Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1935. május (31. évfolyam, 100-126. szám)
1935-05-01 / 100. szám
ársaskör vásrdán délután askörben ren-i választmány meg az elnöki számadás, az atása és megfolyó ügyek, tárgyal a váéghez a gyü' indítványozó n Május 5-én rendkivüli köz k ..szives megépkör választ ap délután 2 . tart, melyre vja a Vezető ig Polgármes- I. emeleti 2.yiségekből ál- 1-én felszabai vonatkozó záridejét 1935 10 órára iügyosztályában . szoba), aholivom meg, h a hivatalost megtudhaiprilis 26. polgármester. ríll. ügyosztálya reskediikhöz! is tojásnagyket úgy maguk, it és tojást nailletve vásárárlási helyisé- 1, hogy a terfelöl tájékozva tzésnek pontos őriztetni, ilis 29-én, csaok leimi »írásban teltekeres a Köztrsaság. Je- és 29-én dél- 19 itartó gaz■jszövetkelegelőjéatni lehet lőtti órakeretnél jóság kiadók, feltés. —• ' irodai, vagy füszerszakma- 60 ietru lehet , kint a Pusz- 61 ácsnál egy bog izonnal elfog- 63 tra kiadó, érla közelében, 23 kilométernél is csuhéj van szerdán és 50 lérési üzlettel tolható a ki 57 hely Csomorkányi 33 Társaság által ! Dr. Soós lám. reggel 6 .erői gyerek. Őt 31 utca 38. Horthy Miklós kormányzó megnyitotta az országgyűlést ! Budapestről jelentik. Tegnap délben 12 órakor történt meg az országgyűlés ünnepélyes megnyitása. A törvényhozás két háza együttes ünnepélyes ülésre ült össze, amelynek egyetlen programpontja volt: Horthy Miklós kormányzónak az országgyűlést megnyitó beszéde. Páratlanul szép látványt nyújtott az ünnepség. A parlament előtt a téren, katonai díszszázadok, díszruhás rendőrök, katonazenekar, fönt a fényárban úszó kupolacsarnokban a főhercegi család tagjai, a diplomáciai kar tagjai, a papság, a honvédség vezetői, a képviselőház és a felsőház tagjai, igen sokan közülük festői díszmagyarban. Pontban 12 órakor a térre érkezik Horthy kormányzó. Tengernagyi díszegyenruháját viseli. A zenekar a Himnuszt intonálja, a kormányzó meghallgatja a diszszázadok parancsnokának jelentését, majd az alabárdos testőrök sorfala között, az országgyűlés háznagyainak, a polgári és a katonai kabinetiroda főnökeinek és a szárnya s segéd kíséretében fölhalad a kupolacsarnokba. Itt Gömbös miniszterelnök és a korelnökök fogadják. Az ÁllamHorthy Miklós kormányzó tegnap délben a következő beszéddel nyitotta meg ünnepélyesen az uj országgyűlést: — A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. — Az országgyűlés tanácskozásai a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nemhogy előrevitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották. Az egyoldalúan megállapított erőszakkal kikényszerített békeszerződéseket nem lehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni. A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek között a szeretet uralma csak akkor következhet be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezését béke útjára lépjenek. (Lelkes éljenzés és taps.) A közelmúlt világégés véres emlékeinek hatása alatt, ki gondolhatna ma újabb háborúra, ki akarna ma újabb mérhetetlen katasztrófákat felidézni ? — Ám a béke fenntartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek egymást megbecsülve, kölcsönös megértésben és szeretetben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapított, nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. " — A bizalmatlanság, nyugtalanság, a visszavonás okozta általános gazdasági és szociális válság még mindig fennáll és sajnos, még ma is lehetetlenné teszi hazánk számára hogy minden erejével a jövőt építő munkához fogjon. A társadalom, a nemzet és a kormány erőfeszítéseinek túlnyomó részét állandóan az az igyekezet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szikeket kikerülve, a hullámok felett tudjuk tartani. — Ez az igyekezetünk, hála a nemzet sorsa felett őrködő gondviselésnek és népünk ősi erényeinek, mindezideig sikerrel járt és bár a nemzeti