Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1939. április (35. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-01 / 75. szám
entésorgalommal az — 40—58 — 45—75 — 75—68 — 70-74 — 70-80 - 7.^5 12-00—1600 - 260—530 19 80—20*00 — 20*40 15-00—15 50 1300-1400 ia-CO-19 30 15-00—15 80 *500-14 00 — 150—180 6-00—12-00 8*00-850 500—6 00 2-60—2-80 08 00— 9-00 6-7 fillér 4-00—6.00 7-00— 7-80 8-00—9-00 «■00-8-00 3-50—4 00 1 60—1-70 t kelt. a kezdődő i most 12, közkedvelt orokat a két két r E.-T. izében. ző fizetési ó a 7 ssz. ivari szoba,ha, kamara, b mellékhek padoltak, intlapokkal zögöl, disz- 135 magyar hold épülettel, ker- 65 hold minta ikuttal. Köves 30 hold prima 18 és 12 hold 100 P holdanen 30, 26, 9, :on 11 hold. n, mely ház- és fél hold vomás. Arany- és egy harmad él. Házak: mási utca 25, cser, Pacsirta szoba, padolt tamra, sertéseladó. Antal Sréf Bathlen 179 prujtósnak és ado a gnom? Ott is előre... Az alföldi bizottság ülésében Horthy Miklós kormányzó a magyar alkotó erő útját jelölte ki zengzetes szavával, mely spontán megnyilatkozással jött ki izzó magyar lelkéből. Gróf Teleki Pál miniszterelnök pedig ennek a hazai ősi földnek tükörképét adta. Mind a két beszéd szózat lett, mert szinte a kinyilatkoztatás erejével hatott. Igen. ismerjen önmagára ez a nemzet és ismerje fel földjének csodálatos erejét. Azt, amivel Isten jókedvében áldotta meg őt. Ébredjen arra, hogy nem véletlen az, miszerint a Duna— Tisza habjai által öntözött és sokszor magyar vérrel áztatott ez a magyar Alföld paradicsomkertje lehetne, nem csupán bőséges éléstára, mint ami ma ennek az egész nemzetnek, mely a Kárpátok öblében él. Paradicsomkertje lehetne, mintahogyan most eltartója minden magyarnak, mert fehér kenyeret tud szelni azok számára, akik a magyar szót beszélik és testvérei. Ébredjen arra ez a nemzet, hogy nemcsak hősi karddal áldotta meg Isten és olyan nagy ősi bátorsággal, vitézséggel, hősiességgel, melyet ellenségei is kalaplevéve tisztelnek, vagy legalábbis irigyelnek. Nemcsak hősi karddal áldotta meg, mely mocsoktalan, tiszta és mindig az igazságért huzatott ki hüvelyéből, de megáldotta a földjét is olyan cserével, mely külön energiákat ad izmaiba, szívébe, agyába. Külön teremtőerőt. Mert nem véletlen az, hogy ennek az Alföldnek a gyümölcse mézédesebb, mint akármelyik földrészé a világon. Nem véletlen az, hogy búzája acélosabb és sikertartalomban a leggazdagabb. Nem véletlen az, hogy a magyar búzakenyéren kardot forgathat, munkaszerszámát, eke vasat mélyeszthet a földbe, vagy ipari műhelyben fejtheti ki teremtő erejét. Nem véletlen dolog, hogy illatosabb itt a virág, szebb a róna s szebben dalol még a madár is, ahogyan Rákóczi megtérésén felsír a bujdosó kurucok szomorú, de büszke éneke. Mindez nem véletlen. Mindez kapcsolatban áll egymással. Illatosabb virág mellett több szépség terem az emberi lelkekben. Búzák, búzaszemek, terményeknek önerejéből nemes elhatározások születnek. Eszmék, gondolatok. Poéták lantján ezüsthurok pendülnek meg. Kardok vágásában hősiesség nyilvánul. Szemek nézésében bátorság, erő, öntudat és büszkeség. Nem véletlen az, hogy ami itt az alföldi mezőkön bokrosodik most a reménynek zöld színében, amik rügyekben pattognak, különbek a világ minden tájának termésénél. Nem véletlen. Valamint az sem véletlen, hogy minden tavasz dús aratásra ad reménykedést. Mind ujjmutatás az. És ujjmutatás arra különösen, hogy még ezt a minőséget is lehet a Kolpon kötöttáru szaküzletben, nagy választokban tódlal és legolcsóbban vásárol trikó-selyem fehérneműt, kötött blúz és kabátokat. Harisnyákat, jobbá tenni. Hatékonyabbá a munkát. Nagyobb szeretettel körülölelni az ősi földet, hogy adjon többet, adjon jobbat, adjon szebbet. Útmutatás arra, hogy nem állunk a csúcsponton még, mint ahogy a földről már felszálltunk dicsőség szárnyain a levegőbe és ott is megmutattuk, hogy Isten közelében mi vagyunk az elsők. Ennek a szent földnek van még kiaknázatlan ereje. Izmainkban kiaknázatlan energiák. Szeretjük mi a munkát, mert attól sem félünk, mint ahogy semmitől sem félünk ezen a földön. Azok a szózatos szavak, melyek elhangzottak ott Budapesten, odataláltak elménknek legszentebb rejtekeibe és szívünknek legnagyobb mélységébe. Paradicsomkertet teremthetünk ebből a földből. Gazdagokká lehetünk, hatalmasokká. Mint ahogy tudunk elnök lenni a hősök között, legyünk ezen a téren is különbek mindenkinél ezen a földön. Jó volt megrendezni azt az alföldi bizottsági ülést. És jó volt, hogy messzehajló szavak törtek ki nemes szivekből. 