Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1931. augusztus (27. évfolyam, 170-199. szám)
1931-08-01 / 180. szám
2. A képviselőház ülése. A képviselőiház tegnap délelőtti ülése bővelkedett a zajos és viharos jelenetekben. A tárgyalás napirend előtti felszólalással kezdődött. Mózes János a földreform útján juttatott váltságföldek árának a leszállítását kérte. Wekerle Sándor pénzügyminiszter kijelentette, hogy módot keres a megfelelő megoldásra. Mojzes János felszólalása és a pénzügyminiszter válasza közben többízben volt zajos szóváltás a kormánypárt és az ellenzék között, amely fokozódott akkor, amikor Fábián Béla mentelmi ügyének tárgyalására került a sor, kit a mentelmi bizottság az egyik ülés során tett kijelentéséért a Ház megkövetésére ítélt. Pakots József viszont, a kisebbségi vélemény előadója arra kérte a Házat, hogy térjen az ügy felett napirendre. A kérdés körül nagy vita folyt, heves közbeszólások hangzottak el mindkét oldalon, végül azonban a Ház a mentelmi bizottság javaslatát fogadta el. Azután megkezdték a felhatalmazási törvényjavaslat vitáját. Lázár Miklós a kormány gazdasági politikáját bírálta és nem fogadta el a javaslatot. Szilágyi Lajos kijelentette, hogy a múltak tanúságai alapján a jövőben Bethlen István gróf politikáját követi. Gaál Gaszton pártalakításától várta az ország, hogy kiváló agrárférfiakat küld a parlamentbe, akik itt mezőgazdasági kérdésekben szerepet visznek. Gaál Gaszton a felszólalások során súlyosan megsértette Bihar vármegye tisztviselői karát. Gaál Gaszton: Ezt fenntartom most, minden esküszegő banditával szemben. Szilágyi: Azt állíthatja, hogy ha Bihar vármegyében ragadtatták is el magukat egyes képviselők, erőszakra, akkor is annak a független kisgazdapárt volt az oka. A független kisgazdapárti jelöltek programbeszéde Bihar megyében abból állt, hogy gyalázták a régi képviselőket Szilágyinak erre a kijelentésére óriási zaj tör ki, Nagy Emi helyéről felugrik és úgy kiabálja Szilágyi felé: Miért mond ilyeneket, kár ilyen kérdéseket idehozni. Az elnök figyelmezteti Szilágyi Lajost, hogy ilyen széles alapon ne foglalkozzék a javaslattal. Szilágyi: Mindenkinek van joga választási atrocitásokról beszélni, csak azoknak nincs, akik úgy izgatnak a falvakban, mint a független kisgazdapárt jelöltjei. A törvényjavaslatot elfogadta. Gaál Gaszton szólalt fel ezután. Hivatkozott arra, a már több izben tett kijelentésére, hogy neki milyen nehezére esett megválni attól a környezettől, amellyel évekig együtt dolgozott, de mégis kilépett a kormánypártból abban a pillanatban, amikor a felelősséget a kormány politikájáért vállalni nem tudta. Amint ma mondani szokás, áldozatot hozott, amikor az egységes pártból kilépett, de ettől a perctől kezdve semmiféle agitációban részt nem vett mindaddig, míg a független kisgazdapárt csatlakozásra nem szólította fel. Járt Bihar vármegyében, azonban azt tapasztalta, hogy annak népe rajongásig menő bizalommal közeledik minden olyan nadrágos emberhez, akinek részéről igazságtalanság nem éri. Szilágyi modortalan támadást intézett az agrárpárt ellen, amely úgy egyéni tisztesség, mint hazafiság dohóban áll olyan nívón, mint Szilágyi Lajos.. Idézte ezután a naplóból Szilágyi több beszédét, amelynek során Szilágyi hamis tanúskodással is vádolta egyizeben a miniszterelnököt. Végül hangsúlyozta, hogy Szilágyi eddigi szereplése felmenti őt attól, hogy pártatlanságára hajszálnyit is adjon s támadásaival szemben akár ő, akár pártja védekezzék. Lakatos Gyula beszéde elején sajnálattal állapította meg, hogy a képviselőház személyeskedéssel tölti el a mai nehéz időkben az idejét. Reflektált Rassay Károlynak az olasz kapcsolatokról tett kijelentéseire, miket cáfolni igyekezett. A javaslatot elfogadta. Szünet után Fábián Béla hangoztatta, hogy minél előbb vissza kell adni mindenkinek pénze feletti rendelkezési jogát. A betétek több mint fele ötezer pengőn alul van, ami azt bizonyítja, hogy a kisemberek takarékoskodtak. Elfogadná