Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1938. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1938-02-01 / 26. szám

onapos uszo a ‘ 949 iók vannak elemében, R. _______950 •L­ól eladó, nak eladok; _______948 ,osen eladó, jasnak is na­­en van. 953 idsagaban 9 nái, Mind­_______939 ,v­as-utca 12 _______936 zabotnühely nagy Singer ,vele szabó­­hete a fenti dkezből el­_______935 tanyas ke- 901 lagtar, több ;öl telekkel; Kossuth-ter, ______933 1 es 700 d­ 01 föld, fele 940 3 szám alá.­­ 941 2 sz. alatt. Id kukorica do. Ugyan­én. Kocka­íren leveses­­ tűzifa van 835 ;azdalkodo-880 dado; erte­______911 petroleum . sz. 931 ezer darab dór u. 12-a ______920 tragya van __ _ 923 . Kölcsey­______925 más, eladó 927 - t ki bele­­iczi-utca 3 928 adó, mely fiával, vagy ercsényi-u '930 zak­­ igyobb­a is fel­ethető, ladók :­nyával, tanyá- 0 h ta­­tanya­­tanyá- 3 hold 60, 45, as alatt , 28 h.­­ hold h. ta­­l. Batl­­os kö­­lyával, eladó, s min­­ivábbá­­n van csiszin ehető. Tim ré­­pmási­­kat, iroda dás 1 kitűnő :tökkel sz. alatti lakással, or n. 917 IS ét rmt ;eme tiszt vi­­mazot- Tisza 1938 február 1. Kedd. AKA 8 FILLÉR XIOÖV. évfolyam 26. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetéstár helyben Negyedévre 6. — P Félévre 12. - F Vidékre Negyedévre — 1 Telefonszám : 79 Felelős szerkesztő és laptulajdonos : KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ Kossuth-tér rel­ronszkm­­ 79 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP 85 és fél.* Tehát Titule­cu megtért. Aki pedig megtér, arra azt szokták mondani, hogy üdvözül. Felelhetnénk ekként, hogy áldásunk reájuk. Mert akár Go­­ga Oktavian, akár Titulescu, a különb­ség csak annyi benne, hogy egyik a másikánál talán egy oktavával feljebb, vagy lejebb beszél. Majd elintézik a franciák, meg a románok, ha másként nem, egy kis neszélj kölcsönnel az ügyet. A mi hetünknek, jobban mond­va ennek a februáriusi hónapunknak kezdete azonban fontosabb tanulságot is nyújt. Egy szám ötlik a szemünk­be. A külkereskedelmi hivatal mutatta ki pontosan vasárnap, hogy az expor­tált baromfiból és tojásból, melyhez hozzátartozik természetesen a libatoll is, 85 és fél millió pengőt kaptunk az elmúlt esztendő folyamán a kül­földtől. Óriási szám ez a mi kis cson­kaviszonyainkhoz képest. És még na­gyobb, ha az aranyt állapítjuk meg. Ha figyelembe vesszük, hogy a búza áránál jóval több ez. Pedig azt szoktuk mondani, hogy a búzával élünk, vágy­hatunk Őseink úgy értelmezték ezt, hogy kenyér nélkül nincs élet. M­i mi átvittük kereskedelmi térre és az eladás szempon­jait mérlegeljük. Hiába, a mi korunk már ez. Minket a vi­szonyok, főként pedig a külföld meg tanítottak arra, hogy realism gondol­kozzunk és olyan régi ideálokat amik csókos gondolattá­ fűznek fehér ke­nyerh­ez, üzleti szempontokkal cserél­jünk fel. De maga az a szám kétség­telenül nagyon tanulságos. Nyolcvanöt és fél millió. Még á­lámadósságnak is elegendő volna, külföldi eredménynek, gazdagodásnak pedig még szebb És ezt az összeget, ennek az országnak a vidéki kicsi bogárhátú házak, a ki­csi tanyáknak f­orgalmas népe, nád­­fedeles viskók lakói, akik lakószobá­jukban kerülgetik tél utcján a kiscsi­bét s akik talán maguk egy párat nem vágnak le egész esztendőben a