Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1934. március (30. évfolyam, 51-77. szám)

1934-03-01 / 51. szám

•Íróság, mint­­KIVONAT vámpénztára éter és neje nyitott vég­­yvi hatóság Ingő tökekö­­végett a éróság terü­­beii. 9091. t. 6568 betéti ,2 fillér kiki­■cius hó 7-én hatóság hi- 2. ajtó fog­d­an a kikiál­­hidi István n 16350 pen­­oganatositan­­a borkiviteli •résen 22600­­ foganatosi­néi, Hutter indó árveré- Béla és t. :a 27000 pen­­adható el. kötelesek bá­­százalékát i. te. 42. pa­­árfolyammal •apirosban a bánatpénznek sóról kiállt­­•üldöttnek át­­;ket aláírni pragrafusok; kiáltási árnál öbbet igémi iban a kikiál­­megállapitott r ugyanannyi 908.XLI. 25.­­ november ács sk. jbiró. kiadó. sos idő­ re női arc­teszi és az r huzódós fájdalmas, behozni, fásí tégely imlasztó ,csel arcát után már tt. áriában pengő­­knél.­­ Villlift bükkfa »KOS­­­­-utca 30. szin lenvá­­himzéssel, 12­­. Érdeklődni­­, ugyanott sürgősen eladó, 855 beültetett tói II. Kállay-utca 910 iiók mintával nál, Lázár­ utca 906 l, orvosnak helyiség­em alatt. •ún. kiadó Érte­ 865 tegből idő Horthy Mik­­•tekezni lehet a 864 ! József főherceg­ szavai Irta: FRIEDRICH ISTVÁN Nagy visszhangot keltettek ország­szerte József főherceg szavai, amelyek­kel a technikusi ifjúságot figyelmeztette, hogy ne hallgasson az izgatókra, hanem rátermettségére, tudására és jellemének szilárdságára támaszkodva vegye fel a harcot a mindennapi kenyérért. Nagyon jó időben mondotta ezeket József főh­rceg. Mert igenis az ifjúság körül egyre több lelketlen izgató és lázító hemzseg, a legképtelenebb teó­riákkal és a lega­nyagosabb tanokkal. Ezek a sötétben bujkáló méregkeverők azt beszélik bele a nyomorgó egye­temi hallgatóba, hogy csak akkor fog tudni boldogulni az élet harcában, ha előzőleg ré­st vesz mindannak a felfor­gatásában ledöntésében és lepocskon­­diázásában, ami ma még társadalmat, gazdasági életet, vallásosságot és morált jelent. Szomorú, de úgy van hogy ifjúsá­gunk nagy része teljesen elvesztette lelki egyensúlyát. Ezt bizony én is ta­pasztalom nap-nap után, amikor vá­lasztóim és párthiveim fiaival diskurál­­gatok. Néha meg se tudom ért­ni, hogy ezek a fiatalemberek­­tulajdonképpen miről is ábrándoznak, milyen jövőről álmodoznak, amikor azt magyarázzák nekem, hogy a demokráciának befel­legzett, az alkotmányos élet mai for­mái szánalmas anakronizmusok, hogy a dolgozó társadalmak önrendelke­zése helyett rövid időn belül a „szüle­tett“ vezérek uralma jön, hogy a mai inviduálkapitalisztikus­­gazda­sági rendet egyszerűen fel kell cse­rélni a tervgazdálkodással, amely minden magyar testvérnek nyugodt exisztenciát (?) fog biztosítani. Szerintünk minden, de minden, ami ma ezen a glóbuszon van, az rossz és ha­lálra van ítélve. Egészen nyíltan hang­súlyozzák, hogy a mai idősebb gene­rációval kár vitatkozni, mert az úgy sem tudja megérteni az új kor szavát. De meg kell azt is mondani őszintén, hogy ezért a szomorú „ állapotért nem­csak az ifjak tehetnek. Sőt! Hogy idáig jutottunk, azért elsősorban az idősebb, filiszter-generáció viseli a fele­ősséget Amely mostanáig mindig csak sóhaj­tozni tudott, ha a fiatalok sorsáról volt szó, de képtelen volt fiaink százezreit a nemzeti munkába bekapcsolni. Az egyik oldaliról azt hallja fia­tal­­ságunk, hogy pokolba a politikai pán­tokkal és minden épkézlábú férfiú lépjen be a „nemzeti egységbe“. Hogy a budapesti városházából­ épen most füstölik ki a politikai élet ma­radványait. A másik oldalon meg azt látja, hogy a velünk barátságos