Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1938. április (34. évfolyam, 75-99. szám)
1938-04-01 / 75. szám
i az, zsíros, Gyógyarcs, lencse hajhullás, •ghiba kell 7 sx. :erszthuros ghabutorok, ■Jachtnak 1., _______507 sipkét, jégnek munkát ia utca 25. nadohivatal- 452 100 ,ak 2 nagyobb en is fel- Továbbá 17 hold, 22, 20, 1, 17, 14, ion, Ros- Szikán- Gorzsánnal, Gyutanyával, 10 hald zép gyü- Tizeleszidin 23, 6, 56, 20, 20, 15 k. tanyával. 37, 27, 5 en áron. bármely ilesztésre ieiy gazn olcsón s vevőim it és fölfi vaiy rodaban. sarok. :nd M 19.10 21.05 21.50 22.28 22.48 23.11 23.25 5.10 5.15 5.29 5.54 é 14 6.53 7.20 9.22 d IS, Ka- 18 5S - é 19.45, pest d i, 7.37, árhely i. Igyő 8 37 d óét 16 OS, é 17 53 .a. 14 35, ipestre er. Idek: a Hatcoepontel fekvő ;in honl vabbá a «kishold I. tanyalehet : alatt* sk. 227 e írért tehető sor). szakában Tegnap este 7-ig tartott a törvényhatósági bizottság közgyűlése Érdekes vita az inségmunkák körül — A város telkes adománya a mártélyi református templomra — Szent István-tér, Mussolini-utca Kiburkolják jövőre az Aradi-utat Évnegyedes rendes közgyűlését tegnap tartotta meg városunk törvényhatósági bizottsága. Az elnöki székben, ez alkalommal először, dr Kászonyi Richard főispán ült. A tiszti állások betöltése nem szerepelt napirenden, de azért érdekes tárgy akadt bőven. A délelőttöt pedig teljesen betöltötte a polgármesteri jelentéshez való hozzászólások sora. Mindig órákat vesz igénybe a polgármesteri jelentés tárgyalása, most azonban valóságos rekordot teremtett a törvényhatósági bizottság, mert mikor a polgármesteri jelentésre az elnöki enunciáció, a tudomásulvétel elhangzott, a városháza tornyában éppen elharangozták a delet, vagyis 12 óra 10 perc volt Mégis úgy éreztük, hogy nem volt felesleges ez a hosszú, sok-sok megbeszélés. Hogy olyan szépen szineződött ki, szinte egész közélete állapota, óhajtása, vágya ennek a vásárhelyi közönségnek, melyből dr Kászonyi Richárd főispán nemcsak a törvényhatóság arculatát ismerhette meg, de magát a mi küzködő népünket is, s mely tud kicsi dolgoknál is szíve mélyéig elérzékenyülni. És tud agyában, gondolatának mélységéig felszállni. Különösen sok szó, néha viharos közbeszólástól kísérve hangzott el az inségmunkák körül. Különféle szempontokból tárgyalták a felszólalók a kérdést. A végén azonban minden magyar szív összetalálkozott abban a vallomásban, hogy a munkás édestestvér, akit szeretnünk kell és akit szeretünk is mindnyájan. Sorsa nekünk is fáj és segíteni szeretnénk rajta minden módon. Ezért soha nem általánosítunk a kritikában, mert ha vannak olyanok, akik a könnyebb végét keresik is a dolognak, de általánosságban ez a vásárhelyi nép méltó a szeretetre, a megbecsülésre. Mert amikor tettekre hív az idő, akkor mindig ott áll, ahova a kötelesség szólítja. Ahova mindnyájunkat hív a becsület, a munka. Ez adta meg szép színét a tegnapi közgyűlésnek. Tisztelgés felállva Fél tíz órakor szólalt meg az elnöki csengő. Ugyanis a tisztikar tagjai a főispáni lakosztályban adtak információkat dr Kászonyi Richárdnak. Ott történtek újabb bemutatkozások is. A közgyűlési terem megtelt, a karzatok