, a jóvátételi bizottság kényszere alapján kötelezik Magyarországot az állampapíradósságok vállalására és teljesítésére. Az érdekelt hitelező államok — Németország, Hollandia és Svájc — szívesen fogadják ezt a tervet, amelyet az utódállamok körében vettek fel és máris bizonyosnak tartják, hogy a jóvátételi bizottság el fogja fogadni a párisi konferencia javaslatait és kötelezni fogja VÁSÁRHELYi Timazóvásárhely, 1930 január 4. Szombat. Ara 10 fillér. XXVI. évfolyam, 3. szám. a fizetési ár helyben: fdévre 7.— P re 14— P Vidékre: edévre 10.— Plefonszám 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér Magyarországot arra, hogy olyan új adósságok terheit vállalja magára, amelyek Csehszlovákiát, Jugoszláviát és Romániát illetnék“. Ennyi a híradás. Az embernek megakad nyelvén a szó, csak valami nagyon nagy keserűség fojtogatja. Hát lehetséges volna ez? Hát ki lehetne csavarni a jog és az igazság nyakát annyira, hogy egy megcsonkított ország még azt is megfizesse, amit tőle elraboltak? Nem, talán ilyen alávalóság még sincsen a földön ... Az Ipartestület mozgalma a kereseti adó méltányos megállapítása iránt. Ismeretes, hogy mindazon iparosok, haszonbérlők, (felesek, harmadosok), akik nincsenek megelégedve kereseti, illetve jövedelmi adójuk idei kivetésével, január folyamán jogorvoslattal élhetnek. Ennek az a módja, hogy az adózó fölmondja a városi adóhivatal útján a pénzügy- igazgatóságnak adójának folyóévi rögzítését. Fölmondási joguk azon iparosoknak van, akik iparukat a múlt évben beszüntették, avagy kereseti viszonyaikban olyan változások állottak be, amelyek adójuk mérséklését megokolttá teszik. A jövedelmi adó felmondása pedig elsősorban azokat a haszonbérlőket (feleseket, harmadosokat) érinti, akik a múlt év szeptember 29-ig elhagyták az adójuk alapjául szolgáló bérletet. Ugyanis ezek jogosultak fölmondásra. A fenti — törvényből következő — jogállapottal kapcsolatban az Ipartestület elöljárósága elhatározta, hogy a testület jogvédő szolgálatát e téren is tagjai rendelkezésére bocsátja. Az Ipartestület titkára ezúton is fölhívja az érdekelt iparosok figyelmét arra, hogy mindazok, akik kereseti adójukat föl akarják mondani, sürgősen jelenjenek meg a titkári hivatalban, ahol minden szükséges tájékozással szívesen szolgálnak, sőt kívánságra a fölmondási okiratot is elkészítik. A lehetőség szerint korai jelentkezés elsősorban a torlódás elkerülése végett fontos, annál is inkább, mert csak januárban lehet fölmondani a sérelmezett adórögzítést. József főherceg részvételével tervez irredenta-gyűlést a pödmexövicsárpelyi Mansx. A MANSz elnökségétől nyert értesülésünk szerint a tél folyamán — előreláthatólag február 8-án — a trianoni béke ellen tiltakozó gyűlést kívánnak rendezni a hódmezővásárhelyi magyar asszonyok, karöltve atársadalmi Egyesületek Szövetségével. A gyűlésre vonatkozó tervek részletei természetesen ma még bizonytalanok, hiszen a MANSz maga is csak a ma délutánra összehívott értekezletén fog behatóbban tárgyalni a rendezés feladatairól. Kétségtelen azonban, hogy komoly formában van szó a gyűléssel kapcsolatban József főherceg első hódmezővásárhelyi látogatásáról: a főherceg vezető szerepet játszana a tiltakozó gyűlés szónokai között, akik egyébként egytől-egyig országos nevet viselő közéleti nagyságok lesznek, ha valóra válik a mozgalom vezetőinek jelenlegi elgondolása. Az oláhok „leigázták“ már egyszer Budapestet, most meg egyenesen a Tiszáig akarják kitolni a határt. Ha a nagyhatalmú nyugati országok urai törődnének csak egy hajszálnyit is azzal, ami az úgynevezett utódállamokban, vagyis a mi szétdarabolt országtestünkön és a kis nációknál történik, megy és szavakban elhangzik, nagyon épületes dolgokat tudnának meg és egy kicsit talán másként gondolkoznának az utódokról, oláhról, rácról, cselákról. Főként azonban az oláhról, mely sehogy sem akar megférni a bőriben. Ajánlatos lenne ez a felfigyelés éppen most, amikor Hágában a magyar nemzet ellen az újabb merénylet van