társadalomnak súlyos szenvedéseket kellett elviselnie, a világválság magyarországi kihatásaival szemben a nemzet mindezideig csorbítatlan ellenálló erőt tanúsított. Nemcsak, hogy megőrizte lelkis egyensúlyát, fenntartotta a belső rendet, nyugalmat és a legsúlyosabb viszonyok közepette sem fő a díszemelvényen, a rádió mikrofonja előtt megáll. Mennydörgésszerű éljenzés harsan fel. A miniszterelnök átnyújtja a megnyitóbeszédet. A Kormányzó olvasni kezdi. A beszéd fölolvasása után — ami pontosan 32 percig tartott — a Budai Dalárda a Him □uszt énekli, újabb dörgő éljenzés s a Kormányzó háromnegyed előtt elhagyja az országház épületét Egy órakor úgy a felsőházban, mint a képviselőházban ülés kezdődött. A képviselőház ülésén, meglepetésszerűen a választások alatt egymással paktumban működő független kisgazdapárt és kormánypárt között nagy összecsapás történt, mert Eckhardték állítása szerint a kormánypárt nem tartotta meg a megegyezést, hanem erőszakos eszközökkel törte le a független kisgazdapártot is. A felsőház ülésén bejelentették a tagok sorában történt változásokat, megalakították az igazoló bizottságot, majd tudomásul vették az elnök bejelentését, hogy a felsőház legközelebbi ülését ma, szerdán délelőtt 11 órakor tartja, vesztette el a jobb jövőbe vetett hitet, de a gazdasági és társadalmi nehézségek ellenére is meg tudta teremteni az eljövendő békés és termékeny kibontakozás előfeltételeit. A vezető európai államokban mind jobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egymás közti viszonyában kiegyensúlyozott és szilárd helyzetet kell teremteni. A gazdasági élet általános válsága is összefogásra indít és azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomorúság fogja megteremteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott. — A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, — mondotta emelt hangon az Államfő — hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében. (Hosszantartó éljenzés). A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nagy nevet, ha az igazság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nemcsak hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az európai kibontakozásra irányuló elkövetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. (Zugó taps.) Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szükséges, hogy a nemzet belső erejének latbavetésével tudjon fellépni a nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó mindennapi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életerőinek gyarapításához. — A nemzetnek, ha továbbra is teljesíteni akarja történelmi küldetését, meg kell újhodnia gazdasági szociális, jogi, kulturális és, politikai vonatkozásokban egyaránt. Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlő szempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorosítását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építő munka alapjainak megszilárdítását. Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára. (Lelkes ellenzés), gyorsabbá, hatályosabbá, olcsóbbá kell ternni az állami és közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket; fenn kell tartani ősi életképes és nemzetfenntartó tradíciónkat és lehetővé kell tennni az ország előretekintő és céltudatos kormányzását (Hosszantartó éljenzés.) A kormányzó most, pillanatnyi szünetet tartott, majd így folytatta: " A gazdasági és pénzügyi természetű teendőkkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy amíg megfelelő nemzetközi megegyezés útján vissza nem tér a gazdasági együttműködés Európa államai között és amíg a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok normális rendje helyre nem áll, továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondoskodnunk a nemzet belső gazdasági megerősödéséről és a nemzeti termelés folytonosságának fenntartásáról. Evégből céltudatos gazdasági és szociális