Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1940. február (36. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

hírek . A Ref. Ker. obi tagösszejö gimn. tanár igyar írod dóm előadásra az e­­leányi gyenület­eket, Elnökség.­i. Olvasókör atássil em­­be­ír, elv­re mind­­ vir a Vezet 646 vároron február közoen. A leg jelmez értékes 648 LG OLVASÓ- r 8 órai kez­et rendez. Szin­i cime ope­­rendezésében, etettel hív és őségé. 607 elmaradt tiazt­­bruár hó 4 én­­ fogjuk meg— romoki Gaz­t februsr 4—én kor tartja uj Iccsomagoló ea árnyékbeli la­­it arra, hogy voltak, avagy 3an jelenjenek 1940 febr. 4. :ti kezdettel a ez a Népház­— (maszka) bálát állér. A jelme­­ij­e felét fizeti,­­tárgyat, a ház jutalmat kap. 551­­ közgyűlését­ozatkeptelenseg árakor tartja a dec a következő e» nyitó, egye* főpénztári jel választ«* Ker­­a közgyűlésen tan megjelenni 5 k­özgyülése A ily februar 5 én a'.l közgyűlést thal tisztelettel ámi Olvasókör n tartja farsangi­­ ötlete* jelmez a megnyílt. 564 Dplomromr­al* délelőtt 10 o ai tó közgyüléset. az Elnökség­­et febsuli havi e 4 én délután lete 3 órakor Egyesület­iek­len méhéaztár* tel a nagyfont­éa beszámolóra. . a Barackosi eu és e 7 őrsi­bb jelmez dijat vetettel vár az 637 ásókor február rt. Vacsorajegy t­ezivesen lat a 643­lvasó Népkör n 2 órakor tárttá itó közgyülését, élettel meghívja elnök. tdálkodók Ön* 4—ea démtan 2 t tart, melyre a b megjelenését kör februán 3- artj* évzáró és melyre a tagok téri a Vezető E­gyesüit Szak­i*o* évi társas­­d, caütönökön életben, amelyre barátait tiszte tésora áll bősé látlan fogyatz­­kenyér és sava­­lij személyen­­hez az iparegy­ Ipsrtentül­tnél, ró iveken, 566 Hódmezővátáshov, 1940 február 1. Csütörtök: A KA 8 FILL&K XXXVI. évfolyam 25 szám. Felelős szerkeszti és laptoajdonos: KIM­ BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth tér Telefonszáll : 79 VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár helyben Negyedévre 6 — P Félévre 12. — P Vidékre Negyedévre 8 — P Telefonszára : 79 Folyik az erjedés Kegyetlen hideget bocsájtott a né­pekre Isten, mintha azt akarná, hogy szüneteljenek a véres harcok és hogy az emberek nyerjenek időt a megbé­kélésre. A búzamezőket eltakarta a nagy hó. Mint ahogyan esőt s­okott adni Isten mindenki földjére és a senki je­djére is. Mert ott például most nem hó, hanem eső hű­l és amiatt nem tudnak mozogni a csapatok. Hogy mi következik el, azt tudni nem lehet. A diplomácia munkája folyik szaka­datlanul és időnként megújuló erővel. Például most is abba a korszakba lép­­tünk. Holnap megkezdődik Belgrád­­ban a Balkán szövetség konferenciája. Talán soha nagyobb horderejű kérdé­sekkel még kisantant korában sem foglalkozott ez az alakulat, mint ami­lyen problémákkal most megbirkóznia kell. De azért túl sokat nem várhat tőle a világ, mert bizonyos, hogy azo­kat a egy kérdéseket egy rövid kon­ferencia keretében, különös­­ akkor, ha az érdekelt felek nincsenek is mind jelen, nem lehet elintézni. De az tény, hogy valamelyes erjedésnek most vége fog termi. Emlékezzünk csak vissza. E­zször a kisantant alakult meg és élt esztendőkön keresztül. Az egész léte mind—mind mi ellenünk irányult. Hi­szen Benes és Titulescu voltak benne a hangadók és ezzel mindent meg­mondottunk. Benes