Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1935. december (31. évfolyam, 282-306. szám)
1935-12-01 / 282. szám
VIII. ügyosztás SácinSZová&á Stieig, 1935. december 1. Vasárnap. ÁRA 12 FIÚÉ XXXI. évfolyam. 282. szám. v&BAmmmJp fitt iiUtl áiachrbts !« ®jK7*sd évre V — P félévre 10. -P Vidékre» N így« lóvrei — P Tetcäos» 79. feleitta nerkeniS és laptni»)dooos KUN BÉLA Sicrkcnttiég és kiadóhlraial KoWillkMl talsioimáni 79, era Hmvhelyen. ősünk területén m megállapított Ivánitottam. rember 18. áry Bertalan sk. nácsnok. VIII. ügyosztáinc Hmvhelyen. n f. hó 16-án számú hirdet- Tóth Imre Gt. írói származott miatt a részleges kőfal — a régi egedi vasúti vais kiterjesztem. rember 26. áry Bertalan sk. nácsnok. VIII. ügyosztált, hogy a szénákra sertések is rember 21. ”áry Bertalan sk. mácsnok. polgármesterétől kír. „Hunyadi II. zlj. közétket versenytárgyamelet 25 számú helyiségében kiítmény, mint a betekinthető. A évre 20.000 kg. szalonna. 3000 300 kg. rizs, 800 Ivasz, 3000 kg. :a, 40 kg. bors, fénymag, 2000 liter ecet,100 kg. mák évenk december hóg megtartatni a gazdasági hivatali szállításban és iparosok devember 27. Ék Soós István dr polgármester. Ígyitt eladó, ér 27. 242 Évatása ízban 22. kiüthető 9 fillér, mellyel épet emi 5.• IBER L .elet a Kálvinházi ének és és plébániavar Rádió tíztó ünnepsége, .z lemezfelvétel. Önvéd gyalog eza Kálmán előjazz-zenekaráon elbeszélése, igányzenekara. Miklós m. kár. 8. Operettelő- Sporteredmé szalonzeneka ER 2. Felolvasás, lástalan Zene. 1.45: Rácz diákfélórája. 1. 5.80: Heller előadása. 6. . 6.50: Bartók Imre dr énekel Madách Imre úrben. 10.20: És a Britania■s éves süldők anya 18, vagy Nagy Vigh 285 A magyar föld jövedelmezőségének fokozása — reális eszközökkel Mit kiván a mezőgazdaság? Irta : GESZTELYI NAGY LÁSZLÓ dr . a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója; egyetemi magántanár ezek igen jelentős tétellel szerepelnek kiviteli mérlegünkben, hanem azért, is, mert kevesebb területen biztosítják sok ember megélhetését. Gondolunk itt elsősorban a baromfitenyésztésre, amely az elmúlt évben is majdnem 53 millió pengő kivitelt jelentett és ha még ehhez hozzászámítanánk azt is, hogy mit jelentett a belföldi fogyasztás, elsősorban Budapest ellátása, akkor a báromfitemvelésértékét az első vonalba kell előléptetnünk.. Ugyanígy vagyunk a gyümölcstermeléssel és a szőlőtermeléssel is s ehhez lehetne még számítani az apró magvak termelését, a kerti és fűszernövények és virágmagvak termelését, amelyhez azonban kívánatos volna olyan posta, vagy vasúti tarifareform, amely a kistételű áruknak olcsó szállítását biztosítja. E kérdés mellett igazol az a körülmény is, hogy 1930— 33-ban a búzakivitel értéke 468 millió, gyümölcs- és baromfikivitel értéke 490 millió pengő s az álat kivitel értéke 527 millió pengő volt. Ezért fontos a takarmánykérdés és a kistermelési ágak felkarolása és támogatása. Ehhez még elengedhetetlenül szükséges a szövetkezeti értékesítés megszervezése, hogy a termelés hasznát minél nagyobb százalékban a termelő gazdaközönség élvezhesse. Amint külföldön Finnországot, Észtországot, Litvániát és Dániát a szövetkezeti értékesítés és hálózat kiépítése tette anyagilag erőssé, úgy Magyarországon is attól reméljük és várjuk a mezőgazdaság fellendülését. A mezőgazdaság mai problémái között egyik elsődleges kérdés a mezőgazdasági munkásság sorsa. E tekintetben a fentiek már sok mindent megmagyaráznak, de ezzel nem szabad megelégednünk. S addig is, amíg a mezőgazdasági termelés olyan irányban tud haladni, hogy minden magyar számára tudja biztosítani a boldogulás feltételeit, a megoldásra váró ezer közmunkának elvégzését kell programba iktatni, hogy e tekintetben megnyugtató helyzet álljon elő. Rengeteg bekötő ut hiányzik még ebben az országban. Nagyon sok falunak még semerre sínesen a köves útja. De nemcsak erről van szó és nem elsősorban erről van szó, mert a makadám utak építésénél a költségek nagyrésze anyagra fordíttatik, míg a nagy forgalmú