Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1933. november (29. évfolyam, 259-283. szám)

1933-11-02 / 259. szám

Hódmezővásárhely, 1933. november 2. Csütörtök. Ara 10 fillér. XXIX. évfolyam. 259. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár: Helyben: Negyedévre 6.—? Félévre 12—F Vidékre: Negyedévre 10.—4. Telefonszám: 78. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefonszám: 79. Baltazár püspök szózata a pénz démonával szemben az erkölcs uralmáért és a magyar anyaföldért A tiszántúli református egyházkerület püspökét, dr Baltazár Dezsőt vasárnap Kunhegyesen részesítették nagy ünneplésben, abból az alkalomból, hogy a község díszpolgárává választották és a díszpolgári oklevelet ott átvette, református hívei nagy táborának és a község más felekezetű lakosainak körében. A díszpolgárrá választást a Püspök messze sugárzó és messze zengő igazságokat nagyon nagy bőséggel ontó beszédben köszönte meg, melyet személyes szivessége folytán holnap egész terjedelmében közölni fogunk. Második beszédét, mely hasonlatosan szép és mélységes tartalmú, a kunhegyesi gazdagyűlésen mondotta Baltazár püspök, hová küldöttség hivta meg. Ez a beszéd irányítója kellene hogy legyen a magyar kormányzati politika úgynevezett gazdavédelmi akciójának s a plutokrácia ellen folytatandó nemzeterősítő küzdelemnek. Itt alább közöljük szóról-szóra gyorsírási feljegyzés nyomán, amint a Püspök mondotta: ÍLISZflÉB „Kedves Gazdatársaim ! A politizálás sohasem volt kenyerem. Nincsen a véremben a vágyakozása. Olyan foglalkozásnak tartóim, ani teke,igényessége miatt nem egyezik a természeteimmel. Jókedvből tehát nem szoktam politizálni. Egy kicsit pedig én is értek hozzá. Csak kényszerüségből, jobban mondva kötelességből foglalkozom vele. Akkor megyek át rövid ideig a politika területére, amikor látom, hogy Hazám, nemzetem, népem nagy bajban küszködik s mikor hozzá még azt is látom, hogy nem találják meg a helyes utat azok, akiknek csakis ez lenne a dolguk s akik hivatalosan is vállalkoztak reá. Ilyenkor aztán erősen szoktam szólalni, mint ahogy az igazsághoz és a magyar természetemhez illik is. Így tettem 1929-ben, amikor az általam közreadott ismeretes 12 ponttal igyekeztem a gazdasági veszedelem felé fordult rudat megigazítani. Nem kellett a tanácsom. Még meg is köveztek érte. A szekér aztán bele is fordult a gazdasági nyomorúság árkába, ahonnan próbálnák jóakaratú emberek kihúzni, de nincs elég erejük hozzá. Nincsen erejük, mert nemcsak a maga súlyával, terhével van az árokba fordulva a szekér, hanem egy nagy erő is belefogódzik, hogy ne lehessen kimozdítani. Nem akarok talányokban beszélni. Megnevezem azt a visszatartó erőt. Pénz a neve. Az aranyborjú, amelyik körül évezredek óta járja haláltáncát az emberiség. A pénz ,a szükséges rosszak közé tartozik. Sem a magángazdaság, sem a nemzetgazdaság, sem a világgazdaság nem lehet el nélküle, mihelyt a gazdasági élet egy kicsit kiemelkedik a kezdetlegesség alacsonyságából s a haladás iránya felé De csak mint eszközre van szükség reá. Az a hivatása, hogy szolgálja ki forgalmi eszközként a gazdasági élet többi ágát. Arra való, hogy a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és szellemi élet többi erőivel és eszközeivel együtt a népjólétet mozdítsa elő. Amint a pénz elhagyja hivatásának ezt a körét, amit a józan ész és az erkölcs állapított meg számára, amint öncéllá válik, amint hatalommá lesz, amint imádott bálvánnyá, amint rabszolgatartó zsarnokká fajul, amint a pénz urai úgy viselik magukat, mintha az ő világuk egy felsőbb világ volna, aminek fenntartásáért nem kell sajnálni az egész nép nyomorúságát, koldusságát, ezreknek halálba kergetését, akkor már a halál követévé válik a pénz, amitől félni kell s amit meg kell a legkeményebb állami intézkedésekkel fékezni. A 4 százalékos kamatmérséklés igen kedvesnek látszó intézkedés, de ma, amikor az iparcikkek drágasága, a terményárak alacsonysága, a magas közszolgáltatások miatt a mezőgazdaság nem nyereséges, ma az a 4 százalékos kamatmérséklés az előbbi 20—30 százalékhoz hasonlítva azt teszi, hogy most már csak négy méterre vagyunk a víz alatt, vagyis hogy hogy éppen úgy megfulladhatunk, mint azelőtt. A mai