Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1935. március (31. évfolyam, 50-75. szám)
1935-03-01 / 50. szám
közgyűlésére. megállapított folyótagi érte jait, hogy válya évi tiszt apját .március Ennélfogva özgyülésünket este 8 órakor szokásunkhoz gütesi termő ülésünkre ez élettel összes tagjainkat, hogy a tiszt kar csak azon agságis kötelen eleget tett Tárgysora 2. Szakasztátnökség jelen főpénztárnak zárszámadás főpénztár nők évi költségelő ok, interpellelmébe ajánl ■ az esetleges ■pe,nációkat, napszabályaink belül szivesz be férjeszené a HMTE r érdeklődési sztással ülhet a HMTE vá Ferencet, az i. Az uj ügy :t a sport fejletek közötti kiépítéséiért!udta ugyanőknek. dr. Dob Tamás szak glaki beszéde nyitja szintén valóra váltani Ezzel a meg is életerős, ak első jelensé elhatározása népszerű eme jósnak nehéz együttesen ,yesület sport ránt befelé s városunknak. —Vívó birka január elején birkózó verozók győz el sát vasárnap utcai nagytérében délután Az előrelátható mérkőzésre belépni ma . HMTE pénteken es sporttelep ttednek meg fentőség re 1 katasztrófre szakértő . Iparegylet. 771 lák ajánlkozik , csekély di- 126. nyom b. fiolcsó boraimefon 228. 768 Károly borke-769 t, jelentkezés 770 slsörendü föld, tékkel, a sziligősen eladó, ry Dezső ügy-773 . dűlőn 1 hold, tő nyomáson , Erzsébeten val és 20 hold i talmi iskola myákkal, Szedó- házak: Sigó, Klapka, 2500, 1700, részletre is.rtekezni Cser-772 . .. —1- 1 ró-kokfiz be- rentárugyárai 578 valamint dohkal, veszek, borkereskedő, ’ 78 ' ^artfaaaSvásartjety, 1935 március 1. Péntek. XXXI. ébToTyam 50. szárú. ARA 6 FILLER SÁJABMtSági Előfizetéstár beybe* Negyedévre 5. — P Félévre 10. — P. Vidékre. Negyedévre 18 — P Telefeoszáms 79. FÜGGETLEN POLITHOVINAFNLAP Feleld* szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA Szerkeszség és kiadóhivatal Kossuth-tér telefonszám: 79. A politikai élet álmatag vizeit kétségenkivül Eckhardt Tibor kavarta föl. Először újév beszédével, majd az egységes párt lomha, de sulyosodó megmozdulása után a szentesi petárdát robbantotta fel. Végre Gyöngyösön tanújelét adta annak, hogy vezércikke dacára ő nem a „megegyezésnek", de igenis a „harcnak“ híve. Ha folytatólagos megnyilatkozásainak tartalmát vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy azok csak némileg lépik túl ama kritika határát, melyet éveken át hangoztattak a magyar ellenzéknek tagjai. Hangoztatták pedig anélkül, hogy akár az egységes párt, akár a magyar sajtó részéről ily kemény viszszautasításban részesültek volna. Igaz, hogy Eckhardt Tibor hangja a jóízlésnek a magyar politikában amúgyis oly tágan méretezett határait messze túllépte. Igaz az is, hogy nemcsak Bethlen István, de úgy látszik a közvélemény jelentékeny része is bizonyosszefüggést látott a támadás hevessége és a támadónak megváltozott politikai életkörülményei között. Mégis ez egész ügy jelentősége, a személyi ellentétek efemer hatású kirobbanása", túl abban van, hogy Eckhardt Tibor állítása szerint Gömbös Gyula miniszterelnököt az általa hirdetett kilencvenöt pont megvalósításában tulajdon pártja gátolja. Az ellenzéki vezér szerint a kormányzó párt ugyan megengedi a miniszterelnöknek a folyó ügyek intézését, de reformtörekvéseinek útját állja, viszont ezeket a reformtörekvéseket a független kisgazdapárt magáénak tekinti és megvalósításában hajlandó a miniszterelnököt támogatni. Nem mondja ugyan ki, de ezek összefüggéséből sejteti, hogy a miniszterelnök is közelebb érzi magát az ő ellenzéki pártjához, mint tulajdon táborához és valószínűnek tünteti fel, hogy