Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1937. július (33. évfolyam, 151-177. szám)

1937-07-01 / 151. szám

tók pélye­ző- és karöltve Sz­épkertben felvonulás ötös­ben, lacikonyha et rendezésében zenés megnyitó irányv­­erseny­­nek örök eleget kap, szabadtéri nép­inyel,­ncoló pár értékes udvarhölgyeinek éb leányai, est tetőtől öltözteti a ég­vás, lepény - lás, szákba­­j. ts-bokréta, tánc. icsomban. (Trük­icsak és Hacsak . Csúcs, Tabán, ntimitásai. Rádió­tét a mikrofonba, soha nem látott JERÉK ! 'ez!) •s szinielőadás a ányi revüoperettje a lök szereplésével , a Vigadóban. skhez vegyen 'ví­gre , hajtószita­rok igazolják, ti, nem csúszik, ettartama, ned­­szilárdsága min­­múlva is nyit­­, hajlékonysága etben kapható Jenő sponyva üzletében inzes . Telefon : 371 .n. 38 anyásbirto­ak:­z ügyfelemtől én is ’azonnal épásháton min­­rendű föld jó azidán 20 hold övel átvehető, tanyával és 8­0 potom áron. 8, 7, 4 hold. 1, 40, 33, 21, 5 45, 20, 18, 11, il 21, 18, 12, 7­0 pengő holdja. 14, 12, 7 hold , 6, 4, 3 hold 1 7, 16, 14, 10, k­on 24, 18, tanya nélkül. 24, 10 hold 3, 18, 14 hold 56, 30, 25 10 or. 21, 18, 14 cetehalraon 34, 9 kilométerre , 4,5 holdas ;6 holdja. Sár­­ban 2 h. olcsón, sut mellett 20­­ pengő holdja, őszén törlesz­­szobás ház 20 3 pengővel át­­, tömeges ve­gyobb tanyás­­sat. Értekezni­ngatlan iroda utca sarok.­i csesget vit T JE I N szám alatt nt.) 528 ezó kertész, szóló, tészetbe elmenne, fstó: 250 1937. julius 1. Csütörtök. EISHEIM ár helyben Negyedévre 5. — P Félévre 10. — P Vidékre Negyedévre — P Telefonnám ■ 19 ÁRA 6 FILLÉR VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XXXIII. évfolyam 151 feleld« ixerkenM ée Laptalei|donoe> KUN BÉLA SierkintLaég én kledé ki ve­tel ! Kopanth-tér Telefonnám ! 79 Ismét a fűz... Vájjon mindnyájan egy vizen evez­nek-e tovább ? Ez a kérdés nyugtalanítja legújabb 24 óra óta az egész világot. Nemcsak a muszkát, értvén alatta a vöröscárt és környezetét, hanem ma­gát a japán nemzetet, sőt a 48 csilla­gos lobogójú egyesült államokat is. Most kell eldőlnie annak, váljon a londoni ellenőrző bizottság, amelyik megint egy olyan találmány, amin majd az utókor csak nevetni fog, mint egy rossz operetten s mely eltalálta azt, hogy a spanyol tengerpartokat ellenőrizni kell, együtt marad-e ? Hogy az oroszok ne szállíthassanak be több vörös katonát és vörös muníciót. Hogy ne táplálják a testvérháborút, hanem legyen annak minél előbb vé­ge. Odaállítottak egy csomó nemzetet őrszemként. Persze aztán megtörtént az, hogy amit már Martélyon a hős románkorból ismerünk, hogy ha valaki­­ csempészni akart egy-két ladiknyi­­ lisztet a túlsó partra, adott 100 ezer koronát az oláh őrmesternek s bár annyira nem ment az illető bácsi, hogy katonáival hajtassa át a csem­­pészcsalnakot, embereit Mártélyról Körtvélyesbe rendelte ki, sőt talán Ludvárra. Hadd játsza ki magát amott a társaság, így történt a hiszpániai partoknál is. Akadt bratye, aki sze­­met hunyt, mikor jött a vörös hajó. A másik meg játszott vele: hun a vörös, itt a vörös módjára. Szóval csalókafény lett az egész dologból és a megszo­kott komédia. Ám a német és az olasz komolyan vette feladatát és egymás­után tartóztatta fel a vörös muníció szállítmányokat, meg a madár látta ele­­séget. Mégpedig a jómadár látta kosz­ton Erre mi történt ? Moszkvából jött a parancs és leeresztettek néhány első