országa, kártyavára azóta összeomlott, semmivé vált. Ti­­tulescu pedig kegyvesztetté lett, a szereplés a cinpidaról letűnt, mégpedig örökre. Megszűnt a kisintant is mint olyan, ha nem lett helyette balkán szö­vetség. S ebben a szövetségben is a tulajdonképeni tengely, az erő, az, amelyiknek a ma történelmében a leg­nagyobb súlya lehet, Jugoszlávia a mi baráti oldalunkon van már, ami ránk nézve történelmi jelentőségű esemény és nagy nyereség. Tehát a helyzet vál­tozott, mégpedig alapjában és lénye­gesen. Túl sokat nem várhatunk a holnap kezdődő konferenciától, de a hatalmak csoportosulásában mégis té­nyező lesz az. Sokat jelent akkor, ha tudjuk, hogy O­aszország is ott áll a hát mögött és Olaszországnak irányító szerepe is fog ott érvényesülni. Azután tegnap hangzott el Hitler kancellár beszéde. A nemzeti szocialista állam megalakulásának hetedik évfordulóján szólalt meg a Führer. Kemény volt a beszéd­én elszánt, határozott. Régi igazságokat szegezett le, de újult erő­vel juttató­­ kifejezésre. Szinte bele­döbbenhet a világ agyvelejébe a meg­állapítás, hogy a 80 milliós német nemzetnek 600 ezer négyzetkilométer mindössze esettető akkor, amikor a 40 milliós angolnak 40 millió négyzet­kilométer­e a 36 milliós franciának 9­­millió négyzetkilométer. Sok kemény dolgot odamondogatott Hitler kancel­lár. Nem teszi ki az ablakába egyik érdekelt állam nem iránban ezeket a megálla­pításokat. De őszinte volt min­den azó és a sz ég fejére ütött. Nem kerteltek ezek a szavak, hanem egye­nesen, nyíltan megmondották: Fel­­ akarjátok darabolni újra Németorszá­got. A német nép azonban mint egy­ , régen tömb áll igazsága mellett és ab-­­­ban az akaratban a meggyőződésben,­­ hogy győzni fog. Bizony, ha vissza­­gondolnak az érdekelt államférfiak, rá­jöhetnek arra, hogy 20 esztendő alatt sok minden történt. Hogy 20 eszten­dővel ezelőtt szintén azt mondották, amit most, hogy tudniillik az igazsá­gos béke a céljuk nekik, mikor aztán a központi hatalmak a fegyvert letet­ték, akkor feledve jen minden ígéret és minden szó. Bizony a nyomorúság­ból, a megaláztatásból önereje emelte ki csak N­metországot és önerőnkkel emelkedtünk ki mi magunk is. Mi tudtuk, mi az. Megértjük tehát az ön­érzetnek a szavát és megértjük azt, hogy mi az az élniakarás. Szárnyat ad a léleknek ez a tudat, a szívbe bele tud oltani hónapokra terjedő minden lemondást és acéllá tudja változtatni az elernyedt izmokat. Szétszórt erőket gyűjt össze, mely szétszórt erők aztán együttesen parancsolni tudnak. A karéliai földszorosban még mindig tart az oroszok támadása Helsinkiből jelentik . Az első olasz és angol önkéntes repülők megérkez­tek Finnországba , egyre jönnek a je­lentések, hogy újabb és újabb repülő­gépszállítmányok kötöttek ki rendel­­tetési helyükön. Az oroszok a Ladoga tótól északra és a karéliai félszigeten tovább foly­tatják támadásaikat, olyan kitartással és szivósággal, hogy ezt már ar­a lehet visszavonulást fedező csatározásnak te­kinteni. Pedig a helyzettel ismerős svéd katonai szakértők még most is azon a nézeten vannak, hogy katonai­lag szinte érthetetlen egy harmmdik orosz offenzíva, mert annak előkészí­tésére nem volt idő Itt azt hiszik, hogy az oroszok harmadik nagy támadásának inkább politi­kai, mint