Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1940. január (36. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-03 / 1. szám
Hódmezővásárhely, 1990 január 3 Szerdi. Előfizetési ár helyben Negyedévre 6 — P Félévre 12. — P Vidékre Negyedévre 8. — P Telefonszám : 79 114PA 8 FILLÉR XXXVI. évfolyam 1 szám.ÁSÁRHELYI Felelős szerkeszti és laptulajdonos: KUN BÉLA Szerkesztéség és kiadóhivatal Kossuth tér Telefonszám: 79 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Tiszta föld Mikor a rgy háboru idején az oro■zok Felsőmagyarországra betörtek, minden magyar embernek szivébe markolt a fájdalom. Himlokát szégyenpir borította el és vismi keserű elmazántaág fészkelt be lelkekbe. Aztán, amikor Hofer diadaliraan azt jelentette, hogy az oroszok kiüzettek erről a szent földről, hogy a Kárpátok talaján ismét a magyar katona áll ort, hogy tiszta lett a ház ősi tája mind, akkor az örömkönnye csordultak ki a szemekből. Tiszta ht a föld. Valahogyan ezt az érzést hodozhatja most öntudatában a marokei testvérnemzet, a finn. Az orosz ért be ott is. Hatalmas erőkkel, dühölgő gépkocsikkal, tankokkal, ágyukka és lomhatestű repülőgépekkel a borvégén. Mindenki azt hitte, hogy a óriás szorításában pár nap alatt miire válik, elpusztul egy jobb sorsi érdemes, hivatást teljesítő hősi fmzet. Hogy semmivé válik egy orag. És imé. Felvonultak a nagy—nag hadseregek és mindegyiket megver a fin csapat. Ahogyan a hadijekzések, külföldiek is, pártatlanok, negálispnják, nem pihentek Szilveszterjszakajan és nem pihentek újesztenc napján sem északon a seregek. Premizskérdés ez most már a Szovjetuniót nézve, mindenáron sikert akar műtői. De minden dugába dőlt. A tándasokat véresen verték vissza s fiunk és a határokat mindenütt elérték már. Egész hadosztályokat semmisítsek meg. A csataterek halottakkal vatak boltivá. Lóhullákkal, törött székekkel, eldobott fegyverekkel borítva vérrel itatva a hó. De Finnországöldjén nincsen ellenség Nincs oly, amelytől tartani lehetne. Elképzeli, mit érez most a finn nemzet, azonban sok vért veszített mar ekki az isteni csodát jelentő teljesítményin. De nem tart soká, úgy mondják,oszkvában három terv merült fel. A egyik tavaszig akarta elhalasztani a további hadműveleteket, a másik genesen a tárgyalóasztalhoz akart lőni, belátván, hogy kilátástalan ez a tűzdelem. De a harmadik győzött, melyik azt mondja, hogy azonnal, kérhetetlenül tovább folytatni a háborút a finnek ellen. Tehát támadást támasza halmozni. Nem pihenni éjjel,em pihenni nappal, szólaltatniágyukat, kattogtatni a géppuskákat !a gép— madirakat fel a levegőbe külföld mégis bízik. Olyan nagy csont szenvedett a Szovjetunió hadsere ezzel az egyhónapos hadjárattal, itt talán 10 esztendő alatt sem fog heverni. .Tiszta a föld, jelenti a finnezérkar. És felujjong belőle egy hősi tűzetnek a lelke. De a szenvedés, a emésztő hidegben, a nélkülözés sokak és ég. Vájjon meddig bírják ? Erz erős emberi lélek. Erősebb miennél, ott, ahol az állat és a gép megtorpan, ott még szárnyalni tud ti gondolattal és még tud menni elé, mindig csak előre. A Lidogító jege azonban nem fogad be uj hadosztályokat most már. Oda nem mennek többet orosz katonák. Az az irtózatos tömegsír, mely majdan a tavaszi hóolvadáskor fogja kiadni borzalmas titkát, többé nem válik hadszíntérré, talán majd másutt próbálkoznak. Az öngyilkos zászlóalj elérte a Murmanszk vasútvonalat