Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-01 / 26. szám
Zenthez- 30a. 993 garmea- V.tervrendeletet, hogy ős mérrészükre tő híva- Keres- 5. §.^a fel tudsités, illlett az mlhatók már hó mester h. itván kiny. hivatala, -.adó tarrtmányu -én d. e. legtöbillenében vár hó hivatalasági agyny. képező 1 .a batidai -tői 1930 gy gazdáért 7-ifter, a vát levő hiános szóák alatt a ők. J. tanácsnok, illandóan jay Jenő- 1921 islem! 18. s.:. szára is, S/1). (becsült ;s pártnagyminisz!cocsi meg- 738 mint tefonat. ,r végreje végrevégrehatóság végvetetés és nvásárheevő, hm)r. 2949—1 ámu belárban el-15. napján i hatóság t 7 sz. aj in a kiki.1 nem ad elesek bászázalékát .X. te. 42. imái szájban a kiatpénznek és kiállitottnek átet aláirni 1908: LX. irodatiszt. Az árvák pénze. Pénteken délelőtt 11 órakor szokatlan arányú társadalmi megmozdulás történt Vásárhelyen. Apró magból lesz a vihartálló terebélyes fa. Itt pedig a mag nem apró, nem kicsi dolog, hanem a lakosság, a nemzet húsába belemélyedő kötelék, mely szinte az ország sorsához fűzi eltéphetlenül a vásárhelyi népfájdalmat. A képviselőház csütörtöki ülésében, a hágai beszámoló is annak kritikája közben, midőn az ország fájdalmas kifakadása, kért szót a szenvedélyes felszólalásokban, kiáltotta oda az optánsper tárgyalása során, mikor a Habsburg- vagyon kártalanításáról volt szó: Miért nem valorizálják az árvák pénzét és miért nem adják vissza a szegény hadikölcsönösök verejtékes vagyonát!... Azon a nagygyűlésen, melyet a vásárhelyi árvák képviselői és a hadikölcsönkárosultak a városházán pénteken délben megtartottak, ez a gondolat és annak a nemzeti tartozásnak likvidálása, elintézése szögezte le a maga kívánságait és most már el nem némítható igényét. Igen. Azt el lehet mondani, hogy szegény az ország, nagyok a terhei. Vesztett háború, hadisarc. Mind érvek, melyek előtt a kényszer hajtja meg az emberek fejét. De minden igazságérzet ezzel szemben azt mondja, hogy pénz és pénz, tartozás és tartozás között igenis vannak különbségek. És vannak is tényleg. Hadikölcsönben, a Haza oltárára súlyos milliárdokat rakott le ez a nemzet, azonban ezek között az áldozatok között az igazi áldozatok mégis csak azok, akik nem is tudták, hogy adnak. Akiket meg sem kérdeztek, mert meg sem kérdezhettek. Akik nem is rendelkeztek még maguk a vagyonukkal. S ezek az árvák. Arra a katonára, vagy arra a családra rá lehet olvasni, hogy várj, mert hiszen nem kényszerített senki a befizetésre, ha ugyan nem kényszer az, mikor az embert a hatalom reprezentánsai, elismert méltóságok, tekintélyek, vagy egy pár napi szabadságnak a reménye, pár napi szabadulás a pokolból késztettek arra, hogy hozzon áldozatot, mikor némely sok a házát, a földjét adta el és annak az árát tette, hadikölcsönbe. Ezeknek talán, ha van kenyerük, megélhetésük, lehet azt mondani: várj a jobb időkre. De látni azt, hogy annak az árvának talán betévő falatja nincsen, pedig kölcsönkötvénynyel van kipárnázva, az ágya, azt látni és elnézni, ehhez méltatlanság, kőszívűség kell. Mert aki minden vagyonát elvesztette, annak megmentésére még akkor is sietni kell, ha egy fillért hadikölcsönbe nem adott. Hátha még adott és ha, mint hitelező áll elő azzal a kérő szóval. Erre a csoportra azt mondani: várj, nem illő a humanitás korában. Hiszen egész irodalma van már ennek a nagy problémának és a megoldási terveknek százai vannak könyvekben, lapokban, a napi kérdésekben. És a kérelmek és memorandumok ezrei hevernek a népjóléti minisztérium szobáiban. Nem könyörtelen, rideg követelőzők ezek az emberek, hanem alázatos, szerény, csekély igényűek, akik kérnek, könyörögnek és a legkisebb jóakaratot is hálás szív Fráter Lóránt felléptével nagy Magyar Estély a Fekete Sasban február 8-án. Eredeti Szathmáry bemutató a magánalkalmazottak február 15-i műsoros estjén. I --------- 10—12 napig tartó I-------— 1 olcsó kötött áru és harisnya vásárunk olcsóságban s áru minőségben minden mást felülmúl. I " BOKRON GYÁR LERAKATA. HZHTI_________________________________ Változatos kirakattak tájékoztatásai szolgálnak, vel fogadják. A kormány a külföldi adósságokat már likvidálta, most tehát