Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1936. április (32. évfolyam, 80-104. szám)
1936-04-19 / 95. szám
1936. ÁPRILIS 19. VASÁRNAP. . i.imí njnOotäf;. «»»íuí. »«,. cä SfflSS3SSB23a» ELiiBEí. VIStmivryi WPOOF!.! IJJSAO Ájiáa^Ii a ¥i£ekksl harcok Vásárhely népe Vásárhely közönsége és az egész érdekelt Alföld örökös küzdelemben állott a vízzel. A Tisza és mellékfolyói, melyeknek hullámai Ikora tavasszal hét határban csatangolva sokszor tették tönkre az egész évi termés lehetőségét, már régen arra késztették a lakosokat, hogy lehetőség szerint korlátok közé szorítsák a vizek járását A múlt század elején még egyetlen költés volt a vásárhelyi határban, még pedig a régi Szegedi út, mely algyőig vezetett. Az 1830-as nagy árvíz azonban ezt a töltést is átlépte, tehát ez is illuzóriiussá vált.. A vizsonyok megszüntetésével kapcsolatban 1833 ban merült föl először a Duna Tisza csatornának a terve, melyet úgy szerettek volnakiépíteni hogy a Dunából Pestnél induljon ki és a Duna-Tisza közét srégen átszelve Szegednél torkolják ki Tiszába. A gondolat most már pontosan 103 esztendő óta vibrál az emberek agyában és mindig érlelődik, de valóra még mindig nem válhatott. Ellenben a Tisza szabályozását nem engedték elaludni. A hatóságok folytonosan küldözgették az instanciát a Helytartó Tanácshoz Bécsbe és kérték, hogy az Alföldet ezt a gyönyörű kertterülete mentse meg aminden tavasszal való pusztulástól. S hogy ezt ott fent komolyan vették semmi sem bizonyítja jobban, minthogy a Helytartó Tanács 1834 tavaszán értesítette az érdekelteket s igy Vásárhelyt is, hogy a Tisza és Maros folyók szabályozásához szükséges felmérések elkészítését elrendelte. 1836 ban gróf Károlyi Lajost a király vizügyi kormánybiztossá neveze ki. Károlyi maga is Tiszamenti birtokos lévén, nagyban érdekelt volt. S így kétszeres ingerenciája lehetett arra, hogy ez a gondolat valóra váljék Egyelőre azonban a vármegye és az érdekeltségek között csak viták, veszekedések indultak, meg, mert mindegyik attól félt, hogy a szabályozással az ő érdekeit fogják megbántani, így telt el újabb tíz esztendő. 1845 tavaszán Csongrád vármegye közgyűlése az országgyűlés elé viszi a kérdést és követei révén kéri azállamot, hogy a Tisza szabályozását minősítse országos ügynek és államköltségen gondoskodjék arról. Gróf Károlyi Lajos barátsága révén, de szive szerint ig, már régebben hive volt a szabályozásnak maga gróf Széchenyi István is Már 1845 őszén lejön személyesen Csongrádra,és maga járja végig az érdekelt területeket. Azután pedig Szegeden ir össze értekezletet, melyen Csongrád vármegye és Vásárhely város megbízottai is részt vesznek, s hatóságaik képviseletében erélyesen síkra szállnak. Gróf Széchenyi István ünnepélyes csendben jelentette ki: — Őfelsége, Ferenc József király is akarja a szabályozást és ezért a saját, pénztárából minden esztendőben 100 ezer forinttal járul a munkálatokhoz. Azonban mivel elsősorban mégis az érdekelt parti birtokosoknak kell áldozatot hozni, nincs más mód a megoldásra, mint a társulás.Szót fogadnak és még az alkalommal megalakítják a Szeged-Csongrádi Tisza Szabályozási társulatot. 1847 májusában jelenti be Széchenyi István gróf, hogy a Helytartó Tanács a terveiket helyben hagyta. A terveket, melyeken Vásárhelyi Pál mérnök készített. Bejelenti azt is, hogy a Rotschild bankháztól sikerült 400 ezer forintos kölcsöntszereznie. 1847 végén a pozsonyi országgyűlés Széchenyi nagy beszédére pártfogásába veszi a Tisza szabályozás ügyét, s mármár megindulnak a munkálatok teljes, erővel, mikor a szabadságharc újra elodázza a kérdést, s évekkel kitolja a megvalósítás idejét. A Tisza szabályozásának terve azután 1850-ben éledt fel újra, amikor a bécsikormány egy központi bizottságra hárította a feladatot. Ennek miniszteri biztosa gróf Szapáry József lett. Ez a bizottság oly iránybanagitált, hogy az érdekeltségek társulatokat alapítsanak. 