Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1931. október (27. évfolyam, 202-229. szám)

1931-10-01 / 202. szám

2. beavatkozással való jobbra változ­tatása semmi halasztást, semmi idő­­veszteséget nem tűr, akár a mező­­gazdaságot, akár a kisipart, akár a kereskedelmet tekintjük. Úgy az erről valló gondolkodás, valamint a nyom­orgó munkanélkülieknek mun­kával, az ínségeseknek ínségakció­­val való országos gyámolítása tekin­tetében a kormány gyors intézkedé­seit elvárjuk, annál is inkább, mert a nagy pótadóval küzdő és az állam által áthárított kiadásokat viselő városok a maguk erejéből képtele­nek eme feladatoknak megfelelni. Gen­ersich Antal csodálkozik azon, hogy Kun Béla képviselő politikai tő­két igyekszik kovácsolni egy egyszerű bemutatkozó leiratból­, amelynek felirati tudomásulvétele csak udvarias forma. Takács Ferenc: Nem valami udvari­asan mutatkoztak be Károlyiék! G­e­n­e­r­s­i­c­h Antal felszólalását több­ször szakítják félbe szocialista közbeszó­­lásdki ugyancsak szól az elnöki csengő. A felszólaló magából kikelve kiáltja: Elnöki beavatkozást kérek, hogy a túl­oldal ne ordíthasson, amikor én beszé­lek. Endrey Béla polgármesterhelyettes, elnök: Tessék csak az elnöki teendőket reám bízni! Csáky Lajos dr főügyész szólal fel ezután és hangsúlyozza, hogy ne csinál­jon a közgyűlés politikai vitát egy ud­variassági formalitásból. Szerinte külön­ben nem Károlyi, vagy Bethlen István okolható az ország leromlott gazdaságii viszonyaiért, ez az állapot a forradalom és a kommunistáknak köszönhető­­­s háborúnak. Utalt Csáky főügyész Anglia nehéz gazdasági állapotára, h­a azt fon­tolóra vessz­ik­, akkor csak a közönség felé szóló hangulatkeltésnek lehet minő­síteni­ a Kun Béla képviselő javaslatát s nem tartozik ránk, hogy mi adjunk az új kormánynak programot. Kun Béla kéri ezután a közgyűlést, hogy a tárgyhoz másodszor is hozzászól­hasson. Kijelenti, hogy szándékát félre­magyarázták, ő nem akart, politikai vitára térni, még kevésbé magának eb­ből népszerűséget kovácsolni. Mindent azonban nem lehet a világgazdasági helyzet romlásának betudni, az is köztu­domású, hogy a kommunizmus után is milliós feleslegek voltak a kincstárban, éveken át gyűjtötte azokat Bod János, miért költötték el könnyelműen? Soós István dr polgármester félbe­szakítja­ a felszólalást és kijelenti, hogy a másodszori felszólalás jogát csa­­ az ő indítványára adhatja m­eg a közgyű­lés, miután azonban azt nem tette meg, kéri a felszólalás befejezését. K­u­n Béla: tudomásul veszem, be is fejezem beszédemet. Tekintve, hogy ko­moly politikusok súlyos megállapításai ■fievezték „ta­rjárás“-nak a 10 éves Bethlen-érát . Teleszky, a Tisza kor­mány volt pénzügyminisztere is úgy nyilatkozott, hogy Bethlen lehetetlen helyzetben hagyta az országot, fontos­nak tartom indítványom pontjainak az­­új miniszterelnök elé tárását, kérem te­hát azt elfogadni.