Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1940. január (36. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-03 / 1. szám

Hódmezővásárhely, 1990 január 3 Szerdi. Előfizetési ár helyben Negyedévre 6 — P Félévre 12. — P Vidékre Negyedévre 8. — P Telefonszám : 79 114PA 8 FILLÉR XXXVI. évfolyam 1 szám.­ÁSÁRHELYI Felelős szerkeszti és laptulajdonos: KUN BÉLA Szerkesztéség és kiadóhivatal­­ Kossuth tér Telefonszám: 79 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Tiszta föld Mikor a rgy háboru idején az oro­­■zok Felsőmagyarországra betörtek, minden magyar embernek szivébe markolt a fájdalom. Himlokát szégyen­­pir borította el és vismi keserű elm­azántaág fészkelt be lelkekbe. Aztán, amikor Hofer diadaliraan azt jelen­­tette, hogy az oroszok kiüzettek erről a szent földről, hogy a Kárpátok ta­laján ismét a magyar katona áll ort, hogy tiszta lett a ház ősi tája mind, akkor az örömkönnye csordultak ki a szemekből. Tiszta ht a föld. Vala­hogyan ezt az érzést hodozhatja most öntudatában a marokei testvérnem­zet, a finn. Az orosz ért be ott is. Hatalmas erőkkel, dühölgő gépkocsik­kal, tankokkal, ágyukka és lomhatestű repülőgépekkel a borv­égén. Min­­denki azt hitte, hogy a óriás szorítá­sában pár nap alatt m­iire válik, elpusztul egy jobb sorsi érdemes, hi­vatást teljesítő hősi fmzet. Hogy semmivé válik egy or­ag. És imé. Felvonultak a nagy—nag hadseregek és mindegyiket megver a f­in csa­pat. Ahogyan a hadijekzések, kü­l­földiek is, pártatlanok, negálispn­ják, nem pihentek Szilveszterjszakajan és nem pihentek újesztenc napján sem északon a seregek. Premizskérdés ez most már a Szovjetuniót nézve, min­denáron sikert akar műtői. De min­den dugába dőlt. A tándasokat vé­resen verték vissza s fiunk és a ha­tárokat­ mindenütt elérték már. Egész hadosztályokat semmisítsek meg. A csataterek halottakkal vatak boltivá. Lóhullákkal, törött székekkel, eldo­bott fegyverekkel borítva vérrel itat­va a hó. De Finnországöldjén nin­csen ellenség Nincs oly, amelytől tartani lehetne. Elképzeli­, mit érez most a finn nemzet, azonban sok vért veszített mar ek­ki az isteni csodát jelentő teljesítményin. De nem tart soká, úgy mondják,­oszkvában három terv merült fel. A egyik ta­­vaszig akarta elhalasztani a további hadműveleteket, a másik genesen a tárgyaló­asztalhoz akart lőni, belát­ván, hogy kilátástalan ez a tűzdelem. De a harmadik győzött, melyik azt mondja, hogy azonnal, kérh­etetlenül tovább folytatni a háborút a finnek ellen. Tehát támadást támasza hal­mozni. Nem pihenni éjjel,em pi­­henni nappal, szólaltatni­­ágyukat, kattogtatni a géppuskákat !a gép— madirakat fel a levegőbe külföld mégis bízik. Olyan nagy csont szen­vedett a Szovjetunió hadsere ezzel az egyhónapos hadjárattal, itt talán 10 esztendő alatt sem fog heverni. .Tiszta a föld, jelenti a finnezérkar. És felujjong belőle egy hősi tűzetnek a lelke. De a szenvedés, a emésztő hidegben, a nélkülözés sokak és ég. Vájjon meddig bírják ? Erz erős emberi lélek. Erősebb miennél, ott, ahol az állat és a gép megtor­pan, ott még szárnyalni tud ti gon­dolattal és még tud menni elé, min­­­dig csak előre. A Lidogí­tó jege azonban nem fogad be uj hadosztá­­lyokat most már. Oda nem mennek többet orosz katonák. Az az irtózatos tömegsír, mely majdan a tavaszi hó­olvadáskor fogja kiadni borzalmas tit­kát, többé nem válik hadszíntérré, ta­lán majd másutt próbálkoznak. Az öngyilkos zászlóalj elérte a Murmanszk