a javaslatot, ha bízni tudna abban, hogy a kormány kezében az operáló kés elég erős lesz. Kielégítő kormányzásban azonban csak úgy tud bizni, ha a Ház együttmarad. A javaslatot nem fogadja el. Peyer Károly Lakatos Gyulával polemizálva kijelenti, hogy a kormány beruházásai nem voltak praktikusak. Pártja nevében kijelenti, hogy a takarékossági bizottságban nem óhajt résztvenni. Végül a kormány külpolitikáját bírálja. A javaslatot nem fogadja el. Ezután az elnök a vitát félbeszakította és bejelentette, hogy Temesváry Imre és társai indítványt nyújtottak be az ülésnek napi 15 órás tartamára. (Nagy zaj a baloldalon.) Javasolja, hogy a legközelebbi ülést ma délelőtt 10 órakor tartsák és napirendjén a felhatalmazási törvényjavaslattal. Temesváry Imre ezzel szemben azt javasolja, hogy a Ház reggel 9 órakor kezdje meg ülését. Farkas István ezzel szemben javasolta, hogy a Ház csak kedden tartson ülést, ennek napirendjére tűzzék ki azt a szociáldemokrata indítványt, amely a bizottság kiküldését kéri a választások során történt visszaélések kivizsgálására. A többség Temesváry Imre indítványát fogadta el és így a Ház ma 15 órás ülésben folytatja a javaslat tárgyalását. Szilágyi Lajos személyes kérdésben válaszolt Gaál Gasztonnak a délelőtti ülésén tett kijelentéseire. Az ülés fél hétkor ért véget. VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG Ifjabb rendelet a forgalmiadó mentesség ügyében. Amint tudjuk, a segédnélkül dolgozó kisiparosokat a forgalmiadó alól mentesítette a pénzügyminiszter. A főminszter a kiadott rendeletével kapcsolatban egy újabb érdekes rendeletet küldött többek között a vásárhelyi forgalmiadó hivatalhoz is. A rendelkezés szerint azt a kisiparost, aki segédjét elbocsájtja és a rendelet értelmében bejelenti a forgalmiadó hivatalnak, hogy munkája nincsen, a bejelentés napjától már mentesítik a forgalmiadó alól. A mentesített adózókat az ellenőrök havonta ellenőrzik és amennyben az iparosok egyhuzamban legalább harminc napig segéd nélkül dolgoznak, az adómentességet továbbra is fenntartják. Jövőben a napszámos munkáját két tanonc munkájával veszik egyenlő értékűnek, ilyenképpen tehát, ha az iparos segéd nélkül dolgozik és legfeljebb egy napszámost alkalmaz, még mindig jogosult az adómentesség igénybevételére. A miniszter különben közölte azt is, hogy újabb adómentességet nem fog adni, mert a fázisrendszer bevezetése után általános könnyítés lesz. em lesz központi fűtés. Kátyúba került a városi fúzet fűtésének szekere. Annak idején részletesen beszámoltunk lapunk hasábjain arról, hogy a város vezetősége bizonyos takarékossági és praktikus elvek szem előtt tartásával a városháza központi gőzfűtéses berendezéssel való ellátásának gondolatát vetette fel. Az eszme tetszetős volt minden illletékes tényező előtt és akkor lett különösen aktuális, amikor a szakminisztériumok a hazai szénbányászat vitális érdekei, a fáért fizetendő sok pénzt ellenségeink kezébe von- sdorlásának csökkentése, a belföldi ipar foglalkoztatása érdekében szinte parancsoló rendelkezéseket adtak ki az önkormányzati testületeknek. Majdnem kötelezővé tették a központi gőzfűtéses rendszerre való áttérést, mely a hazai olcsó kitermelésű szén felhasználásával igen könnyen megoldható. Különösen a mi szempontunkból volt ez a gondolat tetszetős minden- s kinek, talán leginkább szegényhivaitalszolgáknak, kiknek legnagyobb része háborúban testi fogyatkozást szerzett rokkant, akiknek végtelen nehezére esett a fát a pincéből a hivatalos helyiségekbe cipelni. A közgyűlés a gazdasági ügyosz-Itály javaslatára ki is mondotta, hogy | áttér a központi fűtés rendszerére és a mérnöki hivatal tervezete alapján | az erre a célra szükséges összeget be is állította az idei költségvetésbe ss vonatkozó határozatát jóváhagyás végett felterjesztette a belügyminiszterhez. Senki sem gondolt arra, hogy éppen a korábbi miniszteri rendeletekre figyelemmel magában a minisztériumbanemelt gátat a terv, illetve a közgyűlési határozat