“­­ Mónus János úr politikai kérdések felvetésének nevezi Kun Béla kép­viselő indítványát, annyit azonban le­szögez Csáky Lajossal szemben, hogy bármennyire is utálja a kommunistákat , a mai tarthatatlan helyzet okozója a Bethlen kormány volt! Kun Béla: Ez nem politika? Mónus János kijelenti végül, hogy amikor Smith Jeremiás elhagyta Ma­gyarországot, nagy fölöslegek voltak­ az­­államkasszában, most pedig csak adós­ság van rengeteg, ebben azonban Káro­lyi nem ludas, tehát a kisgyűlési javas­latot elfogadja. Karácson­y­i Ferenc válaszol ezu­tán Csáky főügyésznek, miközben Ta­kács Ferenc elnöki figyelmeztetésben részesül közbeszólása miatt. VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG Takács Ferenc: Most szóltam elő­ször közbe ma! Földes Béla úr hozzászólása után szavazásra kerül a sor, amelynek során a törvényhatósági bizottság 58:27 arány­ban a kisgyűlés javaslatát fogadja el. Az álláshalmozások ügyében a minisz­terelnökhöz küldendő Vas vármegyei felirat pártolását és —Kovács Jenő in­dítványára — sürgős intézkedés kérését mondja ki a közgyűlés, amelyet 6 óra­kor félbeszakítottak s folytatását ma délután 4 órára tűzték ki. Ki felel a Far­ra veszteséges intervencióiért ? Milliós károkat okozott a Bertilen kormány búzapolitikája. Budapestről jelentik. A hatos bizott­ság vizsgálódásainak legkényesebb ré­sze azoknak a millióknak a felkutatása, amelyek az úgynevezett intervenciós bú­zavásárlások révén terhelik az állam­­kincstárt Ezen a téren is „kellemetlen meglepetéseik“ érték a bizottságot. Az intervenciós vásárlásokat tudvale­vőleg a Futura végezte, a kormány meg­bízásából, a kincstár számlájára. Rész­ben állami pénzből, részben bankok pénzével, de mindig az állam szavatos­ságával. Ami veszteség tehát ezekből az intervenciós vásárlásokból előállott és még elő fog állani, az államkincstárt terheli. Pontos összeget még nem lehet megál­lapítani. De ha csak arra gondolunk, hogy ma is több mint másfélmillió má­zsa búza fekszik a Futura raktárjaidba­n, úgy már ez az egyetlen tétel is 10 millió veszteséget jelenthet. De hát hol vannak még a drágán vásárolt és olcsón eladott búzák okozta veszteségek? Szakértők legenyhébb számítása szerint is, lega­lább 30 millió pengőre kell tenni az ál­lamot terhelő kötelezettségeket. Ki felel ezért? A Futura elháríta,magá­­tól minden­ felelősséget, mert­ arra hivat­­kozhatik, hogy felsőbb utasításra csele­kedett. Gyakran ellenvéleményt is nyil­­vánított, eredménytelenül. A parancsot teljesítenie kellett. Ki az a „felsőbb hely“, amely a Futu­­rát ilyen hibás és veszteséges tranzakci­ókra utasította? Ezt csak a parlamenti fórumok tisztázhatják, a közvélemény nem. A 33-as bizottság tegnapi ülésén meg iszavazta a szénrendeletet. Három ízben szerett elismerést egyesülő-Bu­dapestről jelentik. A 33-as bizottság tegnap délelőtt ülést tartott, amelyen a kormány részéről Károlyi miniszter­­elnök, Kenéz Béla kereskedelmi mi­niszter, továbbá Darányi és V­a­r­­gh­a Imre államtitkár jelent meg. A bi­zottság ülésén Kenéz Béla kereskedel­mi miniszter bemutatta rendeletterveze­tét a szénellátás tárgyában. A rendelet a következőképen hangzik: 1. Kőszenet, barnaszenet, brikettet és kokszot Magyarország területére behozni csa­k a kereskedelmi miniszter engedélye alapján szabad. 2. A minisztérium felhatalmazza a ke­reskedelmi minisztert, hogy az ország­nak kőszénnel, barnaszénnel brikettel és koksszal való ellátása érdekében a szükséges rendelkezéseket megtegye. 