Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1940. március (36. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-01 / 49. szám

I hírek usági Egyesület •Ítéló előadatsil­­ágot rendez. — 1 *• vár és hív a 880 .zdálkodók­on *Thó 3-an d. u. P ülést tart. utasok Otthon ízes választmányi k3—án, vasérnap *1 a helyiségünk' 't tartunk. Kér­­désit. Elnökség. Olvasókör vá­­rd­u* 3-án d. u. ifek megjelenését esület választ- 1, vaiárnap déli rendes havi ülés­én hívja meg az Insági Egyesü­ltsn fel 3 órakor, esetén 4 órakor itt. A tagok mel­­gjelenését kéri a m­-est a Fekete endezi az Iparos k és vacsorák k egylet márciusi :ius 10-én tartja beszéddel, melyre mindenkit a Ve­dben a vezetőség 818 fom­d volt zár­­varban. Az Or­sok helyi szakcsp­­e nagyszabású már­­ütött társasvacsorát spaprikás, savanyu­­vés. Vacsorajegyek : tagjainknál. 1*20 rívunk és várunk g. 881 ■fúrt Olvasó- 14-én este 7 órai­ndenkit szeretettel 877 sélóné. Listed­­ben eljegyzési csokrok, név­ koszorúk stb. itók. Telefon : 524 , thj. város étel. lény tönségét, hogy­­a mértékhite—­ól 9—ig bezá-Szabadság—té­ 940. február hó aragó­s, k.­ármester h­ományi izmi­én fel, mert szénát, kis­­, lucerna­, bálázott tö- Imói, préselt­­ csutkái,­­ szállítok Sándor Telefon: 204. 600 thj. város 61. letmény b­an lefoglalt Íróasztal [és e­lárvereztetnek. március 2., a 1940 március árat azonnal» . Az árverés csarnok (Hódi az alsó ár— abban az eset* az árverezők becsértékének szét .felajánl— fbruár 22 nap st Adóhivatal. Isten irta Nékünk van jogunk ahhoz, hogy ezen az ígéretes márciusi kezdő szép napon a legszebb ünnepet készítsük magunk és nemzetünk számára. Van jogunk ahhoz, hogy nyitott tekintettel nézzünk az ég felé, oda, ahol Istennek a lábán van. Hogy hálát adjunk az Örökkévaló kegyelmének, amiért meg­próbált bennünket. Úgy szólunk, mint Sión Istenéhez szóltak azok, akiket megkorbácsolt az élet. Úgy szólunk hittel, bizodalommal. Mert mi noha­ féltünk a szenvedésektől, nem féltünk attól, hogy harcot kell folytat­nunk igazságunkért, sőt nagyon sokszor a mások érdekeiért. Nem féltünk, mert több mint ezer esztendős nagy tradí­ció, küldetés volt a mi sorsunk. Cask mikor már nagyon fájt a szívünk, vagy úgy éreztük, hogy minden el­veszett, mikor a szomorúság fekete jellege takarta be életünket, akkor azt mondottuk: latén, ki megpróbáltál bennünket, adj erőt minekünk, hogy azt el is viselhessük, hogy újra talpra­­álljunk. Hittel, bizalommal, Sión hité­vel, mert ezer esztendő alatt azt ta­nultuk meg és azt tanultuk az esi­­­múltból, hogy amikor a legnehezebb­­­ a sorsunk, küld minekünk latén Sza­­biditót, aki megmutatja a feltámadás útját. Minekünk van jogunk ahhoz, hogy a hétköznapból ünnepnapot csi­náljunk. Hogy életünknek küzdelmét emlékezéssel koszorúzzuk meg. Hogy gondoljunk arra, amit cselekedtünk, ami velünk történt és felemelt fővel és mint Kossuth Lajosnak és Petőfinek vérző homloku árva magyarra felte­kintsünk az égre, ahol Istennek lakása van. Nem kell nagyon elárasztani a képzeletet, a gondolatot, ha vissza akarjuk küldeni kétszer tíz esztendőre és még néhányra, mely időben a nagy világégés szakadt tank. Hóskölteményt irt a magyar Kárpátok talaján, túl a lankákon, erdőkben, idegen vizeknek partjain. Húskölteményt írt. Megállta helyét vitézül, verekedett a nem győzte­s; senki, csak anőn