viszonyban élő országokban: tényleg mindenütt „született“ vezérek és a „hatalmi csoportok“ dirigálnak. Cso­da-e ilyen­ körülményeik között, ha az egyetemi hallgató jövőjének bizony­ta­lanságán elkeseredve, isszimntrén­ utazni akar a­zzal az árr­al, amely ál­­tó­l­ag a paradics­omszert­bie viszi el a népeket? Illés József és Eckhardt Tibor kép­viselőtársam akciója szép és dicséret­re méltó eredményeket ért el az ál­lástalan diplomások elhelyezése te­rén. Ez az akció segített, amennyire a jelenlegi viszonyok és adottságok között, segíteni lehetett. De jellege mégis inkább filantrópikus volt, mint gazdaságpolitikai. Pedig az állástalan diplomásokat nem a hivatalokba kell belegyömöszölni, hanem a lüktető gazdasági életnek kell őket felszívnia. Ha ez be fog következni, akkor az ifjúság nem fog hallgatni sem álpró­fétáikra, sem­ izgatókra és nem fog törekedni olyan áramlatokba bekap­csolódni, amelyeknek végcélja telje­sen kaotikus és homályos. Folyton azt tanácsolják az ifjúság­nak, hogy ne politizáljon. Nem is igen politizál. De sorsa és jövője mégis csak érdekli, azzal­ folyton-foly­vást foglalkozni is akar és ezért ál­landóan keresi azokat a frontokat és mozgalmakat, amelyeknek keretében a jövőjéért harcolhatna. Mert az ifjúság sohasem fog belenyugodni a lassú pusztulásba, a tétlen ácsorgás­­ba. Az ifjúság élni és mozogni akar és mindenkor szembe fog fordulni mindazzal, ami ebben akadályozza. Az izgatókat tehát csak úgy le­het ártalmatlanná tenni­, ha az ifjúságnak a boldogulás útjait megnyitjuk. Ha ez a ma birtokban és hatalomban le­vő generációnak nem sikerül, akkor el kell készülve lenni a legrosszabbra. Mert nem szabad­ elfelejteni, hogy itt nem csak arról a néhány ezer ál­lástalan diplomásról van szó, hanem azokról a százezreiket kitevő munka- és egzisztencia nélküli ifjú magyarok­ról is, akik szintén részt akarnak venni a nemzeti munkában. És amikor József főherceg az ifjú­ság lelkére köti, hogy rátermettsé­­gek­ tudását és­ jellemszilárdság­át te­kintse az élet küzdelmében a legbiz­tosabb bázisoknak, akkor ennek is csak tapsolhat az egész ország. Ne is zsugorodjon hozzá a mai fi­atalság a jelen nyomorúságaihoz és léleknélküli vergődéseihez. Ahoz az instanciázó, előszobáikban várakozó, kilincselő, protekciót és összekötette­­tést hajkurászó, kéregető atmoszférá­t hoz, amely az önérzetes férfiú részé­­­­re szinte elviselhetetlen.­­ Én úgy értem ezt, hogy az ifjú ne­m kunyerálja be magát az életbe, hanem­­ küzdje bele magát a nemzeti munká­ba. És pedig ott, ahol éppen lehet. Hajmeresztő, hogy érettségi­zett fiatal embereik évekig „állást“ keresnek, hivatalt kunyerálnak, ahelyett, hogy azt fognák meg két kezükkel, ami épen kínálkozik. Elvégre a nyolc gim­­názium, vagy reáliskola sikeres el­végzése mégsem jelenthet­ belépője­­gyet a „­biztos, és nyugdíjas“ állás­ba. Ezek a középiskolai tanulmányok csak arra jók, hogy az életküzdelmek során a küzdő férfiúnak állandóan útbaigazítást adjanak. Csak gyenge és szerény fundamentumok, amelyek­re az egész életen át tovább kell építeni. Mert hiszen a tanulást nem lehet az érettségivel abbahagyni. Igeni, az élet ma abból áll, hogy az ember küzdve tanul és tanulva küzd. És még valami. Az ember folyton a saját kárán tanul, így jár az az érettségizett fiatalember is, aki évről évre az „állást“ várja. Tehát küzdve élni, küzdve tanulni és tanulva küzdeni. Saját rátermettsé­gében bízva, saját tudására építve és a jellemet tüzön-vizen keresztül meg­őrizve. Ez a férfiú marsrutája. Az igaz és egész magyar hazafi útlevele. Ebben az irányban akarja haladni látni József főherceg a magyar ifjúsá­got. Mert csak ez az út visz a nem­zet­­boldogulásához. És ezen az uton pusztulnak ki az izgatók is. Olyan irány ez, amelyet minden józan magyar ember csak helyesel­het. Amelyre minden apának rá kell terelnie a fiát. Ebben József főher­ceggel egyetért az egész nemzet. Hódmezővásárhely, 1934. március 1. Csütörtök. An­A­NO FILLER XXX/ évfolyam. Clm.:: Előfizetési ár helyben: Negyedévre 6.