Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

Zenthez- 30a. 993 garmea- V.­­ter­vr­endelete­­t, hogy ős mér­­részükre tő híva- Keres- 5. §.^a fel tud­­sités, il­­llett az mlhatók m­ár hó mester h. itván ki­ny. hivatala, -.adó tar­­rtmányu -én d. e. legtöb­illenében vár hó hivatal­­­asági agy­ny. képező 1 .a batidai -tői 1930 gy gazdá­ért 7-ift­er, a vá­­t levő hi­­­ános szó­ák alatt a ők. J. tanácsnok, illandóan j­ay Jenő- 1­921 i­slem! 18. s.:. szára is, S/1). (becsült ;s párt­­nagy­­minisz­­!cocsi meg- 738 mint te­fonat. ,r végre­­­je végre­­végrehat­­­óság vég­­vetetés és nvásárhe­­evő, hm­­)r. 2949—1 ámu bel­­árban el-15. napján i hatóság t 7 sz. aj­ in a kiki­­.1 nem ad­ elesek bá­­százalékát .X. te. 42. imái szá­jban a ki­­atpénznek és kiálli­­tottnek át­­et aláirni 1908: LX. irodatiszt. Az árvák pénze. Pénteken délelőtt 11 órakor szo­katlan arányú társadalmi megmoz­dulás történt Vásárhelyen. Apró magból lesz a vihartálló terebélyes fa. Itt pedig a mag nem apró, nem kicsi dolog, hanem a lakosság, a nem­zet húsába belemélyedő kötelék, mely szinte az ország sorsához fűzi eltép­­hetlenül a vásárhelyi népfájdalmat. A képviselőház csütörtöki ülésében, a hágai beszámoló is annak kritikája közben, midőn az ország fájdalmas kifakadása, kért szót a szenvedélyes felszólalásokban, kiáltotta oda az optánsper tárgyalása során, mikor a Habsburg- vagyon kártalanításáról volt szó: Miért nem valorizálják az árvák pénzét és miért nem adják vissza a szegény hadikölcsönösök ve­­rejtékes vagyonát!... Azon a nagy­gyűlésen, melyet a vásárhelyi árvák képviselői és a hadikölcsönkárosul­­tak a városházán pénteken délben megtartottak, ez a gondolat és an­nak a nemzeti tartozásnak likvidá­lása, elintézése szögezte le a maga kívánságait és most már el nem né­­mítható igényét. Igen. Azt el lehet mondani, hogy szegény az ország, nagyok a terhei. Vesztett háború, hadisarc. Mind ér­vek, melyek előtt a kényszer hajtja meg az emberek fe­jét. De minden igazságérzet ezzel szemben azt mondja, hogy pénz és pénz, tartozás és tartozás között igenis vannak különb­ségek. És van­nak is tényleg. Hadikölcsönben, a Haza oltárára súlyos milliárdokat rakott le ez a nemzet, azonban ezek között az áldozatok között az igazi áldozatok mégis csak azok, akik nem is tudták, hogy adnak. Akiket meg sem kérdeztek, mert­ meg sem kér­dezhettek. Akik nem is rendelkeztek még maguk a vagyonukkal. S ezek az árvák. Arra a katonára, vagy arra a családra rá lehet olvasni, hogy várj, mert hiszen nem kényszerített senki a befizetésre, ha ugyan nem kény­szer az, mikor az e­mbert a hatalom reprezentánsai, elismert méltóságok, tekintélyek, vagy egy pár napi sza­badságnak a reménye, pár napi sza­badulás a pokolból késztettek arra, hogy hozzon áldozatot, mikor némely sok a házát, a földjét adta el és an­nak az árát tette, hadikölcsönbe. Ezeknek talán, ha van kenyerük, megélhetésük, lehet azt mondani: várj a jobb időkre. De látni azt, hogy annak az árvának talán betévő fa­latja nincsen, pedig kölcsönkötvény­­nyel van ki­párnázva, az ágya, azt látni és elnézni, ehhez méltatlanság, kőszívűség kell. Mert aki minden va­gyonát elvesztette, annak megmen­tésére