Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1932. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1932-01-01 / 1. szám

2. minden hadikölcsönjárosult megkapja a segélyt június 30-ig. Budapestről jelntik: Kapcsolatban azokkal a hírekkel, hogy a hadiköl­­csönsegélyek folyósítása és az h­űség­­enyhítő akció lebonyolítása körül za­varok vannak, illetékes helyről azt jelntik, hogy a hadikölcsönsegélyek kiutalása rendben történik és min­den jogos igényt kielégítenek a nép­jóléti minisztériumiban. A kisjöve­delmű náci kölcsön­károsultak támo­gatására fölvett 4 millió pengő és a középosztálynak szánt 500 ezer pen­gő rendelkezésre áll. A rendes ha­­dikölcsönnh­itel­ből na­ponként átlag 450 folyamodó részesül segélyben. Természetesen 40—50 ezer kérvényt egyszerre elintézni nem lehet, de június végéig minden igényjogosult kérelme elintézést nyer. Ami az in­­segakciót illeti, ez a főispánok veze­tésével egységes elvek szerint törté­nik, úgy tudjuk, hogy a hadikölcsön­­károsultak kielégítésére 4 millió pen­gőt beállított a kormány a költség­­vetésbe. Hol van ez a pénz? S ha megvan, mért nem fizetik ki már januárban s mért várnak vele júni­usig? /l hol a jehenet Hite&n­k, h­ogy elad­hassák... Szombathelyről jelentik. Alapjában vé­ve humoros, a mai siralmas állapotokra azonban rendkívül jellemző eset történt Vas megye egyik falujában, Ikerváron. Szabó Dávid gazdának pénzre volt szük­sége, ezért el akarta adni a tehenét. Mint hogy csak negyven pengőt ígértek érte, nem tudta, hogy mitévő legyen. Erre Ka­szás Ferenc sárvári festőmester azt ajánl­ja neki, hogy festesse ki a tehenét, hátha úgy megveszik. Először viccnek vették a dolgot, később azonban mégis csak elfogadták az ötletet és a festőmester a fehér „Zsemlye“ tehe­net feketére festette, majd a két oldalára rápingálta még, hogy „1 kiló hús 30 fil­lér, kapható délután a vágóhídon.H­um­­or a festéssel elkészültek, szépen ki­s pántlikáztak a tetemet és két muzsi­kus a­mlét rendeltek, akik három kiló húsért muzsikaszóval végigkísérték né­hányszor a falun a Zsemlyét, amelyet akár már érnés, tömeg kisért a vágó­­lódra rövides, és el is kelt a hús az utol­só falatig é­s* Szabó Dávid nem kevesebb, mint 156 pengőt kasszált be. Ebben az esetben tehát a jó ötlet nem kevesebb, mint 116 p­ngőt jelentett. Az orosz magyar kereskedelmi szerződtek állása. Budapestről jelentik: Mint már jelen­tették, a Budapestre küldött orosz keres­kedelmi megbízottak igen kedvező meg­állapításokkal távoztak és az üzleti lehe­tőségekről optimisztikusan nyilatkoztak. A pesti anyagot Berlinben a Handel­svertretung de Union de Soviet Socialis­­ten Republik feldolgozta és Korod­i Sándort, a Magyar Külkereskedelmi In­tézet vezérigazgatóját a tárgyalások foly­tatására Berlinbe hívták az elmúlt na­pokban. Korodi vezérigazgató elutazott Berlinbe és megkezdi a tárgyalásokat az oroszokkal. Ezen a tárgyaláson kerül el­döntésre az üzletik lebonyolítási feltéte­lek megállapítása. Beavatott forrásból nyert értesülésünk­­­szerint négy budapesti nagybank, ame­lyek az ország vezető iparvállalatait bír­ják, garanciaszindikátust létesítettek az orosz üzletek finanszírozására. Ugyanis, az oroszok a szállítandó árucikkekért bankgaranciát kérnek, viszont a vásároló anyagok kifizetéséért szintén hajlandók bankgaranciát nyújta­ni. Az üzletek kompenzációs jellege a magyar részről domborodik ki. Az oro­szok a többi országokkal való kereskedel­mi kapcsolataik miatt a kompenzációt elvben nem jelentik ki. Hajlandók vásá­rolni és eladn­i, \ .magyar részről'szálli­♦■'♦t cikkek fcfl.