Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1930. április (26. évfolyam, 75-98. szám)
1930-04-01 / 75. szám
VÁSÁRHELYiódmezővásárhely, 1930 április 1. Kedd-Ara 10 fillér, XXVI. évfolyam, 75. szám. előfizetési ár helyben: yedévre 7.— P ívre 14.— P Vidékre: yedévre 10.— P elefonszám 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztői és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Felelős szerkesztő FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér Titkos választójogot követelt a kisgazdák békés megyei nagygyűlése, s M£z a rendszer katasztrófához vezet" Nagyatádi és Kossuth népe gondolkodás nélkül egy táborba!“ Az Ipartestület vasárnapi tisztújító közgyűlése este 9 órakor ért véget. •Emrtést — mondotta Herczeg Sándor, Jezöberényiből jelentik. A Békés Mi gyei Kisgazdák Egyesülete vasár- ii tartotta óriási érdeklődés melévi rendes közgyűlését, amelyen acsak a környék kisgazdái jelenteg, hanem ott volt Tótkomlós- Szarvasig, Békéstől Gyulán átröstarcsáig mindenki. A békésiek 17 kocsin nagy feltűnést keltve vájtak be, az orosháziak külön autóson jöttek. Rendkívül viharos és idvégig izgatott hangulatban folyt a közgyűlés, amelyen jelen voltak a Kó Sándor, Jánossy Gábor, Iikoly-Thege Kálmán, Zeó Antal, Patacsy Dénes országoosi képviselők is. Csizmadia András megnyitósédében kérte a gazdákat, viseljjenek méltóságteljesen, bár elisjri, hogy sok a keserűség, de az in- játék levezetésére nem szabad kijólag a kormánytól várni segítség Alapszabááymódosítás szerepelt a sirenden, amit egyhangúlag fogad- ' el és ezzel kimondották, hogy abben nemcsak gazdasági kérdésel fognak foglalkozni, hanem a etikai szervezkedést is programiba iktatják és mozgalmukba beíják a mezőgazdasági munkásság is. Kchultz Mihály (Mezőberény)ározati javaslatot nyújt be a mezőgazdasági hitel megkönynyítése, az adórendszer egyszerűítése, a borfogyasztási adó és közmunkaválság, valamint a fényűző kulturintézmények megszüntetése, a kartellek megrendszabályozása, a zsugoriságig menő állami takarékosság és a határidőpiac megszüntetése érdekében, indítványt egyhangúlag elfogad.. . Herczeg Sándor, régi Nagyatádi-mozgalom vezére a következő felszólaló. Elmondta, hogy az a nagy erős tölgy,it a nemzet gerincének szeretnekezni, ma már tele van fagyöngyei, élősdiekkel, amiktől meg kell cártani ezt az évezredes fát. Ez a munka csak úgy lehet eredményes, ha életrehívják Nagystádi programját Beszéde további során kárhoztathogy Budapesten tükörablakokgött a papírbuzával való játék utókat jövedelmez egyeseknek, ikor az egész gazdatársadalom ek folytán tönkremegy. Határoi javaslatot nyújt be a papírháza ülésére. Beszédét igy fejezi be: — Nagyatádi és Kossuth népe gondolkodás nélkül fog egy táborna! Fánossy Gábor kijelentette, hy attól fél, a sok orvosságba beül a beteg. Nem akar erkölcsi preációt tartani, bár ez ráférne a gyár közélet vezető férfiaira. Aztunja a kormánynak, hogy nézzen o ban a pénzügyi diktátorok körme-eddig meglehetős rendiben folyt a ülés, a következő szónok azonban Nagyatádi elsői vezértársa, felkavarta a hangulatot. Asztalos András tótkomlósi kisgazda ugyanis rendkívül éles hangon bírálta a kormányzat politikáját. Határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a közgyűlés szólítsa fel a kormányt: ne avatkozzék bele a képviselőjelölések ügyébe, szüntesse meg a kormány a hivatalos jelöltek intézményét... Ennél a kijelentésnél kirobbant a jelenlévők igazi felfogása. Kórusban kiáltozták az ülnöki emelvényen ülő kormánypárti képviselők felé: — Kinevezik a képviselőinket! Nem mi választjuk őket! Éljen az általános titkos választójog! Asztalos Sándor