dülőutak és tanyai utak kiépítésével a kifizetett összeg legnagyobb része munkabér formájában kerül a munkássághoz. Ilyen utak pedig felette sürgősek, hogy a tanyai lakosság is megkapja életlehetőségének a legfontosabb eszközét. Két oldalt árkolással, az úttest feldomborításával és kiagyagozásával ezt a célt könnyen el lehet érni. A gazdatársadalom várja az egész magyar adórendszer, közelebbről szólva a közteherviselési politika új alapra fektetését. Itt-ott felbukkannak már a hírek idevonatkozólag. A kormány tervbe vette az ármentesítő társulatok összevonását, államosítását, mert nem bírja el a gazdatársadalom a hat és félmillió pengő ártéri járulék fizetését. Most járt szét a híte, hogy a vasúti és posta tarifa leszállítása is szóba kerül. Lehetetlen ma egy ajánlott levél portólárvák a fenntarrtjásital, amely kb. egy teljes napszám,mai egyenlő , és az is érdekes, hogy míg egy ajánlott levél belföldi forgalomban pl. egy 15 km-es távolságra 70 fillér, addig egy ajánlott levél a föld másik oldalára csak 60 fillér. Micsoda hihetetlen fellendülés volna a telefonforgalomban, ha a beszélgetés díja legalább a felére csökkennék, mert nemlehet három perces beszélgetésért Kecskemétről Budapestre 2,24 pengőt fizetni. Mennyivel többet telefonálnának Kecskemétről Budapestre, ha ez a beszélgetés csak annak felébe kerülne! De fontos az olcsó telefonbevezetés lehetősége is. E sorok írója szeretné a telefont bevezettető folyó esztendei elemi csapások rádöbbentették még a mezőgazdaságtól távol eső és attól látszólag függetlenül élő társadalmi rétegeket is arra, hogy ebben az országban a föld az alapja mindennek, nemcsak azért, mert ez termi mindnyájunk számára a kenyeret és ez adja az iparnak jórészben a nyersanyagot és a mezőgazdaság exportja révén szerezzük meg azt a nemes valutát, amelyért az ipar a még szükséges nyersanyagát külföldről be tudja szerezni, hanem azért is, mert a mezőgazdaság nyomorúsága sok ember szájából veszi ki a kenyeret. Közismert ugyanis, hogy az összes iparágak nem foglalkoztatnak annyi munkást, mint amennyit maga a szőlőtermelés jelent Magyarországon. Az is köztudomású, hogy a cukorrépatermelés egy másik nagy, sok munkást foglalkoztató ág, amelynek azonban lehetőségei a cukorrépaterületek csökkentésével évről-évre kevesebbednek. Ugyanez a helyzet a dohánynál, a magvak és más ipari növények termelésénél, amelyek rengeteg munkásnak adnak kenyeret s ha a mezőgazdaság rosszul megy, akkor elmaradnak a betevő falatok a munkások szájából is. Egyik intenzíven kezelt 5000 holdas nagybérlő ezelőtt még négy esztendővel is 300 ezer pengő évi munkabért fizetett ki, a folyó évben alig valamivel többet, mint 30 ezer pengő. Ez hű tükörképe a mezőgazdaság megfogyatkozott erejének és a munkások mai helyzetének. Nem azért nem fizetett többet, mert nem akart volna, hanem, mert nem adatott munkalehetőség. Cukorrépa és a dohány területét csökkentették, tejkontingense tizedére szállt le, az ipari növények és a magvak területét lecsökkentette és jórészben az aszály miatt elpusztultak ,a területek, a máskor 8—10 mázsa borsó helyett 3 mázsa volt tavaly is, ez évben is holdankénti termése. A fűszernövények termelésével a szárazság miatt, fel kellett hagynia s ezenkívül állandó molesztálásnak van kitéve a dohány, a fűszernövények miatt, a tejügyben, a cukorrépa stb. ügyben a különböző hatóságok részéről úgy, hogy ez a gazdaság is szomorú szívvel, de kénytelen a külterjesség felé igazodni. Pedig a magyar mezőgazdasági termelés előtt ma nagy jövő áll. Az önellátásra törekvés megbukott a szomszéd és a velünk gazdasági kapcsolatban levő országokban és ma sokkal inkább, mint valaha, rá vannak utalva ezek a magyar mezőgazdaság terményeire. Éppen e miatt volna lehetőség arra, hogy ezekkel az országokkal állandó kereskedelmi szerződést kössünk, amelynek védelme alatt a mezőgazdaság valóban tud termelni és tud fejlődni. Szükséges volna azonban e mellett és ehhez az is, hogy a belföldi feltételek is biztosíttassanak ebben az