^gjsére szolgálna a ma : ;i­­­észről vás .mb­. cikkek értéke, és így a magyar bankok nem egy külföldi,­ hanem egy belföldi adóssal állanának szemben. Korodi vezérigazgató ennek a szindi­­kát­usnak egy korlátlan összegre kiállí­tott gare­nciatevőjét vitte magával az oroszokhoz. A tárgyalások előreláthatóan gyors be­­fejezést nyerő,-­ és akkor a már megál­­lapitott. cikk r­észletes tárgyalása, ille­tőleg i. o. -u - kerül sorra. A magyar o­u­t­ot Mun­­r'tth.sal várja az ese­­cu-uve "r e reméli, hogy a közeli hetek nv­r­­ . konkrét üzletet eredménye­zi! r ? zobtf. febL-ík, ftürdő, réz sti» $ ■■■ asuryobb választó ‘bar», j tA'-'bb&a OkaláHivhol», i indrb v­ y-utca 9. tsömércíi * VAL­ASt HÉT, YT REGGELI DJ3AU Az elmúlt év közigazgatása számokban. Az e­eménydus 1931. esztendő, sok munkát adott a város közigaz­gatási hatóságának is. Az elmúlt év közigazgatása számokban szinte szé­dítő arányoka­t mutat. A polgárizenteri hivatban 4500 elnöki ügydarabot intéztek el 1931- ben, nem számítva az ügyosztályok itt összefutó forgalmát. A pénzügyi ügyosztálynál 11,500 akta­ fordult meg és nyert elintézést, m­íg a fő­jegyzői hivatal 2419 polgármesteri, 470 ügyosztályi és 97 közigazgatási bizottsági aktát intézett el. A mér­nöki hivatal iktatószáma 2400 volt, a számvevőség 73,000 saját ügyköré­be tartozó és 12,3000 más ügyosz­tályról jövő ak­tát dolgozott fel A VIII. ügyosztály aktaforgalma is elérte az ötjegyű számot, ameny­­nyiben itt 20,000 az iktatószám. Még ezt is túlhaladja a gazdasági ügyosz­tály aktatömege, ahol 50,000 polgár­mesteri, 1000 ügyosztályi és körül­belül 450­­közigazgatási bizottsági ügydarab nyert elintézést. Az adóhivatalnál 12.000 ügyosztá­lyi és 1600 polgármesteri aktaszá­mot jegyeztünk fel, valamint meg­tudtuk azt, hogy 1931-ben 2 millió 800 ezer pengő adót fizettek be Hódmezővár­ami­elyen. A birtoknyi­lván­tartó hivatal 1322 adásvételi és 1177 ingatlanmegosz­­tási szerződést vezetett be könyvei­be. A föld t­eherrend­ezés­i akcióval­­ka­pcsolat­ain mintegy 800 birtok­­ivet állítottak ki. A csehek is bevallják, hogy revízió nélkül nem lehet cseh-magyar barátkozásról beszélni. A világ fülébe másfél évtizede húzzák már a szabadságszeretetet, a demokrácia és az igazság nótáját s akadt, mindig tájékozatlan ember, aki bedőlt nekik. Főleg Franciaor­szágban s egy ideig Angliá­ban. Leg­utóbb Benes külügyminiszter fújt bele a cseh réztrombitába Ezúttal a barátságivá a békesség dallamára gyújtott fogadkozva, hogy őszinte közeledést ak­ar Magyarországgal. Igen ám, de Prágában nemcsak prí­más van a bandában, hanem kontrás is. Ez a kontrás: maga a cseh mi­niszterelnök, a lá­nyomban Benes csalogató nótája után nagyot ütött az üstdobba, mondván: mi pedig nem alkuszunk azzal a Magyaror­szággal, amely előbb a politikai hely­zetet akarja tisztázni és csak azu­tán köt velünk gazdasági szerződést. Tetejébe a bukaresti cseh követ azt fuvolázta a románok felé, hogy szó sincs a magyarokkal való vámszövet­­ségről, vagy egyéb szoros gazdasági összműködésrő. Maga Benes úr is visszaszívta ezek után a karácsonyi pásztordalt. Megiratta lapjában, hogy miután Bethlen István olyan föltételekhez kötötte az egyezkedést, amelyek a magyar békerevíziót célozzák, az egész dolog nem időszerű. Csehor­szág — mondja fölényeskedve — nyugodtan várhat, míg Magyarorszá­gon megváltozik a hivatalos felfo­gás. íme, ide zsugorodott a nagy­hangon hirdetett közeledés. Nyilván valami gazdasági előnyt akartak ki­csikarni, de megijedtek a magyar igazság első halk hangjától is. Most már Benesék is érzik, sőt bevallják, hogy revízió nélkül nincs együttmű­ködés, nincs barátság. S egyszerre elnémulnak a hamishangú réztrom­biták ...