keze. Nem kell nagyon megerőltetni gondolatunkat, hogy visszaszálljon arra az időre, mi­kor sötétek voltak az éjszakák és csil­­lagtalanok és sötétek voltak a nappa­lok. Amikor azt hittük, hogy minden dicsőségünk sárba veszett. Hogy egy­­ nagy sír az, melybe életünket, múla­t­­unkat, minden vágyainkat beletemet­­tük. De aztán emlékezünk, szivárvány jelent meg az égen a szivárvány a könnyek felett, amikor Szegedről el­indult a Feltámadás. Mikor a székes­fehérvári országúton Horthy katonák­nak darutollát csókolta az őszi esőt­ejji hajtó idő. S mikor a márciusi nip •­f^’°g°tt és pihent meg a feltámadó magyar hadseregnek szuronya hegyén. Ez a mai évforduló, mely 20 esztendő határkövét jelzi, történelmünkben a legragyogóbb fejezet. Mert szivünkbe van beírva arany betűkkel. Az örök életnek tollával irta be Isten. Mind­nyájunk akaratából és szive szerint hívtuk el Horthy Miklóst a kormány­zói székbe, aki addig reménysége, fő­vezére, mindenkor büszkesége, hőse volt nemzetének. S akiről idegen köl­tők írtak éneket. Aki azóta elvezetett bennünket a feltámadás utján s nem­zetének Szabaditája lett. Egy nemzet, egy ország, egy esi nép, mint amilyen mi vagyunk, az ő alkotmányos szent meggyőződésében teljesiti ki a maga történelmét. Formálja a maga jöven­dőjének alapjait. Ez a teljesedés a Horthy Miklós kormányzói elválasz­tása lett. A felismerése annak, hogy az ő sorsa a mi iorunkban küldetés. Nem véletlen és nemcsak egy fordu­lata a sorsnak, hanem a nemzete ré­széről a felismerés ténye, részéről pe­dig a küldetésnek beteljesedése. Ma mi joggal ünnepeljük büszkén és bol­dogan. Nincs meg elvégezve az a nagy munka, melyre vállalkoztunk a mely előttünk áll. De az útnak dicsőséges kezdetét már megtettük. Fennt állunk a zeniten, honnan büszkeséggel nézünk vissza s reménykedéssel s jövendőbe. A jövendőbe, melynek egén a magya­rok napja ragyog, a magyar nap, mely most fényességével veszi körül Ma­gyarország Szabaditójit. Hódmezővásárhely, 1940. március 1. Péntek. ÁRA 8 FILLÉR XXXVI. évfolyam 49 szám. Felelős szerkeszti és laptulajdonos ! KON BÉLA Szerkesztiség és kiadá Avatal s Kossuth tér Telefonszám: 79 Eltüzelés j­ár helybt a Negyedévre 0. — P Félévre 42. — P Vidékre Negyedévre 8 — P Telefonszám: 79 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP VÁSÁRHELYI Vásárhely közönsége a hangszóró előtt ünnepelt a Hódolat napjának előestéjén Úgy, mint az égen a csillagok, fé­nyesebbre gyúltak az este a vásárhelyi városháza csillárjai a fényük Vásárhely nagyközönségének impozáns seregére hullott. Nincs most idő az ünneplésre ! Mondotta Horthy Miklós kormányzó urunk. A Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége hívta tehát a közgyűlési te­rembe Vásárhely népét. S a hivó azóra zsúfolásig megtelt a terem. Fél 6 óra­kor vonult be az elnökség : dr H­o­l­­­­ó­s­i Antal és Domonkos Sándor. S ekkor foglalták el helyüket az emel­vényen dr S­i­m­k­ó Elemér főispán és E­n­d­r­e­y Béla polgármester. H­o­ll­ó­s­i Antal dr eme­kedett szó­lista. Az élet nem ünnep, — mon­dotta — az élet küzdelem és híre, de a szívnek ünnep kell, hogy nagy ér­zéseket hordozzon, pihenés közben dobogjon, érezzen, mere a nyugalom a halál. A nemzet szívének is dolgoz­nia kell, dobogni és érezni. Amikor Nagyutunk Horthy Miklós kor­mányzónk ünnepére, a húszéves év­fordulóra