Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1937. augusztus (33. évfolyam, 178-201. szám)

1937-08-01 / 178. szám

206 kisúrtokaira s tanyást 538 l-T. 616 Lifatót int-u. 27 száma * tekezni: I. 486 ET or hizlalárazsággal JEZZE BENALISZ- jen díjra-THAGYA GAZDA- Josszuka- Bizomár-u. 14. sz. alAnos :ti fóügyelőnyösen jutalékkal 599 g ! K di gyártzongorák készülnek lérbeadás LF-asál fon : 408. isbirte yfelemtöl tu visszabá eladók iségü föld ja. Vasúttanyával, in 6 hold .1 alkalmi gával ár- 38, 24, 10 a 24, 17, 3. Rárósi és hold ttesi után al. Szegtanyával. 3, 7 hold. yával Várai tanyáskola meltanyával, ild tanyá- 30 hold hold ta.8, 16, 10, al. Répásvehalmon lellett 223 hold. rcésháton old tanya- 3 hold. 3 hold. Pálffy u. eladó ésa kölcsön keresek -nagyobb kát. Ért. a iroda árok, vékén 54. is. Kutasi!, 3 hold 11 hold 30 hold 3, 11 hold 15 hold .szék für- Csicsatéri d. Ötha;1. Kutasi os mellett :s fél hold ;1 1200 P. Szép szőlő tyogóban. iteán egyváros minházak tőr- O. F. B. u. 8. Előfizetési ár helyben Negyedévre 5. — P Félévre 10. — P Vidékre Negyedévre — P Telefonszánt: 79 VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth tér Telefonszám : 79 mieszazo kukoricaára? Irta : Szontagh Jenő, felsőházi tag Az idei gabonatermésünkkel nem igen lehetünk megelégedve. A kenyérmagvakban, búzában, rozsban alig hogy eléri a gyenge közepes átlagot, a tavaszi kalászosokban még ezen is alul marad A kilengések pedig az ország egyes vidékei szerint a rendesnél szokatlanul nagyobbak. Ez aztán a valóságban azt jelenti, hogy ha az ország délkeleti megyéiben termések is vannak, kell lenni olyan vidékeknek, ahol viszont 3-4 mázsával kevesebb, mint az országosan kimutatott 70 mázsa, ahol tehát a gazdának nemhogy eladni valója nem lesz, de örülhet, ha tovább viheti vele a gazdaságát és vetőmagra, részre, illetményekre nem kell gabonát még vásárolni is A gyenge gabonaterméssel szemben a kapások és ezek között a búza után legfőbb terményünk a kukorica, jól áll és ha csak valami rendkívüli csapás nem éri, már most is nemcsak kedvező, de talán rekord, a múltévinél is nagyobb terméssel biztat. Kárpótlás és reménység ez azoknak a vidékeknek, ahol a gabona nem sikerült és ahol nagyobb területen termelnek kukoricát. A kukorica az a növény, amelyik, a búza után, az ország szántóföldjének legnagyobb részét foglalja el, a termés eredménye tehát erősen befolyásolja a gazdálkodás jövedelmezőségét. De éppen ennek a jövedelmezőségnek szempontjából nemcsak az a fontos, hogy sok teremjen, de az is, hogy a termett mennyiség jó, vagy legalább a termelési költséggel arányban álló árban értékesüljön. És éppen — az ár kérdése — az, amit a gazdák, a múlt tapasztalatai alapján pesszimista szemmel ítélnek meg. Kukoricában a múlt évben is jó közepes volt a termésünk és a rendesnél nagyobb hizlalások dacára, jó néhány millió métermázsát külföldre vittünk ki, hozzá elfogadható árban. De az elmúlt esztendőben a tengerentúli nagy kukoricatermelő országok termése gyenge, az Egyesült Államokban egyenesen katasztrofálisan rossz volt, így azután a világpiaci jegyzése szokatlanul magasan, Csikágóban például 4—5 pengővel a búza ára fölött állott. Az idén azonban a kukorica másutt is jó, legnagyobb európai versenytársainknál, a sokkal olcsóbban termelő