Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1936. szeptember (32. évfolyam, 210-235. szám)

1936-09-01 / 210. szám

mölcsössel, 1826. 77 mellett 24 n alatt. 81 ga 15 kis­­makuttal u. 38. 85 ínyt teljes ,elsőrendüs Érdelődé­s alatt. 89 kútvölgyi gróf Ber- 5 vasárnap ______85 anyával 10 11. sz. 59 gy jó köny­­négykerekü ,r. dr Soós 148 ok jó épü­lő____147 norkányon, 1 is. Ért. ____ 146 yben sofor- és a For- Lippay fa- 145 jen 9 hold Ért. Szőlő 142 szomszéd­­érbe kiadó, izvezetőnő­­u. 6. 140 tanyával, 8 km-re a kiadó. Ért. ______139 van eladó. ______159 gyi kutya- 134 zö fizetési 58 ,őrháton 10 10 u. 3a sz. _____ 25 jen a Lázár 19 hold, 1. ker. Szi­_______22 főszőrháton i ld kaszáló sz. 18 j n 45 hold ;kkel, szép * Ugyanez a ( rt. Gorzsa­ , szám alatt 11 val, takar­­lehet Szent _______48 irtokból 14 a Battyányi _______50 hogy gorék ácsmunkát cs. Damja- 825 utal utcára lálló szoba gyei Taka­­a hivatalos ______671 ) kát. hold vagy tanyá­­:dleg élő és évi október Értekezni /lakó Vásár­aion makói _______70 Andrássy lösnál. 72 Török Péter Ráróson a cnél. _124 minden el ______75 t­öbbféle bu­­n. 21. 980 omiási föld is, I. Horthy _______98 ladó és egy érleg. 63 11 árendába 3. sz. 109 llett 8 hold igen közel Értekezni I. 104 föld eladó. ______ 94 -en 14 hold 31-es őrház­­kerület Vass ________95 puli, szel­­­anula felvé­_______99 rában Imre d árendába _______91 a Hegedűs­áncsi iskola éle 22 hold ■i. 6. sz. 90 ozár Balázs idába kiadó, lletti tanya _______65 haszonbérbe _______68 Id jó minő- i lehet Lázár 154 A közgyűlés nagytöbbsége leszavazta a helypénzszedést Nagy halottak emléke — Vihar széksértési bírsággal Rendkívüli közgyűlést tartott teg­nap délelőtt Vásárhely város törvény­hatósági bizottsága. Negyvennyolc vá­rosatya kérte a rendkívüli közgyűlés összehívását, még­pedig a Mártély-ko­­páncsi városatya választások kitűzése ügyében. Mivel pedig néhány nagy­­fontosságú tárgyat is kitűztek a köz­gyűlés napirendjére, érthető az a nagy­érdeklődés, mely iránta megnyilvánult. Mikor ugyanis dr Kozma György főispán kezében az elnöki csengő meg­szólalt, több mint százan voltak a te­remben. Dr Kozma György főispán a meg­nyitás után felállt az elnöki székből, s elparentálta Baltazár Dezső püs­pököt. A reformátusságnak és a ma­gyar közéletnek nagy halottja Baltazár Dezső,­­ mondotta a főispán. Közeli napokban elszólította őt az élők sorá­ból az Isten. Indítványozza, hogty a Baltazár Dezső emlékét jegyzőköny­vében örökítse meg a törvényhatóság, egyúttal pedig az egyházkerület elnök­ségéhez és a gyászoló családhoz intéz­zen részvétiratot. Majd Pap Imre el­nöklelkészről emlékezett meg kegye­­letes szavakkal, indítványára az ő ne­mes emlékét is jegyzőkönyvében örö­kíti meg a törvényhatóság. Mindkét bejelentést felállva vette tudomásul a közgyűlés. Majd azt jelezte az elnöklő főispán, hogy 48 bizottsági tag rendkívüli köz­gyűlés összehívását kérte. Ezt ő olybá veszi, mintha a főispán nem teljesítené magától kötelességét, tehát kívülről várna arra nézve ingerenciát. Neki szándékában volt a városatyaválasztá­­sok ügyében a közgyűlés összehívása, két nagy párt vezetője azonban úgy nyilatkozott előtte, hogy a nagy mun­kaidőben ez mellőzendő. Majd azt je­lenti be dr Kozma György főispán, hogy a j© termés idején újólag figyel­mezteti a munkásságot, miszerint gon­doskodjék