és három helyen megsemmisítette azt, lehetetlenné tévén ezzel az orosz hadseregeknek a munícióban és élelemben való utánpótlást. De meddig bírják ? És mégis bízik mindenki. Az olasz sajtó is megállapítja, hogy most már Nyugsteurópa kérdésévé vált a finn ügy és mindenki segí. Nemcsak az angol, a francia, de segít maga az olasz, mégpedig nemcsak repülőgépekkel, hanem emberi anyaggal is. És segít Amerika. Észak honabin most csodák születnek, ott, ahol tegnap ujjongva állapították meg, tiszta a szent föld, az őshaza. Teleki miniszterelnök újévi szózata a külföldi magyar farco. Teleki Pál gróf miniszterelnök az újév alkalmából a következő rádiószózatot intézte a külföldi magyarsághoz : — Magyarország népének nevében testvén szeretettel üdvözlöm újév napján az óhazától távol és az államunk határain kívül élő magyarokat, New Englandtól Floridáig és a Pacificig Kanadában, Brazíliában és mindenvet, messze és közel azokat, akik emlékezésből, azokat, akik vágyból idegen—dólnak, de azokat is, akik örömök vagy nélkülözések között elfeledtek volna már a magyar hazára gondolni, — mert mindnyájan összetartozunk. Hallják és nyugodjanak meg: Él magyar, áll Buda még! — Istenben bízva erős akarattal, független erővel, bátor nyugalommal és sok évszázados nemzeti lét bizodalmával állunk nehéz vártánkon a vergődő, harcoló Európa kellős közepén. Az ország a most befejeződött évben újra megnagyobbodott a ruszin lakta három vármegyével. Sok új feladatot ró reánk az ország fokozatos megnagyobbodása, amelyeket hivatástudattal és szorgalommal igyekszünk teljesíteni. — Szeretettel ápoljuk a határainkon túl lakó és a széles e világon elszórt, vérben vagy lélekben hozzánk tartók érdekeit, halljuk és olvassuk szavaikat. Velük vagyunk, különösen ezen a napon és érezzük, hogy viszonozzák érzelmeinket. Megpeticionálták a főügyész választást Deák Mihály és Kruzslitz Flórián bizottsági tagok adtak be bírói panaszt a közigazgatási bírósághoz December 15-én történt meg a részleges tisztújítás, amikor is a törvényhatósági közgyűlés a lefolytatott szavazás során 61 szóval ifj. dr Csáky Lajost választotta meg édesapjának, id. dr Csáky Lajosnak tisztifőügyészi örökéle. Emlékezetes még a közönség előtt, hogy a legtöbb szavazattal megválasztott Csáky Lajos mellett Pánczél Ferenc aljegyző kapott jelentős kisebbségi szavazatot, viszont a többi jelöltek 2-től 13 szavazatot nyertek. Úgy érezte mindenki és jogosan, hogy a legalkotmányosbb formák közt, szabályosan történt ez a választás, mert tényleg a többségi akaratnak kifejezése volt az a 61 szavazat, mely a főügyészi állásra ifj. dr Csáky Lajost hívta el. Meglepetést keltett tehát lépnie a dolog, hogy az igazság medrében lefolyt választást mégis panasszal támadták meg. Mégpedig Deák Mihály és Kruzslitz Flórián bizottsági tagok. Különben a panaszirat hosszúlére eresztve sorolja fel a kifogásokat és zengedez el mindent, ami szerinte a választás tényét oly módon befolyásolta volna, ahogyan azt a törvény intézkedései nem engednék meg. A panaszlók szóváteszik elsősorban is azt, hogy korteskedés folyt a közgyűlési teremben. Hogy dr Szathmáry Dezső, dr Prehoffer István és dr Lázár Béla, mint szintén aspiránsok, bár nem törvényhatósági bizottsági tagok, mégis a közgyűlési teremben tartózkodtak és ott egyes szavazókat igyekeztek a magik javára befolyásolni. Továbbá hogy Tárkány Szűcs Ernő dr