3. A kereskedelmi miniszter a máso­dik szakasz alapján kiadott rendelkezé­seinek foganatosítására miniszteri biz­tost nevez ki. A miniszteri biztos az Államvasutak szénellátásának ügyét is intézi. A minisz­teri biztos és helyettese a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt áll és utasítá­sai szerint ráír el. A miniszteri biztos és helyettese az ügykörükbe utalt tennivalókban a bün­tetőtörvények alkalmazása és a titoktar­tás szempontjából a közhivatalokkal es­nek egy tekintet alá. 4. Amennyiben a cselekmény súlyo­sabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjed­hető elzárással büntetendő az, aki a ke­reskedelemügyi miniszternek a jelen rendelet 2. paragrafusa alapján kiadott rendelkezését megszegi, vagy kijátsza. A pénzbüntetésnél az 1928 évi X. te. rendelkezései az irányadók. A pénzbün­tetés legmagasabb mértéke 8000 pengő. A pénzbüntetés átváltoztatására és a ki­hágás elévülésére az 1931 évi XXVI. te. rendelkezései nyernek alkalm­azást. Ama kőszén, barnaszén, brikett és kekszkészl­et tekintetében, amelyre néz­ve a kihágást elkövették­, elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékét az országos insegakció céljaira kell for­dítani. A kihágás miatt az eljárás a köz­iigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. államrend­­őrság működése területén a rendőrség hatáskörébe tartozik. 5. A jelen rendelet kihirdetése napján lpn plpshp A békésbánáti rfif­fiffuház knzsfyü­lése Vásárhelyen A békésbánáti ref. egyházmegye kedden és­­szerdán ta­rtotta ez évi közgyűlését in ref. főgimnázium rajztermében H­a­r­s­á­­n­y­i Pál gyu­lai lelkész esperes és dr 3 sz .611 Gyű­lt.­ ügyvéd, varmányfötörésös felső­házi tag egyházmegyei főgondnok elnöklete alatt. A közgyűlésre ez alkalommal vá­rosunkba érkeztek: Battonyáról: Vörös Lajos lelkész, Békéscsabá­ról: Kopp­á­n­y­i Gyula lelkész, János­sy Gyula polgármester ta­­­nácsaíró, :Béké­ssámsonból: Barta György lelkész, Békéss­zentandrás­­ról: M­a­r­j­a­y Géza lelkész, Doboz­ról : Fogaibaloy Jenő lelkész, Gá­dorosról: Ben­k­ő Ferenc lelkész, G­y­omiáról: Répás Pál és T­i­b­a András lelkészek, V. Var­g­a Kál­imén ig. tanító, Köröstarcsáról: Aran­y Gusztáv lelkész, Kunágotá­­ról: Sisváncsics József lelkész, Magyarcsamádról­: S­r­­­a­n­d­a De­zső lelkész, Makóról: S­z­i­rb­i­k Sándor lelkész, V. dr G­a­l­a­m­b Sándor tanácsbiró, Ref. Kovácshá­­záról: Szabó Dániel lelkész, Sze­gedről: Bakó László lelkész, Új­szegedről: Teleki Sándor lelkész, dr Bart­ó­­k­y György egy. tanár, Szentesről: Böszörményi Je­nő, K. N­a­g­y József, G­i­l­i­c­z­e Antal lelkészek, Vésztőről: Gön­c­­z­i Bék­a lelkész. Megjelentek a közgyűlésen ezen­kívül az összes helybeli ref. lelké­szek, valamint az egyházi intézmé­nyek és­­a presbitérium képviselői is Kedden, 29-én az egyházmegyei bírósági, tanügyi és­­bekinisolói bi­zottság ülésezett délután 9 órátó este fél 10 óráig. A bíróság előtt egyetlen vásárhelyi vonatkozási ügy szerepelt, O­l­asz István újvá­rosi kántor fegyelmi ügye, akit a bíróság az elnökség közbelépésére ezúttal már másodszor súlytott 40­ pengő legmagasabb pénzbüntetés­sel. Az ítélet ellen dr T­e­­­e­g­el­y Lajos egyházmegyei ügyész hiva­talvesztés kimondása végett, az el­ítélt pedig felmentés végett feleb­bezett az egyházkerülethez. A­­tulajdonképeni­­Közgyűlés teg­nap reggel 8 órakor kezdődött , 1931 október 1- reis, óteraplomában tartott istentisz­telettel, melyen Pap Imre helybeli elnöklelkész­­tartott m­agasszárnya­­lású