rá kell térnie a belföldi, a becsületbeli adósságokra, mert a szegény emberekkel s árvákkal szemben a tartozás becsületbeli adósság. A tegnapi nagygyűlés tárgyalása ebben a hangnemben folyt le. Igazán szomorú lenne, ha nem lenne foganatja s ha rá nem gondolna a kormány, hogy ez egy új tónus. Új irány. Tulajdonképpen alkuvás, mert csak azokról beszél, akiknek minden emberi érzés elsőséget ad az életben, az árvákról és szegényekről, akik élni nem tudnak, pedig ha nem lettek volna áldozatkész hazafiak, talán nem is jómódú, hanem gazdag emberek lennének ma. Úgy szeretnénk mi és az igazságérzet úgy követeli, hogy ez a kérdés ne találjon temetőre az akták tengerében. Irási árnál bet ígérni an a kikigállapitott jyan annyi 08. XLI. lapján. Hódmezővásárhely, 1930 február 1. Szombat. Arató fillér. XXVI. évfolyam, 26. szám. Főszerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér Előfizetési ár helyben: Negyedévre 7.— P Félévre 14.— P Vidékre: Negyedévre 10.— P Telefonszám 79. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Törvényjavaslat készül a törvénykezési eljárás egyszerűsítéséről. Budapestről jelentik. Az 1930— 31. évi költségvetésről szóló javaslatot a pénzügyminiszter február első napjaiban fogja a Ház elé terjeszteni. A költségvetés bizottsági tárgyalása még bizonyos időt igénybe fog venni és a kormány ezalatt egyes tárcák kisebb javaslatait akarja a Házzal tárgyalás alá vétetni. Most arról értesülünk, hogy Zsitvay Tibor igazságügyminiszternek egy mélyreható törvényjavaslata készült el, amelyet a miniszter még a költségvetés előtt szeretne tető alá hozni. Zsitvay miniszter erről a kérdésről a következőket mondotta: " A törvénykezési eljárás egyszerűsítéséről szóló javaslat már majdnem teljesen elkészült. Több ankétot is tartottunk ebben a tárgyban és a polgári részt, amely a polgári, telekkönyvi, végrehajtási jog reformját magában foglalja, legközelebb már a nyilvánosság elé fogom bocsátani. A büntető rész kidolgozása most van folyamatban. Ez is rövidesen elkészül és ugyancsak a nyilvánosság elé bocsátható lesz. A polgári rész 84 szakaszból áll ezért igen nagy anyagot fog tehát felölelni, de mégis nagyon szeretném ezt a javaslatot, amely egységes formában, egységes cím alatt a törvénykezési eljárás egyszerűsítéséről szóló javaslat kerülne a Ház elé, a parlamenttel még a költségvetés előtt letárgyaltatoa, ha ez lehetséges volna. Értesülésünk szerint a büntető eljárás reformja tekintetében még egy ankétot fog tartani az érdekeltséggel az igazságügyminiszter, mielőtt a javaslatot nyilvánosságra hozná. „Nem jogosult a győzelmi mámor!" Állapította meg maga gróf "Bethlen István is a Kormánypárt esti értekezletén. A képviselőház viharos ülése után, csütörtökön este az Eszterházy palotában értekezletet tartott a kormánypárt, abból a célból, hogy gróf Bethlen István miniszterelnököt és hágai delegátustársait ünnepelje. Pesthy Pál vot igazságügyminiszter, elnök üdvözölte a párt nevében gróf Bethlen Istvánt, melyre a miniszterelnök a következőként válaszolt: — Mai összejövetelünket nem ünneplésnek veszem. Nem is szabad annak vennem, hiszen a pártelnök úr maga mutatott rá, hogy ünneplésnek akkor van helye, ha befejezett tényekkel állunk szemben és olyan tényekkel, amelyek az ország javára százszázalékos elintézést jelentenek. Mi egyezséget kötöttünk Hágában és éppen egyezségek alkalmából nem jogosult a győzelmi mámor. Hogy a győzelem a magyar álláspontnak százszázalékig való érvényesítését jelentené, idáig nem jutottunk el, kompromisszumot kötöttünk. Igyekeztünk mentől nagyobb százalékban megtartani a mi igazságunkat, de kénytelenek voltunk áldozatokat is hozni. Tehát ne ünnepeljünk győzelmet, hanem tartsunk baráti kézfogást. Ilyen értelemben legyünk együtt és a pártelnök úr szavait vegyük úgy, hogy ő üdvözölni kívánt bennünket, fáradt vándorokat, akik nehéz küzdelmek után tértünk vissza otthonunkba, a baráti körbe és elmondjuk azt amit láttunk és tapasztaltunk. Ne várjátok tőlem, hogy második beszámolót tartsak itt. A képviselőházban a hágai egyezmények tartalmát részletesen megvilágítottam és előadtam az indokokat, amelyek arra vezettek