még akkor is sietni kell, ha egy fillért hadikölcsönbe nem adott. Hátha még adott és ha, mint hitele­ző áll elő azzal a kérő szóval. Erre a csoportra azt mondani: várj, nem illő a humanitás korában. Hiszen egész irodalma van már ennek a nagy problémának és a megoldási terveknek százai vannak könyvek­ben, lapokban, a napi kérdésekben. És a kérelmek és memorandumok ezrei hevernek a népjóléti miniszté­rium szobáiban. Nem könyörtelen, ri­deg követelőzők ezek az emberek, hanem alázatos, szerény, csekély igé­nyűek, akik kérnek, könyörögnek és a legkisebb jóakaratot is hálás szív­ Fráter Lóránt felléptével nagy Magyar Estély a Fekete Sasban február 8-án. Eredeti Szathmáry bemutató a magánalkalmazottak február 15-i műsoros estjén. I --------- 10—12 napig tartó I-------— 1 olcsó kötött áru és harisnya vásárunk olcsóságban s áru minőségben minden mást felülmúl. I " BOKRON GYÁR LERAKATA. HZHT­­I_________________________________ Változatos kirakattak tájékoztatásai szolgálnak, vel fogadják. A kormány a külföldi adósságokat már likvidálta, most te­hát rá kell térnie a belföldi, a becsü­letbeli adósságokra, mert a szegény emberekkel s árvákkal szemben a tartozás becsületbeli adósság. A teg­napi nagygyűlés tárgyalása ebben a hangnemben folyt le. Igazán szomorú lenne, ha nem lenne foganatja s ha rá nem gondolna a kormány, hogy ez egy új tónus. Új irány. Tulajdon­képpen alkuvás, mert csak azokról beszél, akiknek minden emberi érzés elsőséget ad az életben, az árvákról és szegényekről, akik élni nem tud­nak, pedig ha nem lettek volna áldo­zatkész hazafiak, talán nem is jómó­dú, hanem gazdag emberek lennének ma. Úgy szeretnénk mi és az igaz­ságérzet úgy követeli, hogy ez a kér­dés ne találjon temetőre az akták tengerében. Irási árnál bet ígérni an a kiki­­gállapitott jy­an annyi 08. XLI. lapján. Hódmezővásárhely, 1930 február 1. Szombat. Ara­tó fillér. XXVI. évfolyam, 26. szám. Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth­ tér Előfizetési ár helyben: Negyedévre 7.— P Félévre 14.— P Vidékre: Negyedévre 10.— P Telefonszám 79. VÁSÁRHELYI­ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Törvényjavaslat készül a törvénykezési eljárás egyszerűsítéséről. Budapestről jelentik. Az 1930— 31. évi költségvetésről szóló javasla­tot a pénzügyminiszter február első napjaiban fogja a Ház elé terjeszte­ni. A költségvetés bizottsági tárgya­lása még bizonyos időt igénybe fog venni és a kormány ezalatt egyes tárcák kisebb javaslatait akarja a Házzal tárgyalás alá vétetni. Most arról értesülünk, hogy Z­s­i­t­v­a­y Tibor igazságügymini­szternek egy mélyreható törvényjavaslata készült el, amelyet a miniszter még a költ­ségvetés előtt szeretne tető alá hoz­ni. Zsitvay miniszter erről a kérdés­ről a következőket mondotta: " A törvénykezési eljárás egy­szerűsítéséről szóló javaslat már majdnem teljesen elkészült.­­ Több ankétot is tartottunk eb­ben a tárgyban és a polgári részt, amely a polgári, telekkönyvi, végre­hajtási jog reformját magában fog­lalja, legközelebb már a nyilvános­ság elé fogom bocsátani. A büntető rész kidolgozása most van folyamat­ban. Ez is rövidesen elkészül és ugyancsak a nyilvánosság elé bocsát­ható lesz.