magáról, mert az inségse­­gélyezés keretei nagyon szűkreszabot­­tak lesznek az idén. Felemlíti, hogy Székesfehérvárra Vásárhelyről 50 épí­tőipari szakmunkást akartak elvinni jó feltételekkel, azonban egyetlen mun­kás sem jelentkezett. Takács Ferenc közbeszól: Nem akartunk polgárháborút. Dr Kozma György főispán : Én nem kutatom hogy elvtársi szolidari­tásból, vagy mert sztrájktörők nem akartak lenni, azért nem vállalkoztak a vásárhelyi kőművesek és ácssegédek, azt azonban hangsúlyoznom kell, hogy aki nem vállal munkát, az ne számít­son segélyre. Karácsonyi Ferenc szólt most közbe, mondván, hogyha a főispáni állásra le­hetne ajánlatokat tenni, ak­kor fele, vagy negyedrész fizetéssel is kapnánk főispánt. A főispán erélyesen visszautasítja a sértő modort és felszólítja Karácsonyi Ferencet, hogy kijelentését vonja vissza. Karácsonyi Ferenc szavait akarja magyarázni, majd kijelenti, hogy nem hajlandó azokat visszavonni.. Dr Genersich Rudolf, mint fő­ügyész, szaksértés címén tesz indít­ványt a közgyűlésnek. A széksértést a közgyűlés megállapítja. Takács Ferenc hozzá akar szólni a tárgyhoz, azonban elnök kijelenti, hogy törvény szerint ezt hozzászólás­­ nélkül kell kimondani. Karácsonyi közbeszól: Úgy lát­szik, hogy a főispán úr egyik fülére süket! K­a­r­a­s­z Péter : Magyarországon va­gyunk e, vagy hol ? Takács Ferenc kiált most közbe: Kun Béla képviselő úr hallgat, úgy látszik, hogy meg akarja szavazni a széksértést és bírságot! Kun Béla erélyesen visszafelel: Ne tanítson engem tisztességre. Én nem szavaztam volna meg a széksértést. De ha a széksértést megállapította a köz­gyűlés a durva sértéssel szemben, mit Karácsonyi Ferenc elkövetett, mégis megelégedtem volna a rendreutasítás­sal ! Engem ne tanítsanak. Én vallom azt, hogy aki sértett, abban legyen any­­nyi férfiasság, hogy vonja vissza azt a sértést. A széksértés megállapítása után 50 pengő pénzbírságot hoz javaslatba dr Genersich Rudolf tb. főügyész. Takács Ferenc mérséklést kért. K­a­r­a­s­z Péter a mérséklés ellen szól. Elnök felszólítja Karácsonyi Fe­rencet, hogy fizesse le az 50 pengőt, vagy hagyja el a termet. S amennyi­ben 8 nap alatt a bírságot meg nem fizetné, mandátumát veszíti el a tör­vény értelmében. Erre azonban nem került sor, mert a szociáldemokrata városatyák egy perc alatt előteremtik a szükséges összeget, lefizetik. S aztán helyreáll a csend. Kun Béla képviselő a kopáncsi vá­lasztás ügyénél indítványozza, hogy ne szeptember 20-ára, hanem egy héttel előbb, vagyis 13 ára tűzze ki azt a közgyűlés. Majd a rendkívüli közgyű­lés összehívásában neki adresszált el­nöki kijelentésre megjegyzi, hogy neki mindegy volt, hogy összehívják- e a közgyűlést, őt fölkérték a kopáncsiak, hogy az uj városatyák már a tisztújító közgyűlésben résztvehessenek s arra kérte Kovács Jenő volt és leendő bizottsági tag is. Ő csak közvetítette a főispánnál a kívánságot. Nem is en­gedte párthiveinek előbb, hogy a kérő ivet aláírják s csak akkor íratta azt alá, mikor az összehívás késett. Nem akart tehát nyomást gyakorolni ily irányban és semmiféle megállapodást meg nem szegett. Dr S­o­ó­s István ny. polgármester szólalt most és hangsúlyozza, hogy Karácsonyi Sándor kérte először a rendkívüli közgyűlés összehívását és ő is, valamint később a többi városatyák azt az ívet írták alá. Elnöklő főispán