végrehajtásának. Pedig így történt. Amikor a város, készpénznek véve a minisztérium korábbi felhívásait, csak arra renetkezett be, hogy szénre lesz szüksége, megjött a belügyminiszter rendelete, hogy a vonatkozó közgyűlési hatrozattól a felsőbbhatósági jóváhagyást megtagadja. Most kezdődhetik elölről az egész. Mire a gazdasági ügyosztály fabeszerzésre vonatkozó előterjesztéséből jogerős közgyűlési határozat, ennek utána jogerős versenytárgyalás lesz és megkezdődhetik a pályázat nyertes vállalkozó szállítása, benne leszünk az esős őszben. Ennek pedig meglesz az a hátránya, hogy a legnagyobb szerencse is leglelkiismeretesebb szállító kell ahoz, hogy száraz fához jusson a város, mely nemcsak mlyra, hanem tömegre s tekintélyes, ami ősszel legalább is vajos. Rendes körülmények között a város fája ilyenkor már ott szokott felhalmozva lenni az udvaron, őszre pedig felvágva lent a pincékben, dehát közgyűlés tervez, miniszter végez. Agyba-főbe verte gazdáját egy feldühödött béreslegény. A slaxuálkodót súlyos sérüléseivel a kórházba szállították. Tegnap este brutális verekedés színhelye volt az egyik vásárhelyi tanya, ahol egy béreslegény nekitámadt gazdájának , és úgy agyba-főbe verte, hogy súlyos sérüléseivel a kórházba került. Ifj. Juhász Imre 26 éves földmives a különös eset áldozata, akinek 851 számu tanyáján serényen folyt a cséplés körüli munka. Juhász a munkásokra, — akiket tanyáján foglalkoztatott — sze-zélyesen ügyelt föl s a munkát saját maga irányította. Ment is minden a majga utján, amikor váratlan esemény történt. Juhász észrevette, hogy egyik bérese, — akinek észrevehetőleg leghőbb vágya volt a munka temetésén megjelenni — a reábizott munkát nem végzi a kellő komolysággal, sőt társait is zavarja munkájukban. Reászólt, hogy végezze dolgát rendesen, ne molesztálja a többi dolgozót, a béres azonban nem hallgatott a jó szóra, sőt hetykén visszafejelt gazdájának. A szóváltás egyre erősebb lett, míg a béres egyszer hirtelen elhatározással nekiugrott gazdájának és ölköllel ütlegelni kezdte, majd felkapott egy közelben levő husángot és azzal alaposan helybenhagyta Juhászot. A gazdálkodót a feldühödött béres kezéből a munkásai szabadították ki, akik rögtön befogtak a kocsiba s a több sebből vérző Juhász Imrét gyors iramban akórházba szállították. Itt elsősegélyben részesítették s megállapították, hogy sérülései súlyosak, de nem életveszélyesek. — A magáról megfeledkezett béresi legény ellen a csendőrség indította meg az eljárást. Az uj bankrendelet — a bankokhoz ! Budapestről jelentik. A fizetések korlátozása tárgyában tegnap kiadott kormányrendelet szelleme minden érdekelt szempontjából megnyugtatóan igazolja, hogy az összes illetékes tényezők arra törekszenek, hogy a szükség parancsolta intézkedéseket mielőbb megszüntessék. Különben a rendelet egész szelleméből kitűnik, hogy arra nem az országnak és nem a Nemzeti Banknak van szüksége. Ez a tény arra kötelezi a pénzintézeteket, hogy a rendeletet lehetőleg úgy alkalmazzák, ahogy az a közönség érdekében van. Tehát a bankoknak nem az a feladata, hogy a rendelet paragrafusaira hivatkozva a kérelmek javarészét elutasítsák, de egyenesen kötelességük keresni a módokat és lehetőségeket, hogy a jogos igényeket a várakozáson felül kielégítsék. Ezt parancsolja különben a saját üzleti érdekük is, hiszen ha a betétekkel jól és okosan bánnak, ha a valóban fennálló pénzszükségletek kielégíttetnek, ha a publikum azt látja, hogy nem lépnek fel , vele szemben terrorisztikusan, egyáltalán nem fogja pénzét elvinni, ellenkezőleg minthogy az elkövetkező időkben emberi és szakszerű számítás a pengő értéke emelkedni fog, az emberek jobban fognak takarékoskodni, aminek helyes bankpolitika mellett pénzintézeteink csak előnyét láthatják. Mindezekből világos, hogy az ország érdeke azt kívánja, hogy a kormányrendelet kezeltessék a legliberálisabban, amiáltal könnyen elérhető lesz, hogy a legközelebbi rendeletig az érdekelt közönség annyira megnyugszik, hogy a korlátozásokat nagyrészben le lehet bontani. A végső cél mindenesetre a teljes szabadforgalom mielőbbi helyreállítása kell hogy legyen. A Postautalványon csak 100 pengőt lehet küldeni külföldre. A postaigazgatóság felvilágosítása szerint az eddigi 200 pengő helyett csak 100 pengőt lehet a külföldre postautalványon küldeni. 