beszéde továbi során azt kívánta, hogy a kormány szüntesse be a pénzzel és hatósági támogatással való képviselőválasztások rendszerét. Követelte, hogy a kormány végre teljesítse a Nagycsatádi-féle program sarkpontját és iktassa törvénybe a titkos választójogot! Asztalos András beszéde látható megdöbbenést keltett az elnökség tagjai között. Csizmadia András folytonosan félbeszakította a szónokot és figyelmeztette, hogy politikaval nem szabad foglalkozni. Az elnök figyelmeztetései azonban csak szították a szenvedélyes hangulatot, mert egyszerre többen kezdték Csizmadia András felé kiáltani: — Mi az? Talán a mandátumaikat féltik? óriási zaj kerekedett. Perceken át nem tudott szóhoz jutni a következő szónok. A kisgazdák folytonosan öszszecsaptak a kormánypárti képviselőkkel. Metz József gyulai kisgazda beszéde tovább fokozta az indulatokat. Szenvedélyes hangon kezdte, annak ellenére, hogy közvetlenül az elnöki asztal mellett ült és a vezetőség tagjai jobbról-balról le akarták fogni. A következőket mondotta rendkívül elkeseredett hangon: — Évek óta panaszkodunk. A fel iratok egész tömegét küldtük a kor-mánynak, de ez figyelembe sem vette bajainkat, a legtöbb felterjesztésre még csak választ sem kaptunk. Túlméretezték a közigazgatást, az álami életben óriási pazarlás folyik Ilyen körülmények között céltalan dolog újabb felterjesztéseket intéz-ni a kormányhoz. (Felkiáltások: Só- s hivatal!) Az elnökség tagjai pisszegni kezdenek, hogy a szónokot elhallgattassák, a tömeg azonban hallani akarja a folytatást. Metz így folytatja: — Mélységes aggodalmunknak kell kifejezést adnunk a kormány-párttal szemben, mert úgy látjuk, hogy ez a rendszer a katasztrófához vezet bennünket. A kisgazdatársadalom úgy érzi magát, mint az az ember, akit túlbiztosítottak, örökké csak bizalmat és díszoklevelek tömegét szállítottuk a kormánynak. Elkövetkezik a számon kérés ideje és akkor senki sem fog odaállni a nép elé, hogy vállalja a felelősséget. Szabó Sándor igyekszik levezetni az izgalmakat. Hivatkozik arra, hogy ő és elvbarátai a parlamentben mindig a hátuk mögött lévő milliós táborra hivatkoznak, de most sajnálattal látja, hogy ez a milliós tábor szétforgácsolódik. Ezzel Szabó Sándor és kormánypárti képviselőtársai eltávoztak a gyűlésről. F M . Sámuel mezőberényi gazdasági munkás kijelentette, hogy Vasárnap délután 3 órai kezdettel tartotta meg évi rendes, egyúttal tisztújító közgyűlését az Ipartestü- 1t. A közgyűlésre szép számban, mintegy háromszázan gyülekeztek föl a Testület tagjai s mikor Kun Béla országgyűlési képviselő kezében az elnöki csengő megszólalt, az Iparegylet nagyterme megtelt az iparosság képviseletével. Az emelvényen, az elnök mellett Kruzslitz Mihály alelnök, Szabó Sándor építész, számvizsgáló bizottsági elnök foglalt helyet. És dr Fejérváry Bertalan tanácsnok, mint I. fokú iparhatóság s vitéz dr Széll Bálint ügyész. A jobb jövő reményében s az azért való küzdelem összefogó erejének óhajában nyitom meg a közgyűlést ! Hangzott el a Kun Béla elnök szava. Gábor István testületi titkár olvasta föl azután az Elöljáróság múlt évről szóló jelentését. Sajnos — kezdi a jelentés — iparosaink helyzetének javulásáról nemszámolhatunk be. Beteg az egész közgazdaság és emiatt tulzás nélkül haláltusáját vívja az ipar. A jelentés részletesen felsorolja a múlt év eseményeit, hűséges színekkel festvén meg a súlyos állapotokat, melyek felett ott vibrál a keserűség, hogy a kormányzat a múlt évben is alig valamit tett az ipar megmentésére. Az öntudat felemelő érzését az adja meg, hogy a Testület belbékéje megszilárdult. S önerejéből, a legnemesebb erőfeszítéssel tudott az