kijelenti, hogy mi­vel elő kell készíteni a választást kel­lőképpen, legyen szeptember 20-án az, ő azonban figyelemmel lesz arra, hogy az új városatyák lehetőség szerint ezen a közgyűlésen már résztvehessenek. Dr O s­v­á­t­h Gábor tb. tanácsnok terjeszti most elő a helypénzszedés ki­terjesztésére vonatkozó szabályrendele­tet. Eszerint a helybeli árusok is fizet­nének helypénzt, csupán az ószeres piac és a jótékony vásár vétetnék ki ezen kötelezettség alól. Koller István ipartestületi elnök szól először a javaslathoz. Megállapítja, hogy az összes városok közt Vásárhe­lyen van meg a kisiparnak a legkisebb életlehetősége. Könnyű Orosházának, amely 23 faluval rendelkezik, mint vi­dékkel. Az iparosokra nézve egyéb­ként a helypénz évente legalább 100 pengőt jelentene. Ezt az új adót nem bírná el többé, hiszen most is több mint 200 an voltak kénytelenek el­menni vnségmunkára. A javaslatot nem fogadja el. Kun Béla képviselő utal arra, hogy sokszor volt már szőnyegen ez a kér­dés, a többség azonban soha nem ve­zette be azt és tiltakozott ellene. Az­óta a többségi felfogás nem változott meg és az ő felfogása sem, aki eleitől fogva mindig ellenezte azt. Tudatában van annak, hogy a város anyagi hely­zete súlyos, a könnyítést azonban ne a helypénztől várjuk. Nem is annak a feladata az. Ott van a Speyer-kölcsön ügye, tessék azt rendezni. A Speyer kölcsön kötvényeket börzei játékkal hitvány módon összevásárolta egy nagy bank. 25—28 százalékért vette meg, a városnak pedig ezt nem engedték. 325 ezer pengő évi törlesztést tartozunk fizetni. Hozzon törvényt a képviselő­ház, vizsgáltassa meg, hogy mennyiért vette az a bank a kötvényeket és úgy nyújtson lehetőséget a városoknak, hogy e nagy tehertől szabaduljanak. Vásárhely különben is a rendőrségi hozzájáruláson kívül még viselte an­nak a körülménynek anyagi következ­ményeit is, hogy a forgalmi adóból nem megillető részesedést kapott az államtól. Ez a különbözet is 2—3 száz­ezer pengőre becsülhető. Mégis, ha látná, hogy a helypénz nagyobb köny­­nyítést ad a pótadó leszállításánál, gon­dolkoznék rajta, hogy bevezesse-e? De önmagunkat megadóztatni csak azért, hogy a bevételeket az adminisztráció feleméssze, mert felemésztené, nem hajlandó. Takács Ferenc szintén ellene van a helypénzszedésnek. Más módot kíván, mert az eladók úgyis áthárítanák ezt az újabb adót a fogyasztóközönségre, így annak helyzete súlyosodnék. Móricz Imre szintén ellenzi a helypénz bevezetését. Dr. M­ó­n­u­s János a túladóztatás mellett nem tartaná méltányosnak azt, hogy ezt az új adót behozzák. Hiszen mi úgy vagyunk, hogy örülnénk, ha a pótadónk egyszer 100 százalék lenne, míg másutt 50-60 százalékot fizetnek. Tiltakozik a helypénzszedés bevezetése ellen. ^Dr^^^^slstvánnyugalmazott pol­­­gármester jelezvén, hogy ő nem kereste soha a népszerűséget, mégis szól, mert a város érdekében valónak tartja a helypénz bevezetését. Azt indítvá­nyozza, hogy egy évi próbaidőre tegye ezt meg a törvényhatóság s majd a ta­pasztalatok alapján határozzon később. Beszéde végén utal dr. Soós István egy tárgyalásra, mely polgármestersége ide­jén a belügyminisztériumban folyt. B­e­n­k­e Imre közbeszól: Nem tö­rődnek ott fent a kisemberekkel. Elnöklő főispán felszólítja Benke Imrét, hogy vonja vissza kijelentését. Benke Imre ezt nyomban megcselekszi. Szabó Mihály szól még, majd