irányban. A gazdatársadalmat ma "érthető" módon a takaománykérdés, az állathizlalás és értékesítés kérdése érinti. Szinte azt leheterse mondani, hogy a mezőgazdaságnak, ma egyetemesebb jelentőségű nagyobb fontosságú tdérdsérete a takarmvkéntésnél nincs. A gazdaadósságrendezés csak egy részét érinti a gazdatársadalomnak, míg a takarmánykérdés alapja az egész termelésnek, mert takarmány nélkül nincs állattenyésztés, állat nélkül nincs trágya s trágya nélkül nincs talajerő. Ha csak a lucernatermelés tud nagyobb mértékben elterjedni, ez a kisgazdaközönségnek egészen új utakat nyitna a boldoguláshoz nemcsak azáltal, hogy kiváló takarmány, hanem azáltal is, hogy takarmánylisztet készíttethetne, amely a legprímább előtakarmánnyal ér fel, továbbá magot termelhetne, amelyből szép bevételre tehetne szert. Éppen ennél a pontnál lép előtérbe egy másik nagyfontosságú kérdés: az úgynevezett kistermelési ágaknak nagyobb mérvű felkarolása. Nemcsak azért, mert ni, de. 62 pengőbe kerülne annak a bevezetése, mert azon a környéken még nincsen vonal. Inkább hagyja. És mennyire fontos volna, hogy egy vármegye területén egészen olcsó volna a beszélgetés. Budapesten Kőbányáról Kelenföldre vagy Óbudára 12 vagy 14 fillér, legfeljebb 20 fillér egy beszélgetés. A vidéken egyik faluból a másikba, esetleg ennél rövidebb távolságra, már helyközi beszélgetésnek a tarifáját kell megfizetni, amit lehetetlen elhinni, így van pl. a fogyasztási adók kérdésével, cukoradóval stb.; így van a közmunkaváltság, amely 13,2 millió pengőt tesz ki még ma is. Általában elodázhatatlan az adóreform olyan irányú kidologzása, hogy az adóösszeg ne legyen ugyan kevesebb, de úgy oszlassák az el, hogy a jobban teherbíró lakosság válláranehezedjék az nagyobb mértékben. Ez irányban a mezőgazdasági vonatkozásokat a mezőgazdasági kamarák már kidolgozták. Itt vannak még az Alföld külön problémái. Ebben az irányban hatalmas lendülettel indul meg a munka a miniszterelnök úr nagyszabású elgondolásai alapján. 5 millió pengőt vettek fel a Tiszának a Hortobágyon keresztül a Kőrösig leendő csatornával való összekötésére, amelyévekre szóló munka lenne és sokezer embernek adna kenyeret. A miniszterelnökkijelentése szerint a kormány ez éven egymillió pengővel kívánja dotálni az alföldi erdősítés ügyét, amelyről meg kell állapítanunk, hogy azzal a komolysággal és kemény tudatossággal, mint amit e kérdés megérdemel, eddig nem foglalkoztunk. 1920 óta több, mint ezermillió pengő áru fát hoztunk be s ha ennek csak 2 százalékát fordítottuk volna a fenti idő alatt az Alföld fásítására, ma már az első 5—8 évben ültetett alföldi erdőségek nyesedéke, ritkítása és gallyazása olyan tömeg gallyfát eredményezne, ami rengeteg behozott fát, volna hivatva pótolni. Ugyancsak a miniszterelnök úr jelentette ki, hogy a tiszántúli termelés és értékesítés megjavítása érdekében a vasúti tarifapolitikát ebben az irányban revízió alá kívánja vetetni. Mindezekhez elodázhatatlanul szükséges egy rendszeres és tervszerű mezőgazdasági programm, amint ezt ezelőtt 5 évvel a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara ,,Mezőgazdasági termelési program" cím alatt a termelés részén kidolgozta. Ugyancsak ez a kamara dolgozta ki az iparfejlesztő törvény mintájára a mezőgazdaságfejlesztő törvény szükségességét és irányelveit, amely e sorok írójának tollából "Mezőgazdasági politikánk új útjai és eszközei" címen külön füzetben is megjelent. Kell a mezőgazdaság fejlesztésének bizonyos keretet létesíteni, hogy az új beruházásokatigénylő új üzemágakra áttérő, több munkásnak kenyeret adó termelési ágakat bizonyos állami támogatásban részesítsük, mint ahogy ez az iparfejlesztő törvény alapján az iparnál megvan. Éppen a minap volt egy gyűlésünk, amelyen egyik kiváló gazda előhozta, hogy tegyék lehetővé artézi kút-segéllyel vagy kölcsönnel bizonyos helyeken artézi kút fúrását, amely által öntözni lehet, bizonyosterületeket, amely kettős termeléssel, takarmány termeléssel, zöldségtermeléssel nagyobb