készülünk, mindnyájan úgy érezzük, hogy a magasban vagyunk és onnan tekintünk le. S látjuk, hogy hol vagyunk ma attól, ahol 20 évvel ez­előtt voltunk. Akkor lenézett, becsü­letet vesztett, halálraítélt csüggedt nép, ma megbecsült, respektált és erejében, felemelkedésében csodált nemzet vagyunk és ez Horthy Miklós kormányzó urunknak történelmi érdeme. — Ezért szent mi előttünk ez a nap és ez az alkalom és ezért fordul lelkünk ma hódolatos hálával feléje és köszönettel Isten felé, hogy őt né­­künk adta szabaditóként. A közönség éfjenzessel, tapssal és felállással tisztelgett a Kormányzó előtt. Hat órakor megszólalt a rádió. A budapesti Vigadóból, ahol szintén a Társadalmi Egyesületek Szövetsége tartott hódoló összejövetelt, felhang­­­­zott Teleki Pál gróf miniszterelnök ünnepi beszéde. Ebben az órában városok és falvak magyar népének szive dobban össze. Ebben az ünneplésben nincs semmi hivatalos, — jelezte a miniszterelnök, csak egy közös érzés, a szeretet. Most nem a miniszterelnök beszél, — mon­dotta — hanem tagja az egyesületnek. Ezután vázolta a 20 év előtti ese­ményeket. Mikor lealazotts­ágában ve­zért keresett a magyar nemzet s mi­kor Horthy Miklós Szegeden a történelmi kijelentést tette, hogy eljöttem, vállalom. A nagy embernek bölcsességével és bátorságával hangzott el ez a kijelen­tés és a program . El akarom vezetni a nemze­tet a boldogulás felé, tiszta keresztény erkölccsel, szere­tettel, türelemmel és igaz­­sággal őrködni fogok a törvények tiszta­sága felett. Horthy Miklósnak hite, megértése, fegyelme, akarata vezette és vezeti ezt a nemzetet. Bizodalma és hite a „Nemzeti hadsereg“. Ez emelt fel bennünket. Mi is hittünk benne akkor én most 20 esztendő után büszke szívvel esküszik rá és eskü­szik velünk az a fiatal ma­gyarság, amely azóta nőtt fel. Horthy Miklóst megismerte a világ ia és ennek a megismerésnek köszön­hetjük a megismerést is, melyben élünk. Most, ebben az ünnepi órában a jel­szavunk az lehet, hogy az ezeréves nemzet erkölcsi tőkéjével a magyar föld ős­­erejével, a magyar lélek er­­kö­lcsi hitével tovább Ezek voltak Teleki Pál gróf mi­niszterelnök fejtegetéseinek részei, ki­­egészítve Horthy Miklós élettörté­vel, amely ma már magyar történelem.­­ A finnek a tengerbe fal­asz­oltak egy szovjet hadosztály minden emberét Helsinkiből jelentik . Egy szovjet— orosz hadosztály szánta­­pás harcko­csikkal és szánkókba szerelt könnyű agyukkal próbált a befagyott Finn t öböl jegén átkelni, hogy a finneket hátbatámadják. Midőn az Sbül közepére értek, egy finn repülőraj az Angliából kapott legújabb rendszerű harcgépekről bombazáport zúdított az öböl je­gére, amely beszakadt és a had­osztály emberekkel, ágyakkal és harckocsikkal együtt eltűnt a je­ges hullámokban. A jelentések szerint az orosz kato­nák között valóságos pánik tört ki és egymást eldőlve keresték a menekülés útját, de egyetlen ember nem tudott megmenekülni. Zászlódíszbe öltözött a városháza közgyűlési terme Sohasem volt még a szebb mi modern közgyűlési termünk, mint amilyenné ma is tette a jóazándék és az előkészítés. Hódmezővásárhely vá­ros törvényhatósági bírót­sága ma dél­előtt 11 órakor tartja meg azt a dísz­közgyűlést, melynek egyetlen tárgya Horthy Miklós kormányzó ünnep­lés­, illetőleg az iránta való hódolás lesz abból az alkalomból hogy a kor­mányzó választásnak ma van