­­ A polgári rész 84 szakaszból áll ezért igen nagy anyagot fog tehát felölelni, de mégis nagyon szeretném ezt a javaslatot, amely egységes for­mában, egységes cím alatt a törvénykezési eljárás egyszerűsíté­séről szóló javaslat kerülne a Ház elé, a parlamenttel még a költségvetés előtt letárgyal­tatoa, ha ez lehetséges volna. Értesülésünk szerint a büntető el­járás reformja tekintetében még egy ankétot fog tartani az érdekeltséggel az igazságügyminiszter, mielőtt a javaslatot nyilvánosságra hozná. „Nem jogosult a győzelmi mámor!" Állapította meg maga gróf "Bethlen István is a Kormánypárt esti értekezletén. A képviselőház viharos ülése után, csütörtökön este az Eszterházy pa­lotában értekezletet tartott a kor­mánypárt, abból a célból, hogy gróf B­e­t­h­l­e­n István miniszterelnököt és hágai delegátustársait ünnepelje. P­e­s­t­h­y Pál vo­t igazságügymi­niszter, elnök üdvözölte a párt nevé­ben gróf Bethlen Istvánt, melyre a miniszterelnök a következőként vá­laszolt: — Mai összejövetelünket nem ün­neplésnek veszem. Nem is szabad an­nak vennem, hiszen a pártelnök úr maga mutatott rá, hogy ünneplésnek akkor van helye, ha befejezett té­nyekkel állunk szemben és olyan té­nyekkel, amelyek az ország javára százszázalékos elintézést jelentenek. Mi egyezséget kötöttünk Hágában és éppen egyezségek alkalmából nem jogosult a győzelmi mámor. Hogy a győzelem a magyar álláspontnak százszázalékig való érvényesítését jelentené, idáig nem jutottunk el, kompromisszumot kötöttünk. Igye­keztünk mentől nagyobb százalék­ban megtartani a mi igazságunkat, de kénytelenek voltunk áldozatokat is hozni. Tehát ne ünnepeljünk győ­zelmet, hanem tartsunk baráti kéz­fogást. Ilyen értelemben legyünk együtt és a pártelnök úr szavait ve­gyük úgy, hogy ő üdvözölni kívánt bennünket, fáradt vándorokat, akik nehéz küzdelmek után tértünk vissza otthonunkba, a baráti körbe és el­mondjuk azt amit láttunk és tapasz­taltunk.­­ Ne várjátok tőlem, hogy máso­dik beszámolót tartsak itt. A képvi­selőházban a hágai egyezmények tar­talmát részletesen megvilágítottam és előadtam az indokokat, amelyek arra vezettek bennünket, hogy meg­kössük a megegyezést. Ismétlem, hogy kompromisszumról van szó. Minden komprommisszum értéke at­tól függ, hogy milyen viszonyok kö­zött jön létre, hogy azok az előzmé­nyek, amelyek a kompromisszum megkötésénél szerepet játszanak, kedvezőek-e a tárgyaló felekre. És függ a kompromisszum értéke attól az áldozattól, amelyet a tárgyaló s a megegyezést kötő fél kénytelen a maga álláspontjának érvényesítése érdekében meghozni. Hogy a körül­mények nem voltak kedvezőek ránk­nézve, hogy az előzmények, a külpoli­tikai konstelláció, amely körülöttünk a háború után kialakult és fennállott, nem kedveztek a magyar álláspont százszázalékos érvényesítésének, ezt ma Apponyi Albert gróf áthatóan megvilágította. Gazdasági helyze­tünk, a reparációs bizottságnak való alávetettségünk, a vesztett háború és mindennek következményei ter­mészetszerűleg beidézték azt, hogy nem diktáltuk a feltételeket, hanem kénytelenek voltunk elsősorban de­fenzív küzdelmet folytatni és ennek a defenzív küzdelemnek a rendjén ar­ra törekedni, hogy megmentsük a magyar közgazdaság számára azt, ami megmenthető és oly kevés áldo­zatot hozzunk, amennyit csak lehet. Ez a helyzet képe. Nyíltan, férfia­san, őszintén megmondani ezt nem szégyen. Az ország előtt így állunk tiszta lélekkel s nem számolunk be olyan győzelmekről, amelyeket nem arattunk de beszámolunk a­rról, hogy a becsületes, tisztességes küzdelemben­­ pajzsunkat intaktan tartottuk meg és hazahoztuk, ami lehető volt a mai ado­tt körülményeik között.