­­ Vásárhelyen nyomoznak egy eltűnt 2927 dolláros csekk után. Tegnap délelőtt telefonértesítés­­ érkezett a vásárhelyi rendőrségre a­­ budapesti főkapitányságról, hogy­­ Jugoszláviában a postán eltűnt egy­­ Splitrő­l, december 21-én feladott ajánlott levél, amely egy 2927 dol­lárról és 10 centről szóló csekket tar­talmazott. A csekket az American Express I Company (Newyork) címére állítot­­­­ta ki a Zadruzna Goszpodarszka bank Tandor Jakab rendeletére. Ugy látszik valaki, aki tudott az értékes tartalmú levél feladásáról, elfogta a küldeményt a postán és megszerezte magának. A jugoszláv nyomozóhatóságok megállapították, hogy a tettes Magyarország felé szökött a csekkel s jelenleg Szeged környékén tartózkodik, de nem lehe­tetlen, hogy pont Vásárhelyre jött, eset­leg fog jönni, vagy már el is ment. Ezért értesítették az esetről­­ a vásárhelyi rendőrséget is, amely­­ megtette a szükséges intézkedése­ket. Az összes bankokat értesítet­ték, hogy ha valaki a szórvanforgó csekket be akarja váltani náluk, az illetőt tartsák fogva és szóljanak a rendőrségnek. Miskolc törvényhatósági bizottsága a titkos választó­jogról. Miskolcról jelentik: Miskolc város , tör­vényhatósági bizottsága szerdán délután rendkívül izgalmas lefolyású közgyűlé­sen tárgyalta dr Zsedényi Béla miskolci jogakad­émiai tanár indítványát a válasz­tások titkosságára vonatkozóan. Az in­dítvány, annak a kimondását kéri, hogy a közgyűlés írjon fel az országgyűlés két házához, amelyben mondja ki sürgősnek a nemzet összes erőinek összefogását, hívja fel az országgyűlés két házát, hogy az idejétmúlt választójogi rendszer helyett valósítsa meg a titkos választást, hogy a nemzet minden polgárának aka­rata, illetéktelen befolyás alól felszaba­dulva, nyilvánulhasson meg. Miskolc vá­ros közönsége sürgősnek tartja a titkos választójog megalkotását, a mai ajánlási rends­zer eltörlését és új választási tör­­ény megalkotását és annak alapján új parlament összeülését. Az indítványt Hal­may Béla helyet­tes polgármester azzal a javaslattal ter­jesztette a közgyűlés elé, hogy a közgyű­lés mondja ki az indítvány tárgyalásának időszerűtlenségét, mert az indítvány olyan nagyjelentőségű, hogy annak tár­gyalását kedvezőbb időkre kell halasztó­Izgalmas vita keletkezett, amelynek vé­gén a többség kimondotta, hogy az indít­ványt tárgyalni kívánja. Ezután vala­mennyi párt szónoka a titkos választójog bevezetése mellett foglalt állást, ellenben amikor az elnöklő Hodobay polgármes­ter szavazásra tette fel a kérdést a köz­gyűlés 52 szóval 21 ellenében úgy dön­tött, hogy Zsedényi Béla indítványát tár­gyalás alapjául elfogadja, azonban a mostani közgyűlésen nem folytatja az ügy tárgyalását, hanem utasítja a pol­­gármestert, hogy a pártok megbízottaival pártközi konferencia keretében tárgyalja­­■­ az indítványt és a legközelebbi, tehát a januári közgyűlés elé jöjjön megfelelő javaslattal. A szavazás is bővelkedett izgalmas r­észletekben. Az indítvány elhalasztása mellett szavazott ugyanis Balogh Zol­án, az 1918-as Károlyi-kormány volt miskolci kormánybiztosa is. R­e­i­s­i­n­­yer Ferenc országgyűlési képviselő ezt kiáltotta: — íme a Károlyi-kormány kormány­­biztosa a titkos választójog elodázása mellett szavaz­­ni. A születések és házasságkötések száma csökkenést, a halálesetek száma növekedést mutat Hódmezővásárhely 1931. évi anyakönyvi statisztikájában. Az anyakönyvi hivatal tegnap ké­szült el Hódmezővásárhely 1931. évi anyakönyvi statisztikájának össze­­állításával. .A statisztika szomorú