osztályú bombát a fellegekből a piros repülőgépek. Majd egy másik hajót torpedóval támadtak meg. Nem kapott elégtételt Németország, erre faképnél hagyta, igen helyesen. Hitler képvise­lete az olasz birodalom reprezentán­saival együtt az egész színpadi társa­ságot. Most dől el, hogy beleegyez­nek-e a német és olasz abba, hogy más hajók váltsák föl őket a spanyol tengeren, vagy pedig a saját szakállukra ők cselekszenek. Azt is mondhatnánk, hogy megint elkövetkezett a sorsdöntő óra, amikor szint kell vallani. Háború, vagy béke ? Amikor újra erőt tud mu­tatni a német és az olasz. Olyat, amit ismer ugyan nyugat, csak még azzal nincsen tisztában, hogy a Hitler meg a Mussolini népe ki akarja-e játszani ezt az adatott is? Mert eddig még mindig úgy történt, hogy nagyon szé­pen deferáltak a többiek. Azt mond­ták, hogy ja, hát ilyen kemény ember az, akkor én nem utazom vele. Ki­szálltak a kupéból egyszerűen. Sőt legutóbb valaki megjegyezte, hogy a s­­zagolás az, mintha nyolc millió kato­nája volna Németországnak. A mesék világába való, még ha a civileket szá­mítjuk is. Azzal együtt sincs több négy milliónál. És állítólag maga elé mélyedt az a másik ur s azt jegyezte meg rá: Az is irtózatos sok. Szóval van tőle és nem ok nélkül, „tartomá­nya“ a világnak, ahogy jó pusztaiásan azt kifejezhetjük. Sorsdöntő órákat élünk tehát megint. Ha nem volna meg annyi bölcsesség és annyi igazi komoly, őszinte békevágy ebben a két hatalmas birodalomban, mint amennyi nemzeti fölénnyel, szinte mondatnánk. A képviselőház tegnapi ülését tíz órakor nyitotta meg T­a­h­y László el­nök. A munkaviszony egyes kérdései­nek szabályozásáról szóló javaslathoz elsőnek K­é­t­h­­­y Anna szólt. — Ez a javaslat — mondotta - semmi újat nem ad a munkásságnak, csak a meglévő rendelkezéseket rögzíti meg törvény alakjában. Kifogásolja a javas­lat kerettörvény jellegét. A minimális munkabérmegállapítás nem elegendő, mozgó bérskálára van szükség, amely alkalmazkodik a változó gazdasági vi­szonyokhoz, például akkor, ha drágu­lás következik be. A szabadságidő megállapítása is túl alacsony. A sztrájk­jogot is tisztázni kell. A tanonckérdés rendezése hiányzik, pedig ez szoros összefüggésben van a javaslattal. Azt sem tudja senki, mikor lép életbe a törvény. A javaslatot nem fogadja el. C­s­e­c­s­á­k Richard a pénzügyi bi­zottság javaslatát terjesztette be a du­nántúli ásványolaj és földgázkutatások­kal kapcsolatban külföldi céggel tör­tént pótmegállapodás tárgyában. Andaházy Kasnya Béla arról beszélt, hogy a 40 órás munkahét csak akkor lenne keresztülvihető, ha előbb az órabért rendeznék, meg­kü­lönben a munkás nem keresi meg a létfentartáshoz szükséges összeget. Hiába a javaslatnak, hogy keret törvény és így laza, ezzel szemben előnye, hogy rugalmasabban alkalmaz­­kodhatik a változó életviszonyokhoz. Kifogásolja a szövegezés pongyolaságát,­­ mert ez kijátszási lehetőséget nyújt. [ Rupert Rezső, S­á­v­o­y Kálmán,­­ Homonnay Tivadar és Vá­rady László után Bornemisza Géza­­ iparügyi miniszter beszélt, majd Á­n­­g­y­á­n Béla beterjesztette a közjogi bizottság jelentését a kormányzói jog­kör kiterjesztésére vonatkozó javas­latról. A Ház a javaslat tárgyalására ki­mondotta a sürgősséget. Ezután az interpellációkra került a sor. Kun Béla a tűrhetetlen tűzifa­drá­gítás ügyében interpellált a kormány­hoz. A miniszterelnök kijelentette, hogy nem fogja