1854-ben a Tisza szabályozási társulat elnöke Érkövy Adolf. A töltések építése 1866-tólkezdve folyt, de az építési több helyütt újra kellett végezteni mert a még mindig csatangoló vizek azokat 1850 ben, 1853-ban, 1855-ben, mikor nagy vízjárások voltak, elmosták. Abban az időben még Mártély határában volt egy 800 öles gát. Volt a mártélyi kertészségnekegy 1700 öles gátja is, azután volt a sártói gát, mely Vásárhelyig tulajdonkép a régi szegedi utat képezte. Volt egy gá Vásárhely alatt a Bauer malomtól a Hodtó partjáig. Azonkívül állott a hajdai és a sarkalyi gát. A nagy viz 1856- ban volt kint Vásárhely alatt utoljára. A teljes szabályozás azonban 1857 és 58-ban építtetett ki. De még akkor a következő kisebb társulatok léteztek a közelünkben: Alsócsongrádi, vagy sártótápéi társulat, mindszenti társulat. A nagyobb átmetszéseket 1863 -ban végezték el. 1866 január 30-án adta ki Ferenc József a parancsot, hogy a T sza-szabályozási társulatok tiszavölgyi társulattá egyesüljenek. A szárazéri társulat 1872-ben létesült. Félrevert harangok A szegedi katasztrófa után a vízműveket gondozó társulatok fokozott, figyelemmel igyekeztek a gátakat emelni, szélesíteni és olyan karba helyezni, mely egy ilyen katasztrófa lehetőségét mindenkorsra elhárítsa. Azonban éppen egy mért nőknekbünög felületessége miatt a kistiszai zsilip csak elszakadt és 1887 junius 11-én egy szerdai napon Vásárhelyre zúdult az árvizveszedelem. Ebben az idő- ben a zöldár haladt a Tiszán, de nem olyan mértékben, mely aggodalomra adott volna okot. A víz magassága meg sem közelítette a töltések tetejét és mégis bekövetkezett a katasztrófa. Pokomándy István társulati igazgatónak egy héttel előbb jelentette egy halász: — Tekintetes úr, nagyon furcsán rözög a zsilip, baj talál lenni! Az igazgató elkomolyodott. Szólt a mérnöknek: — Marhaság. Miért ahhoz az a bukó ficsér! Ebbe maradt. Harmadnapra más is szólt. Szerda délután 1 órakor pedig jött egy lovasfutár és jelentette: Kistiszán elszakadt a gát és most mintegy 15 méter szélességben zúdul a víz a kopáncsi rétre. Pokomándy István tovább Kristó Lajos polgármester és Deák főmérnök nyomban a veszélyeztetett helyre siettek és megtették a víz elfogására az első intézkedéseket. Kirendelték a közerőt, embereket és kocsikat, kik homokzsákokkal igyekeztek gátat, vetni a víz zúdulásának. Szerdai nap volt június 1-seje. A vetéseken kalászba szököttmár az Istenáldás és a legszebb termésre, adott reményt az idő. Ekkor történt a váratlan katasztrófa. Délután 5 órakor megszólalt az öregtemplom vészharangja és tizet ütött Az emberek, akik még nem sejtették a bajt, megálltak az utcán, nézték, vájjon micsoda szokatlan végzsárma ez. A főgimnázium udvarán dobszó mellett tornásztak a diákok, ott is abbamaradt az egész művelet. Mindenki azt kérdezte, mi történt. Az öregtemplom tornyából lekiáltott a bakter: — Kistiszánál elszakadt a gát. Jön az árvíz! Már másnap reggel egymást érték a Szegedi uton a kocsik. Tele bútorral mind. A saroglyához kötve tehenek, borjak, vezetéklovak. Gyerekek ostorral hajtották, terelgették a sertéseket. Olyan volt a kép, mintha a tatár elől menekülne a tanyavilág népe. Hivatalos kocsik egymást érték. Nagy társzekerek robogtak le a menekülőkkel szemben a Szegedi uton. A nép pedig ezrével, tolongott, sétált ki a szigetbe. A nap gyönyörűen sütött s tűzött le az égről A tájon csend volt, csak valami csendes mormogás hallatszott mulóan arról Tápé felől. A Hargita füvében szöcskenyájak csoportosan jöttek már Kopáncs felől, mintha megérezték volna a közelgő veszedelmet. Ürgék, nyulaik rohantak el az árvíz elől. S a kanálisban fél méter magas vizhullám sebes robajjal tódult a város felé. Harmadnap. Még mikor kiment a vendidég semmit nem látott a fűben s mikor