Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1939. március (35. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

rek hát. Nő 3 órakor, acsatéri ólai tan-4 órakor, vasékor 2 órakor icz.i utca­ 2 órakor, vásókor 2 órakor, gyesület G E. ta . Ugyan­­iport ki­­állitáson b­égi 0­­nnepsége tudlódó ősz 12, kedvelt kát ez I.-T. -en. Férijét főrlöm. tu­sx­t prése , takar- 1 For­­takar* Jomba-5 m. k. 570 lálást, a frizu­­szinek­odrász­­ná 1, 962 A komédia vége... A pokol tüzével játszott pár esz­tendeig Európa, de most már vége van a komédiának. Spanyolország fel fog támadni. Franco kardja meg­tisztította a vörösöktől az ország legnagyobb részét. S azok, akik már megmaradtak, most már patkányfo­­góban vannak. Többé nem tudnak operálni. Egy két puska pattog még, de ez már nem háború többé Fran­co generális, a diadalmas hadvezér, nemzetének megmentője, aki a ka­­talóniai harcok kezdetén távozott el Burgosból, a nemzetiek ideigle­­nes fővárosából, visszatért oda. Uj­jongó tömegek előtt beszédet mon­dott. A spanyol nemzeti hadsereg — mondotta, — melynek szeren­csés vagyok vezére lenni, elvégezte feladatát. A nemzetek, a hatalmas­ságok szinte egymásra torlódva igye­keznek elismerni bennünket. An­glia, Franciaország legutóbb. Felve­szik velünk a kapcsolatot. De há­látlanság lenne meg nem emlékezni a hűség nyilatkozatával azokról a nemzetekről, melyek elettől fogva mellettünk voltak és ha mást nem nyújtottak, elismertek bennünket és és szimpátiával követték a mi or­szágmentő hadjáratunkat. Igen. Ugyanakkor, mikor Franco tábor­nok pedig ezeket mondotta, az an­gol alsóházban, nyilvánvalóan a kommunisták kezdeményezéséből Chamberlain miniszterelnöknek azt hányták szemére egyesek, hogy el­árulta nemzetét. Elárulta a demok­ráciát. Szerencse, hogy a brit biro­dalom nem ezekből a vörös ele­mekből áll. De jellemző azért a korra. Hát az a bizonyos demok­­rácia, melyet minálunk is pártoltak nagyon sokáig és nagyon sokan, hi­szen lázadóknak, legjobb esetben felkelőknek nevezték a spanyol nem­zeti csapatokat, hát úgy gondolják, hogy az a demokrácia, mikor pa­poknak nyelvét tépik ki. Embere­ket, asszonyokat csonkítanak meg. Hiszen bebizonyítottan 70 ezer gyermeket gyilkoltak meg a vörö­sök Spanyolországban, az összes civil áldozatok száma pedig felül van a fél millión. Megcsonkított holttestek. Megkínzott embereknek összetört tetemei. Persze míg erről volt szó csupán, addig nem fájt a nagyképű világnak, a komédiázó világnak nem fájt a spanyol test­­vérháború Most azonban mind fel­­jajdul s azt mondja, hogy Franco így, Franco úgy bosszút fog állani. Franco kijelentette, az igazságszol­gáltatás fog dolgozni és a gonosz­tevők meg fognak bűnükért bűn­hődni, mégpedig olyan arányban, amilyen a bűncselekményük. A ko­médiának vége. Most már helyreáll a rend ott is lassan. Az utolsó vö­­röskatona is eldobja a kézigránátot, becsattantja a bicskát. S lesz belőle munkáspolgár, vagy pedig csendes ütés ilommtl az - 50—60 - 65-80 - 60-66 70-76 70-82 70- 84 • 76- 80 100—20 00 - 260—540 50—19*80 20*20­0•00—16 00 100-14 00 ''50—17 50 60—14 60 •1 00—11'00 160—180 •00-12-00 7*00-8-50 5- 00—8 00 2-60—2-80 00—11-00 6- 7 fülés 400—6­ 00 00— 7-10 8-00—9-00 400-5-00 3-50—4 00 1 60—1-70 U­­llékhelyn­­­kén,vagy a rvasnál a 859 ssel­kérés­zi útfélen 861 teleben, n­égyszögöl ez a hely 814 ig szaba dába. 852 .s megye­ 813 1939. március 1. Szerda. ÁRA 8 FILLÉR XXXV. évfolyam 49 szám. .VASARHELYI Előfizetési ár helyben Negyedévre 6. -P Félévre 12. - P Vidékre Negyedévre 8 P Telefonjáérn­t 79 Felelős szerkesztő és laptulajdonos­­ KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: &p*sath-tér Telefoniss&di ! 