— P Félévre 12.— P vidékre: Negyedévre 10.— P Telefonnám: 79. VÁSÁRHELYI Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér Telefonszám: 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Az egész országot behálózó Budapestről jelentik: A karácsonyt­­ megelőző és azt közvetlenül követő hetek­ben hatóságaink egy — a csonka ország egész területére kiterjedő — kémhálózat­nak jöttek a nyomára. A kitartó megfigyelés és az azonnal bevezetett nyomozás csakhamar eredmény­re vezetett és sikerült a kémszervezet ösz­­szes tagjait ártalmatlanná tenni. kémszervezetet lepleztek le A letartóztatottak, — akik között a társadalom minden rétege képviselve van, — az egyik szomszédos állam kémszolgá­­latának voltak tevékeny tagjai. Feladatuk az volt, hogy a trianoni fegyveres erőnk belső életét és kiképzésének módszereit ki­kémleljék és a beszerzett adatokat megbí­zóiknak átadják. ----------------­ Interpellációs nap Budapestről jelentik. A képviselőház tegnapi ülésén folytatta a fővárosi tör­vényjavaslat tárgyalását. B­e­r­k­y Gyula a javaslat mellett beszélt és egyebek között azt hangoztatta, hogy a reform a főváros háztartását Budapest polgárságának teherviselő képességéhez fogja alakítani. A javaslatot a maga ré­széről elfogadta. Az elnök ezután javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését ma, csütörtökön dél­után 5 órai kezdettel tartsa s tárgya a fővárosi törvényjavaslat további vitája le­gyen. A napirendi javaslathoz szólva Petro­­v­á­c­z Gyula kifogásolta a kémkedési ügy­ről szerdán megjelent félhivatalos közle­ményt. Sándor István a paprikatermelési rendeletet bírálta. Klein Antal szavai után az interpellációkra tértek át. I­n­k­e­y Pál interpellációjában azt kér­te, hogy az adóalapot a valóságnak meg­felelően állapítsák meg. I­m­r­é­d­y Béla pénzügyminiszter kö­szönetet mond I­n­k­e­y Pálnak interpellá­ciójáért, mert úgy látja, hogy az adómo­rált akarja kimélyíteni. ígéri gondoskodni fog, hogy zaklatások ne legyenek az adat­gyűjtés megszerzése körül. Külön büntető paragrafusra nincs szükség, mert a tör­vények idevonatkozóan úgyis szigorú in­­tézekedéseket tartalmaznak. Fábián Béla az oroszokkal való kap­csolatok fölvétele miatt interpellált. Gál Jenő az interpellálás jogának a hatalom részéről való elsorvasztását tette szóvá. Kifogásolja, hogy az interpelláció­kat a miniszterek rendszerint nem hall­gatják meg. Keresztes Fischer Ferenc bel­ügyminiszter válaszában elismerte, hogy az interpelláció joga tényleg elsorvadt. Ezt azonban annak tudja be, hogy sok az interpelláció, régebben csupán 2—5 inter­pelláció volt bejegyezve egy interpellációs napra, most 25—60 interpelláció is akad s igy nincs mód rá, hogy részletesen foglal­kozzanak egy-egy interpellációval — mon­dotta a miniszter. Gál Jenő után Andaházi Kasnya Béla interpellált s a mezőgazdasági gép­gyárak ügyét tette szóvá, rámutatva arra, hogy a termelő ki van szolgáltatva e gyá­raknak. Imrédy Béla pénzügyminiszter meg­ígérte, hogy újból megvizsgáltatja az ügyet. Némethy