katonai jellege van. A kihallgatott foglyok vallomása mind azt bizonyítja, hogy az orosz had­se­reg­ben a politikai megbízottaknak mind­­ erősebb a szavuk, mint a csa­pattiszteké. A főhadiszálláson ezek a pótemberek folyton bele­szólnak a tábornokok ter­veibe és úgy rendelik meg a támadásokat, mint más ember a ruháját, vagy a cipőjét. Lehetetlent nem ismernek és ha stra­tégiai kifogásokat emelnek elképzelé­sek, vagy kívánságaik ellen, akkor gyanúba fogják „p­renitenskedő“ pá­rán élnek­et. A svéd eredetű ágyuk, amelyeket az első vonalban már felállítottak, minden várakozáson felül kitűnően beváltak. Találataik hihetetlenül pontosak. Egy ilyen ágyú nyolc lövéssel két orosz gépfegyverfészket semmisített meg A finnek továbbra is kitartó szivósággal állják helyüket és amíg tél van, az uta­kat és az erdőket vastag hólepel bo­rítja, bajosan tudnak az oroszok még a védtelen vonalakon is átjutni. c-L ■ tv i*j ■" B 1«M la hal ifiB A Ladoga-iénál „angyal a finn és Helsinkiből jelentik. Az összes finn lapok tele vannak egy látomány lex­ltásával. Körülbelül ötven halálosan kimer­ült finn katona négy napi csa­­tározás után megérkezett az erdőkből, száznyolcvan orosz fogollyal. Ezek a finn katonák elmondják, hogy amikor a többszörös túlerő­­vel a legkétségbeesettebb har­cokat vívták ás már huszon­négy órája ellen-szomjan küzdöttek a méteres hóban, valami rendkívüli dolog történt. A rohamozó oroszok és köztük végtelen nagyszárnyú, fehér ruhában tündöklő angyal se jelent meg, orosz csapatok között lent meg öt védően tartotta két karját a finn front felett. Ez a látomás talán a háború egyik legérdekesebb tömegszuggeszciója volt mert az elfogott oroszok is vacogó fogakkal bizonygatták, hogy ugyanezt látták éa azért dobták el fegyvereiket. Valószínű, hogy a Ladoga tó felől egy angyalalakú világító ködtömeg kerülhetett a két csapat közé és úgy az oroszok, mint a finnek meg­­­gyé­sen vallották, hogy égi látományban volt részük. A finn szabadságharcnak megszüle­tett az első legendája. Megdöbbentő réssietek a délfinnországi repü­lőtámadásokról Helsinkiből jelentik. A Delfínnország ellen végrehajtott tegnapi szovjet lé­gitámadások szokatlanul sok áldozatot követeltek. Legmegbízhatóbb körök első becslései szerint 75 ember meg­halt és kereken 150 megsebesült. Az áldozatok túlnyomó része a polgári lakosságból került ki. Turku nyilván a legtöbbet szenvedett, mert hír szerint ott legalább 30 ha­­lá­rs és 50 sebesült áldozata van a támadásnak. A szovjet gépek újra és újra bukórepüléssel ereszkedtek le a városra és géppuskákkal lőtték a menekülő polgár­ságot A np folyamán Turkut két ízben bombázták. A tegnap okozott leletek olyan borzalmasak voltak, hogy a se­bészeket a legnehezebb feladat elé állították. Az oroszok egy délkeletfinnországi városban két kórházat olyan súlyosan bombáztak, hogy az ápolónők és ápoltak között az áldozatok száma legalább 25 halott és 40 sebesült. Hitler beszéde 80 milliós nemzete nevében Röviden említettük már, hogy Hit­l­e­r német vezér népe nevében üze­netet küldött a világnak a nemzeti szocializmus uralomra jutásának hét­éves emlékestéjén. Többek közt a kö­vetkezőket mondotta Hitler: — Németországnak most csodálatos háborús célokat tálalnak föl, különö­sen az angolok. Angliának