egy későbbi időpontban a miniszterelnök személyes hívei és az ő tábora fogják ezeket a különben sok szempontból rokonszenves reformokat megvalósítani. Már most a magyar közélet álalkotmányos viszonyai között könnyen elképzelhető, hogy egy ellenzéki vezér saját maga és a kormányelnök között fennálló kapcsolatokra és politikai együttműködésre hivatkozik. Kétségteles, hogy ezáltal a különben csak papiroson fennálló szervezkedési és mozgási szabadságot akarja a saját és hívei részére biztosítani; de rendkívül feltűnő, hogy a személyes kritikára máskor az érzékenység határáig reagáló miniszterelnök úr most milyen példás türelemmel állja ezeket a kirohanásokat, amelyek őt magát ugyan megkímélik, de példátlan hevességgel gázolnak bele Bethlen Istvánba, aki utóvégre őt magát (Gömböst) mégis csak kimentette valamikor kilátástalan ellenzéki hadállásából és a honvédelmi államtitkárságon keresztül megnyitotta részére a legmagasabb pozíciókhoz vezető utat, és hogy mennyire eltűri a kormányzó párt ellen hangoztatott vádakat, noha ez a párt két és fél esztendőn át minden szavazás alkalmával változatlan bizalmáról biztosította és minden egyes eléjeterjesztett javaslatot törvényerőre emelt. Gömbös Gyulának ez a hallgatása kiáltóbb Eckhardt Tibor szavainál és az ellenzéki vezér állításait valószínűsíti. De ha most azt nézzük, hogy Gömbös Gyula állásfoglalását mire alapítja, akkor két lehetőségre bukkanunk. Az egyik az: ha Eckhardt Tibor hiedelme szerint szövetsége a miniszterelnökkel valóban fennáll, akkor nyilatkozatát indiszkrétnek kell minősíteni, mert ebben az esetben Gömbös Gyula a nyilvánosság előtt még habozik és ez nem vezethető másra vissza, mint arra, hogy a döntő harc fölvételére még nem látja elérkezettnek az időt, így elsősorban, hogy saját személyes pártszervezetét még nem sikerült teljesen kiépítenie, vagy hogy a Házfeloszlatáshoz az összes alkotmányos faktorok hozzájárulását még nem sikerült elnyernie. Valószínű azonban, hogy Eckhardt Tibor előadása csak részben fedi a valóságos helyzetet és akkor, úgy látszik, mintha Gömbös Gyula az Eckhardt Tiborral való kooperáció fenyegetésének ostorával akarná kényszeríteni az egységes párt nyáját az engedelmesség ösvényére, egészen a képviselőház mandátumainak törvényes lejártáig. Ugyanakkor ♦álén azt sem bánja, ha a túlfokozott és túlhevitett ellenzéki harcban barátjának tábora is széjjeltöredezik és széjjelmúlik, hogy az idők beteljesülésével Bethlen István grófnak és Eckhardt Tibornak egymáson elvérzett seregeinek romjain személyes kíséretével, mit egyedül uralkodó, jelenhessen meg. Hogy ebben az esetben Gömbös Gyula mit akar és mire vár — világos. Eckhart Tibor remélheti, hogy a vezérnek teljesített jószolgálatok fejében személy szerint részt vehet majd a győzelmi lakomán, — de hogy mire vár az egységes párt, ezt a kívül álló szemlélő sehogyan sem tudja megérteni. Mire vár az Egységes párt ? Irta Hunyady Ferenc gróf országgyűlési képviselő A védett gazdaadós fizetési kötelezettégeinek újabb szabályozása A gazdaadós által teljesítendő szolgáltatások összegeinek bonyolultabb esetekben valló kiszámítását az igazságügyi miniszter a pénzügyminiszterrel, egyetértve a 860—1935. I. M. szám alatt kibocsátott rendeletével szabályozta. E rendelet értelmében a gazdaadós fizetéseinek kiszámításánál a nem azonosan megterhelt vagy különböző adósok tulajdonában lévő védett ingatlanok mindezüktének katsaiszteri tiszta jövedelmét külön-külön kell alapul venni. Ha valamely követelés több védett ingatlanon egyetemleges jelzáloggal van