vasútvonalat és három helyen meg­semmisítette azt, lehetetlenné tévén ezzel az orosz hadseregeknek a m­uní­cióban és élelemben való utánpótlást. De meddig bírják ? És mégis bízik mindenki. Az olasz sajtó is megálla­pítja, hogy most már Nyugsteurópa kérdésévé vált a finn ügy és mindenki segí. Nemcsak az angol, a francia, de segít maga az olasz, mégpedig nem­csak repülőgépekkel, hanem emberi anyaggal is. És segít Amerika. Észak honabin most csodák születnek, ott, ahol tegnap ujjongva állapították meg, tiszta a szent föld, az ős­haza. Teleki miniszterelnök újévi szózata a külföldi magyar farco. Teleki Pál gróf miniszterelnök az újév alkalmából a következő rádiószó­zatot intézte a külföldi magyarsághoz : — Magyarország népének nevében testvén szeretettel üdvözlöm újév nap­ján az óhazától távol és az államunk határain kívül élő magyarokat, New Englandtól Floridáig és a Pacificig Kanadában, Brazíliában és mindenvet, messze és közel azokat, akik emléke­zésből, azokat, akik vágyból idegen—­dólnak, de azokat is, akik örömök vagy nélkülözések között elfeledtek volna már a magyar hazára gondolni, — mert mindnyájan összetartozunk. Hall­ják és nyugodjanak meg: Él magyar, áll Buda még! — Istenben bízva erős akarattal, független erővel, bátor nyugalommal és sok évszázados nemzeti lét bizo­dalmával állunk nehéz vártánkon a vergődő, harcoló Európa kellős köze­pén. Az ország a most befejeződött évben újra megnagyobbodott a ruszin lakta három vármegyével. Sok új fel­adatot ró­ reánk az ország fokozatos megnagyobbodása, amelyeket hivatás­­tudattal és szorgalommal igyekszünk teljesíteni. — Szeretettel ápoljuk a határain­kon túl lakó és a széles e világon elszórt, vérben vagy lélekben hoz­zánk tartó­­k érdekeit, halljuk és olvassuk szavaikat. Velük vagyunk, különösen ezen a napon és érezzük, hogy viszonozzák érzelmeinket. Megpeticionálták a főügyész választ­ást Deák Mihály és Kruzslitz Flórián bizottsági tagok adtak be bírói panaszt a közigazgatási bírósághoz December 15-én történt meg a részleges tisztújítás, amikor is a tör­vényhatósági közgyűlés a lefolytatott szavazás során 61 szóval ifj. dr C­s­á­k­y Lajost választotta meg édesapjának, id. dr Csáky Lajosnak tisztifőügyészi örökéle. Emlékezetes még a közönség előtt, hogy a legtöbb szavazattal meg­választott Csáky Lajos mellett P­á­n­­c­z­é­l Ferenc aljegyző kapott jelentős kisebbségi szavazatot, viszont a többi jelöltek 2-től 13 szavazatot nyertek. Úgy érezte mindenki és jogosan, hogy a legalkotmányosbb formák közt, szabályosan történt ez a választás, mert tényleg a többségi akaratnak ki­fejezése volt az a 61 szavazat, mely a főügyészi állásra ifj. dr Csáky Lajost hívta el. Meglepetést keltett tehát lépni­e a dolog, hogy az igazság medrében le­folyt választást mégis panasszal támad­ták meg. Mégpedig Deák Mihály és Kruzslitz Flórián bizottsági tagok. Kü­lönben a panaszirat hosszúlére ereszt­ve sorolja fel a kifogásokat és zenge­­dez el mindent, ami szerinte a válasz­tás tényét oly módon befolyásolta volna, ahogyan azt a törvény intézke­dései nem engednék meg. A panaszlók szóváteszik­ elsősorban­­ is azt, hogy korteskedés folyt a köz­­gyűlési teremben. Hogy dr Szathmáry Dezső, dr Prehoffer István és dr Lázár Béla, mint szintén aspiránsok, bár nem törvényhatósági bizottsági tagok, még­is a közgyűlési teremben tartózkodtak és ott egyes szavazókat igyekeztek a magik javára befolyásolni. Továbbá hogy Tárkány Szűcs Ernő