Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1939. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

2. Báli ruháját mielőtt bárhol megveszi, tekintse meg vételkötelezettség nélkül a KONSTANTIN* COQ gasdagra­k­tár át.­ lyes ellentmondást foglal magában. A bérlő kiéli és kihasználja igen sok esetben a földet, nem érdeke javítani a földet. A bérlő nem végezhet kellő ará­nyú gazdasági befektetéseket, nem ültethet szőlót, nem építhet házat, nem létesíthet gyümölcsöst, nem alakíthatja át a föld termelési ere­jét, nem létesíthet gazdasági udvart, mert mindennek ellenértékét neki senki a bérlet lejártakor meg nem téríti. Aki termelési szempontokra fi­­gyelemmel van, az adjon tulajdont, nem pedig bérletet. Mindaz tehát, ami a kormány földbirtokpolitikai tervezetéből eddig a nyilvánosság elé kiszivárgott, magán hordja a tájékozatlanság bélyegét, nem kielé­gítő és a nyilvánosság bírálatát nem állja ki. A kormány által szándékolt va­­n mennyi intézkedésnek az az ere­dendő hibája, hogy a problémát nemcsak a falu oldaláról, nemcsak a népi érdekek szempontjából nézi, nem azt keresi, mire van szüksége feltétlenül a falu népének megerő­sítése érdekében, hanem felülről, a nagy­birtokos szemszögéből is nézi a problémát és azt vizsgálja, hogyan lehet ezt az új földreformot úgy meghúzni, hogy a nagybirtokos is meg legyen elégedve. Az első földreform is ezt kereste. Azért volt olyan siralmas az ered­mény. A magyar kisgazda és föld­műves népesség még egyszer ilyen eljárásban nem megy bele. Én ma­gam kijelentem, hogy ilyen tervek­kel szemben a legélesebb ellenállás is indokolt. Nyolchónapi börtönre ítélték, mert szidta a leventeoktatót A hatósági közeg elleni igazgatás és erő­szak bűntette miatt vonta felelőségre a törvényszék ötös tanácsa Szabó Sándor hódmezővásárhelyi fiatalembert. A vádlott ez év szeptember 24-én egy tanyai leven­teórán szervbeszállt a leventeoktatóval. Szi­dalmazni kezdte és arra buzdította társait, hogy ne halgassanak reá. — Ne pofázzon ! — mondotta a leven­­teoktatónak, majd társai felé fordulva kér­dezte: — Miért nem vágjátok szájon ? Az oktató jelentette a esetet a csendőr­­ségnek, ahonnan utasították, kísérje a csen­­dőrségre a renitens leventét. A fiú azon­ban ellenálást fejtett ki és nem volt haj­landó a csendőrségre menni. A bíróság hatósági közeg elleni izgatás miatt bűnösnek mondta ki a fiatalembert és tekintettel bűntett előéletére ( két izben volt büntetve, egyszer ugyancsak hatósági közeg elleni erőszak miatt), 8 hónapi bör­tönre ítélte. A hatósági közeg elleni erőszak bűntet­te alól felmentést nyert, mint az ítélet in­dokolása megállapítja, a csendőrök és a leventeoktató túllépték hatáskörüket, ami­kor Szabót arra akarták kényszeríteni, hogy a csendőrségre menjen. A vádlott és az ügyész megnyugodtak az ítéletben. VÁSÁR­HELYI REGGELI ÚJSÁG Frontharcos főhadnagyból — plébános, plébánosból gyulafehérvári püspök Márton Áron az első magyar származású püspök Erdélyben a román uralom óta Budapestről jelentik . A bukaresti lapok pénteken vezető helyen fog­lalkoznak az uj gyulafehérvári kath. püspök, Márton Áron kinevezé­sével és megállapítják, hogy az ura­lomváltozás óta ő az első püspök, akit a magyar kisebbség soraiból nevezett ki a Pápa. Mar­ton Áron 42 éves tősgyökeres székely család­ból származik és