Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1937. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
árt által földmunkás koztak tar Kóti Károly s, Csortos, plésével ujszombaton a a Korzó ági Olva 10 órakor a szülőket, tánctanfo rmü kegyfodrász Lázár a Félix házadásommal rendelkeza 15 hölgyközfogását, no 419 dara , rendendjében kétsorosan megsra szánt mőségü ,serélem, fél kis armány staaljak égnél 414 C, és alkatignagyobb ■ovitz-nál Csepel id. melegüzletfizetés, árolt zsák- és préselt apolyva. Ive is jutását érdeke, rénsavas mészliszs ezt haszigen olcsó. Kapható. 50 ugyanott a szó R. T. inden fajta ügynököt régi takarék rendű ínyok skorló P.-től a legjuttnyosabb s árban, készülnek részletfizetésre LF-n&lelefon : 408 ive letét ismét at 6. nben. 'el. 339 őségfi 9 fillér S fillér izletben 27. a sarok. 378 Ie kiadó, vagy s. Felvilágosítást 320 1937. január 1. Péntek. Elmütetési ár helybem Negyedévre 5. — P Félévre 10. — P Vidékre Negyedévre — P Telefoniumi 79 ^ 6 FNI/. ÉR FÜGGETLEN PQL181SJL1 NaPILAP XC4XIII. évfolyam 1 Felelt« sierkesztS éa laptulajdonosi KUN BÉLA Sierkeaztstg te kiadóhivatal ■ Kossuth tér Telefonosául ■ 79 Uié¥ i reggelen... Elfelejtünk ma minden csalódást, amit az elmúlt esztendő hozott számunkra. Bút, bánatot, keserűséget. Megbocsátunk Isten törvényei szerint mindenkinek, aki bennünket megbántott. Megbocsátunk a letűnt esztendőnek is, s eként megtisztult lélekkel köszöntjük azt, melyre mafelvirradtunk. Emberek vagyunk, kiket tévelygésekből és felismerésekből, indulatokból és jóságból gyúrt össze a Teremtő alkotó keze. Kikbe lelkét lehelte, hogy a nagy felelősség hordozásával vállaljuk mindnyájan az életnek parancsait. Emberek vagyunk és azok akarunk lenni a szó legbecsületesebb értelmében. Lehajtjuk hát fejünket ma és úgy köszöntjük az uj esztendőt, mely eljött. Egymást, akik testvérek vagyunk az Urban. És kívánságunk jó magyar kiszólás szerint az, hogy: adjon Isten ebben az Újévben mindent, ami nincs és vegye el, ami van: a terheket, a bánatot, a keserűséget, a szomorúságot. Az élet igáját, melyet hordozunk. Ezeket vegye le rólunk. És adja azt, ami nincs: örömet, boldogulást s mindazt, ami széppé teszi a földön való létezést. Bízunk hát. És nincsen ma bennünk egy cseppje sem a keserűségnek, mert szívünket új reménységgel és hittel koszorúzza meg Isten keze. Fellegek járnak fent a borús égen. De ha napfénye ragyog is ránk a télnek, ott jár tekintetünk és keresi ma a mindenható Istent. És kéri tőle a testi és a lelki békességet. Az életnek szent harmóniáját. Messzi a csonka határokon túl acsarkodnak reánk nagy sok ellenségeink és sok gyűlölőink tusakodnak ellenünk, de ha túl tudunk nézni a tarajos bércek felé, nem a félelem az mely lelkünket eltölti. Hanem a hivatás, mit Isten ránkbizott. A rendeltetés, melyet ezer esztendeje hordozunk és tudunk betölteni. Megérzi ezt a mi lelkünk, elménk pedig tudja bizonyossággal. Tisztában vagyunk tehát feladatunkkal és sorsunkkal egyaránt. Amazt vállaljuk tovább, emezt pedig hordozzuk béketűréssel. De reménykedéssel egyúttal oly irányban, hogy egyik sem tart soká. Hogy a fellegek elmennek az égről. Hogy majd eljönnek megint a jó csillagok, melyek szoktak időnkint járni fejünk