Elöljáróság eredményeket elérni. A ház árából 4800 pengőt törlesztett, amit úgy ért el, hogy a jubileum 2800 pengő tiszta jövedelmet hozott és Kun Béla elnök, ezer pengős évi tiszteletdíjáról a köz javára most is lemondott. Ebből azután 500 pengő az elaggott iparosok segélyezésére, a másik 500 pengő pedig a házalap javára ment. Különben az elaggott iparosok részére 2200 P. osztatott ki. Felsorolja a jelentés az egész évi ügyforgalmat, vázolja a kezdeményezéseket. Érdekes tanulmány. (Lapunk jövő vasárnapi számában részletesen ismertetjük.) Takács Ferenc th. biz. tag az első felszólaló. A választásra vonatkozó előzetes értekezletről szólva, a belbékét illetően egy újság közleményre hivatkozik, mely tendenciózusan adta le az előértekezletet. A belbékét óhajtotta munkálni az a törekvés, hogy az 55-ről 60-ra felemelt elöljárósági létszámban 12 helyett 17 legyen a kisembereknek a képviselete. Én — hangsúlyozta felszólalóa mezőgazdasági munkásokra azonnal rásütik a hazafiatlanság bélyegét, mihelyt egyetlen mozdulatot tesznek. A gyűlés hangulata annyira izzóvá vált, hogy Csizmadia András sietett azt berekeszteni. Záróbeszédében kijelentette, hogy a kormánynál kell keresni a bajok orvoslását. A tömeg azonban nem honorálta Csizmadia András megnyugtató szavait, hanem a titkos választójog éltetésével rendkívül izgatott hangulatban oszlott szét. Hában Takács Ferenc — teljes száz százalékig a polgári osztályhoz tartozai szempontból bizonyos urakkal nem érten egyet, az egyéni dolog. Mert aki szocialista, még nem feltétlenül munkás és a szociális elvekkel nem jár együtt az, hogy az illető a polgári társadalomból kiközösítse magát! A jelentést tudomásul veszi, csak azt jegyzi meg, hogy utóbb a középikéséseknél a villanyszerelést állandóan idegen cég nyerte el. Közbelépést kér. Zombory István azt teszi szóvá, hogy a ház árának törlesztésére 2800 pengő volt felvéve és 4800 pengőt törlesztett az Elöljáróság. A jelentést tudomásul veszi, de azt kívánja, hogy máskor a jelentést nyomassa ki és áttanulmányozás végett osztassa ki az Elöljáróság. Tatár Kis Ferenc borbélymester a borbély szakosztály egyik keleti ügyét, a társasvacsora alkalmával beszedett 20 fillérek dolgát viszi a plénum elé. Földes borbély rágalmazásnak jelenti ki a dolgot. Patzauer Aladár, mint számvizsgáló kijelenti, hogy a szakosztály szabályszerűen használta föl a pénzt. Gábor István felel a felszólalásokra. A villanyszerelés ügyében a Testület beavatkozott, de hiába követett el a törvényhatóságban is mindent, az olcsóbb Deli mérnök lett a nyertes. A villanyárak ügyében jó helyen van a közönség érdekének képviselete a Kun Béla kezében, akit már törvény elé is akart vinni a tröszt, de mivel közérdek mellett szállott síkra, a törvényhozó testület nem adta ki. A jelentés kinyomatását maga a közgyűlés mellőzte, mert 400—500 pengőbe kerülne. Kun Béla elnök reflektált ezután a belbéke ügyében tett felszólalásra. Az újság azt írja, amit akar, de vele szemben megvan a felelősségrevonás lehetősége. A belbéke azonban örömmel látja, nincs veszélyeztetve. Az a nyilatkozat is azt mutatja, amit Takács Ferenc a polgári társadalom iránti szeretettel és megértéssel tett. A több liszta mellett is, bánni legyen az eredmény, még erősebben kell összeforrnia az iparosságnak, mert ezt parancsolja az élet halálküzdelem. A villanyáram ügyében, mint eddig, ezután is megtesz mindent és teljes erejével veszi föl a harcot minden törekvés ellen, mely a közönség megsarcolását célozza. (Éljenzés.) A zárszámadások bemutatásánál Gábor István titkár ismerteti a jelentést, Szabó Sándor építész pedig a számvizsgáló bizottság körül-