biztosítva, az ingatlan megterhelésének megállapításánál az egyetemleges jelzálogjogot minden egyes ingatlanra nézve egész összegében kell figyelembe venni, azonban az egyetemleges jelzálog joggal biztosított követelésre, több védett ingatlan után is csak egyszer kell a megszabott fizetést teljesíteni. A kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresét meghaladó mértékben megterhelt adósok kedvezményes fizetése esetében a gazdaadós az említettteherhatárig valamennyi ingatlana után kötelesmegfizetni a kataszteriszta jövedelem kétszeresének megfelelő összeget, mégpedig akkor is, ha valamelyik ingatlan nincs megterhelve az említett teherhatárig vagy ha az egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelésre az egyik ingatlan után már teljesítették a megszabott fizetést; utóbbi esetben azt az összeget, melyet a követelésnek más ingatlanon elfoglalt telekkönyvi ranghelyére tekintettel, már nem kell az illető követelés hitelezőjének közvetlenül fizetni, a hitelezők letéti számlájára kell befizetni s így kell azt felosztani a hitelezők között. Ha védett ingatlanokon záloglevél vagy kötvénykibocsátás alapjául szolgáló kölcsön biztosítására van jelzálog bejegyezve, a nem ilyen jelzálogos követelésre fizetendő összeget, akkor is a fenti szabályok szerint kell megállapítani, ha a zálogleveles követelésre külön szabályok értemében leteendő összeg nagyobb a kataszteri tiszta jövedem kétszeresénél. Számítási vita esetében az érdekeltek kérhetik a védett birtokok felügyeletévelmegbízott helyi bizottságtól, hogy a helyes kiszámítatásról tájékoztatást adjon. Ha a rendelet kibocsátása előtt a más módon kiszámított fizetést a hitelező ellenvetés nélkül elfogadta vagy a helyi bizottság a letölti számlára befizetett összeget más számítás szerint már felosztotta, a fenti számítási szabályokat csak a még nem teljesített illetőleg fel nem osztott fizetésekre kell alkalmazni. Szerdán a belügyminiszter képviseletében — mint jelentettük — Hóds mezővásárhelyre érkezett Szekere János dr miniszteri osztálytanácsos s felülvizsgálta a népjóléti hivatal egész ügymenetét és az inségmunkák rendjét. Tegnap délben végzett a felülvizsgálattal Szekeres János dr s a tapasztaltak fölött a legteljesebb elismerését nyilvánította a hivatal vezetőjének, Simon József dr tanácsnoknak, majd Soós István dr polgármestert kereste fel s közölte vele megállapításait, mely szerint az ínségmunkákra előirányzott összeget a miniszteri előírás és a célszerűség követelményeinek legjobban megfelelően használja fel a hivatal. A minisztert kiküldött a polgármester előtt is a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a hivatal példaszerű működéséről és elmondotta azt is, hogy megállj,pítetta, hogy az egész országban Vásárhelyen intézik a legkisebb költséggel a segélyezés szerteágazó adminisztrációját. -------«0»------ Az egész országban Vásárhelyen intézik a legkevesebb költséggel az inftrakciót Tegnap megkezdődött s huszonöt napon át tart a mezőgazdasági összeírás Tegnap reggel 88 számlálóbiztos kelt útra, hogy megkezdje a mezőgazdasági statisztikai adatok összegyűjtését. Huszonöt napon át tart a munkájuk. A földbirtokokra és gazdaságokra vonatkozó adatok összeírására háromféle, A., B. és BB-vel jelzett egymással összefüggő kérdőív szolgál. Ezenfelül külön Cvel jelzett kérdőívet kell kiállítani azokról a gyümölcsfa, mezőgazdasági gép, valamint haszon- és igásállattulajdonosokról, akik földadót nem fizetnek. Épgy külön D-vel jelzett kérdőíven kell elszámolni a községnek vagy a városnak nevelési ágak