Csíkszeredán vé­gezte a középiskolát. A világháborút a magyar hon­védségnél küzdötte végig és mint főhadnagy szerelt le. A leszerelés után theológiára irat­kozott be, majd felszentelése után több plébánián működött, míg az­tán 1936 ban kolozsvári plébánossá nevezték ki. Vorbuchner gyulafe­hérvári püspök halála után őt bíz­ták meg a püspökség ügyeinek ide­iglenes vezetésével, most pedig véglegesen kinevezték Gyula­­fehérvár pü­pökévé A bukaresti lapok rámutatnak arra, hogy az erdélyi püspökség élére a román uralom óta következetesen német szárma­zású püspököt neveztek ki és Márton Áron az első magyar püspök Erdélyben A bukaresti lapok szerint az új gyulafehérvári püspök kinevezése jellemző arra a hangulatváltozásra, amely az utóbbi hónapokban ille­tékes román körökben a magyar kisebbség irányában végbement, minősítem, mint nevek emlegetését, aminek a kihangsúlyozása szerintem a tanácsos úr bizottsági tagságival nemcsak ellenkezik, de egészen szokatlan is, és az esik egyéni ér­dekeket szolgálhat. Végeredményben ismétlem, dr Simonffy Ferenc m kir. gazdasági tanácsos urat semmiféle formában sem meg nem támadtam, sem meg, nem sértettem és igy amit ő pont tőlem nem várt, nem is történt meg Mivel azonban tőle a mostanihoz hasonló »gyöpre-magyar«, bántó eljárást több alkalommal tapasztal­tam, ezt most már kénytelen vagyok hálás viszonzásnak venni mind­azon ténykedéseimért, amelyekkel gazdálkodási, tanulmányi és po­litikai törekvéseit,­­ bizonyára meggyőződése szerint — minden­kor igyekeztem megakadályozni. Lázár Lajos Válasz dr Simonffy Ferenc ún. kir. gazdasági tanácsos úr „Vihar egy pohár vízben“ című cikkére A tisztviselők karácsonyi segélye­ ,­zése ügyében a törvényhatósági bi­­i­zottság közgyűlésén elhangzott fel­szólalásomban a közérdek vezetett és távol állott tőlem bárkinek és igy dr Simonffy Ferenc m. kir. gazd. tanácsos urnak méltatlan meg­­támadása is Sem személyével, sem közéleti szereplésével nem foglal­­koztam, csupán egy, a gazdák be­ruházási kirovásainak sérelmében elhangzott felszólalást azzal támasz­tottam alá, hogy saját fellebbezésem tárgyalása során nem tudtam meg­állapítani, hogy kicsoda a gazdaér­­dek képviselője a döntőbizottság­ban. Tehát nem azt mondtam, hogy a gazdatársadalommnak nincs képvi­selője. Ha tudtam volna azt, hogy dr Simonffy Ferenc m. kir. gazda­sági tanácsos úr a gazdaérdekeltség képviselője, úgy már a tárgyaláson megkérdeztem volna tőle, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egye­sületnek az 1938 XX. tc. értelmé­ben alakult döntőbizottságok gazda tagjai számára kiadott »Tájékoztató«­­ja alapján előterjesztett védekezé­seim miért nem helytállóak? Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által kiadott »Tájékoztató« megítélésem szerint gazdaérdekeket van hivatva szolgálni és igy annak hivatalos képviselőjére sem lehet közömbös az, hogy a gazda tőke­­vagyonának, házának, az adóztatás gazdasági évében termett gabonájá­nak, gazdasági üzemének körében előállott adósságának, az adózás alá eső vagyonrovatban van-e a helye? Ezeknek a létet jelentő kérdések­nek a gazdavédelem szempontjából való eldöntésénél sem volt alkal­mam meggyőződést szerezni arról, hogy ki az érdekképviselet delegáltja. Az előbb említett szempontokat pedig a magam és a gazdaérdekelt­ség részéről fontosabb