zsúfolásig. Kászonyi Richárd dr főispán a közgyűlést megnyitva, jelentette, hogy Gábor Iván helyére Szikora István hivatott be a kisgyűlésbe, a dr Lajtos Lajos helyére pedig Tárkány Szűcs Imre. A közgyűlésben a Gábor István helyére dr Széll Bálint ügyvéd. Mikor a Gábor István nevét a főispál kiejtette, egyszerre tele■elkeittl az egész gyűlés és úgy tisztelgett az elhanyt emléke előtt. S ezt ismételte meg akkor, midőn az Endrey Béla polgármesteri jelentésében parentálta el Gábor Istvánt és jelezte, hogy az iparosság és a köz javának munkálásában tett érdemeit Gábor Istvánnak senki kétségbe nem vonhatja. Ugyanezt cselekedte a dr Hódy Mózes volt tiszti főügyész halálának bejelentése alkalmával. Majd örömmel konstatálta a polgármmesterjelentés, hogy dr Darabos István az Országos Gyorsiróvizsgáló tagja lett. Aztán bizonyos rezignációval vette tudomásul, hogy a Tornyai János festőművész özvegye részére a kir. Kúria havi 125 pengő tartásdíjat ítélt meg. Utakat kérünk Kun Béla képviselő szólalt fel elsőnek a polgármesteri jelentéshez. Utalt arra, hogy a tegnapelőtti impozáns, bensőségteljes installációs díszközgyűlés után itt vagyunk a hétköznapok munkájának kellő közepében és hiszem, hogy új főispánunk, Kászonyi Richard e munkában mindig jóakaratú segítséget fog nyújtani. Én és 4-5 bizottsági tagtársam immár 30 éve veszünk részt e város javát szolgáló közéleti munkában s elmondhatom, hogy már kilenc főispán beiktatását s működését láthattam szintól-szinte s azt tapasztaltam, hogy bármily magasra csapkodtak a pártpolitikai hullámok, az a főispán mindig megértésre és tiszteletre talált részünkről is, aki közigazgatási teendőinek ellátásában pártatlanságot gyakorolt. Meg vagyok róla győződve, hogy ily viszonyban leszünk Kászonyi főispán úrral is. Hiszem azt is, hogy mint a múltban, ezentúl is mindig a nemzeti függetlenségünkhöz való intrazigens ragaszkodás és a szociális haladásra való törekvés fogja vezérelni törvényhatóságunkat. Nehéz időket élünk és talán még súlyosabb idők következnek ránk, ezért fokozottan kell dolgoznunk, valamint megértenünk egymást Majd a város helyzetére mutat rá Kun Béla. A legmagasabb pótadót mi viseljük, mondotta. Arra vonatkozólag, hogy a városok közötti teherviselési egyenleget megteremtik, kaptunk ígéretet többször, de az ígéret csak ígéret maradt mindig. Volt ennek a városnak már miniszter képviselője is nem egyszer, mégis alig alig érezte kegyét az államnak. Pedig csak február havában is, mint hallottuk a jelentésből, közel fél milló pengő adót fizetett be ez a közönség. Megértést kíván. Légióként pedig az utak építésénél. A Lelei útból pár kilométer hiányzik és Csanád vármegye nem akarja kiépíteni. Talán csak nem a féltékenység ennek az oka? Majd a pusztaiak útigényeinek jogosságára mutat rá. A csomorkányi út, a Ficsérlénia az Orosháza barackosi, pusztaszéli és erzsébeti utak. Jóakaratot kér a főispántól, hogy járjon el ő is ez utak ügyében a kormányzatnál, hiszen az út forgalmat, a forgalom pedig anyagi erősödést, szociális jólétet jelent. És jelent. És jelenti azt, hogy az állam részéről a nagy adóterhekkel szemben a közönség ellenértéket