k­épe mutatja a város népesedési vi­­szonyainak. Az év elején megejtett nép umlálás alkalmával aggodalom­nál láttuk, hogy Vásárhely népe acsa, így szaporodna, tót inkább íg­y . A most véget ért esztendő ezen ■ a nem hozott javulást. A szüle­­­tések száma­bk­al kevesebb volt az elmúlt évben, mint a halálozásoké,­­ nyilvánvaló tehát, hogy a népesség­­ most is ipadt. A halálozások, szüle­­­tések és a házasságkötések száma , az 1930 évivel összehasonlítva, im­e kell állapítanunk, hogy a kimutato­t szá­madatai nagyon leromlottak. 1ó­s k­e­zelj­enek ,a számok.­­ Halmozás összesen 1031 történt S 1931-ben. A halálesetek megoszlás­a 1932 január 1 . ti­l 1 jó. Péntse, Január 1. Budapest. 9.(9' Hire: 10.00: Egyházi zene és szentb­­éd. Lantbeszédet mond P. Banga Béli. 11.15: görögkatolikus is­tentisztelet. A­­zentbesédet tartja Mel­les Emil apa-débános 12.30: Időjárásje­,­lentés. Majd Az operalázi zenetár hang­versenye. ?10: Graffefpnhari­g verseny 3.30: Ifjúság előadás il­: Szalonzeneka­ri hangverseny. ütő: Időjárásjelel­és. 55.30: Felölt as Ksztolányi Dezső. ..OG­­Bura Sándor cighyzenekarának hang­versenye­­.00: J­apám­ pillanatképek.­ 7.30: Operett részetek. 9.00: Pontos idő­jelzés. 9.10: Zágora-hepedű szonáták. Majd Maryari hare és cigányzenekará­nak, hangversenye, Szm­bat, január 2. Budafest./lfv Az államrendőrség ze­nekarának out versenye. 12.p5: A rádió házikörzeténi hangversenye. 4.00: A Rádióhét tyermekjátszórája. 5.00: A Szo­­m­ália Meszi Társulat előadása. 5.30: Más­fél ót­ könnyi z­ene. 7.00: Mit üzen v. rá­dió. 300: Ősizett előadás. Az I. felvonás u tás időtársjelentés. Az előadás után l.ivk. idője-és. Majd Farkas ,Jenő és ci­­g'iyzenekrának hangversenye. Szén­avas k­osztorsavas takarány Mptísztek, Hut­közismert olajpogácsa keverék, i -­jV.épzö és hizlaló erőtakarmány fi­oly '(Áj «aceCfiUa szálas takarmányok * gfr'jpemn­ek őrölve is Vetö~ | i' M 'k és zab, cukor Cl takar­­■ man» ' .rrépa, valamint kitűnő savanyú I és f paszta Étkezési btMtQO/tya m min­ti árr' iegolcsóbb beszerzés: I f­ő, ord­.tízndl, I,áz­.r­utr. 14 Telefon 208. - ------- | nemek szerint a következő: férfi 538, nő 493. Hitvallások szerint: re­formátus 634, katolikus 328, evan­­gélikus 30, unitárius 4, görögkeleti 7, izraelita 19, felekezeten kívüli 9. Elagyulás következtében 84, tu­berkulózis következtében 130, tífusz­ban 13, diftériában 2, influenzában 5, szerencsétlenség következtében öngyilkosság következtében 32 egyed­inatt meg. Az 1930-ban elhaltak szám­a csak 981, tehát lényegesen kevesebb, min a mostani. A születések száma 965-t tesz , ezek köz­ül református 56, katoli­kus 354, evangélikus 17, unitárius 5 görögkeleti 4, baptista 1, izraelita 11, felekezeten kívüli 7. Az újszülöt­tek közül 485 fiú, 471 leány. 1930- ban 1057 volt a szül­etén­nk száma. Házasságkötés 377 térdült elöl 1931-ben. Érdekes megfigyelni, hogy a legszegényebb néposztág tagjai, a földműves napszámosok­ötöttek há­zasságot legnagyobb számban, a L­­­nak az iparos házasságik következ­nek. A megoszlás a v­esények fog­lalkozása szerint a­ követező: diplo­más szabadpályán levő 12, birtokos 94, hivatalnok 27, kerskedő 12, ipa­ros 101, földműves natzámos 112, egyéb 19. A reformált­ egyháznál 160, a katolikusnál 73, az izraelita hitközségnél 13 házasságkötés tör­tént, felekezeten kívül házasságkö­tés­­ volt. Evangélikus, unitárius, görög katolikus, baptit­a házasságot egész évben nem kötöték. 1930-ban a mostani 377-el szem­ben 514 volt a házasságkötések szá­ma. ki te­l An tó­tat ég, Ukhé iá; Ki fői tel pá­r ho fő! Ki AZ Ul EVR£ IÓ RÁDIÓT Kert

Next