79 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ember, aki nem tud többé ártani és nem mer többé ártani. Olyan csendes ember, amilyennek lennie kellett volna, mikor egy millió em­berrel több élt még a földön. A vörös komédiának vége . . . A Ház kedden megkezdte a zsidó javaslat vitáját Budapestről jelentik . A képvise­lőház tegnapi ülését pontosa 10 órakor nyitotta meg Szinyei Merse Jenő alelnök. A képviselőház meg­kezdte a zsidójavaslat vitáját. Vitéz Makray Lajos volt az ülés első szónoka Hangoztatta, hogy a kérdés bírálatánál le kell hántani magunkról minden zavaró érzést. Ez a törvényj­a­vas­at nem azért ké­szült, hogy büntessen és megtorol­jon, hanem azért, hogy a magyar keresztény társadal­mat megmentse és felemelje. Nem a gyűlölet volt ennek a javas­latnak a lendítő és indító ereje, ha­nem a keresztény magyar társada­lom iránti szeretet. Áttérve a törvényjavaslat részle­tes bírálatára, kijelenti, hogy igenis van zsidókérdés. A magyarság ér­dekében nem térhetünk napirendre a lehetetlen és tarthatatlan status quo felett. Nagy tévedés az, hogy ha valaki azt gondolná, hogy ennek a kér­désnek minduntalan való visszaté­rése voltaképpen azért van, mert a keresztény társadalomban valami megfejthetetlen gonoszság, irigység dolgozik vagy azért van, mert a gazdasági harcban lemaradt keresz­tény társadalom azért maradt le, mert tudatlan, vagy mert nem akar dolgozni. A zsidóságnak az a része, amely elkülöníti magát, a maga elzárkózottságában a keresz­tény magyar társadalom mel­lett idegen test A zsidókérdésnek több oka van. Az egyik, hogy a liberális korszak­nak recepciós politikája nyakló nél­kül asszimilálta, vagy akarta asszi­milálni a gettó zsidóságot és a ga­liciai inváziót. És valami álliberaliz­mus az, amely ennek a szellemiség­nek bélyegét hordja magán és ál­­demokráciájának bűvöletében meg­nyitotta a határokat és azután meg­kezdődött egy egészen új honfog­­lalás Amint Fiumén és Hamburgon keresztül kiszivárgott az értékes magyar élet, olyan mértékben, sőt nagyobb mértékben ömlött be Ga­­liciából egy fiatalos faj és okkupálta a közélet területét. A történelmi zsidóságnak az a tragédiája, hogy asszimilálta ebben a politikában, sőt belekapcsolta ezt az inváziót a maga szolidaritásának körébe és ép­pen ezért most katasztrofálisan kell ennek a történelmi zsidóságnak ezért megbűnhödnie. A másik ok, amiért ez a kérdés felvetődött, az, hogy ez a zsidóság valami fébezhetetlen és fegyelme­zetlen mohósággal vetette rá magát a közgazdasági pályákra és okku­­pálta ezt a területet és a szellemi irányítás területét, aminek következ­tében megbomlott az egyensúly és ez az egyensúly akár most a fizi­kai erők törvényei szerint újra helyreállani. Zsidókérdés tehát van és mi után van, meg kell oldani. Makray Lajos kijelentette, hogy pártja a zsidó törvényjavaslattal el­vileg egyetért és a javaslatot elfo­gadja. Ezután Güttler Dénes felvi­déki képviselő beszélt, aki hang­súlyozta, hogy a zsidó problémát törvénnyel oldjuk meg, mert kü­lönben a nép elkeseredéssel, törvény nélkül fogja megoldani ezt a kér­dést. Majd a magyarországi zsidó­ság elszaporodásának statisztikáját ismertette. Mint felvidéki magyar, beszámolt a zsidók viselkedéséről. — A Felvidéken a zsidóság kö­zül csak 6­5 százalék vallotta magát magyarnak. Vázsonyi János: Például Halmi és Herzog. Gürtler Dénes : A kevés kivételt név szerint ismerjük. Ezek név sze­rint fel vannak jegyezve és ezeket meg is fogjuk védeni, mert kitar­tottak hűségesen