közérdeknek 1939. január 1. Va ?r~'?p A meglepetések éve lesz 1939 Pihent eszű emberek mindig jó­solnak. Persze, hogy ma különös hangon szólal meg jövendölésük, halljuk tehát. Azt­­mondja, hogy a­hogy a Mars lesz az uralkodó plá □éta. De azért nem a Mars-boly­gó hatása lesz úrrá ebben az év­ben, hanem csak­­ ebben az évben a Mars jegyzi a céget, az uralkodó j­ellem azonban valami egészen más. Az 1939-es Mars-esztendő„ugya­­nis hetvenegy ciklus után újra a Vénus-bolygóval került konjunktu­rába s a tudomány szerint Vénus alaposan megzavarja a Mars erő­szakos, sok gonoszságra hajlamos jellemét s megfordítja az­ eseménye­ket, a rossz irányból lehetőleg a jó felé. Legutoljára 1442-ben volt ilyen esztendő s a történelmi kuta­tás nem talál olyan eseményt, amely különösen nagy veszedelmet hozott volna a fé­­re, mindössze azt ol­vassuk, hogy az inkvizíció intézmé­nye ebben az esztendőben már erő­sen enyhült az egész világon. Mirtál asztrológus szerint maga a Mar tulaj­do­nképen csak elindító­ja a későbbi katasztrófának azzal, hogy az ez évben született fiúgyer­mekek nagyobb része erőszakos, elszánt, gyakran gyűlölködő s leg­többje vérrel, vassal, tűzzel dolgo­zik. Ebben az évben egészen bizto­san sokkal több olyan gyermek születik, akik nem viselik a Mars­jellemet , majd ha a Mars-hatás ideje elkövetkezik: az az esztendő nem fog megfelelő emberrel rendel­kezni, hogy gonoszságok törjenek a földön. Abban az évben is a ko­­dra fog uralkodni. A feje tetején álló esztendőt ma­ga a naptár is igazolja, azzal, hogy okos legyen. Olcsón vegyen ! Alacsonyan megállapított s szab­ott árak! Faragó Sándor fölös üzletében* Andrássy-utca 121­. Kölcsönt egy nap alatt folyósít.; takarékbetétet felmondási idő nélkül elfogad, tűzifát, szenet, kokszot legolcsóbb napi áron, házhoz szállít 6 havi részletfizetésre is a Nemzeti Hitelintézet Ht. Kálvin-tér. 135 tessék próbálásáéi áts t­­­enni'! Eléget­­tt Budapestről Ószeres pert int 2­9 pengő tőke szerint raárc­u: pénztárából be 300 pengőt, h Egy újságpapíros gősöket Odaha és az ujságpapir­ba. Később ráj kályhából a ha rendelkezésére azt a 'kérelmét, 300 pengőt, in által a Nemzeti mert három dai A törvényszé­két. Az indoklá: tése, megsem . esetén megszűnj ben az a követ testesít meg. Ne Nemzeti Bank e elégett bankjegy­ben kifizetted 1 mert vizsgálata darab 100 peng igy a kétszeri ti tekinthette. Da amely ilyen fize Bankot. Ingad­ Ifj. Széll F­­ori—dűlői 6 ifj. Deák Mile pengőért. Özv. Vörös róna utca 2 sínénak 1500 Szula Józsi ház—dűlői 2 Bálintnak 27( Baricsa Sál Kard—u. 4 s részt Burai L pengőért. Rózsa Józs kör—u. 39. ■ Antal és neje Tóth Jun­ác 1 a. számú­­­nak 1175 per Fári Imre dűlői 2 hát. földjét Benyh 5200 pengőér­t Szabó I­gárzó—dűlői jft Guayís Já pengőért. Bandula M Gorzsa—dűlő négyszögöl fő nanek 6750 f Vékony F* eladták Pál— ifj Tolnai lm. pengőért. Kenéz Jánc dűlői 2013 né­nár Mihály ét­elért. Orovecz K Táncoshilom- 1133 négyszer é. nejének 32 Bákai Miká Kopáncs—dűli földjüket Gy. 6138 pengőér Cs. Molnár rós,dűlői 14. jét Orovecz B pengőért. Vitéz Birá eladták Érsek kit Weisz Sál éit Fári Imre e­rői 3. kat. holt­jé, Fári Mihá­lyért. Eladó kisfias te csorvorkányi lap­­tanyáján, Battanc 1., Rcviz u 3 s. mellé vondoznie Horthy Miklós gi utcai és előszob­á összes mellékbe február 1 re. L'

Next