felett. Azonban itt bent van még sok elintézni való magunk, egymás között, mi nem az oláhon, nem a szerben, nem a cselákon, hanem tisztán és kizárólag mirajtunk áll. Vágy, kívánság, jövendőnek reménye mind-mind felolvadnak ma egy szent gondolatban tehát és azt parancsolják minekünk. Tegyünk fogadalmat erre az új esztendőre, mind. Határozzuk el hogy jók leszünk. Nekünk ez a sorsunk. Nekünk jobbaknak kell lenni a legjobbaknál is a világon. Szebbeknek, mint a világ szépei, becsületesebbeknek, mint a legbecsületesebb emberek. Nekünk nem bocsájt meg a sors egyetlenegy vétkünket sem. Ha mi nem tudunk különbek lenni minden népeknél ezen a földön, minket már környékez a halál. Az elmúlás, az enyészet. Fogadjuk meg ezen a szent napon, mikor kapuit nyitja ki előttünk a reménykedésekkel biztató Újév, hogy legalább minden napnak egy órájában jók leszünk egymáshoz. Nem tartunk haragot. Nem lobbanunk fel. S ahogyan Isten hetvenhétszer bocsájtja meg a mi bűneinket, mi azt legalább egyszer megcselekedjük. Fogadjuk meg, hogy megértjük egymást. Testvérnek nézzük, akinek épen olyan falat jár ki, mint magunknak. Hogy nem irigykedünk a nagyobb darab kenyérért és soha senkinek falatjából morzsát le nem törünk. Fogadjuk meg, hogy nem leszünk kapzsik, hanem beérjük azzal, amit asztaláról számunkra Isten kiszab. Hogy szépen igyekszünk élni és éltetni másokat is, akik nekünk felebarátaink, szenvedőtársaink, mert osztoznak a sorsban, mely most magyarsorsnak neveztetik. Fogadjuk meg, hogy jók leszünk. S akkor megsegít bennünket és áldást hoz ránk a jó Isten megint. Ha tudunk jók lenni és tiszta nézéssel állni meg Isten színe előtt, az oltárnál, a templomba, ahol a zsoltárok, vagy más szent énekek zengenek, ahova a harang szava hív, akkor lehajthatjuk fejünket. Megölelhetjük az oltárt. Térdelhetünk a hideg kocka köveken, Isten meghallgatja könyörgésünket. Ad nekünk bort, búzát, békességet. Azoknak lelkeire pedig, akikre sorsunk bizva van, ad bölcsességet és bátorságot minden cselekvéshez. És eltölt mindnyájunkat tiszta magyar becsületességgel. Újévnek reggelén szálljon hát magába a magyar lélek és gondoljon erre az arasznyi létre. Isten törvényeire, az erkölcsi szabályokra. S arra, hogy szép tud lenni az élet, ha mi magunk nem igyekszünk folytonosan csúnyává tenni, elrontani azt . . . Frigyes főherceget kedden temetik a magyaróvári családi sírboltba Budapestről jelentik . Frigyes főherceget dolgozó szobájában ravatalozták fel. A ravatalt, amelyen tábornagyi díszruhájában fekszik a halott főherceg, égő gyertyák és délszaki növények koszorúja veszi körül s a kastély alkalmazottai állanak mellette diszőrséget. A nagy temetésre vonatkozóan megtörténtek az intézkedések. Frigyes főherceg holttestét bebalzsamozták. A család az illetékes hatóságokkal egyetértően megállapította a temetés időpontját is. A gyászszertartás január 5-én, kedden délelőtt 11 órakor kezdődik s azt Serédi Jusztínián dr bíboros hercegprímás végzi. A temetésen meg fog jelenni Horthy Miklós kormányzó is a feleségével, képviselteti magát a kormány, ott lesznek a hatóságok képviselői és valamennyi fegyvernemből álló katonai küldöttség. A Nemzeti Munkavédelmi Hivataltól emlékérmet kapott Endrey polgármester Tegnap délben