bennünket, hogy megkössük a megegyezést. Ismétlem, hogy kompromisszumról van szó. Minden komprommisszum értéke attól függ, hogy milyen viszonyok között jön létre, hogy azok az előzmények, amelyek a kompromisszum megkötésénél szerepet játszanak, kedvezőek-e a tárgyaló felekre. És függ a kompromisszum értéke attól az áldozattól, amelyet a tárgyaló s a megegyezést kötő fél kénytelen a maga álláspontjának érvényesítése érdekében meghozni. Hogy a körülmények nem voltak kedvezőek ránknézve, hogy az előzmények, a külpolitikai konstelláció, amely körülöttünk a háború után kialakult és fennállott, nem kedveztek a magyar álláspont százszázalékos érvényesítésének, ezt ma Apponyi Albert gróf áthatóan megvilágította. Gazdasági helyzetünk, a reparációs bizottságnak való alávetettségünk, a vesztett háború és mindennek következményei természetszerűleg beidézték azt, hogy nem diktáltuk a feltételeket, hanem kénytelenek voltunk elsősorban defenzív küzdelmet folytatni és ennek a defenzív küzdelemnek a rendjén arra törekedni, hogy megmentsük a magyar közgazdaság számára azt, ami megmenthető és oly kevés áldozatot hozzunk, amennyit csak lehet. Ez a helyzet képe. Nyíltan, férfiasan, őszintén megmondani ezt nem szégyen. Az ország előtt így állunk tiszta lélekkel s nem számolunk be olyan győzelmekről, amelyeket nem arattunk de beszámolunk arról, hogy a becsületes, tisztességes küzdelemben pajzsunkat intaktan tartottuk meg és hazahoztuk, ami lehető volt a mai adott körülményeik között. Nem vitatom, hogy a hozott nyereségek felérik-e a hozott áldozatokat. Ma törekedtem a parlamentben a mérleget megvonni. Most csak egyre mutatok rá: az az áldozat, amelyet hoztunk, csak 14 év múlva fogja terhelni a nemzetet, ellenben az összes előnyök, melyeket megszerezni sikerült, azonnal érvénybe lépnek és azt a lehetőséget adják meg az országnak, hogyha ennek a megegyezésnek az előnyeit kihasználja, úgy vállvetett munkával el fogja bírni 14 év múlva az áldozatokat. A mi elnökünk említést tett azokról a támadásokról, amelyek a magyar kormány politikáját e megegyezés alkalmával a sajtóban és aparlamentben érték és érni fogják. Ezek a támadások egyénileg elszomorítanák, azért, mert nem jóleső dolog, ha becsületes férfiak morális, szellemi s — hogy úgy mondjam — fizikai tőkéjüknek latbavetésével küzdenek a külföldön a magyar álláspont mellett, hazajőve morális piszokkal illetteknek és olyan támadásokban van részük, amelyeket nem érdemelnek meg. De nem kedvetlenítenek el ezek a támadások azért sem, mert az a bíró, aki szívemben és lelkemben van, a felelősségnek tudata azt mondja, hogy helyesen cselekedtem. Nem kedvetlenítenék el azért sem, mert úgy érzem, hogy azok a kísérletek, melyek el akarják homályosítani azokat a becsületes törekvéseket, amelyek minket vezettek, amelyek el akarják homályosítani azokat az eredményeket, amelyeket az országnak hoztunk — nem fognak sikerre vezetni. Hálás köszönetet mondok a magam és társaim nevében azért a barátságos fogadtatásért, melyben részesültünk. Rendelkezésére állok a pártnak a jövőben is. Spanyolország útja az alkotmányosság felé, Madridból jelentik. Az új miniszterek csütörtökön este letették az esküt a király kezébe és mindjárt azután minisztertanácsot tartottak a király elnöklete alatt. Berenguer miniszterelnök vázolta a kormány programját. Első feladatnak jelölte meg az alkotmány helyreállítását, a közigazgatás javítását és a közvélemény megnyugtatását. Az első minisztertanácsról hivatalos közleményt bocsátott ki a kormány, amely úgy szól, hogy mindent el fog követni a rend és nyugalom biztosítására és legfontosabb feladatának a régi alkotmány helyreállítását tekinti. Már tegnap este rendelet jelent meg, amely felszólítja az egyetemi diákságot, hogy szüntesse be a sztrájkot. Suertának, a diákegyesületek száműzött vezérének pedig megengedi, hogy hazatérhessen. Legközelebb nagyszabású politikai és katonai amnesztia lesz. A politikai pártok megkezdték a szervezkedést. Előrelátható, hogy mihelyst helyreáll az alkotmány, az elmenekült régi politikusok haza fognak térni Általános az a vélemény, hogy júniusban lesznek a parlamenti választások