1939. április 1. Szombat. ÁRA 8 FILLÉR XXIV. évfolyam 75 szám. Előfizetési ár helyben Negyedévre 6. — P Félévre 12. — P Vidékre Negyedévre 8 P Telefonszám ■ 79 Felelős szeri észté és hepttthtgdenosi KUN BÉLA Szerkesrétiig és IdásláttyaM s Kossuth-tór FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Telefonszáma s 79 elfogadta a zsidójavaslatot Budapestről jelentik . Tegnap délelőtt összeült a felsőház közjogi, igazságügyi, pénzügyi, földmívelésügyi és kulturális bizottsága a zsidójavaslat tárgyalására. Károlyi Gyula már nem jelent meg a bizottsági ülésen. A felsőház egyesített bizottságáknak közel kétszáz tagja van, a széleskörű érdeklődésre jellemző, hogy több mint százötvenen meg is jelentek az ülésen. Negyed tíz óra után gróf Teleki Pál miniszterelnök is megérkezett. Kolozsváry Mihály felsőházi tag jelentkezett először a miniszterelnöknél, közölte vele, hogy a felsőházi tagok túlnyomó többsége az elhalasztás ellen van és kérte, hogy a bizottság ülését feltétlenül tartsák meg. Pár perccel később Serédi Jusztinián hercegprímás érkezett meg a felsőházba és gróf Teleki Pál miniszterelnök az elnöki dolgozószobában mintegy negyedórás megbeszélést folytatott a hercegprímással. Általánosan kialakult az a vélemény, hogy a felsőház tagjainak túlnyomó többsége a zsidójavaslat változatlan szövegben való elfogadásának híve. Az ülést Töreky Géza dr fél 11 órakor nyitotta meg. Az ülésen megjelent Tasnády Nagy András igazságügyminiszter és Antal István államtitkár is. A javaslat előadója Görgey László felsőházi tag volt. Görgey László előadó hoszszabb beszédben ismertette a zsidójavaslat fontosságát. Az első szónoki Serédi Jusztinián hercegprímás volt. Majd Glattfelder Gyula , csanádi püspök, utána pedig Raivasz László ref. püspök szólalt fel, aki általánosságban elfogadta a javaslatot. A javaslathoz hozzászóltak még Szüllő Géza, Szilágyi Lajos és Wekerle Sándor. A felszólalások után Teleki Pál miniszterelnök és Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter adtak a javaslatról részletes felvilágosítást, melyek után a felsőház általánosságban elfogadta a zsidótörvényjavaslat. Wekerle Sándor indítványára a felsőház kimondotta, hogy a javaslatot részleteiben albizottságok fogják tárgyalni. Az ülés késő este ért véget. Gróf Teleki Pál miniszterelnök a magyar Alföldről Az Alföldi Bizottság ülésében előbb gróf Teleki Pál miniszterelnök beszélt, majd felszólalt magyar lelkének spontán megnyilatkozásával Horthy Miklós kormányzó urunk. Szózatát közöltük. Most Teleki Pál miniszterelnök beszédét ismertetjük. Többek közt ezeket mondotta : — Nagyon könnyű meghatározni az Alföldet : az Alföld óceánikus Európa, Nyugat- és Közép-Európa legkontinentálisabb tája. A nyári szárazság sokkal nagyobb, a tengertől való távolság és az attól való elzárkózottság igen nagy, a tél és nyár közötti ellentét jóval nagyobb, mint Európa többi részében. Abból, hogy az alföldi táj éles ellentétben áll azokkal a tájakkal, amelyek közé be van ágyazva, következik, hogy a mi Alföldünk Európának adhat olyat, ami nincs meg többi tájának, termelhet olyat, amit a többi nem termelhet, vagy nem éppen olyat. Olyan kis országnak, mint amilyen Magyarország, amely mennyiségi termelésből soha nem fog boldogulni, ebben a minőségi, különbözeti termelésben kell megtalálnia a maga boldogulását. Az egyéb európai tájakba való beágyazás talán az oka annak, hogy mi ezektől az európai tájaktól körülvéve, tökéletesen európaiakká lettünk. De mégis az alföldi tájnak különleges s a magunk