viszonyok mellett a 4 százalékot se tudja fizetni a gazda. Jaj annak az államnak, amelyik hatalommá neveli magában, maga felett a pénzt. Ez a jajszó van most is a mi keserűségtől teli szánkon. Az államnak szüksége van adófizető polgárainak a pénzére. A polgári állam fenntartása enélkül nem képzelhető. Márpedig polgári államra szükség van, mert nélküle minden jogrend, minden biztonság, minden erkölcsi tartalék összeomolnék s maga alá temetne minden tisztes múltat, szép hagyományt, jólétet, emberi méltóságot, egyéni érvényesülést, népszabadságot. A polgári államnak éppen ennél a magas hivatásánál fogva áthághatatlan kötelessége odatörekedni, hogy legyen polgárainak miből fizetni a pénzadót. Ha a föld termésének hányadából kellene levonni természetben a fizetményeiket, nem lenne semmi baj. Fejlett állami rendszer mellett azonban nem vihető keresztül ez a mód. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor a köz- és magánfizetési kötelezettségek mértékét a termelvények árához kell alkalmazni, vagy megfordítva, a termelvények árát a kötelezettségek mértékéhez. Nem pedig drága pénzt követelni az olcsó búza termelőjétől. Sokkal kisebb nemzeti érdek, hogy a kevés pénzből keveseknek sok legyen, mint az, hogy elegendő pénz birtokában mindenki eleget tudjon tenni fizetési kötelezettségének. Senki sem kíván oktalan pénzszap sporitást, de mindenkinek tiltakoznia kell a pénzeszköz mennyiségének mesterséges megszorítása, az u.n. defláció és ikertestvére, a devalorizáció ellen. Tudjuk, hogy a pénz mennyiségének megszorítása a Nemzeti Bankon keresztül leginkább idegeneknek az érdeke. És azt is tudjuk, hogy magyar pénzintézeteink is szenvednek emiatt a népsorvasztó, népet gyötrő, gazdasági halált okozó pénzgazdálkodás miatt. Ha a kormány erősebb lesz, mint a pénz, akkor megtudja az adónál is, a kamatnál is, a mezőgazdasági és ipari cikkek árának viszonylatánál is a népjólét helyes útját találni, nem az ijesztgetésre használt inflációval, amit senki sem akar, hanem elegendő pénzeszköz forgalombahozásával, amit a nép javának minden ismerője és barátja akar. Erősebb pedig akkor lesz a kormány, ha népére, a legtermészetesebbi a legtisztább, jegnemzetibb alapra támaszkodik. Ha biztos a maga politikájának igazságában és hasznosságában, akkor titkos szavazásos, szabad, tiszta választással olyan alapot és erőt teremthet, amely bent az országban nyugalmat és jólétet, a külpolitikában pedig tekintélyt szerez. Enélkül az alap és erő nélkül, sem bent, sem kint nincsen és nem is lesz semmi súlya sem. A szegénység gyengeségén és szolgaiasságán erőszakkal, a sajtó és gyülekezési szabadság megbénításával, anyagi kedvezményekkel lehet uralkodni egy ideig. De az ilyen uralmon nincsen Isten áldása és nincsen benne semmi haszna a népnek ! ... -----»X«----- Gaál Caszton-emlékimnep Balatonbogláron Vasárnap volt egy esztendeje annak, hogy Gaál Gasztont, a Független Kisgazdapárt lovaglelkű vezérét Balatonbogláron eltemették. A kisgazdatársadalom és a Kisgazdapárt az évforduló alkalmábólkegyeletes ünnepséget rendezett Balatonbogláron, ahol többezer ember jelent meg a községből, Somogy vármegyéből, Budapestről és a távoli vidékekről is, hogy hódoljon a nagy politikus emlékének. Gaál Gasztonék családi kápolnájában volt a kegyeletes emlékünnepség, ahol a kripta el van helyezve. Vargha Béla plébános szentelte be a koporsót, majd Balatonboglár község nevében Heródek István mondott beszédet, miközben koszorút helyezett a koporsóra. Somogy vármegye koszorúját Weisenbach Iván báró vármegyei főjegyző, a balatonboglári kisgazdapártét Csurai Mihály, a vármegyei kisgazdapártét Petracsek Béla helyezte el a koporsón. Korbuly Lóránt pedig alkalmi költeményét szavalta el. A Független Kisgazdapárt parlamenti csoportja nevében Erdélyi Aladár képviselő mondott nagyhatású beszédet, aki kifejtette, hogy Gaál Gaszton a magyar közélet egyik legnagyobb alakja volt, akinél nagyobb őszinteséggel és szeretettel senki sem közeledett a magyar falu népéhez. Politikai pályájának végén Gaal Gaszton pártharcos volt, de mégsem pártügy, hanem nemzeti ügy érdekében harcolt és puritánságáról, nagy emberi tulajdonságairól, a magyar föld és népe iránt érzett szeretetéről