Romániában és Jugoszláviában nem marad a mienk mögött. Ilyen viszonyok mellett lesz , aki a feleslegeinket átveszi és ha igen, nem olyan alacsony áron, hogy nemcsak a gyenge gabonatermés vesztesége nem térül meg, de a kukoricából várható jövedelem még a termelési költségeket sem fedezi ? Nálunk, a vidéken a spekuláció ittott máris mozog és kisgazdák körében olyan csöveskukoricaárakról beszél, amit nem is akarok leírni, nehogy rémhír terjesztése miatt fogjanak perbe. A földművelésügyi kormány éppen olyan jól tudja, mint én, hogy a kukorica éppen a föld népe legalsóbb rétegének fontosabb és életbevágóbb még a búzánál is. A törpebirtokos a maga pár holdján alig termel mást, mint kukoricát, a maga családja kenyerét aratásban, cséplésben próbálja megszerezni. Ugyanaz az eset a kis bérlőnél, a részes munkásnál, sőt a gazdasági cselédnél. A búzájukat, rozsukat megörletik és maguk fogyasztják el, készpénzt csak a kukorica után látnak, amit vagy maguk, vagy a bérelt földön termelnek, részes művelésért kapnak, vagy az illetményföldjükről térnek le. És ez a réteg az, amely a maga kukoricáját legkorábban, majdnem mindig még csöves állapotban viszi piacra, egyfelől mert góré hiányában nem tudja eltenni, főként azonban, mert alig alig tudja kivárni, hogy egyszer az évben, adóra, kamatra, ruhára, csizmára, egy kis készpénzhez is jusson. Az árletörés tehát ezt az elesett agrárproletariátust sújtja legjobban és ezek esnek elsősorban áldozatul az esetleges spekulációnak. Intézkedésre van tehát szükség, amely ezt az árrombolást megakadályozza, ez az intézkedés pedig sürgős és nem várhat addig, amíg a nyerészkedés éppen a leggyámoltalanabb, segítségre és támogatásra leginkább rászorultakat zsákmányolja ki. Azt pedig nyugodtan állítom, hogy a mai kötött, irányított és központosított gazdasági rend mellett az árrombolás megakadályozása igenis lehetséges. Az egyik mód az úgynevezett balettaalap igénybevétele. Ez, a 60-70 milliós alap ugyan elsősorban a búza és rozs árszintjének emelésére állíttatott fel, de mert ezeknek a kenyérmagvak árának mesterséges emelésére sem a múlt, sem az idei esztendőben szükség nincs, semmi akadálya sincs annak, hogy ez egyszer a kukorica árának emelésére használtassék fel. De adódik egy másik mód is. A kukorica, éppen mert tenyészidejének java a rendesen száraz július augusztusra esik, terméseredményében még nagyobb szélsőségeket és kilengéseket mutat, mint a gabonafélék. Van esztendő, — nem olyan ritkán, legutoljára 1935-ben — amikor a termés távolról sem fedezi a belső szükségletet és amikor jelentős behozatalra szorulunk. Más évben viszont - ilyen volt a tavalyi és lesz még nagyobb mértékben az idei - sokmillió métermázsát a külföldi piacokon vagyunk kénytelenek eladni Ha már most nézzük a statisztikát, azt látjuk, hogy a kettő, a behozatal és kivitel, 10 évi átlagban nagyjában kiegyenlíti egymást. Nagy, hosszú évek átlagában a termésünk alig több, mint amennyit a belföldön használunk el. Ebből önként adódik a kiegyenlítés, a rekompenzálás lehetősége : jó termés esetén felvásárolni és tartalékolni a felesleget, hogy rossz évben a fogyasztás rendelkezésére bocsássuk Ezzel egyfelől elejét veszszük a gazdálkodás stabilitását veszélyeztető szélsőséges áringadozásnak, de másfelől takarékoskodunk és kikapcsoljuk nemcsak a gazdák, de egész fizetési mérlegünk nem is olyan jelentéktelen veszteséget. Mert azokban az esztendőkben, amikor behozatalra szorulunk, az árut külföldön sokkal drágábban vesszük meg, mint amit kapunk azért a kukoricáért, amit bőséges években kivinni kényszerülünk. 