tűrni a megfizethetet­len tűzifaárakat. A mai faárak tovább fenn nem tarthatók, hacsak a kormány nem akar a kisemberek ellen dolgozni. Éppen ma, június 30-án jár le a fa­forgalmi koncesszió és ott tartunk, hogy a kormány nem tudja, mit csi­náljon. Értesülésünk szerint a kereskedelmi miniszter úr terve az és ezzel a terv­vel fog délután a 3- as bizottság elé járulni, hogy a faárakat maximálja. De hol lesznek a maximális faáraknál a fakészletek, amelyek újabban bújócs­­kát játszanak. A nagy cégek­ összevá­sárolják a tűzifát és ha jön a maxi­málás, el fognak tűnni az összes készletek. A bejelentett készletek 60 százalé­kát illő áron rekvirálja el a kormány. Ha az agrártársadalomtól el tudták rekvirálni a háborúban a kenyeret, most vegyék el a nagy cégektől a fa­készletek 60 százalékát. A tiszántúli részekre, ahol fa nincs és ahová drága a fuvardíj, nem úgy, mint a Dunán­túlon, engedjék meg egy romániai na­gyobb kontingens beszállítását és azt is, hogy szállítási engedély nélkül va­lósulhasson meg az import.­­ A kormány ne csak ígérje, hogy védi a kisembereket, hanem akadá­lyozza meg azt is, hogy a nagy vál­lalkozók spekulánsai összevásárolják a fát és a nagy hiányra hivatkozva mér­hetetlenül megdrágítják az árakat. Ezután a „tűzifa zsákutca“ történe­téről beszélt Kun Béla.­­ A tűzifa ára ma is szinte meg­fizethetetlen. itt van ez a Silvana nevű új részvénytársaság, amely 200.000 pengő alaptőkében állapodott meg akkor, amikor 50-60 milliós üzletek lebonyolításáról lenne szó. Bornemisza iparügyi miniszter: 15—20 millióról van szó. Kun Béla: Felelős tényező hibája, hogy olyan zsákutcába jutottunk, ahonnét nehéz kijutni. Az nem rend, hogy Magyarországon jelenleg 5 és 6 pengő legyen a fa és 7 pengős árak­ról beszéljenek, ami majd a télen jön. Itt van ez a Silvana részvénytársaság, amely meg fog alakulni és az erdőki­­termelők javára fog dolgozni. Felszólítást intéz Biró Zoltánhoz, C­h­o­r­i­n Ferenchez és báró W­a­­­d­­b­o 11 Kelemenhez : hassanak oda, hogy a kormány eszközölhesse a fo­gyasztók javára azt az árle­szállítást, ami szükséges a mai viszonyok mellett.­­ Törje le a miniszter az uzsora­árakat. Ha megmaradnak ezek az elvi­selhetetlen árak, hajlandó lesz-e a kormány olyan, még súlyosabb lépése­ket tenni, amelyek megfelelnek a közönség érdekének és az igazságnak. Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter válaszolt az interpellációra. Ki­jelentette, hogy két eszköz áll a kérdés megoldásánál rendelkezésére. Első a külföldi tűzifa beeresztése, a tárgyalás ebben a kérdésben folyamatban van. A második az ármaximálás. Ebben az ügyben a kormány a 33-as bizottság­hoz javaslatot kíván beterjeszteni, ami azt mutatja, hogy foglalkozik a kér­déssel. Ezt a javaslatot ma délután fogja tárgyalni a bizottság, ezért nem akar elébe vágni. A Silvana részvénytársaság még csak most alakul meg, ezt tehát nehéz kap­csolatba hozni az eddigi drágulással. Mivel a miniszter válasza ideiglenes, az interpellációt kiadták a kormánynak. A képviselőház csütörtöki ülése a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot fogja tárgyalni és egy­hangúlag, minden hozzászólás nélkül fogadja el. Kun Béla képviselő interpellációja a tiszifadrágításról hogy történelmi méltósággal, mint­ahogyan a német és az olasz az egész spanyol ügyben viselkedett, már régen dörögnének az ágyuk Európa terein. Már régen