huszadik évfordulója. Dr Nagy Gábor főjegy­zőnél olyan nagy volt az érdeklődés, illetőleg a jegyigénylés, hogy bizonyo­san a közönségnek egy része ki fog szorulni a teremből. Csupa zászlódisz minden. Fent a szónoki emelvénye illetőleg az elnöki széknél koszorút foglalva és zászlók között van Hort Miklósnak mosolygó képe. Elhelyezi úgy, hogy a vizes szinet ráborulni és a frontharcosok zászlói veszik kö­rül, szinte jelképezően azt az erőt azt a készséget, mellyel a magyar er­ber, a magyar katona Nigyurit köré veszi. Az Iparos Daloskor el fog énekelni megnyitóul a Hiszekegye azután dr S­i­m­k­ó Elemér főpapa ünnepi megnyitót tart. Endreyné polgármester előterjeszti az ünnep megörökítő határozati javaslatot, inté dr Lén­árt János országgyűlési kép­­vise­l a mp jelentőségét méltatja, maj dr Simkó Elemér főispán a diszkóz gyűlést berekeszti. Himnusz és azuta élesztik a közönség. Megelőzőleg a összes templomokban is emisztelete lesznek, mégpedig 10 órai kezdetre A törvényhatósági bizottság tagjai fé tiz órakor gyülekeznek a város háza és csoportonként mennek a tisztvise­lói külde­tségekkel az egyes templo­mokba. Mára zászlódiszt ölt a város is Kiéleződött az orosz—török viszom Rómából jelentik. Római politiki körökben rendkívül súlyosnak ítéli meg a török—szovjetorosz viszony­ Mint ismeretes, a török kormány szer­dára virradó éjszaka elrendelte, hog az önzés nyílt tengeren futó török hajók azonnal térjenek vissza­térő felségjog alá tartozó vizekre. Ezt kö­vetően a török kormány másik ren­deletet is bocsátott ki, ami viszont a Fekete-tengeren állomásozó török flottát szólítja fel a török vizekre való azonnali visszatérésre. Ezekből a ren­deletekből Rómában arra következtet­nek, hogy a török kormány rendkívü súlyosnak ítéli meg Szovjetoroszország és Törökország viszonyát és éppen ezer felkészült minden eshetőségre. Lassan apad a hó a földeken Sokan apódtak és ez közel volt nem csak a gazdáknál, hanem mindenkinél aki tudja azt, hogy a földnek termése az édesanyaföldnek áldása mindnyá­junk jólétének az alapja. Sokan aggód­tak, hogy a gyuta olvadás majd árvi­zeket csinál. Mert 40—50 cm. vastag­ságban fagyos a föld felszíne, a hó leve tehát nem tud beszivárogni. Az, hogy nedvességet nem kap a föld, nem lenne baj, mert van a földben elég, hanem az, hogy majd a lapos földeken ősz h­azeszalad és károkat tesz a vetésekben. Úgy látszik, hogy az aggodalomnak ez a része valahogyan már eleszak. Ugya­nis szépen melegszik az idő, de az olvadás lassan tart, úgy, hogy a vizek le tudnak folyni. A másik aggodalom az volt, hogy a vastag hótakaró alatt megfulad a vetés, meghal a búzaszál. Azonban azt mondják, hogy a búza­­szálak a hó alatt rendkívül szépen, nemcsik hogy erősödnek, de meg is zöldültek. A hóesés előtt már rozsda­­színű és fakó volt sokhelyütt a búza­tábla, a hó alatt azonban megerősödött. Semmi aggodalom tehát. Lehet jó ter­mésünk, amit őszintén kívánunk is. — A Baross Szövetség hiva­talos órái A Szövetség az Iparegy­­let Lánc utcai épületében minden csütörtökön 6—8 óráig és minden va­sárnap 10—12 óráig hivatalos órát tart. 8BJBT m H IP ■ ■ i ■ |_ harisnyák, Kötött fehérnemű­ek, női nadrág,­­ Ok­ull DlUZllifl­ing-nadrág, KombineK, sQálóingek MiMnswami igen előnyösen szerezhetek be a KOKRON kötöttáru szaküzletben Áruban mindég szép ,nagy választék.

Next