1931 augusztus 1. Szörnyű ostobaságnak nevezi a trianoni békét egy francia újság. A Volonte Budapestre kiküldött tudósítójának, Georges Grandjennak tollából két, Magyarországgal szemben igen barátságos hangú cikket közöl. Az első cikkben az újságíró Károlyi Gyula gróf külügyminiszterrel folytatottt politikai beszélgetéséről számol be. A miniszter nyilatkozatában kiemelte, hogy Franciaország csak a német—osztrák vámunió tárgyalásainak folyamán ébredt annak tudatára, hogy Magyarország nem tartozik feltétlenül a német politikai befolyás érdekkörébe, sokkal kevésbé mint más országok, amelyeket Franciaország a maga barátainak tekint. A miniszter rámutatott arra a különös jelenségre, hogy bizonyos országok a magyarságtól féltükben minden eszközzel erősítik a határaikon belül élő német elemeket, amivel Franciaországnak nem tesznek különösen jó szolgálatot. A szerző második cikkében lelkesedve ír Budapest szépségeiről, de kiemeli, hogy a trianoni szerződés a várost lassú halálra ítélte. Nem csoda — írja Grandjean — hogy egész Magyarország még ma is tele van elkeseredéssel és haraggal a szörnyű ostobaság ellen, amellyel életfeltételeit lehetetlenné tették. Grandjean meglátogatta a jászberényi választás alatt Apponyi Alebrtet is, Középeurópa nagy aggastyánját s mély meghatottsággal írja le, milyen áhítattal énekli a magyar közönség a Hiszekegyet. Még kísért a vízmizéria. Többször szóvátettük már a hozzánk beérkezett panaszok folytán, melyek elől kitérnünk nem lehetett, hogy a vízvezetéki vízszolgáltatások különböző okoknál fogva már-már több bosszúságot okoznak az egyes érdekeltségi tagoknak, mint hasznot.Közérdekű felszólalásunkra a hatóságok elismerésre méltó gyorsasággal igyekeztek ennek a sok panasznak gyökeres megoldását keresni, jórészben meg is találták és ennek eredményeként dr Fejérváry Bertalan tanácsnok erélyes hangú figyelmeztetést intézett a közkinccsel viszszaélő érdekeltségi tagokhoz. Úgy látszik azonban,hogy felhívásának nem lett meg a kellő foganatja, mert némelyeknél a lelkiismeretlenségből fakadó szokás hatalma folytán süket fülekre talál minden szelíd intelem s ebből kifolyólag a panaszok mindaddig megszűnni nem fognak, amig a hatóság radikális intézkedéseiket nem tesz. Tegnap a Szentesi utcai, ma a dr Soós István utcai közérdekeltségek köréből kaptunk felszólamlásokat, hogy ne hagyjuk ezt az igen fontos közérdekű kérdést elaludni és mindjárt tanácscsal is szolgálnak arra vonatkozólag, hogyan lehet véget vetni a tarthatatlan állapotnak. Bízza meg a polgármesteri hivatal, mint I. fokú vízügyi hatóság valamelyik szakközegét azzal, hogy vegye kezébe az engedély okiratot, vizsgálja felül a dr Soós István utcai, a Bandula kútnál érdekelt Szentesi és Zsoldos utcai vezetékeket és akkor elképesztő dolgoknak jut a nyomára. Alig fog találni vezetéket, melynek kifogója az engedély okirat szerinti volna, de találni fog olyanokat is, melyek csalárd után engedély nélkül létesültek, a használók neve nincs is benne az engedély okiratban. Bármennyire szeretnénk is lezárni már ennek az ügynek aktáit, ez egysszer még felhívjuk e panaszokra az illetékes tényezők figyelmét, hogy vessen véget a tarthatatlan állapotoknak, melyeket puszta felhívásokkal orvosolni sohasem lehet. Brland egészséges tavamban, Parisból jelentik. Tegnap hire terjedt, hogy a gyengélkedő Briand állapota súlyosra fordult. Az „Edde de Paris“ vaklármának mondja ezt a hírt. Londonból visszatérve Briand könnyűtermészetű asztmatikus rohamot kapott, de a háziorvos szerint, nincs ok nyugtalanságra. Briand most két hétre vidéki birtokára utazik és orvosa reméli, hogy a pihenés teljesen megszünteti bántalmait.