Vilmos a Független Kis­gazda c. hetilap postai szállítása körül a lap kiadóhivatala és előfizetői kárára előfordult szabálytalanságokat tette szóvá. F­a­b­i­n­y­i Tihamér kereskedelmi mi­niszter válasza után Hegymegi Kiss Pál a gépjárművek megadóztatása tárgyában interpellált. F­a­b­i­n­y­i Tihamér kereskedelmi mi­niszter hangoztatta, hogy rajta van az autóforgalom fokozásán. Minisztériumában külön osztály foglalkozik e kérdéssel. Újabb intézkedéseket addig nem tehet, amíg a pénzügyminiszterrel nem tanácsko­zik erről. Mojzes János a vezsenyi parcellázá­sok körüli visszaéléseket és ezzel kapcso­latban egy ottani hitelintézet és az Alt­ruista Bank szerepét bírálta. K­á­lr­a­y Miklós földmivelésügyi mi­niszter válaszolt. Hozzá nem érkezett pa­nasz, a károsultak nyomban a bírósághoz fordultak, így meg kell várnia, míg a bí­róság az üggyel végez. a képviselő fiúsban Senn Ottó, a MÁV új elnöke nyilatkozott nagy célkitűzéseiről A tegnapi hivatalos­­lap közölte S­a­m­a­r­­­a­y Lajos MÁV elnök nyugdíjazását és kitüntetéséről szóló legmagasabb elhatározást, egyben pedig hírt adott dr Len­n Ottónak a MÁV elnökévé történt kinevezésé­ről. Dr. Lenn Ottó éveiken át, mint a MÁV elnökhelyettese működött és mint vasúti szakértő, munkásságával hozzájárult nagymértékben a magyar vasutak európai megbecsüléséhez. Tegnap délelőtt hivatali helyiségé­ben újságíróik keresték fel az új elnö­köt, aki a következőket mondatta: — A legfelsőbb bizalomnak irá­nyomban­ történt megnyilatkozása örömmel tölt el, mert ez eddigi m­un­­­kásságom elismerését i­s jelenti. Új pozí­ciómban először is arra gondo­lok, hogy eddigi elnökömtől, S­a­m­a­r­­­a­y Lajostól meg kell vál­nom. Éveiken át együtt dolgoztunk és tudom, hogy milyen nagy ügy­buzgalommal, szeretettel és odaadás­sal igyekezett ellátni a MÁV ügyeit. Én most arra törekszem­, hogy az a szívélyes viszony, amely a MÁV tisztviiselőkarát és személyzetét elő­dömhöz fűzte, működésem során még bensőségesebbé váljék. — Hivatalomat a közeli napokban fogom átvenni. Annak a fontos fel­adatkörnek a betöltésénél, amelyet rám bíztak, tevékenységem eddig is arra irányult, hogy a közönség érde­keit az állam érdekeivel összeegyez­tessem. Egész pályafutásom a vasút szolgálatában folyt le. — Úgy mint eddig a jövőben is önzetlenül, ítélt­esi odaadással akarok dolgozni az ország és a haza érdeké­ben. — A vasút jelentőségét nem kell külön kijelentenem. Mindenki tudja, hogy az egész gazdasági élet ütőere a vasút, amelynek helyes működése érezteti hatását a gazdasági élet minden vonatkozásában. Új pozíci­ómban teljes erőmmel arra törekszem és azon leszek, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök és F­a­bi­­­n­y­i Tihamér kereskedelemügyi­ miniszter intencióit a gyakorlatba át­vigyam. Most, amikor Magyarország termé­nyeinek elhelyezésére mindenütt újabb és újabb piacokat kell nyer­nünk, fokozott jelentőséggel bír a MÁV tevékenysége.­­ Arra törekszem, hogy a kor­mány gazdasági programj­ána­k azt a sarkalatos részét, amely a külföldi piacok megnyerésére és a magyar termények versenyké­pességének emelésére irányul Néhány olcsóság a sok­ közül: Hűtött árvat blúzok f­osszja u//al már 2 P­/Öl feljebb női vagy férfi Kombinált Habátok általános használatra a legjobbak már P 4'50-től feljebb nőt m. selyem harisnya, alap minősége kitűnő, pici szépséghibával P 1m42 a legjobbnak ismert Nor-coc svájci sapka I.a. színes 1’30 fehér 1’50 Kirakatainkban úgy a divatról, mint árainkról tájékoztatják! A ROICRON gyár lerakatában

Next