Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1932. június (28. évfolyam, 127-153. szám)
1932-06-01 / 127. szám
VÁSÁRHELYI Hódmezővásárhely, 1932 június 1 Szerda Ara 10 fillér. XXVII. évfolyam, 127. szám. Előfizetési ár helyben s| negyedévre 7.— P félévre 14.— P Vidékre, negyedévre 10.— P telefonszám 79. FÜGGETLEN POLTIKAI NAPILAP Pelefon szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér. Telefonszám 79. A mezőgazdasági oktatás fejlesztését sürgették a Házban. Budapestről jelentik. A képviselőúr tegnapi ülését délelőtt 10 órakor vitotta meg Almásy László elök. Az ülés megnyitásakor a kormány részéről senki sem volt jelen. Esztergályos János: Hol a ormány ? Az elnök enunciálja, hogy folytatok a kultusztárca költségvetését. Éber Antal emelkedik szólásra. A kultuszminiszter tegnapi beszédéen összehasonlította a kultusztárci költségvetését külföldi államokultuszköltségvetésével. Csak egyetnegy dologgal lehet viszonylatba űzni a magyar kultuszköltségvetst és ez az ország telhierbíróképessége. Esztergályos János: Hol a miniszter? Sértő és bántó, hogy viki incs itt! Éber Antal: A nemzeti jövedelmek több mint 40 százalékát veszik fénybe a közterhek. Karafiáth Jenő közben belép 7 ülésterembe. Esztergályos János: Jó regesz, miniszter úr! Karafiáth kultuszminiszter: essék tudomásul venni, hogy itt vanok kilenc óra óta. Esztergályos János: Nayon gyanús, miniszter úr, dühösen élt ma fel. Éber Antal: Nemzeti jövedelmük 3 milliárd alatt van, az államiöltségvetés 800 millió, az autonómák költségvetése 400 millió és így 200 milliót, tehát tényleg 40 százakot vesznek igénybe a közterhek. A tkóbeli pénzügyi tudomány szerint nemzeti jövedelemnek legfeljebb 3 százalékát tehetik a közületi kiássák. Hivatkozik Széchenyire és az ő javaival élve azt mondja, hogy vért szenved csontvelejében az orság, mert túldimenzionálták a körleti költségvetéseket. A jelenlegi ultuszminiszter kétségkívül eredényt produkált a költségvetés csök öntésénél, de meg kell állapítania, így az elmúlt rezsim nem tudott különbséget tenni nélkülözhető és felétlenül szükséges alkotások között, Jót Károlyi Imre számításai szent a nemzeti jövedelemből nettó 50 íngő marad meg fejenkint megélve. ■sre. Ilyen körülmények között nem kéz a 120 milliós kultuszbüdsét elírni. Nem lehet kompromisszumokat ütni a kultúra és az ország népének megélhetése között. Nagy meglepetés, hogy művészeti tanintézetekre 600.000 pengő it felvéve a költségvetésben és 5 mezőgazdasági népiskolára szintén 600.000 pengő Hát a mezőgazdasági szakoktatás nem kultúra? Vagy helyes-e az, hogy a kereskedelmi és ipari szakoktatásra annyit költ az állam, mint amennyit egyedül az Operaházra? Klebelsberg az alföldi bizottság ülésein olyan problémákkal hozakodott elő, amelyket éveken át egészen elhanyagoltak. Miből akarunk megélni? Zenéből, sportból, gyűjtemény-egyetemből vagy a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kultúrából ? Legutóbb végigjárta Nyíregyháza tanintézeteit. Az evangélikus egyház a tanyai tanítókat nem tudja fizetni és azok négy hónap óta nem kapták meg járandóságukat. Kérdezi, mi fontosabb, az-e, hogy külföldi kollégiumokat tartsunk fenn és ráköltsünk még mindig 130.000 pengőt, vagy az-e, hogy a népiskolai tanítók ne éhezzenek? Évenként 13.000 ember végez nálunk főiskolát. Mit