kap. Kevesli, hogy a kincstár csak 300 kilogram cukrot utalt ki a vásárhelyi szegény gyermekek részére. Hóna alá kell nyúlni jobban a népnek és segíteni, mert tízszer annyi ingyen cukorra is szükség volna minthogy a túl magas árukat megfizetni nem tudja. Ebben az ügyben is legyen a Főispán Úr szószólója ennek a városnak és a szegény gyermekek sorsán könnyítsen. Végül sürgette Kun Béla a belsőkutasi és a kopáncsi iskolák felépítését, mire nézve régi ígéret történt. Kérte ebben is a főispán utánjárását. Dr Kászonyi Richárd főispán megköszöni a bizalmat. Megköszöni az üdvözlést, mely újra árad feléje a polgármester jelentéséből, valamint Kun Béla felszólalásából. Megmondotta az installáció alkalmával, hogy ezért a városért dolgozni akar és dolgozni fog. Pártszempontokat félretéve jár el a kormánynál, hogy a város jogos igényei kielégíttessenek. Utánna néz az iskolaügynek. A jelei útra vonatkozólag azonban megjegyzi, hogy ne gondolja a törvényhatóság, mintha Csanádnak pénzügyi helyzete rózsás volna. De azért mindent elkövet, hogy ez a kívánság is teljesítessék s az átkapcsolás megtörténjék. Nagy éljenkzést keltett a főispán azon kijelentése, hogy a „tanyavilág felkarolása szivügyét képezi.“ A város dorongja ... Takács Ferenc képviselő kér most szót a polgármesteri jelentés kapcsán. Ő is az utakról beszél, melyeknél az a baj, hogy kevés az állami út s az állam újakat nem akar átvenni. A cukornál nem az a fontos, hogy adnak pár kilogramot, hanem az, hogy az állam elégedjék meg kevesebbel a 46 milliós haszonnál, a karteleket pedig szorítsa rá, hogy ne szedjenek ezen a réven 24 millió pengős évi hasznot. Szállítsa le igényét mind a kettő és szállítsa le a cukor árát az állam. Majd arra tér rá, hogy a tűzifa körül megint nem mentek rendben a dolgok télen. Nem rágalmaz. Egyénileg nem akar említeni senkit. De a fa ellen annyi jogos panasz hangzott el. Azelőtt arra esküdött ez a város, hogy a kályhában csak egy cégnek a faja ég. Most elosztották. Kérdezi, hogy kötelező volt e a dorong használata? És ha igen, kötelezve volt e a város arra is, hogy rossz fát vegyen át? A kórháznál is korhadt, nyers, olyan fa került tüzelésre, amelynek alig—alig volt melegsége. Ő tudja, hogy átvették a bizottságok a fát, azt is tudja tehát, mert ebből azt kell következtetnie, hogy a kereskedők a legprímább fát szállították a városnak, de hát akkor haoman eredt a baj, hogy nedves és korhadt volt, értéktelen? — Majd az inségmunkákra tér rá. Ne bántsák mindig az inségmunkásokat. Végeztessenek velük olyat, melynek értelme van. — Majd az ablakbeverésekre utalva intézkedést kér, hogy nyugodtan élhessenek az emberek, kik dolgozni akarnak. Nyugodtan ehessék meg szerény kenyerüket. S főként nyugodtan alhassanak !.. Bangha Imre a Kutasi útra sürgeti az iskolát, mert ott legalább 69 gyermek emiatt csak a legnagyobb bajlódással tud hozzájutni az oktatáshoz. — Rostás István Kocka utcai városatya a légvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban a padlások kiürítésére nézve kér felvilágosítást. — Szathmáry János a Horthy Miklós úti aszfaltburkolat tehermentesítését, a házadómentesség szigorú kritikáját és a hősök