szerinti részletezett területét is. A földbirtokokról kiálltott A. jelzésű kérdőívek a földbirtokos személyi adatait, a földbirtoknak tulajdonjogi jellegét, a földbirtok egész területének és ebből a földbirtokrendezés során juttatott területnek mivelési ágak szerint részletezett nagyságát, a kataszteri tiszta jövedelmet, a birtoktagok számát, a földbirtokos tulajdonában levő, de más községben fekvő birtokok területét és a földbirtok adósságterhét a védettséggel együtt tudakolják. Az utolsó kérdőpont pedig aziránt érdeklődik, hogy a földbirtok hány gazdasághoz tartozik, illetőleg, ha többhöz tartoznék, hogy az egyes gazdaságokra a földbirtoknak mekkora területe esik. Majd abból a célból, hogy a földbirtok tulajdonosának és a földbirtokon gazdálkodóknak kapcsolata is megállapítható legyen, a földbirtokról kiállított kérdőívre fel kell még jegyezni azokról a gazdaságokról kitöltött kérdőívek sorszámát is, amelyekhez a földbirtoknak kisebb vagy nagyobb területe tartozik. A gazdaságokról két kérdőívet kell kiállítani. Ezek közül az első, a B vel jelzett kérdőív, amely az üzemi adatokra vonatkozik, elsősorban szintén a gazda személyi adatait, a területi adatokat és a szomszédos községekben fekvő gazdaságrészek területét tudakolja. E kérdések után szociális vonatkozásuk kérdések következnek, elsősorban, hogy a gazdaság hány és milyen foglalkozású egyént tart el, hogy a gazda és családtagjai közül 1934 ben idegen gazdaságban vagy másféle foglalkozási ágban m munkanemenként hányan vállaltak munkát; másodsorban pedig, hogy a gazdaság az 1934. évben szintén munkanemenként hány munkást foglalkoztatott. Mindkét esetben válaszolni kell arra is, hogy a munkavállalók és a munkások által teljesített munkanapok száma mennyi volt. Végül még arra is kell felelni, hogy a gazdaságban 1934-ben hány részes földmives dolgozott, hogy e földmivesek a gazdaságnak mely mivelési ághoz tartozó és mekkora területét növelték és hogy e növelésért a termésnek hányadrészét kapták. E szociális vonatkozású kérdőpontoknál ezenfelül válaszolni kell még arra is, hogy a munkavállalóknak, illetőleg a munkásoknak készpénz, valamint készpénzben kifizetett termény és másféle járandósága 1934-ben együttesen hány pengő volt. A további kérdőpontok a művelési ágak területének fekvés, talaj és kihasználási mű szerint való megoszlását tudakolják. Egy újabb kérdőpont aziránt érdeklődik, hogy 1934 ben a gazdaságnak mekkora területét trágyázták. A következő kérdőpontok a gyümölcsfák számát nemek és termőképesség szerint, majd messzemenő részletességgel a használatra alkalmas gazdasági gépek, eszközök és járművek számát, továbbá a teljes haszon- és igásállatállományt fajta, ivar és kor szerint tagolva tudakolják. Az állatállományt tudakoló kérdőpontokon belül pedig be kell még számolni azállatállomány 1934. évi szaporodásáról és okok szerint részletezett apadásáról, továbbá a tejtermelés, illetőleg a juhoknál még a gyapjútermelés eredményéről, valamint arról is, hogy a gazdaság 1934- ben hány darab tojást, esetleg hány méter mázsa halat termelt. A további kérdések az igásfogatok, valamint az 1935 év folyamán hizlalt állatok ősz- Bámulatos olcsóság Női gyapju kötött Kabát 13 P-töl Női műselyem ruhák 12 P-töl Női nadrágon, pamut és selyem 0m90—1 P-töl Gyermek gyapju pulloverek 4*50 P-töl kertyk, sálak, selyem, flór és angol m.I Női gyapju zakó kabátok már 8 P-től Női gyapju kombinált kabát 4m20 P-től Férfi zokni divat mintás 0'40 fillértől Férfi zokni félt 0*56 fillértől harisnyák legolcsóbb beszerzési forrása a KUKRON LERAKAT