ügyvéd, akinek az ügyvédtársa szintén jelölt volt s aki maga nem bizottsági tag, továbbá dr Csoltó Gyula orvos, aki-nek ifj. dr Csáky Lajos a veje, szintén ott korteskodtak, nemcsak az előcsarnokban, hanem a szavazás idején bent az urnák körül, a szavazás tartama alatt. Kifogásolják meg azt is, hogy dr Dénes Ferenc gazdasági felügyelő is jelen volt s szintén beleszólt a szavazások menetébe, holott főnöke, Waltor Robert gazdasági felügyelő gyakorolta akkor a törvényhatósági bizottsági tagságot, tehát őneki helye a közgyűlési teremben nem lett volna. Később arra hivatkoznak a panaszlók hogy idé dt Csáky Lajos, volt tiszti főügyész, olyan cédulákat adott egyes bizottsági tagok kezébe, amely cédulákra a fia nevét ő írta fel, a panaszlók szerint nyilvánvalóan azzal a gondolattal, amit kifejezésre is juttatott, hogy majd az urna felbontása alkalmával ellenőrizni tudja, várjon a saját kézirású cédulák beadattak-e, vagy sem. Ez pedig vétséget képez a panasztók felfogása szerint, mert a választójogi törvény, mely a törvényhatósági választásoknál is teljesen azonos szabályokat ír elő, világosan kimondja, hogy aki szándékosan tudomást szerez valamelyik választónak a szavazatáról, az vétséget követ el és büntetendő. De kimondja a törvény azt is, hogy nemcsak a közgyűlési teremben nem szabad korteskodást folytatni, de még a választási hely épületében és annak környékén sem. Itt pedig s panaszlók szerint tagadhatatlanul, állandóan folyt a kapacitás is. Ők azonban nem akarnak feljelentést tenni emiatt senki ellen, hiszen a közigazgatási bíróság a vizsgálat során meg fogja állapítani azt, de kérik a választás megsemmítését, illetőleg elrendelését annak, hogy a törvényhatósági közgyűlés újabb szavazással döntse el, mégpedig tiszta választás útján, hogy kit akar tisztifőügyészévé elhívni. Utalnak arra is, hogy Márton Árpád, Kováts Jenő, Kun Béla volt képviselő, Szőke Imre, Bandula Sándor, szintén kapacitálták párthíveiket és hogy befolyásolták a választás eredményét. Tanukként kívánják kihallgattatni: Nagy Pál Damjanich utca 17, Lázár István Rárók utca 10, Tóth Jakab pusztai, Dékány József Szentesi utcai, Juhász János Csomorkányi utcai, Kiss Bálint Bálint utcai és dr Mónus János Hódy Pál utcsi th. bizottsági tagokat. * Ezzel végződik a panaszirat. Meglepetést keltett a városházán az egész dolog, de sokat nem tulajdonítanak az ügynek. Ugyanis alkotmányos módon, szabályosan történt a választás és maga a nagyközönség is tanúbizonyságot tud tenni oly irányban, hogy a törvény a hatósági bizottság hivatásának magaslatán állva, a közérdek tiszta szolgálatával ejtette meg a tisztifőügyészi állásnak a betöltését, mert terror, szabálytalanság senki érdekében nem volt és győzött az alkotmányos többség. Megkérdeztük id. dr Csáky Lajos ny. főügyésztől, várjon mit szól a petícióhoz ? — Nem olvastam még a teljes szöveget, — mondotta dr Csáky Lajos, — de ahogy a részleteiről értesültem, teljesen hidegen hagy, mert alkotmányosabb, tisztább választást nem is lehetett volna csinálni. Én például a választás egész ideje alatt nem voltam bent a közgyűlési teremben, egyáltalában senkit nem kapacitáltam, senkihez nem is szóltam ilyen irányban. Öt esztendőre felnőtteknek, gyermekeknek legcélszerűbb ajándék a harisnya, kertüfi, sál, szép és jó kötöttáru, kötött fehérnemű, meleg alsók. Legelőnyösebben vásárolható a KOKRON kötöttáru szaküzletben