politikára van szükség, amelynek vezérlő elve: a nemzeti jövedelem növelése és annak, a széles néprétegek kereseti viszonyainak javításával, helyes és igazságos eloszlása, ami magában foglalja a közterhek megosztásának arányossá tételét is. Szeretettel kell felkarolnunk a nemzet nagy céljaiba bekapcsolódó nagy munka minden ágát, szem előtt tartva azt, hogy a nemzeti jövedelem legszilárdabb alapja a magyar föld, amelyre ezért, gazdasági politikánkban különös figyelmet kell fordítanunk. Ennek keretében nagy súlyt kell helyeznünk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a külföldi piacokhoz igazodó magasabbrendű mezőgazdasági kultúra irányában. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét azonban a termelés költségeinek csökkentésével is elő kell mozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani az árpolitikát is. Termésfeleslegünk elhelyezése érdekében folytatni kell a kivitel fejlesztésére irányuló eddigi munkát. A római hármasegyezmény erre nézve megmutatta a helyes utat. Addig is, amíg a nemzetközi légkör megtisztulásával el nem érkezik a normális nemzetközi árucsere helyreállításának ideje, azon kell lennünk, hogy a kereskedelmet korlátozó különböző megkötöttségek a lehetőséghez képest fokról-fokra enyhüljenek, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásárlóerejének fenntartásához fűződő nagy gazdasági és, nemzeti érdekeket. — Az állami pénzügyek terén — tért át most új témakörre az Államfő folytatni kell az eddig is jól bevált reális költségvetési politikát, amelynek vezérelve a takarékosság és éppen ezért folytatni kell elsősorban a közigazgatás racionalizálásának megindult munkáját. Da a büdsetáris egyensúly fenntartására irányuló törekvés mellett nagy súlyt kell helyezni a munkaalkalmak teremtésére, megfelelő beruházások és közmunkák útján. (Hosszantartó éljenzés.) Belső erőinkre való utaltságunkban fokozott figyelemmel kell lenni a tőkeképződés szempontjára, különösen annak a bizalomnak fokozására és elmélyítésére, amely a takaréktőkék gyarapításának nélkülözhetetlen előfeltétele. Abból a célból, hogy a meglévő tőkék minél hatékonyabban kapcsolódjanak bele a nemzeti gazdálkodás szolgálatába, a hitelélet élénkítésére és a hitelügyi szervezet egyszerűsítésére különös gondot kell fordítani. További rendezésre vár a gazdaadósságok ügye is, amely kérdés közérdekű és megnyugtató szabályozásának a tervszerű mezőgazdasági termelés folytonossága és a hitelgazdálkodás egyetemes érdekei szempontjából is nagy jelentősége van. (Éljenzés.) Külföldi adósságaink ügye állandó gondos kezelést igényel és figyelemmel kisérését mindazon lehetőségeknek, amelyek e kérdésnek az ország teherbírásához igazodó és a hitelképességünk jövő fenntartáshoz fűződő érdekekkel számoló elintézéséhez vezethetnek. A gazdasági és szociális politikában nagy figyelmet kell fordítani a széles néprétegek megerősítésére és gondozására. Ezt a célt fogja szolgálni a népegészségügyi szolgálatnak a falusi lakosság felé való fokozottabb kiterjesztése. Szükség van intézményes családvédelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megindítására, a kisgazda, kisiparos és kiskereskedő munka- és kereseti lehetőségeinek szaporítására és a munkásság szociális szükségleteinek iistápolására. (Hosszantartó éljenzés és taps.) A gazdasági reformpolitika terén a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak bölcsességgel párosuló önmérsékletével arra kell törekedni, hogy minden radikalizmustól menten megteremtsük azt az egészséges nemzeti birtokpolitikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erőknek minél életképesebbé tétele . A magyar földhöz való szeretettől áthatva kell lenni mindenkinek, aki a magyar jog megművelésével járul hozzá a nemzeti értékek növeléséhez. Éppen ezért az egészséges nagy- és középbirtok alátámasztása mellett minél több kisbirtokos érs önálló