készülőben. A „Natiunea" című kolozsvári újság, mely a kormányhoz közel áll, a román határnak, a Tiszáig való kiterjesztésével fenyegetőzik. „Budapesten mesterséges országhatárokról beszélnek — írja a lap. — Mesterséges határok? Erdély 1918 december 1-én egyesülését kérte a Regáttól egészen a Tiszáig. A román hadsereg miután „leigázta" Budapest gőgjét, szentesítette ezt a határozatot Sajnos, a békeszerződések kevesebbet adtak a románoknak, mint amennyit megérdemeltünk. Barátaink mostohábbaknak mutatkoznak velünk szemben, mint ellenségeinkkel szemben. Természetes határok és magyar Erdély — folytatja cikkét a lap, — ilyen szörnyűség csak bolondok eszében fordul- s hat meg. Mert mi magyar Erdélyben, ebben a román tartományban? A folyók, a hegyek? Kinek a vére öntötte ezt a földet? a magyaroké? Hiszen a magyarok csak a kincseket facsarták ki az országból, míg a véráldozatokat azoknak kellett meghozniok, akik a barázdához voltak kötve. „Az orcátlan magyar hazugságnak végre egyszer már meg kell szűnnie." Ha jelenlegi határok nem természetesek, ki kell tolni azokat a Tiszáig!" Ezeket írja az oláh újság s odaát az egész oláhság tapsol neki, az ifjúság pedig talán fáklyás zenét is ad a szerkesztőségnek. Mi tudjuk, hogy honnan fúj a szél. Ismerjük az oláh hősködést, mely a háború alatt az agárkutya világbajnokságát győzte le a megfutamodásban. De jellemző, hogy ilyen hangon mernek ott írni, szenvedő magyarok füle hallatára és piruló orcái előtt. Dalolhatunk mi kincses Kolozsvárról, meg a csákóról, mely a Királyhágón maradt, ha a dal csak dal marad. Ezeknek a nagy legényeknek bot kell és nem fáklyás zene, hanem fáklyás fene, komiszság a világ színpadán. A magyar bizottság Hágában, Hágából jelentik. Tegnap délben néhány perces késéssel megérkezett Hágába Bethlen István gróf miniszterelnök és a magyar delegáció vonata. A konferencia délután öt órakor nyílt meg a hollandi törvényhozás második kamarájának üléstermében. Félhivatalosan jelentik: Egyes külföldi lapok híre szerint a magyar kormány hajlandó volna 1943 után 250 millió aranykorona újabb fizetési kötelezettséget magára vállalni. Ezzel szemben beavatott helyen megjegyzik, hogy ez a hír egészen alaptalan. Gróf revolverharca négy banditával, Kolozsvárról jelentik: Vakmerő rablótámadást követtek el tegnap Korniss Károly gróf szentbenedeki földbirtokos ellen, aki gépkocsijával az Apahida s Felsőzsuk közötti országúton haladt. Korniss észrevette, hogy az országút mentén négy dekormozott arcú rabló revolverekkel leselkedik. A kocsi vezetője a gróf parancsára fokozta a gép sebességét, miközben Komiss revolverrel tüzelt a rablókra. Ezek viszonozták a tüzelést úgy hogy formális tűzharc keletkezett. Komissnak sikerült sebesülés nélkül elmenekülnie, majd Nagyiglódra érkezve, a csendőrségnek jelentést tett a támadásról. Egyhavi fogházi magyarsága miatt, Prágából jelentik. A brünni legfelső bíróság most tárgyalta Szilágyi Gyula töltszéki római katolikus plébános rendtörvényes ügyét. Szilágyi 1927-ben a megyei képviselőtestület Rothermere-ellenes határozati javaslatát azzal az indokolással ellenezte, hogy semmiféle megyei képviselőtestület nem illetékes tárgyalni arról, hogy mit mikor csatolnak el. Szilágyit a bíróság közbékeháborítás címén feltételesen egy hónapi fogházra ítélte. A vádlott felebbezett. A kassai felebbezési bíróság az ítéletet helybenhagyta, de a büntetés feltételességét törölte. Szilágyi semmiségi panaszt jelentett be a legfelső bírósághoz, amely a panaszt elvetette. Bosszú álnamittal. Fokvárosból jelentik. Az Orange szabadállamban levő Reitz városkában borzalmas dráma történt. Két fehér ember összeveszett és az egyik bosszúból 25 kiló dinamittal megtöltött ládát helyezett a másiknak az ágya alá. A dinamit felrobbant és mindkét embert darabokra szakította. a református főgimnázium ifjúsága a hagyományos Diákbálat ma este rendest meg a Fekete Sasban! ^ ^ Garantált jó hó cipők, bársony gallérral P 8-50 ■ULMHUi még a Kessiet tart (Ax „Arany golyóhoz")