baromfiállományukból, szerezték meg elsősorban maguknak, azután pedig az egész országnak gazdagságaként. De mert így van, hogy ott a baromfine­­velés a vidéken, szinte a semmiből termel ki kincseket, természetesen a földnek áldása és az egyszerű embe­rek szorgalmának, verejtékének nyo­mán, taníthat bennünket arra, hogy gondoljunk mélyebben bele a barom­fitenyésztés dolgába. Okszerűségébe. És abba, hogy lelkes férfiaknak ön­zetlen, becsületes szószólását és pro­pagandáját vegyük a szívünkre. Hi­szen látjuk, hogy nem kicsiny dolog az. Nyolcvanöt és fél millió nagyon hangosan beszélő szám. Több, mint az aranyszemű búza összevéve. Talán tanuljunk. Gondoljuk meg, hogy itt is van fejlődés. Nemesíteni, gondozni. Olcsóbb táplálékot szerezni a barom­fi számára, ne mindig drága zsákból, kamarából etetni. Ne elégedjünk meg azzal, hogy a szegény magyar parlagi lyúk a fa tetején alszik vészben, vi­harban, fergetegben és hogy lányom­ból iszik, vagy pedig várni kénytelen, hogy kiolvad a kerékvágásból a jég. Sok-sok gondosságot vigyünk bele a nevelésbe. Sok okosságot a takarmá­nyozásba. Szóval törődjünk többet a baromfival. Ne legyen az nálunk sok­szor megtűrt melléktermék. Megtűrt, ezt hangsúlyozzuk, merti­szen még ma is nagyon sok ember ellensége, azzal tartván, hogy a magtárt a leg­jobban ez húzza meg a téli időszak folyamán. Okszerűséget és főként sok­sok szeretetet vinni bele, mert az a nyolcvanöt és fél millió most ennek a februáriusnak elsején nagyon beszé­desen szól hozzánk. Most következ­nek el a költezések idei. A hónap el­ső napján, melynek végén, már tavaszi napokat várunk, legyen előttünk a­­ falra írva ez a numerus. Nyolcvanöt­­ és fél, de millióban. Mert nyílik az­­ idő . . . ________ Az idén Székesfehérvárott lesz vitézzéavatás Vasárnap kapta az értesítés S­z­é­c­h­e­n­y­i Viktor gróf főispán a Vitézi Széktől, hogy ebben az esztendőben a kormányzó az uj vitézeket Székesfe­hérvárott fogja felavatni. A Szent Ist­ván évet az ősi dunántúli város díszes programmal ünnep­i meg és előrelát­hatólag nagyon sok idegen fog az idén megfordulni Székesfehérvárott. Erre való tekintettel kérvényezte néhány hónappal ezelőtt Széchenyi főispán, hogy az idén a várományosokat ne a Margitszigeten avassák, amint ez az utóbbi időben szokássá vált, hanem­­Fehérváron. Igmándy Hegyessy testőr tábornok és Magasházy tüzérezredes leutaztak Székesfehérvárra, mérnökök­kel bejárták a város környékét és úgy határoztak, hogy a vitézavatás — ha ehhez a kormányzó is hozzájárul — az ásatások területén lesz, mert itt tud­ják a legjobban elhelyezni a hatezer nézőt és az ezer­­háromszáz avatásnak váro­mányosát. A Kormányzó díszpáholyát a faauzo­leum mellett helyezik el, a közönség számára épülő tribünöket pedig Shvoy püspök kertjében állítják fel. Vasárnap már megérkezett az értesítés, hogy a Kormányzó teljesíti Székesfehérvár ké­rését. A vitézavatás időpontját is ki­tűzték : a kormányzó az 1300 fiatal embert május 22-én fogja vitézzé ütni. Az avatást vitézi nappal és a fehér­megyei Vitézi Székház alapkőletételé­nek ünnepségével kötik össze. — □— Fontos megbeszélések a Gazdasági Egyesületben Érdekes tárgyalások színhelye volt vasár­nap detetéct a Gazdasági Egyesü­­let székházának elnöki szobája. Dr Temesváry Imre