egzisztenciát kell teremteni, hogy ezzel szélesebb rétegeknek megadjuk a lehetőséget a nemzet erkölcsi és anyagi javainak gyarapításához. Ennek a gondolatnak kell irányítani a telepítési politikát és a hitbizományok korszerű reformját is. (Zugó éljenzés és taps.) Az érdekképviseletek terén mutatkozó rendszertelenségek megszüntetése, valamint a munkaadók és munkások érdekeinek méltányos összeegyeztetése lesz a célja az érdekképviseleti reformnak, amely a nemzet egyetemes gazdasági, érdekében a különböző gazdasági ágazatok működését is összhangba kiváltja hozni. Az igazságügyi törvényhozás feladata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalmi élet alakulása folytán szükségesnek mutatkozó reformokat megvalósítani. További egyszerűsítésekre és gyorsításra szorul a polgári és büntetőperes eljárás. Ennek kapcsán foglalkozni kell a bírói és ügyészi szervezet bizonyos mértékű átalakításának kérdésével is. A gazdasági, forgalmi és hitelviszonyok változásai kell, hogy állandóan foglalkoztassák az igazságügyi kormányzatot. Az anyagi jogba vágó feladatok közül különös figyelmet érdemel a kereskedelmi társaságok (a részvénytársaságok és szövetkezetek) reformja és a büntető j°g egyes hiányainak és fogyatkozásainak a nemzet felfogásának és érdekeinek megfelelő törvényhozási szabályozása. Állandó figyelemmel kell kísérni a magánjogi törvénytervezetnek hatása alatt, kialakuló bírói gyakorlatot, hogy majdan a tervezet elveinek kikristályosodása után a változott, életfelfogást is megvalósító magyar polgári törvénykönyv megalkotható legyen. ~ kell alkotni a sajtójog, a sajtóközigazgatás és a sajtórendészet reformjait is, — mondotta ezután a kormányzó. — E reform keresztülvitelénél sértetlenül meg kell őrizni a gondolatszabadság nagy elvét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti érdekekkel, valamint az erkölcsi élet törvényeivel. (Taps és éljenzés.) — A közoktatásügy terén módot kell találni az utóbbi években szünetelő iskolaépítési akció bár szerényebb keretekben való folytatására A művelődéspolitika központi kérdése azonban a nemzetnevelés intézményes reformja. Minden iskolatípusban különös gondot kell fordítani a jellem és az öntudat képzésére, az állampolgári nevelésre, etikus életfelfogásra, valamint a népies és középfokú gazdasági irányú szakoktatás nagy szempontjainak érvényesítésére. S hogy ezek megfelelően érvényesüljenek, biztosítani kell valamennyi iskolában a nevelés egységét. Ezt, a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rendezéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszerű újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok. Iskolában és iskolán kívül nagy gondot kell fordítani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és az e célt szolgáló intézmények, iskolai sporttelepek, nemzeti stadion és sportcsarnok létesítésére. Hasonlóképpen gondoskodni kell az iskolán kívüli népművelés szervezetének törvényes rendezéséről, valamint a közelmúltban biztató kilátásokkal megkötött kulturegyezmények végrehajtásáról és további kiépítéséről. (Hosszan tartó lelkes ) Kormányzó beszéde Hódmezővásárhely, 1935. május 1. Szerda. ARA 6 FILLÉR XXXI. évfolyam. 100. azáru. VÁSÁRHELYI Előfizetésiár berkes Negyedévre 5. - P Félévre 10.— P. Vidékre. N Negyedévre: 8 — P Telsivszimi 79. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Feleség szerkeszti és lap tulajdonos KUN BÉLA Szerkeszség és kiadóhivatal Kossuthh-tér Idelentsális 79. Tavaszi idényre női m. selyem harisnya külön készített erős talp és sarokkal minden divatszínben, női selyem reform nadrágok kombinék a legolcsóbbtól a legjobb minőségig. Férfi és fiú nyári sportingek, keztyük, divatsálak. Gyermek fél magas harisnyáj, férfi és gyermek zoknik. NOR-CO, svájci sapkák, divat blúzok, kötött kabátok utolérhetetlen választékban és meglepő olcsó árakon csak a KOKRON SZ tKÍJZCETBE iszeresselek be.