1935- ben például Romániának és Jugoszláviának 40 millió körüli összeget fizettünk a kukoricáért, ami úgy kereskedelmi, mint fizetési mérlegünket érzékenyen sújtotta , viszont az idén, ha ugyanannyit exportálunk, mint amennyit akkor behoztunk, legalább 10, de lehet, hogy 15 millióval is kevesebbet kapunk érte. A felvásárlás útján való rekompenzálás tehát — emberi számítás szerint - üzletnek sem rossz. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a kérdés azért nem olyan egyszerű, mint az első pillanatra és a laikus előtt látszik. Tudom, előre látom a nehézségeket és számolok is velük. Az első a felvásárláshoz szükséges 40-50 millió tőke. Sajnálatos volna, ha ez nem volna előteremthető. Hiszen itt nem elveszett pénzről van szó, hanem olyan befektetésről, amely igen rövid időn belül — lehet, hogy már egy év leforgása alatt — visszatérni. Semmi akadályát sem látom annak, hogy ezt az összeget a Nemzeti Bank áruhitelként bocsássa rendelkezésre, hiszen olyan áruzálogról van szó, amely még az ortodox, háborúelőtti jegybankfelfogás szerint is, majdnem az aranyfedezettel egyenértékű és amelyre úgy az Angol, mint a régi Osztrák-Magyar Bank wariánsokat bocsátott ki. A másik nehézséget valószínűleg szintén a Nemzeti Bank fogja támasztani, amely nem szívesen mond le arról a valutáról, amit a külföldre vitt kukorica ellenértéke jelent. Ám nemigen hiszem, hogy éppen a kukoricáért kapnánk aranyvalutát és kézenfekvőbb, hogy olyan ország írná az árát javunkra, amelynek pénzét külföldi adósságaink törlesztésénél amúgy sem használhatnánk fel. Végül figyelembe kell venni azt is, hogyha a ku-koricáért az idén nem is kapunk idegen valutát, viszont megmenekülünk attól, hogy jövőre, vagy két év múlva , mi fizessünk érte. A felvásárlás folytán felmerülő el raktározásnak is vannak nehézségei. Nagy magtárak és raktárakra volna szükség és a kukorica tárolása is kényesebb, mint a gabonáké. De van az országban elég üzemen kívül helyezett nagy malom, melynek helyiségei erre felhasználhatók lennének és annak sincs akadálya, hogy a megvásárolt kukorica a közép és nagybirtokok góréiban és magtárában tároljon. Ám, ha vannak is nehézségek, nincs közöttük olyan, amely ne volna megoldható és a nagy cél, a nemzeti vagyon jobb értékesítése, a potom pénzen való árubabocsátás megakadályozása és az igazán reászorult mezőgazdaság megsegítése érdekében, a nehézségektől visszariadni nem szabad. Egyébiránt ennek a célnak érdekében elgondolható egy olyan megoldás is, amely az árszint emelését a két mód összekapcsolásával viszi keresztül és a felvásárlásnál a talettaalap segítségét is igénybe veszi. Sőt, ha a kukoricatermésünk a valóságban is eléri a most remélt mennyiséget, annak sincs akadálya, hogy a felesleg egy részét külföldön adjuk el és idebent csak annyit vásároljunk fel, amennyi átlagszámítás alapján elegendő egy rossz év kiesésének pótlására. De akár az általam említett módokon, akár a kettő összekapcsolásával, akár a kormánynak más koncepciója szerint is történik