­­ Nem vitatom, hogy a hozott nyereségek felérik-e a hozott áldoza­tokat. Ma törekedtem a parlament­ben a mérleget megvonni. Most csak egyre mutatok rá: az az áldozat, amelyet hoztunk, csak 14 év múlva fogja terhelni a nemzetet, ellenben az összes előnyök, melyeket megsze­rezni sikerült, azonnal érvénybe lép­nek és azt a lehetőséget adják meg az országnak, hogyha ennek a meg­egyezésnek az előnyeit kihasználja, úgy vállvetett munkával el fogja bír­ni 14 év múlva az áldozatokat.­­ A mi elnökünk említést tett azokról a támadásokról, amelyek a magyar kormány politikáját e meg­egyezés alkalmával a sajtóban és a­­parlamentben érték és érni fogják. Ezek a támadások egyénileg elszo­morítanák, azért, mert nem jóleső dolog, ha becsületes férfiak morális, szellemi s — hogy úgy mond­jam — fizikai tőkéjüknek latbavetésével küzdenek a külföldön a magyar ál­láspont mellett, hazajőve morális piszokkal illetteknek és olyan táma­dásokban van részük, amelyeket nem érdemelnek meg. De nem kedvetlení­­tenek el ezek a támadások azért sem, mert az a bíró, aki szívemben és lelkemben van, a felelősségnek tu­data azt mondja, hogy helyesen cse­lekedtem. Nem kedvetlenítenék el azért sem, mert úgy érzem, hogy azok a kísérletek, melyek el akarják hom­ályosítani azokat a becsületes törekvéseket, amelyek minket vezet­tek, amelyek el akarják homályosí­­tani azokat az eredményeket, ame­lyeket az országnak hoztunk — nem fognak sikerre vezetni. Hálás köszö­netet mondok a magam és társaim nevében azért a barátságos fogad­tatásért, melyben részesültünk. Ren­delkezésére állok a pártnak a jövő­ben is. Spanyolország útja az alkotmányosság felé, Madridból jelentik. Az új minisz­terek csütörtökön este letették az­­ esküt a király kezébe és mindjárt azután minisztertanácsot tartottak a király elnöklete alatt. Berengu­­e­r miniszterelnök vázolta a kormány programját. Első feladatnak jelölte meg az alkotmány helyreállítását, a közigazgatás javítását és a közvé­lemény megnyugtatását. Az első mi­­­nisztertanácsról hivatalos közle­ményt bocsátott ki a kormány, amely úgy szól, hogy mindent el fog követni a rend és nyugalom biztosí­tására és legfontosabb feladatának a régi alkotmány helyreállítását te­kinti. Már tegnap este rendelet je­lent meg, amely felszólítja az egye­temi diákságot, hogy szüntesse be a sztrájkot. Suertának, a diákegyesü­letek száműzött vezérének pedig megengedi, hogy hazatérhessen. Leg­közelebb nagyszabású politikai és katonai amnesztia lesz. A politikai pártok megkezdték a szervezkedést. Előrelátható, hogy mihelyst helyre­áll az alkotmány, az elmenekült régi politikusok haza fognak térni Álta­lános az a vélemény, hogy júniusban lesznek a parlamenti választások

Next