Tiszaváry Miksa nyugalmazott ezredes vezetésével küldöttség kereste fel hivatalában Endrey Béla polgármestert, mint a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal vásárhelyi főmegbízottját. Tiszaváry Miksa emlékérmet és elismerő oklevelet nyújtott át Endrey Béla polgármesternek, kifejezésre juttatván, hogy a belügyminisztérium kebelében működő Nemzeti Munkavédelmi Hivatal nagyra értékeli azt az értékes tevékenységet, melyet a város első polgára eziránt a nagyjelentőségű, hazafias mozgalom iránt tanúsít. A polgármester meghatottan vette át a kitüntetést és kijelentette, hogy továbbra is minden törekvésével a nemzeti munkavédelem mozgalmának fejlődéséért fog dolgozni, mert az az ország javára való. Egyébként ez alkalommal adták át dr O sváth Gábor tb. tanácsnok, főmegbizott helyettesnek is a dicsérő elismerő oklevelet. — 1 111 ....... Állítsuk talpra a mezőgazdasági osztályt s akkor talpra áll az ország Az idő nagy óráján lepergett újra egy esztendő, mely eltemetett sok fájdalmat, sok örömöt és sok reménységet. Üdvözöljük az új esztendőt reménységgel, bizalommal, egyben sok aggódással! Belátni a jövendőbe nem tudunk, annak kutatása is hiábavaló. A jó Isten kezében vagyunk mindannyian és tőle esdekeljük sorsunk jobbrafordulását annyi balszerencse után. Benne vagyunk a nehéz gazdasági helyzet megélhetési gondjaiban, amit mindenki szenved ! Legtöbbet szenved azonban a gazdasági válság romboló erejétől a mezőgazdaság. Igaztalanok lennénk, ha nem ismernénk be a letűnt év utolsó szakában tapasztalt javulást az árakban, ami a földmíves társadalomra könnyítést hozott. De ez nem jelenti a mezőgazdaság általános komoly javulását, mint azt a földnek hitelezői beállítják, — akik pénzük viszontlátásának hosszú várakozásába beleuntak, — és a védettség megszüntetésére, vagy jobb esetben a föld jövedelmezősége feltételezett határainak felemelésére minden követ megmozgatnak. Nem áll az, hogy a jobb árak és könnyebb értékesítés a gazdasági helyzet olyan mérvű javulását eredményezte, ami a gazda fizetőképességét könnyebbé teszi. Mezőgazdasági termelésünk még ma is két malomkő között őrlődik. Az iparcikkek és a föld terményeinek árai közötti nagy eltérés egyik részén, az agrárolló fojtogatásával, másik részen pedig az értékesítés gyenge, bizonytalan alakulata, a belföldi piacok silány felvevőképessége, valamint a fölöslegek kivitelének nehézségei miatt. A mezőgazdasági termékek és az ipari cikkek árai közötti különbség letompítása elsősorban az ipar feladata, megfelelő árpolitikai revízió által, mert mérlegelni kell, hogy a mezőgazdaság boldogulása az ipar elsőrendű érdeke. Minden áldozat kevés a mezőgazdaság támogatására, mert ha agrártermelésünk helyzete nagy lépésekkel hamarosan nem javul, akkor úgy gazdasági, mint társadalmi berendezkedésünk alapjai olyan veszélyes helyzetbe kerülnek a forrongó, az egységet nélkülöző életfolyásunkban, amit helyrehozni többé soha nem is tudunk. A nyugodt, állandóan tervszerű munka hozza meg a helyes számításon felépült, biztos termelés alapjait és ennek nyomán azokat a gyümölcsöket, amelyek minden társadalmi rétegre értéket és előhaladást jelentenek. A kormányzatnak a feladata mezőgazdaságunk termelési irányát arra az útra