mellettünk. A fel­vidéki zsidóság száz meg százmil­liókat adott a csehszlovák nemzet­­védelmi alapra. (Nagy zaj) A javas­latot elfogadja. Eckhardt Tibor beszéde Eckhardt Tibor a Független Kisgazdapárt vezére általános figye­lem és érdeklődés közben állott fel szólásra. — Tisztelt Ház ! Húsz esztendőn keresztül mindig a fajvédő gondo­latot hirdettem. A feldúlt Európá­­ban, egy felizgatott országban, nem mindig a nyugodt, józan ész pa­rancsszava, hanem sokszor a pilla­natnyi nyomások és szükségessé­gek súlya alatt kell olyan törvény­alkotást létrehozni, amelynél sú­­lyosabb, nagyobb horderejű, a nem­zet jövőjére mélyebb kihatású tör­vényjavaslat talán sohasem feküdt a Ház előtt Teljesen osztom a mi­niszterelnök úrnak azt a felfogását, hogy van zsidókérdés és ha van, akkor meg is kell oldani. Osztom azt a felfogást is, hogy bármilyen áldozatokba kerüljön is ez a meg­oldás, jól, végérvényesen, tisztes­­ségesen, egyszer s mindenkorra meg kell oldani ezt a kérdést.­­ Nem lehet minden húsz esz­tendőben forradalomba zavarni ezt az országot csak azért, mert van zsidókérdés, amelynek konstruktív és becsületes megoldására eddig nem voltunk képesek. Tisztességesen és végérvényesen meg kell oldanunk ezt a kérdést. — Elvileg főleg azt kifogásolom ebben az egész törvényalkotásban, hogy nem disztingvál zsidó és zsidó között, kifogásolom, hogy általáno­sít, hogy nem tesz különbséget ér­demesek és érdemtelenek között. — Az ellenzéki padokban nem konkrét megoldásokra van szükség. Itt a bírálat a kötelesség. Mégis egyszerűbbnek tartom, ha pozitív alakban mondom el milyen meg­­oldást tartok helyesnek — mon­dotta Eckhardt Tibor. Eckhardt javaslata — Mindenekelőtt ott kezdeném, hogy a jövőre nézve eltiltanám a zsidók bevándorlását. Egyenesen nem akartam szememnek hinni, amikor a törvényjavaslatot végig­néztem. Hol van ebben a törvény­javaslatban olyan fejezet, amely legalább pro futuro megtiltani a zsidók bevándorlását. Csak sajnálni tudom, hogy 1867-től mostanáig ilyen intézkedés nera történt. A harmadik szakasz nem tiltja el a zsidó bevándorlást, csak a honosí­tást nem engedi meg. Már­pedig teljesen más dolog a honosítás meg­szüntetése, vagy a bevándorlás meg­tiltása. Személyesen láttam, hogy menekült külföldi zsidók magyar útleveleket kapnak ebben az ország­ban. És ha az ajtón kidobjuk őket, visszajönnek az ablakon. — Hajlandó vagyok a zsidókér­désben disztingválni. Hajlandó va­gyok a zsidókat, mint egyenrangú, jó magyar honpolgártársaimat ak­ceptálni, de valahol állítsuk be a ceruzát. A zsidóságnak lett volna elsősorban kötelessége és érdeke, hogy hatáskörén belül meghúzza a választóvonalat: te galiciáner vagy, én pedig magyar. Utalok arra, amit különben a törvény harmadik pa­ragrafusa is tartalmaz, talán nem egészen világosan, hogy tudniillik ki kell szorítani az országból az 1914 óta bevándorolt zsidóságot.­­ A félvérekkel szemben csak egy álláspontra lehet helyezkedni. Amelyik félvér keresztény, az ke­resztény, amelyik zsidó, az zsidó. Ez egyszerű és természetes. Tehát nem lehet­ a félvér keresztényeket kitaszítani. Így nem szavazhatom meg ezt a részt, sem azt, amely a világháború idején a frontokon lét­rejött bajtársi egységet robbantja fel. Eckhardt beszédét nagy lelkese­déssel fogadta­­ az ellenzéki oldalon. Végül Rajniss Ferenc beszélt, aki A­ndrossszerte ismert olcsó Műszakból, Kombinált kabátokból készítettünk még néhány 1OO da­ra­bot, kombinékban, női nadrágokban, harisnyákban ismét meglepő olcsó árakat nyújtunk KOKHON közöttem szakügtet. érdeseltftMare érdemen kedvező alkalom.

Next