dr ügyvéd, akinek az ügyvédtársa szintén jelölt­­ volt s aki maga nem bizottsági tag, továbbá dr Csoltó Gyula orvos, aki-­­­nek ifj. dr Csáky Lajos a veje, szintén ott korteskodtak, nemcsak az előcsar­­­­nokban, hanem a szavazás idején bent az urnák körül, a szavazás tartama alatt. Kifogásolják meg azt is, hogy dr Dénes Ferenc gazdasági felügyelő is jelen volt s szintén beleszólt a sza­vazások menetébe, holott főnöke, Wal­to­r Robert gazdasági felügyelő gya­korolta akkor a törvényhatósági bi­­zottsági tagságot, tehát őneki helye a közgyűlési teremben nem lett volna. Később arra hivatkoznak a panaszlók hogy idé dt Csáky Lajos, volt tiszti főügyész, olyan cédulákat adott egyes bizottsági tagok kezébe, amely cédu­lákra a fia nevét ő írta fel, a panaszlók szerint nyilvánvalóan azzal a gondo­lattal, amit kifejezésre is juttatott, hogy majd az urna felbontása alkalmával ellenőrizni tudja, várjon a saját kéz­­irású cédulák beadattak-e, vagy sem. Ez pedig vétséget képez a panasztók felfogása szerint, mert a választójogi törvény, mely a törvényhatósági vá­lasztásoknál is teljesen azonos szabá­lyokat ír elő, világosan kimondja, hogy aki szándékosan tudomást szerez va­lamelyik választónak a szavazatáról, az vétséget követ el és büntetendő. De kimondja a törvény azt is, hogy nemcsak a közgyűlési teremben nem szabad korteskodást folytatni, de még a választási hely épületében és annak környékén sem. Itt pedig s panaszlók szerint tagadhatatlanul, állandóan folyt a kapacitás is. Ők azonban nem akarnak feljelen­tést tenni emiatt senki ellen, hiszen a közigazgatási bíróság a vizsgálat során meg fogja állapítani azt, de kérik a választás megsemmítését, illetőleg el­rendelését annak, hogy a törvényha­tósági közgyűlés újabb szavazással döntse el, mégpedig tiszta választás útján, hogy kit akar tisztifőügyészévé elhívni. Utalnak arra is, hogy Márton Árpád, Kováts Jenő, Kun Béla volt képviselő, Szőke Imre, Bandula Sándor, szintén kapacitálták párthíveiket és hogy be­folyásolták a választás eredményét. Tanukként kívánják kihallgattatni: Nagy Pál Damjanich utca 17, Lázár István Rárók­ utca 10, Tóth Jakab pusztai, Dékány József Szentesi utcai, Juhász János Csomorkányi utcai, Kiss Bálint Bálint utcai és dr Mónus János Hódy Pál utcsi th. bizottsági tagokat. * Ezzel végződik a panaszirat. Meg­lepetést keltett a városházán az egész dolog, de sokat nem tulajdonítanak az ügynek. Ugyanis alkotmányos módon, szabályosan történt a választás és maga a nagyközönség is tanúbizonyságot tud tenni oly irányban, hogy a törvény a hatósági bizottság hivatásának magas­latán állva, a közérdek tiszta szolgá­latával ejtette meg a tisztifőügyészi állásnak a betöltését, mert terror, sza­bálytalanság senki érdekében nem volt és győzött az alkotmányos többség. Megkérdeztük id. dr Csáky Lajos ny. főügyésztől, várjon mit szól a petícióhoz ? — Nem olvastam még a teljes szö­veget, — mondotta dr Csáky Lajos, — de ahogy a részleteiről értesültem, teljesen hidegen hagy, mert alkotmá­nyosabb, tisztább választást nem is le­hetett volna csinálni. Én például a választás egész ideje alatt nem voltam bent a közgyűlési teremben, egyálta­lában senkit nem kapacitáltam, senki­hez nem is szóltam ilyen irányban. Öt esztendőre felnőtteknek, gyermekeknek legcélszerűbb ajándék a harisnya, kertüfi, sál, szép és jó kötöttáru, kötött fehérnemű, meleg alsók. Legelőnyösebben vásárolható a KOKRON kötöttáru szaküzletben

Next