terelni, amelyen az értékesítés legkevesebb vámakadályokba ütközik. Az ez irányú egyengetett út indította meg kivitelünket az összes mezőgazdasági termelvényeink számára. Tagadhatatlanul nagy értéket jelent mezőgazdaságunknak az export, de mivel az még nem olyan fejlett, hogy sokoldalú bajainkat megszüntesse és meghozza a földnek az epedve várt boldogulását, bele kell feküdni minden erővel a termelés és értékesítés irányításába úgy, hogy azok ne ütközzenek akadályokba és ne váljanak megbízhatatlanokká. A termelésben a gazda önköltségeit csökkenteni kell az adóteher könnyítésével, az adósságoknak hosszúlejáratú kölcsönökké való átalakításával, a gazdaság zavartalan vitelének biztosítására könnyen hozzáférhető olcsó hitel nyújtásával és a teljes vagyoni bukás megakadályozására a kényszeregyezség megadásával. Miért nem lehet a gazdának hitelezőivel kiegyezni bizonyos százalékban, amikor ez más foglalkozási ágban lehetséges ! ? Bizonyára azért, mert a föld sem el nem tüntethető, se le nem tagadható ! Az említettek megvalósítása s a való életbe való átvitele még az alacsony árak mellett is a mezőgazdaság jövedelmét állandóvá tenné és mindannyiónknak a nyugodt életlehetőséget biztosítaná. Teljes bizonyossággal jóslásokba bocsátkozni a jövőre vonatkozóan a mezőgazdaságot illetően lehetetlenség! Egy azonban bizonyos, mégpedig az, ha a mezőgazdaság vázolt szükségleteinek biztosításához még hozzájönne a fiatal gazdatársadalom érdeklődésének állandósulása foglalkozásának ügyei iránt, olyan mértékben, mint ahogy azt a legutóbbi időkben tapasztaltuk, akkor nincs semmi kétség aziránt, hogy az új esztendő olyan értékeket tartogat a gazdaközönség számára, amelyek gyötrelmes aggódásait megszüntetnék, boldogulását pedig biztosítanák. Lázár Lajos: Főispáni skontra a torony alatt Az ó év utolsó napján tartotta meg a szokásos évi vizsgálatot Kozma György dr. főispán a városházán. Az adóhivatalnál kezdte szemléjét, majd a többi ügyosztályokat vette sorra Endrey Béla polgármester kíséretében. A vizsgálat eredménye - mint azt kifejezésre is juttatta - a legteljesebb mértékben kielégítette a főispánt. Egyébként Kozma György dr. az adóhivatalnál történt látogatása során arra kérte a polgármestert, hogy Katona Ferenc tb. tanácsnokot első aljegyzői állásának megfelelő hivatali beosztásban helyezze el. Ehez képest Katona Ferenc tb. tanácsnok, aki hosszú évek óta az adóhivatalban végzett általános megelégedéssel találkozó funkciót, rövidesen fontosabb pozícióba kerül, ahol minden bizonnyal szintén megállja majd helyét. Mit beszélnek a számok Vásárhely elmúlt évéről? Mire e sorok napvilágot látnak, már megtörtént a nagy temetés; az 1936-os esztendőt bőséges jókedv közepette sírba tették. Az évforduló alkalmából nem lesz érdektelen, ha megnézzük azokat a beszédes számokat, amelyek Vásárhely letűnt esztendejének közigazgatási képét adják. Kezdjük a legfájóbb ponton: az adón. Az adóhivatal 18910 aktát iktatott s az adópénztárba adók címén 3 millió 40 ezer pengő folyt be, közel félmillió pengővel több, mint 1935 ben. A központi iktató 24.100, a polgármesteri hivatal 4950 aktát könyvelt el, 14 Újévi ajándékával jó maradandó örömes otcosz, Caaszt n Kekrou kötöttáru üzletében szerzi be