folyna a vér ismét patakok­ban. Mert ahol Moszkva barátsága még előbbre való, ahol még mindig nem akarják belátni, hogy a nagy ör­vény felé viszi az egész civilizációt s az emberiséget az a vörös­ métely, mely pusztító lávájával öntötte el azt a nagy orosz síkságot, ott csak tovább játszanak a tűzzel. De csak addig mig egyszer a japán fel nem támad s azt nem mondja: most pedig eddig az enyém. Mert ez fog elkövetkezni. Sorsdöntő órák tehát megint. Újabb tűzijáték a puskaporos hordó tetején. A magyar gabonafölösleg elhelyezéséről tárgyal a német és az osztrák delegáció Budapestről jelentik . Napok óta Bu­dapesten tartózkodik az osztrák és a német külkereskedelmi és gazdasági delegáció, amely fontos tárgyalásokat folytat a gabonaértékesítés ügyében. Tegnap a pénzügyminisztériumban egész nap tanácskozott a német és az osztrák delegáció a pénzügyminiszté­rium, kereskedelmi minisztérium, a föld­művelésügyi minisztérium és a külügy­minisztérium kiküldötteivel. Az osztrák delegációt S­c­h­ü­tf­e­r osztályfőnök, a német küldöttséget Ritter miniszteri igazgató vezeti. Értesülésünk szerint a gabonafölösle­günk elhelyezésével kapcsolatos rend­kívül nagyjelentőségű tárgyalások, ame­lyeket az osztrák és a német delegá­ciók a római paktum határozatai alap­ján és szellemében folytatnak, rövide­sen befejeződnek és az eredményről hivatalos tájékoztatót adnak ki. Véres verekedés a francia kamara éjszakai ülésén Pénzügyi diktatúra, frankleértékelés Párisból jelentik: Chautemps kor­mánya kedd hajnalra megkapta a ka­marától az augusztus 31-ig szóló kor­látlan pénzügyi felhatalmazást, de a kísérő körülmények nagyon baljóslatúak. Blum helyettes miniszterelnök nem volt hajlandó felolvasni a kormánynyi­latkozatot a szenátusban, amelyre még mindig haragszik, a kamara pénzügyi bizottságában a kormány mindössze 17:16 arányú többséget kapott, több szocialista és kommunista bizottsági tag tartózkodott a szavazástól, a szo­cialista Populaire baloldali felhívást közöl, hogy a népfront törje le a sze­nátust. Bonnet pénzügyminiszter kö­zölte, hogy az államkincstárban mind­össze húszmillió frank van, London és Newyork hozzájárult a frank újabb devalválásához (az új arány ez lesz: 1 font 125 frank), a londoni tőzsde felfüggesztette a frank jegyzését, a Francia Bank egyelőre nem köt devizaügyletet s végül ma éjjel a kamara folyosóin és üléstermében a kommunisták és a jobboldal között olyan botrányos verekedés, kézitusa és ökölharc zajlott le, amire még nem volt példa. Mindez arra vall, hogy a nagy francia válság egyre mélyül s az ország leg­súlyosabb óráit éli. Pusztító felhőszakadás Szekszárdon Tegnap reggel negyed 9 órakor hatalmas zápor zúdult Szekszárd városára. A felhősza­kadás körülbelül húsz percig tartott s utána a környező hegyekről óriási víztömeg öntöt­te el az utcákat. Egész házsorok félméteres vízben állanak és az utcákat magas iszapréteg borítja. A szekszárdi fogházból a mentési munkálatokhoz rabokat vezényeltek ki, akik megkezdték az összedüléssel fenyegető házak megerősítését. A mélyebben fekvő utcákban több istálló és gazdasági épület omlott össze. A hatóságok megtették a szükséges intézkedé­seket. Fürdő ruhákat, gyermek nyári trikókat, munkás trikó ingeket, férfi m, selyem ingeket, női kombinélt és női nad­rágokat, női és gyermek­poknikat ölhetetlen olcsón szere­zhet be A KOKRON-szaküzletben.

Next