eredmény és több munkalehetőség biztosítható. Ilyen területeken 2—3 holdon már megél egy család és egy 20 holdas területen 5—6 család megélhetését lehet még részes munka formájában is, egy artézi kút mellett, biztosítani. A magyar mezőgazdaság a mostani aszályos esztendő nyomorúságát minden tekintetben szenvedni kénytelen. Az a 160—180 millió pengő hiány, amely az aszály miatt a termelésben jelentkezik, rányomja bélyegét, az egész mezőgazdasági életre. De nekünk, akik a földet műveljük, a földből élünk és a földet tartjuk az egyetlen termelési ágnak, amely új értékeket képes előállítani, megvan a hitünk arra, hogy a kormány további megértésével ez a nagy társadalmi réteg, mint termelő és mint legnagyobb fogyasztóréteg, megkapja azokat az életlehetőségeket, amelyek mellett élni, fejlődni, boldogulni és virágozni tud. Kétszáz tagú kórus adja elő az Ivánka Zoltán legszebb szerenádját Mint ahogy az már köztudatban van, a tíz évvel ezelőtt elhunyt Ivánka Zoltán nemes emlékére hangversenyt rendez a Iparos Daloskor. Ivánka Zoltán nem egyszerű zenetanár volt. Költő és művész egy személyben, ki hivatásának végtelen nagy szeretetét tudta egyesíteni talentumával. Életében csak legmeghittebb barátai tudták, ismerték kivételes tehetségét, mert végtelenül szerény volt és még ott is visszahúzódó, ahol felismerték és értékelték, így sokakat meglep most az a gazdagság, amellyel a zeneirodalomba neve bevonult. Az Iparos Daloskor mához egy hétre, december 8-án délután 4 órai kezdettel rendezi meg emlékhangversenyét, hol maga a Daloskor is több Ivánka éneket fog előadni, de lesznek szóló számok és az alkalomnak koronájaként kerül előadásra Ivánka Zoltánnak legszebb dala, a szerenád. Ebben van benne lelkének minden szárnyalása és szívének minden álma. Kétszáz tagú kórus fogja ezt a dalt előadni. Ebben a kétszáz tagú kórusban részt vesz az Iparos Daloskór, részt vesz a református vegyes énekkar és maga a leánygimnázium kereken száz növendékkel. Bizonyos, hogy ezt a hangversenyt meg kell ismételni, mert az Iparegyletnek nagyterme az érdeklődők seregét nem tudja befogadni majd. A hangverseny különben is páratlan élmény lesz mindenki számára. Román tanfelügyelő nyilatkozata az erdélyi magyar iskolák kiirtásáról Csíkszeredáról jelentik: Chirca székelyföldi körzeti tanfelügyelő, Ototea csikmegyei prefektus és Chele Csíkszeredai tanfelügyelő közös nyilatkozatot adtak az egyik román lap Csíkszeredai tudósítójának. Chele tanfelgyelő azzal kérkedett, hogy amikor átvette a megye tanügyi igazgatását még 150 magyar nyelvű felekezeti iskola működött, de ezt a számot sikerült harmincra leolvasztani. Azóta az állami iskolák egész sorát létesítették. Otatea prefektus ehhez a kijelentéshez hozzáfűzte, hogy az állami iskolák építése terén elnézést nem ismert és kérlelhetetlenül végrehajtja szándékát az új iskolák építése terén és tűzzel-vassal kötelezi a hozzátartozó községeket új iskolák építésére. Chirca tanfelügyelő szerint a kulturzónában soha nem remélt mértékben halad a visszarománosítás és az állami iskolák rövidesen teljesen átveszik a felekezeti iskolák szerepét. Közölte még azt is, hogy Anghelescu közoktatásügyi miniszter azoknak a kulturzónabeli tanítóknak, akik letelepednek működési helyükön fejenként tíz hektár földet juttat a rendelkezési állományban maradt állami földekből. Olaszország kilép a népszövetségből Rómából jelentik: Mussolini miniszterelnök szombaton délelőttre összehívta a minisztertanácsot s ezen ismertette a nemzetközi helyzetet, majd fontos politikai nyilatkozatot tett. Az olasz lapok megállapítják, hogy amennyiben külföldön a tilalmat az ásványolajra kiterjesztik, Olaszország kilép a népszövetségből. Nem fázhat meg senki sem, mert meleg alsó nadrágot. Inget, meleg angol m. harisnyát, békést keztyűt, kötött kabátot és szvellert, gyapja sálat, érzékeny lábra lábszár- és térá melegítőt. A legnagyobb választékban és legolcsóbban vásárolgat a KOKRON szaküzletében Gyermek mackó rm&dk a legfőbb színekben na