az árszint esetleges bekövetkezhető katasztrófális süllyedésének megakadályozása, beavatkozásra szükség van és pedig minél előbb. Mert a késedelem nagy károsodással járhat és annak hátrányát a spekulációs kilengéseknek legjobban kitett gyenge, támogatásra leginkább rászoruló egyedek fizetik meg. Ha már nyitvatarthatók a boltok Tudvalevőleg a törvényhatósági közgyűlés a kereskedelmi miniszter, illetőleg belügyminiszter leirata alapján véleményt mondott a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése dolgában és a nyári hónapokban való részleges nyitvatartást a közönség érdekében valónak jelentette ki. Ez alapon a miniszter elrendelte, illetőleg megengedte, hogy a nyílt árusítási üzletek Vásárhely kül- és belterületén szeptember 15-ig minden vasárnap és István király napján délelőtt 9 óráig nyitvatarthatók legyenek. Ezen intézkedés alapján tehát ma, valamint augusztus 8-án, 15 én, 20 án, 29 én, továbbá szeptember 5 én és 12 én a boltok reggel 6 órától 9 óráig nyitvatarthatók. r*j ■■■— Sssatss Vosssoruspdtr Mához két hétre lesz a Mezőgazdasági Szakiskola záróvizsgája és ünnepélye, melyre maga a földmivelésügyi minisztérium is kiküldi képviselőjét. Ez alkalommal rendezi meg az ifjúsági egyesület a maga műsoros délutánját, melynek végeztével aztán bablagást csinál a városban. A gazdaifjakkal összefogva ez alkalommal arató ünnepet is rendeznek a szakiskola telepén, mégpedig délután 4 órai kezdettel. A legszebb, mondhatni festői jelenete lesz ennek az ünnepélynek az a felvonulás, melyben száz gazdaifjú, karján egy-egy magyarruhás lány áss arató ünnepen kával, szóval száz koszoruspár vesz részt. Akkor azután előlép Bakoss József, mint aratógazda és üdvözli a közönséget, egyúttal pedig a földmivelésügyi minisztérium kiküldöttjének az aratás eredményéről jelentést tesz. Záróbeszédet az ünnepélyen Endrey Béla polgármester mond. Ezután kocsira ülnek a városba, ahol tisztelegnek az országzászló előtt, a Kossuth szoborra és a fahonvédra koszorút helyeznek, majd Endrey Béla polgármester üdvözlésére jelennek meg a Mária Valéria utcában. Köszöntik őt és általa Vásárhely egész közönségét. A virágon utcák mellett a többit is gondozni kell Mészáros Sándor tb. bizottsági tag érdekes kérelmet terjesztett elő tegnap, illetőleg panaszt mondott be szóbelileg a városházán. Előre bocsájtotta, hogy egyes utcák parkírozva vannak és valósággal felüdül az embernek a lelke, ha jár illatos tájékukon és a szép virágágyakat szemléli. Egész parkok létesültek így Vásárhely utcáin. Ezzel szemben annál kirívóbb az az elhanyagoltság, amely egyes utcarészeken tapasztalható, így például szinte szánalmas a Kistöltés utcán, a Sugár utcán, a Görbe utcában, a Csomorkányi utca külső részén, a Bálint utcában járni, mert kőtörmelékeket és szemetet lát felhalmozva az ember az árkok partjain. Tisztában van a közönség azzal, hogy egyszerre nem lehet az egész várost parkírozni és virágágyakkal látni el, de mégis el lehet tüntetni, ezt a kirívó nagy különb Nyár idény végi kiárusítás aug. hó 6-ig Női fürdő trikó már P 2-től, női m. selyem Harisnyám kis Hibával P 1.30-tól, női m. selyem kombinék kis Hibával szép minták P 3.52-től, férfi és fiú kötött ingek, nyári sport zoknik, női nadrágok mélyen leszállított árakon vásárolhatók A KOSKRON-szaküzletben.