Nagy Pál, végül Kruzsli­ Flórián. Mind ellenzik a helypénz bevezetését. Gábor István a régi elvre hivat­kozva kijelenti, hogy még átmeneti időre sem hajlandó bevezettetni a hely­pénzszedést, mert úgy járhatunk vele, mint a forgalmi adóval. Az iparosság semmiféle formában való új terhet el nem bír, azért azt soha meg nem szar­vazza. Név szerinti szavazás során 76 szóval 28 ellenében a közgyűlés kimondja,hogy a helypénzszedés beveze­tésére vonatkozó javaslat felett napirendre tér, az útépítési szabályzat tárgyalására került a sor. A javaslatot vitéz dr. Juhász Mihály tanácsnok ismertette. A javaslattal kapcsolatban előbb Kun Béla képviselő, majd Gábor István szólaltak fel. Mindketten úgy nyilat­koztak, hogy ezt a fontos kérdést előbb tárgyalják le az érdekképviseletek s csak azután hozzuk a közgyűlés elé. Kun Béla hangsúlyozta, hogy az út­építést napirendről levenni nem sza­bad, mert maga látta, tapasztalta, mi­lyen lehetetlen állapotok vannak e té­ren. Ám a megoldást nem a közönség újabb megterhelésével kell keresni. Emich Gusztáv idejében, a választás alatt már karózták az Erzsébeti utat s Ígértek mindent. De ez is, mint sok más kormányigéret, elszállt és szétfosz­­lott, mint buborék a légben . . . A közgyűlés az indítványt elfogadta. A gyűlés végén Kozma György dr. főispán nyilatkozott. — Úgy látom a helypénzszedéssel kapcsolatban megnyilatkozott alkotmá­nyos határozatból,­­ mondotta, hogy a város inkább viseli a magas pótadót, minthogy annak csökkentésére a hely­pénzt bevezetné. Erre való tekintettel a pótadó kérdésével a jövőben nem kívánok foglalkozni. A főispáni enunciáció után a köz­gyűlés fél 1 órakor véget ért. Ezt követőleg 1936. szeptember 1. Kedd. ARA 6 FILI ÉR VÁSÁRHELYI GISfizetési ár helybei Negyedévre 5. — P Félévre 10. — P Vidékre Negyedévre — P Telefonnám s 79 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XXXIl. évfolyam, 210 szám. Felelős szerkesztő és laptulajdonost KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ Kossuth-tér Telefonjáéin : 79 B­udapestről jelentik. Horthy Mik­lós kormányzó vasárnapra befejezte ausztriai látogatását és hazautazott. A kormányzó autója vasárnap Auszt­riában átrobogott Bruck an der Muh­­ron, majd a Semmering felé fordult. A gyönyörű hegyvidéken megállás nél­kül száguldott tova és Bécsben sem állt meg. A bécsi magyar követség egyáltalán értesítést sem kapott arról, hogy az államfő átutazik az osztrák fővároson. D­élután fél hatkor ért az autó Hegyes­halomra, a magyar határra, ahol egyet­len percre megállt: Horthy Miklós fo­gadta a vámőrség és a rendőrség pa­rancsnokának jelentkezését. A kor­mányzó ezután megállás nélkül foly­tatta útját a bécs-budapesti országúton. Budapestre 8 óra 11 perckor érkezett me­g Horthy kor­mányzó autója, d­e a kormányzó itt nem szólt ki, ha­nem tovább folytatta útját Gödöllőre. Horthy kormányzó hazaérkezett Gömbös Gyula miniszterelnök ma kihallgatásra megy a Kormányzóhoz Budapestről jelentik : A miniszterei- I­csija tűnt fel. Az autóból Gömbös nők­ségi palota Szent György téri ki­ , Gyula lépett ki, majd felesége és leánya pajában vasárnap délután hat óra felé­­ szállottak ki. Gömbös Gyula sötétzöld a miniszterelnök nagy, csukott gépko- ■ vadászruhában, vadászkalapban szállott A legdivatosabb színű harisnyákat a a KÖRMO­N-lerakatbann vásárolhatja.

Next