imád. A templomból vonultak át a fő­gimnázium rajztermébe, hol a gyű­lést H­a­r­s­á­n­y­i Pál esperes imája és dr Szél­­ Gyula főgondnok meg­­nyitója vezette be. Az egész gyűlésen keresztül vo­nult a sok panasz­­az egyházak igen nagyon nehéz helyzete miatt. Bé­­késsámsonban a lelkészlak és iskola, árverés végett le van foglalva. Sok adó fellebbezés is szerepelt, de a vá­­saán­helyi egyház tagjainak f­eleb­be­­zései nem voltak szőnyegen, pedig úgy tudjuk, hogy ilyenek is terjesz­tettek fel. Az egyházmegyei­ tisztviselők il­letményeit 10 százalékkal, esperesét 15 százalékkal szállították le, a napi díjat 16 P-ről 12 P-re mérsékelték. A temetői szabályrendelet jóvá­hagyatott. Megerősítették Nagy Béla megválasztás­át. (Örvendetesen vétetett tudomásul, hogy az elemi isko­lákban az egész egyházmegye területén nagyobb emelkedés van létszámban. A jelen­tésekből a tanítókar buzgó munká­ját állapította meg a közgyűlés is­kola falain belől és kívül egyaránt. Esküt tett 5 vásárhelyi tanító és pedig: B­i­c­z­ó Jolán, B­i­c­z­ó Já­nos, Gaá­l Elek, Szokol Róna és Kol­um­bánné Dóczi Klára. Délután 2 órakor közebéd volt az egyház konviktusában, melynek vé­geztével a városunkba jött lelkészek és világi tagok már el is utaztak. Karácsonyra megszólal a susáni templom orgonája. A susáni református hívek orgona bi­zottsága kedden délután dr F­ejérvá­­ry Bertalan tanácsnok elnöklete mellett népes ülést tartott, melyen felbontották a susáni templomban építendő orgonára, beérkezett pályázatokat. Összesen három ajánlat érkezett, me­lyek közül kettő számolt azokkal a köve­telményekkel, miket az anyagiakat ille­tőleg lehet az­ épí­ttetőkkel szemben támasztani. Az orgona alapja ugyanis 5000 pengőnyi pénzt hozott össze­ a bizott­ság lelkes munkája, mely összeg részben a takarékpénztárban, részben az egyház pénztárában kamatozik. Ehez járul még az az előre nem látható összeg, amelye­ket Pásztor János szobrászművész földünk szobor adományának értékesíté­­séből remélnek és így mintegy 6 ezer pengő fog a kamatokkal együtt a bizott­ság rendelkezésére állani. A bizottság az ajánlatok műértő elbí­rálására Árok­házi Béla ref. hitokta­tó, budapesti lakos orgonamű­vészt kérte fel, hozzá még a napokban felküldi dr Fe­j­érvé­ry Bertalan az ajánlatokat és az ő véleménye alapján fogják a meg­bízást kiadni, úgy, hogy minden remény meg van arra, hogy karácsonyra már orgonabugás közben emelked­hetik a su­sáni hívők lelke az Istenhez. A gyümölcstermelő kisgazdák a banán ellen. Budapestről jelentik: A gyümölcster­melő kisgazdák tudomást szereztek ar­ról, hogy a Banánbe­hozatali és Gyü­­mölcsk­iviteli Rt. újabb engedélyt k­ért a nagyobb mennyiségű és hos­szabb időre terjedő banánbehozatalra a kormánytól. A nagykőrösi, a kecskeméti, a kiskunfél­egyházi gyümölcstermelők elhatározták, hogy sürgősen megkérik G a­á­­ Gaston országgyűlési képviselőt, a Független Kisgazdapárt vezérét, hogy igyekezzék a banánbehozatalt a gyümölcstermelők ér­dekében megakadályozni. A gyógyszertárat drogériai cikketeket is kibővítette és a legelőkelőbb külföldi valamint Hazai parfümöket, kölnivize­ket, különösképen (igen o­lc­s­ó) _______szappanokat raktárra vette. A Németh patika újra és végleg Vörös Sándor régi kipróbált vezetése, ill. bérlete alatt dolgozik.

Next