hazafelé jött, már laposabb helyeken megcsillant a víz, míg azután két hét múlva egy sík tengerré változott az egész Kopáncs, az egész sziget. A vasúti aluljárókat éjjel-nappali munkával betömték,igy a tenger csak a vasuttöltésig terjedt s nem jött el a körtöltés alá. A rengeteg gyönyörű vetés mind az iszapba fulladt A hivő malom alatt csolnakokon jártak az emberek s a pirosló gyümölcsöket úgy szedték a vízből. Mikor elvonult az áradat, akkor millió számra nyüzsögtek a két három kilogramos halak a töltés melletti kubikokban s amennyi szegényember vol Vásárhelyen, az mind kocsiszámra hordotta be az olcsó prédát, melyet puszta kézzel is kasszámra lehetett fogni. Az aratást azonban az áradat elvégezte. 57 ezer kát. holdon a gyönyörű vetések helyén csak iszap maradt. Az árvíz első napján, június 1-én este 7 órára Kristó polgármester összehívta a rendkívüli közgyűlést, ahol a szükséges intézkedéseket megtették Este 7 órakor jött a Kállay főispán távirata is, melyszerint homokkal rakott hajókkal érkezik a víz színhelyére. Másnap megérkeztek a hajók, de a vízórádat, mely már akkor 50 méterre tágította maga a nyílást és 5 méter magas vízoszlopot zúdított a határra, mint melyeket tépte szét a hajókat. Június 3-án óriási szálfákat vertek le, hogy ezekkel fogják le a vizet. Ezeket a fenyőket mint pálcákat dobálta a víz. A védelmi intézkedéseket már akkor Rapaics Radó miniszteri biztos végezte a városi hatóság és a szakaszigazgatóság tisztviselőkarával. Ennek a napnak délutánján Rapaics Radó és Kállay Albert főispán megjelennek Porgányon s vizsgálatot rendelnek az ármentesítő egész személyzete ellen. Junius 5-én már víz alatt állnak Földvár, Farkashát Kopáncs, a Gyűlő, Batida, Hódtó, Kingéc, Gorzsa, Vajhát, továbbá a Gyeviék és a szikáncsi lapos. Junius 7-én 40 ezer kát.hold már az elborított terület Ezen a napon érkezik meg Beniczky Ferenc államtitkár. Ezen a napon Návay birtokból 3500 hold, a leléi földekből pedig 6000 hold kerül viz alá- Szeged határából 4700 kát. holdat vesz el a víz. Június 8 án megérkezett Vásárhelyre Baross Gábor miniszter. A viz június 20-án áll meg, amikor óriási töltést kerítettek eléje. Ekkkorra azonban bevégezte munkáját. Az elbontott terület 57 ezer kat. hold. A segélybizottság megkezdi működését. Tagjai: Kristó Lajos polgármester, Kovács Ferenc Szabó Mihály, Tárkány Szűcs Mihály, Szametz András, Török Péter, Gojdár Mihály, Fekete István, Zsarkó Sándor Banga Péter, Kist. János és Góbi József Ezen a télen nem sütöttek kalácsot Vásárhelyen . .. umwiiinw*wniiifi',..ii ——w onawsiiPs^vM^i ■— Kivitelre alkalmas háznyulat minden mennyiségben vásárol a Házinyúltenyésztők Szövetkezete. Felvilágosítással szolgál Hegedűs Ferenc főtitkár, Andrássy utca 2 szám. Fejérváry József. 5. oldal. w^ZSHBi _» a cipőgondói ! A dolgozó fiú, leány, férfi, asszony kedvenc; ~j formás, szellős, utcán és munkahelyen bev . EMERGE cipő. Különféle színekben kaphatod az olcsóság úttörőjét, az EMERGÉ cipőt GYÁRTJA A MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR 11 Tudjuk, hogy dolgos ír .,nkásember vagy, akinek jós, könnyű, kényelme. olcsó cipőre van szüks ezért jótanáccsal szól.... Ilink: viselj Viovezz! !!M védjegy ! HÍM! HírtOK minősért Andrássy u. 4. sz. a. Bőreink-féle üzlet május 1-ig megszünk A meglévő árukészletet minden elfogadható áron olcsón eladom. Nyakkendő, szövött és bőrkertyük, férfiing, alsónadrág, hálóing, zsebkendő, zokni, zoknitartó, övek, nadrágtartók sapkák. Esernyők. Női harisnyák, kombinéd, hálóingek, fűzők, melltartók, kötött nadrágok, csattok, gombok, rövidáruk, sálak. Gyermek zoknik, harisnyák, ingek. Divatos, friss áruk ! Kivételes vásárlási alkalom ! 368 Ak Bor jó, akkor olcsó a NOVAKféle Kizárólag fehér vattás paplanok Pehely paplanok Gyermek paplanok Paplankülönlegességek Paplanok választott anyagból PAPLAN