országgyűlési képviselőnél, a G. E. elnökénél jelen­tek meg tekintélyes gazdák, hogy az egyesület jövendőbeli megerősödésének kérdését megbeszéljék. Természetes, hogy a tanácskozások során szóba került az adósságrendezés ügye, melyre nézve Temesváry Imre úr a kibontakozás útját meg is jelölte. Nehezményezték a megjelentek, hogy G. E. anyagi válságának idején olyan egyének járnak az élen, akiknek a mezőgazdasághoz vajmi kevés közük van, akiknek szereplése zavarólag hat és a személyi ellentétek kirobbantására­­ alkalmas. Az előadottakkal kapcsolatban Te­­r­mesváry Imre úr úgy nyilatkozott,­­ hogy megpróbálja az ellentétek ki­egyenlítését s ha a béke megteremtése­­ nem sikerülne, úgy levonja a konzek­venciákat és nem vállalja az elnöki tiszt­séget. A fentiek után úgy gondoljuk, hogy a békés kibontakozás érdekében áldo­zatokat kell hozni arról az oldalról, ahonnan a G. E. ügyei régebben in­téztettek, mert a jelek azt mutatják, hogy az egyesület felfelé ívelése csak­­­­gy következhet el. Március elsején lép életbe a 44 órás munkahét és a fizetett szabadság! A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kereskedelemügyi miniszter 3000— 938. számú rendeletét, amely a heti negyvennégy órás munkahét és a fizetett szabadságról szóló törvény végrehajtási utasítását tartalmazza. A három részből és 50 szakaszból álló rendelet a magánalkalmazottak köré­ben bizonyos csalódást fog kelteni, elsősorban azért, mert túl sok kivitelt tartalmaz s a végrehajtás ellenőrzése nem mutatkozik elég haté­konynak. Nyílt üzletek alkalmazottaira, az irodai és raktári munkaerőkre, a csak két alkalmazottal dolgozó üzemekre például a törvény hatálya nem terjed ki A munkások, altisztek, kereskedő­­segédek munkaidejéről külön rendelet fog intézkedni. A munkaidő legmaga­sabb mértékét a törvényhez képest a rendelet napi nyolc órában álla­pít­ja meg, de az általános szabály alól igen sok a kivétel. A túlóra díjazása az átlagos havi illetményből kiszámítható óradíjnál 25 százalékkal nagyobb, de a munkaadónak joga van a túlórás díjazást a remunerá­­cióba beszámítani. A túlóráért járó igény három év alatt elvész, szóval ha az alkalmazott három év után kilép a munkaadó szol­gálatából, nem követelheti a ki nem fizetett túlórabért. Hogy ez a gyakor­latban mit jelent, nem szorul bővebb magyarázatra. A fizetett szabadság öt év után jár, minimuma hat nap s a munkásnál 12, művezetőnél 18, tiszt­viselőnél 24 napra emelkedik 17, illetve 15 évi szolgálat után. Igen emberi és helyes a tanoncok és fiatalkorúak sza­badságának a rendezése, de annál hé­zagosabb az ellenőrzésre és megtor­lásra vonatkozó rész. Csak egyet emelve ki: a rendelet nem emlékezik meg az alkalmazottak otthoni munkájáról. Mi történik, ha a tisztviselő az iro­dában ugyancsak nyolc órát dolgozik, de ha viszi a levelezést , éjfélig gör­nyed otthon a munka fölött? Ma lesz Zogu király és Apponyi Geraldine eljegyzése Tiranából jelentik. Tegnap délelőtt az albán parlament ülésén az elnök tudatta a képviselőkkel, hogy Ah­med Zogu király eljegyezte Apponyi Geraldine grófnőt és a törvényhozás nevében szerencsét kívánt az uralkodó­nak. — A hivatalos plírerozás ma Dr Széli Sándor nyug. MÁV főtanácson izzó magyar lélek szállt el, okos el­mének ragyogása veszett