kezdjünk velük? Nagy erőfeszítéssel hatmillió pengőt behajtunk az adófizetőkön és azután becsapjuk az ifjúságot, mert nem tudunk nekik elhelyezkedést nyújtani. Dániában egy egyetem van, de a mezőgazdasági szakoktatás a legmagasabb fokú. Miért nem ebben követtük a nyugati államokat ? A mi kisgazdaországunkban egy baromfitenyésztő iskola van, amelynek állami dotációja 14.000 pengő, egy százaléka az Operaház segélyének. Buch inger Manó: Ez mind összefügg a titkos választójoggal. Meskó Zoltán: A demokrácia ésa kultúra nem ellenségek. Gróf Hunyady Ferenc: A demokrácia a helyes kultúra alapja. Éber Antal is elismeri, hogy a jelenlegi kultuszminiszter nagy munkét végzett, amikor 21 milliót megtakarított, de nincs megelégedve ezzel. A kultuszminiszter a magyar dal népszerűvé tétele érdekében is vett fel bizonyos összeget a költségvetésbe. Ez nagyon helyes, de sokkal többet használna azzal, ha transzferált bútorok és elárverezett borjuk árából nem tartani fenn luxus-kultúrintézményeket. A magyar dal népszerűsítésének az a legjobb módja, ha a megélhetést biztosítják a népnek! Magyarországnak hat egyeteme van, ezek között egy közgazdasági. És ez van a legszegényebben dotálva. Úgy látszik, közgazdasági tudományra nincs nincs szükség! A helyes pedig az lenne, ha éppen ezt fejlesztenék ki. Olyan nagy elmék példája mutatja, mint a volt kultuszminiszter, hogy közgazdasági tudás terén nem lehet az állami élet egyetlen fontos terén sem komoly eredményeket elérni. Szükségesnek tartja, hogy a közgazdasági tanítást a középiskolákba bevezessék. Radikális intézkedéseket kíván a kultuszköltségvetés leépítése terén és a költségvetést nem fogadja el. (Taps a baloldalon.) Andree 11 Károly a következő felszólaló, Éber Antallal polemizál. A művészi célok számára a kormány keveset irányzott elő a költségvetésiben. A költségvetésnek ezeket a tételeit körülbelül 60 százalékkal csökkentették. Szóhoz kell engedni a legmodernebb irányzatokat is. Ezeknek az irányoknak sok híve van. Megemlékezik a művészperekről és kijelenti, hogy nem szabad internacionalistáknak nevezni a modern művérészeket. Képzőművészetünk nyomorult helyzetben van, könnyelműsége volna meggondolatlan módon fordítani az adófilléreket a képzőművészet segítségére, de súlyos mulasztás, ha a segítség elmarad. Éber Antal: Exportképes búzát kell termelni. (Zaj.) Andaházy . Kasnya Béla: Nemcsak eszünk, hanem művelődünk is. Andreetty Károly a kultusztárca költségvetését elfogadja. Beck Lajos a következő felszólaló. A színházi válságról beszél. Szerinte ez nemcsak az anyagi nehézségekre, hanem a súlyos lelki válságra is visszavezethető. Az állami színházaknak két feladata van: a nemzeti kultúra szolgálása és a klasszikusok ápolása. A klasszikus darabok csak akkor vonzanak, ha rendezésük a bennük rejlő örök emberi problémával meg tudja fogni a mai kor emberét. Fitz Arthur a katolikus középiskolák részére önkormányzatot kért és a középiskolai rostavizsga rendes szert kifogásolta. A költségvetést elfogadta. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után Kéthy Anna volt az első felszólaló. Helyeselte azt a kultúrpolitikát, mely 5000 népiskolát állított fel, kifogásolta azonban, hogy még mindig csekély a kisdedóvádák száma. A tankönyvek francia szellemét bírálta. Majd a jobboldal és közép tiltakozása közben éles szavakkal támadta a levente intézményt. A költségvetést nem fogadta el. Zsindely Ferenc az állami színházak helyzetével foglalkozott és állást foglalt támogatásuk mellett. Vázsonyi János az elemi oktatás reformját s a tanszabadság elvét sürgette. A rostavizsgák eltörlését kérte. Farkasfalvi Farkas Géza a református egyházak és iskolák helyzetével foglalkozott. Az egyházak vállságos helyzete a csökkent adóbevételek miatt rosszabbodott, az iskola fenntartási költségei pedig emelkedtek. Hangoztatta, hogy a lelkészek és tanítók javadalmazása egyharmadával csökkent. Kifogásolta a református lelkészek és tanárok javadalmazásának csökkentését és arra kérte a minisztert, hogy az ősi miskolci gimnáziumról ne feledkezzék meg. A költségvetést elfogadta, mert úgy látja, hogy a miniszter elődje kiváló alkotásait át akarja menteni a jobb időkre. Farkas István a felekezetek támogatása ellen foglalt állást. Az egyházak szükségleteit a papi vagyonból kellene elltani. Navrati Dezső szerint a klinikákat helytelen volna egybeolvasztani. Ulain Ferenc határozati javaslatot terjeszt elő, hogy az alapok és alapítványok körüli gazdálkodásról a kormány nyújtson be zárszámadást. Karafiáth Jenő kultuszminiszter a vita berekesztése után válaszol a tárcája körébe eső kérdésekre és felszólalásokra. Hosszasabban foglalkozik a rostavizsgákról kiadott rendelettel. Bejelenti, hogy rövidesen a Ház elé fogja terjeszteni a számvevőségnek az alapok és alapítványok kezelésről szóló jelentését. Krüger Aladár a mentelmi bizottság javaslatát olvassa fel Peyer Károly és Ulain Ferenc ügyében. A javaslat értelmében mindketten megrovásban részesülnek egyik erősebb kifejezésükért. Peyer Károly másik mentelmi ügyében 15 ülésnapra való kitiltást javasolt a mentelmi bizottság. Propper Sándor kisebbségi véleményt terjeszt elő s ennek megfelelőleg mindössze egy ülésnapról tiltották ki Peyer Károlyt. A vitát 7 órakor félbeszakították. A legközelebbi ülés ma lesz. 4000 pengős pályázat. Budapestről jelentik. A Magyar Tudományos Akadémia hétfői ülésén elhatározta, hogy a Chorin Ferenc alapítvány ez évi, kamatainak használásával és az, akadémia egyéb bevételeinek kiegészítésével 4000 pengős jutalom díjat tűz lk a „A Duna medence gazdasági problémája“ című munkára. A pályázat titkos, és határiideje 1933 január 31. Súlyos büntetés valutaeltitkolásért. Budapestről jelentik. A büntetőtörvényszék tegnap Lőwinger Dávid és Rezső sárvári mészárosok ügyét tárgyalta, kik 180.000 pengő külföldi valutát nem szolgáltattak ide a Nemzeti Bankhoz és ezáltal a magyar mezőgazdaság érdekeit súlyosan megsértették. A törvényszék Lőwinger Rezsőt 2 évi és 3 hónapi börtönre, Lőwinger Dávidot pedig 6 hónapi börtönre ítélte, azonkívül Lőwinger Rezsőt 500, Lőwhinger Dávidot pedig 1000 pengő pénzbírsággal sulytatta. Hnnus 4-én Hovanyecz Ferenc jubileumi műkedvelő előadása aDaraszsfésszete a Nyári Színkörben, _____________________ a Stefánia Szövetség rendezésében. A mai gazdasági viszonyokkal számolunk s igy népruhházati olcsó cikkeinkben um.: festő, pamutáelame, müselyem, vászon, zefir, mosószövet, férfikelme stb. stb. Konstantin Testvérek: igen előnyös ajánlatot nyújtunk. Cégünk hírneve szavatol azért, hogy ezen áruidban is megbízható minőséget szolgálunk. Nb. vevőink rendelkezésére örömmel állunk