tapasztalata van a háborús célok proklamálásában, mert ő viselte a legtöbb háborút a világon. Ezek szerint a háborús célok szerint új Európa fog alakulni. Ezt az Európát eltölti majd az igazságosság, amely a fölszerelést is fölöslegessé teszi* A leszereléssel azután megkezdődik * gazdasági föl­virágzás és eközben a kereskedelem virágzásnak indul, köz­ben virágzásnak indul a kultúra. Egy­szóval kezdődjék meg végre az arany­­korszak. — Ezt az aranykorszakot egyszer már sajnos, ilyenformán elénk tárták, mégpedig ugyanazok, akik ma megint fölvázolják. Mindezeket általánosság­ban már 1918-ban megígérték az an­golok. Akkori háborús céljuk is az új Európa volt, az új igazságosság, amely­nek leglényegesebb eleme a népek önrendelkezési joga volt. Figyelmen kívül hagyva a né­pek önrendelkezési jogát, Európát szétdarabolták, nagy államokat fölosztottak, nemzeteket jogtalenná tettek, miután előbb védtelenné tették. * Nem beszéltek többé leszerelésről, el­lenkezőleg, folytatták a fegyverkezést. — Ezalatt az idő alatt a demokra­tikus Németország hiába könyörgött és hiába tiltakozott. Ekkor kezdődött a nemzeti szocialista mozgalom. A hiábavaló reménykedés helyett remé­nyünket abba az egyetlen segítségbe vetettük, amely a világon lehet réges: a saját erőnkből való segítésbe. Itt kezdtük meg munkánkat és megértük Németország belső fölemelkedését. — Németország éveken át közös politikát folytatott Olaszországgal. Ez a politika mostanáig nem változott meg. A két állam szoros barátságban él egymással. Közös érdekei azonos nevezőre hozhatók. Németország és Olaszország évszázadokon át barátság­ban és békességben élt egymás mel­lett, miért ne lehessen így a jövőben is. Azt hiszem, hogy ez lehetséges lesz, mert mindkét nép óhajtása ez és a francia és a brit plutokráciának min­den kísérlete, hogy közöttünk újból ellentéteket szítson, meg fog hiúsulni ezeknek az államoknak józan felisme­­résén. A továbbiakban a Führer éles han­gon szállt szembe Daladier francia miniszterelnök kijelentésével. — Gyermeteg az a remény, —mon­dotta, — hogy egymástól el tudják választani a népet, a pártot, a pártot és az államot, a pártot és a hadsereget, vagy engem, a pártot és a hadsereget. Ezután emlékeztetett arra, hogy 25 esztendővel ezelőtt a német nép föl­készületlenül vette át a rákényszerített harcot, de mégis az utolsó pillanatig keményen küzdött. Másodszor nem történhet meg ugyanez a német nép történelmében. . — A te nevedben beszélek, 80 millió* német nép — folytatta Hitler. A német nép belém helyezte bizal—* mát és méltó akarok maradni erre a bizalomra. A megszűnő tisztfajták megmaradt készleteinek bejelentése Budapestről jelentik . A Liazt— és Özleménykereskedők Országos Egye­sülete felhívja a fővárosi és vidéki lisztkereskedőket, hogy az ürlési ren­delet folytán megszonó liszt fajtákból a január 31-én éjjel 24 órakor tulajdo­nukban lévő készletüket a liszt minő­ségének, mennyiségének és a tárolás helyének megnevezésével két nap alatt saját érdekükben jelentsék be a Kül­kereskedelmi Hivatalnak (Budapest, V., Széchenyi-rakpart 6.) Leitáp utáni vásárunk: febr. hó 8-ig kombinált kötött blúzok, fiú szvetterek, harisnyák, női nadrág­, kombinék Kivételes olcsó árakon a KOKRON kötöttáru szaküzletben

Next