homályba, nemes szív dobbant utolsót és igazi értékes emberi élet robbant ki vasár­nap este Vásárhelyen Dr Széli Sán­dor ny. MÁV főtanácsos halt meg Ka­­szap utcai házánál életének 6- ik esz­tendejében rövid szenvedés után. Te­metése ma, kedden délután 2 órakor lesz. Koporsóját az új templomhoz ki­sérik és az ott tartandó alkalmas után viszik ki őrök nyugovóra az Arany temetőbe, ahol édes apjának, édes anyjának s nemrég elhunyt Ma­ria nővérének és régen porladó nagy apjának, Széli Sámuel esperesnek ham­vai varjak. Dr Szeli Sándor régi nemes magyar családnak a sarjadéka volt. Bölcsőjét ott ringatták a Zrínyi utcai református elemi iskola tanítói laká­sában, hol édes­apja tanítómester volt. Onnan járt iskolába. S itt tett érettsé­git a főgimnáziumban 1889 ben. Ta­nulótársai voltak többek között Szilá­gyi Gyula ny. rendőrtanácsos, dr Nagy Dezső ny. főorvos, Széll Ferenc, Biró Géza és dr Szabó Elemér ny.­városi jegyző. A budapesti egyetem jogi ka­rának lett hallgatója. Ügyvédi vizsgát tett. Majd Zágrábba került a MÁV ot­tani üzletigazgatóságához, hol tiz esz­tendőt töltött el. Innen hívták fel Bu­dapestre az elnökigazgatóság jogügyi osztályához, ahol később osztályfőnök lett. Gyorsan haladt, mert okos elméje, világlátottsága, rendkívül éles ítélőké­­pessége vitték őt fölfele a karrier út­ján. Hogy mennyire elismerték jog­ügyi képességeit, annak jellemzéséül csak azt említjük meg, hogy egy ideig, mint ifjabb jogászok az ő elnöksége alatt végeztek önálló jogkört Zsitvay Tibor későbbi igazságügyminiszter és Tasnádi Nagy András államtitkár. Mi­kor Tasnádi Nagy András a képvise­lőválasztások idején Vásárhelyen járt, nagy szeretettel fel is kereste volt kol­legáját. 1924-ben önként nyugalomba vonult, de ez reá nézve nem a pihe­nést jelentette. A Hangya országos központjának főügyészi tisztségét fo­gadta el. Minden szociális, közgazda­sági és országos kérdésben meghallgat­ták véleményét. Majd pár évvel ez­előtt, mikor neje meghalt, hazaköltö­zött Vásárhelyre. Hívta ide az ősi földre a fiút szive. A szülök és a testvérek körébe. A Kaszap utcai Juhász féle kúriát vásárolták meg öt évvel ezelőtt. Ennek egyik háza volt az övé és itt is hunyta le örök álomra szemeit. Most elmegy az ősökhöz. Családfája egyike a legelőkelőbb magyar kálvi­nista családiaknak. Az egyik nagybátyja Széli Ákos országgyűlési képviselő volt, a szegedi ügyvédi kamara elnöke. Má­sik nagybátyja Széli Lajos egyetemi tanár. Harmadik Széli Zoltán gyógy­szerész, negyedik Széli Imre vezér­­igazgató és az ötödik Széll Farkas deb­receni ítélőtáblás elnök. (Ennek leánya Kubelik Jánnak, a világhírű hegedű­művésznek a felesége) Nagyapja Széll Sámuel, a vásárhelyi híres esperes, aki Vásárhely történetét is megírta. Nagy­anyja Bessenyei lány volt, Mária Te­­rézia egykori híres gárdakapitányának az unokája. Unokaöccsének, Széll Imrének es­küvője Budapesten most szombatra volt kitűzve Ravasz Paulával, Ravasz László püspök unokahugával. A dr Szeli Sándor édesanyja 4 esztendővel, édesapja 2 évvel ezelőtt, Mária nővére Rötött Rábás, bias, női nadrág, RombinéR, m. selyem és angol m. női harisnyáR, sálaR és RessigtíR, mélyen le&sállitott áron vásárolhatóR a SOKKON közottám szak&deftben, Olcsó leltári kiárusításfefernár hó­fi-ig

Next