nevének megörökítését kéri. — Molnár István a kistöltési mázsát reklamálja. Cadán Sándor a mázsaházi tárlatíró hivatalhoz kisegítő erő alkalmazását sürgeti, hogy a gazdaközönség ne várakozzék órákhosszat. — Posztós Sándor szintén az inségmunkálatokkal foglalkozik. — Berta Mihály ugyanezen téma körül mozog beszédében. Azt kérdezi, hát mit csináljon, ha nincs munkája a fiatalnak ? — Menjen ki a tanyára szolgálni ! Kiált közbe Karasz Péter, Berta Mihály beszédének folytatásában szégyenmunkának minősíti az inségmunkát. Megoldást szeretne ő is. — Karácsonyi Ferenc demagógiának nevezi az ujságcikkezést, melylyel félrevezetik talán a Népjóléti hivatalt. Itt nagy vihar tör ki, de csakhamar elcsendesül. Majd arról beszél Karácsonyi Ferenc, hogy szellemi inségmunkásoknak ne alkalmazzanak gazdaifjakat, olyanokat, kiknek 25 hold földjük van és olyan leányokat, kiknek apjuk vagyonos. — Neveket kérünk ! Kiáltják közbe. — Nem akarok nőket pellengérre állítani ! Mondja Karácsonyi Ferenc. Dr Kászonyi Richárd főispán. Erről a tárgyról ilyen modorban szólni nem engedem. Karácsonyi Sándor G. E. alelnök az újvárosi vasút melletti út kiburkolását sürgeti. Majd arra mutat rá, hogy bizony az inségmunkálatok miatt vannak nagy zavarok a gazdasági cselédtartás körül. Volt olyan négy munkás, akiknek csak annyit mondott a gazda, hogy: „jobban takarítsatok ?“ És azonnal felkerekedtek s otthagyták. Egy cseléd pedig azért ment el a háztól, mert „mindig a gazdája vágott részére kenyeret“. Magyar testvérem a munkás Karasz Péter emelkedik most szólásra. Nagy tévedés azt hinni, — mondja — hogy az inségmunkásügy az én ügyem. Nagy tévedés azt hinni, hogy azért foglalkozom ezzel a témával olyan sokat, mert a népszerűség útját keresem. Nekem, s ezt ünnepélyesen jelentem ki, épenúgy fáj az én magyar testvéremnek sorsa. S fáj az, ha látom az éhezőt, a lerongyolódott azt a magyart, aki velünk együtt harcolt, mint kitűnő katona, mint a világégés alatt. Elismerem azt, hogy talán a szociáldemokrata párt tagjai jobban ismerhetik, mert közelebbről látják a nagy nyomorúságot és így jobban el is keseredhetnek társaik sorsa miatt. Azt azonban tagadom, hogy engem valaha is a munkástestvérek ellen való ellenszenv vezérelt volna. Hiszen ha elolvassák cikkeimet, el kell ismerniök, hogy a szeretet csendül ki annak minden sorából. Nem elnyomni, nem a kenyértől akarjuk elütni a munkást. De nem lehet kétféleként beszélni. Nem lehet a tanyák között azt mondani, hogy leszállítani az adót, itt meg azt mondani, hogy felemeljük az inségsegélyt. Elismerem, hogy kevés a segítség. Szeretnék én is többet adni. Azt kérdik azonban az urak, hogy hova álljanak el a munkások? Állítsák 1938. április 1. Fentek Ei&Üetéstár helyből Negyedévre 6. — P Félévre 12. - P Vidékre Negyedévre — P Telefoanon 79 AHA 8 FILLÉR VASARHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XXXIV. évfolyam 75. szám. Felelős ezerkesszé és lapial*)dono*i KUN BÉLA Scarkentag és kiadóhivatal Kossatk-Ur Tektoasx'ia i 79 Harisnyákat, kötött kabátokat, blúzokat, pamut- és női selyem kötött fehérneműt előnyösen vásárolni csak a Kokron Szaküzletben. s miméig tájékoztatják