keleti lovas pásztortermészetének megfelelő területen tudtunk a magunk sajátossága szerint magyarok maradni, sőt tudtuk a magunk ilyen tulajdonságait olyan dominánsan fenntartani, hogy az Európa különböző népeivel való erős vérkeveredés mellett is meg tudtuk tartani, sőt át tudtuk származtatni és átörökíteni ezeket a keleti magyar tulajdonságokat, politikaiakat és emberieket egyaránt, fajtánk erejét, józanságát és szilajságát egyformán a közénk vegyülőkre. Tulajdonképen az Alföld természeti tulajdonságai közé tartozik ez is. A másik természeti tulajdonsága gazdasági téren az, hogy Európa ama területei között,amelyek nem mediterrán déli területek, a legnagyobb a napfénytartama a magyar alföldi tájnak, nagyobb, mint a nyugatiaknak, vagy a tőlünk keletre fekvőknek s nyilvánvalóan nagyobb, mint az északabbra fekvőknek. A Kelet, Románia és Ukrajna termelésének mennyiségeivel szemben itt minőségi termelés keletkezhetik. S keletkezik is a legkülönbözőbb formákban : búzánk sikértartalmában, gyümölcseink dúsabb vitaminjában, a magyar tojás sárgájának sötétebb voltában a tojás nagyobb zsírtartalmában, a magyar parlagi lyuk húsának ízességében. Ezek a tulajdonságok kvalitásos speciális cikkekké teszik ezeket a magyar terményeket és termékeket s ha megfelelő reklámmal dolgozunk, más mértékkel is fogja ezeket mérni a világ. — Hozzátartozik a természetadta képhez az Alföld házainak képe, az, hogy miből és hogyan építkezünk. De jellegzetes az is, hogy az alföldi ember szereti a lovat, de nem mindig szereti a fát. Az Alföldet sok minden olyan is jellemzi, ami a történelemből folyik. Az utak hiánya a történelemmel magyarázható abból, hogy a török hódoltságot végigszenvedtük. Az elszórt település is különleges jelleget adott az utaknak. Mindezt most meg kell változtatnunk. — Hozzátartozik az Alföld történelmi képéhez az is, hogy az Alföldre későbben telepített kunság nomádabb, steppelakóbb természetű nép. — Ha a magyar ember azt mondja, hogy Alföld, akkor tulajdonképen mindazt érti ezalatt, amit itt most az Alföldről kifejtettem. — Azután az Alföldnek negatív szerep jutott. Az ország legnyitottabb része és különösen délfelé nyílt. Ezért az Alföldnek külső peremén fogtuk fel a törököt és védtük Nyugat-Magyarországot és egész Európát. Az Alföld gazdasági szerepe mintegy újjászületett a XVIII. és a XIX. század határán. Természetesen lassan következett be a tanyásodásból az átmenet a falusodásra, ez a lassú folyamat körülbelül másfél évszázadot ölel fel. — A XIX. század végén Európa búzaellátója voltunk. Az 1800 as évek elején Amerika ezt a szerepünket megszüntette. Amikor Trianon bekövetkezett, az Alföld szerepe újra nagyon fontos lett. — Gazdaságilag az utolsó félszázadban a helyzet úgy alakult, hogy alkalmazkodnunk kell a világgazdaság fejlődéséhez. Mindinkább rá kell térnünk a minőségi termelésre és jól válogatott termelést kell folytatnunk, meg kell választanunk azokat a növényeket, amelyek az Alföld természetének jól megfelelnek. Ebben a fejlődésben jut szerep az Alföldi Bizottságnak is . A sajátos klimatikus helyzet nagy lehetőségeket rejt magában. Olyanokat, amelyeket tudunk és amelyeket még nem is tudunk, de amelyeket kutatnunk és azután kihasználnunk kell. Speciális éghajlatukból adódó előnyhelyzetünk és Európa sűrűn lakott területeihez való közelségünk előírják kutatóinknak a gazdasági átformálás irányát. Amikor Európa volt a világ közepe, az imperializmus, liberalizmus és szabadkereskedelem korában, Nyugat-Európában volt intenzív termelés, a világ többi része adta a tömegárut A világ európaiasítása óta változott a helyzet. Lassan kialakult az a rend, hogy minden országban olyan termelést vezetnek be, amely alkalmazkodik az éghajlathoz. Ebben a gazdasági rendben mi is megtalálhatjuk a magunk helyét. Minél jobban ki kell használnunk a magunk helyzeti előnyeit és tulajdonképen ez a mostani nagy feladatunk._______________ — A Boddaparís Cardollkodióit. Önkép töltöre április 2-án délután 3 órakor választmányi ülést tart. Elnökség.