az egész országnak példát kell vennie Az országnak szüksége van Gaal Gaszton kultuszára, mert az ő emléke az egész nemzetnek közkincse. Az emlékünnepet a levente ének és zenekar gyászdalai zárták be, majd a megjelentek ünnepi ebéden vettek részt. Szerdán délután 3 órakor gyászünnepély volt a katolikus temetőben levő hősi síroknál. A kegyeletes aktusra kivonult a helyőrség díszszázadai és a leventezenekar hangjai mellett több leventeszakasz. A zenekar Szabó János karnagy vezénylete mellett a Hiszekegyet játszotta, majd Deély Zoltán szavalta el mély hatást keltő saját versét. Ezután Cseh András esperesplébános tartott emlékbeszédet, megrázó szavakkal szólva az igazi hazaszeretetről. — Isten imádása után jön a hazaszeretet áldozata — mondotta —. Akikre most emlékezünk azoknak az ajkán nem hazafias frázis rongyai lógtak. Nézzétek meg a sírokban nyugvó hősök kiömlött vérét, bénult szívét, kezét. Ez az igazi hazafiság. Ők voltak az igazi hazafiak, ők a hősök, akiknek csak az a föld jutott jutalmul áldozatukért, amely betakarja őket. Még mindig fáj, még mindig nagyon fáj és e sírok közelében újraéled a fájdalom, hogy nem tudunk nekik többet adni, csak egy sírkeresztet. Szegények, kifosztottak vagyunk, ha gazdagabbak volnánk, tudnánk mást is adni Nektek, akik áldozatai lettetek annak az acél melleteket és arany sziveteket követelő borzasztó gyűlöletnek, melynek nem volna szabad ember szivében megfogannia és áldozatai lettetek a túlzott sovinizmusnak... Soha nem kellett Néktek, ami idegené, önvédelmi harcba szálltatok Ti, védtétek azt a kis fészket, melyet négy fehér fal határol és azt a nagy fészket, melyet a Kárpátok, az erdélyi hegyek és a négy folyó határolt. Itt állunk, Rátok emlékezve és most átvesszük a Ti üzeneteteket is. Úgy érezzük, azt üzen t nitek, hogy mi, akik itt maradtunk szeressük egymást és oltogassuk a gyűlöletet itt bent is és a határokon túl is. E sírok feküdjenek a lelkünkön mindaddig, amig egy csepp lesz bennünk az önzésből és a gyűlöletből. Szeresse a magyar a magyart s szabaduljunk meg végre a kizsákmányolás ármányától. A hősi halottak jogán jogunk van élni újabb ezer esztendőn át s joga van e hazában élni minden magyarnak, nemcsak a szipolyozóknak és a vámpíroknak. Tisztességes, becsületes magyar élethez jogunk van, hirdetjük az élők felé, amikor megtört szívvel emlékezünk a világháború áldozataira. Cseh András esperesplébános költői szavakkal aposztrofálta beszéde végén a hősöket, majd Han Elek őrnagy a helyőrség, Cseh András a katolikus egyház, Fejes Péter a Gróf Bercsényi Miklós Bajtársi Vegyestörzs koszorúját helyezte a hősi sírokra. Fejes Péter szavalata után a leventék virágot és égő gyertyát helyeztek minden egyes hősi sírra. Az ünnepség a Himnusz hangjai mellett s a leventék tisztelgő elvonulásával zárult. A Mindszentek napján délelőtt 11 órakor az ötös honvédek, délután 2 órakor a frontharcosok vonultak ki s megkoszoruzták a hősök emléktábláját a laktanyában. -----□--------»X«----- Kegyeletes fnnepség a hősi síroknál AMERIKA VISSZAKÜLDI MEGBÍZOTTJÁT A LESZERELÉSI KONFERENCIÁRA ? Washingtonból jelentik: Az amerikai kormány hajlandó megbízottját, Normara Davist visszaküldeni a leszerelési konferenciára abban az esetben, ha meggyőződik arról, hogy Amerika részvételét a helyzet szükségessé tet- te. A leszerelési konferenciáról való visszavonulás — mondják Washingtonbara — nem jelenti azt, hogy Amerika nem törődik az európai kérdésekkel. ---------A GANDHI-ELLENES PÁRT ELŐRETÖRÉSE INDIÁBAN ! Bombayból jelentik: Megalakult a demokratikus önkormányzati párt, melyben a balpárt van túlsúlyban. A párt megalakulását a Gandhi ellenes törekvések megerősítéseknek lehet tekinteni. -------□------ FRANCIA TÁMADÁS ROOSEVELT ELLEN Párisból jelentik: Két párisi lap éles támadást intéz Roosevelt amerikai köztársasági elnök ellen. Azt írják hogy tiszta demagógia, amit pénzügyi és gazdasági téren cselekszik s kapkodó cselekedetei többet ártanak a kapitalista világrendnek, mint a jelenlegi termelési rend nyílt ellenségei. NAGYON KÉREM, FÁRADJON EL A KINIZSI UCCÁBA ÉS NÉZZE MEG A KIRAKATAIMAT MELYEK SZEBBEN BESZÉLNEK SZÁZ HIRDETÉSNÉL. NEM FOGJA MEGBÁNNI SZOLGÁLATKÉSZEN VARJA a NOVAK ÁRUHÁZt !