Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1940. augusztus (36. évfolyam, 173-197. szám)
1940-08-01 / 173. szám
IUllipnártárt zxsrXMsatt&susj&ss Tifth mamm I Bi|t||Jilll513IllaMill| Sürgős és fontos módosítást kérnek a helypénzszedési szabályzaton Holnap nagy változások lesznek, illetőleg lépnek életbe a vásárhelyi gazdasági életben. A baromfipic már aríjátálláson lesz, ez az egyik. Igaz, hogy csupán az exportőröket helyezik oda, viszont a helyi bevásárlás továbbra is a Haltéren történik, de ez magában is nagy dolog. A legnagyobb azonban az, hogy az egész vonalon megkezdik a helypénzszedést. Évtizedeken át folyt a harc e körül, míg azután a pótadó nagy magassága híveket tudott szerezni számára, hiszen kilátásba helyezte maga a kormányzat is, hogy amennyiben magunkon segítünk és a helypénzszedést bevezetjük, a kormány is szívesebben hoz áldozatot és a forgalmiadó részesedés felemelésével helyzetünkön könnyít. Ez így is történt. Mikor tehát az egyik közgyűlésben a polgármesteri jelentés kapcsán dr Temesváry Imre képviselő a helypénzszedés dolgát felemlítette és annak bevezetését a törvényhatóságnak figyelmébe ajánlotta, a közgyűlés elvileg már hozzájárult a dologhoz. Ismeretesek a tételei. A helybeliek és vidékiek egyaránt fizetni tartoznak éspedig egyforma helypénzt. A nagyobb jószág után 30 fillért, kisebb jószág után 20 fillért, szopós bárány és választási malac után 10 fillér a helypénz. A baromfiak után 1* tól 4 fillér. Egyfogatú kocsiért 30, teherautóért és pótkocsiért 100 fillér, kétfogatú kocsiért 40 fillér. Kézikocsiért 12 fillér, talicscáért 4 fillér. A helypénz sátor, vagy ponyváról való árusítás esetén négyzetméterenként 6 fillér. Azután vannak még más tételek is, egyébként kivételt aok a hadiszegények képeznek, akik fél helypénzt fizetnek. Holnap tehát életbelép Úgy is mondhatnánk, hogy a rendkívüli viszonyok között a közönség beletörődött a dolgba és megalkudott a változhatatlanság, vállalja a helypénzt annyival isnkább, mert a körülöttünk lévő városok piacain mindenütt helypénzt kell fizetni, tehát pontosan csak a saját városától nem akarja megtenni ezt aövedelmet, illetőleg a maga részéről való szolgáltatást. Van azonban egy olyan intézkedése a most már törvényerejű szabályrendeletnek, mely tulajdonképen elkerülte a törvényhatósági bizottsági tagok figyelmét, melyet nem felebbezhettek meg és mely ellen már csak azért sem tiltakozhattak a nagyközönség köréből, mert tényleg nem is voltak tudatában annak, hogyétezik ilyen rendelkezés. Ez a szakasz rószerint a következőket mondja ki: vásári és piaci árusítás tartama alatt nem a vásár, vagy piac részére kijelölt közterületen, továbbá vendéglők, korcsmák udvarán, valamint kocsibeálló udvarokban árukat árusítani nem szabad. Ugyancsak nem szabad az említett időben és helyeken árukat vásárolni. Van Vásárhelyen körülbelül 60 baromfiszedő. Illetőleg ennyien kértek és kaptak ipari igazolványt és már esztendők óta ennyien folytatják a baromfi, a toján és a tollanedént. Vannak közöttük olyan egyének, akik csak alkalmilag piaci napokon gyakorolják a mesterséget, s mikoris egy kapu alá, vagy valahol a külterületen egy védett helyre kiálltnak egy ketreccel és egy máznával a a tanyai közönségtől a felajánlott baromfit, vagy tojást megvásárolják, hogy azután pár óra múlva az exportőrök részére beszállítsák. Azután azonban nem piaci napokon árva a helyük, mert ők vásárlási tevékenységet nem folytatnak. Mindenki úgy gondolta, hogy az ilyen árusító helyek meg fognak szűnni, vagyis az ilyen baromfiszedőket a piactéren való működésre utasítják. Azonban nem így történt. Mert a szabályrendeletnek idézett paragrafust szerint többé senki nem vásárolhat piaci napon és vasárnapon baromfit, tollat és tojást másutt, cask a Szabadság téren kijelölt exporthelyen és a Haltéren. Az érdekeltek fent jártak tegnap ebben az ügyben a városházán. Kérdést intéztek dr Berezk Pál polgármesterhelyetteshez, várjon mit cselekedjenek, vagy hogy vonatkozik-e a reájuk, akiknek állandó üzlethelyiségük, legtöbbjüknek saját házuk, kocsi beállójuk és egész személyzetük van. Dr Berezk Pál polgármesterhelyettes kijelentette, hogy a szabályrendelet értelmében igenis vonatkozik reájuk a rendelkezés, tehát több, senki piaci napon, mondjuk az árusítás tartama alatt, vagyis délelőtt 10 óráig, illetőleg a vásártartási napon üzlethelyiségében nem vásárolhat. Mi szívesen hozunk áldozatot és vállaljuk a reánk eső helypénzt úgy, ahogyan több városban az átalány megállapíttatott! Mondották az érdekeltek, mert mi dolgozni akarunk. De ha a szabályrendelet ezt nem engedi meg, akkor vagy iparunkat adjuk be, vagy pedg magunk megyünk tönkre. Simán, egyelőre semmiféle orvoslás nincsen. Megtudtuk azután, hogy van az érdekeltek között olyan egyén, aki 20 munkáscsaládnak ad állandó kenyeret. Aki Budapesten a szállításoknál egy év alatt 4000 pengőt, Vásárhelyen pedig 500 pengőt csak forgalmi adóban fizet s azonkívül viseli a kereseti adó, vagy jövedelmi adó címén a közterheket is. Ha már most tovább folytatni a szedést, akkor elkövetkeznék az az idő, hogy két-három büntetés után megvonnák tőle az iparjogosítványt. De ha nem vonják is el tőle, akkor meg maga szünteti meg, mert így a piaci napokon kívül való bevásárlással atlejét fenntartani úgysem tudja. Az érdekeltek saját korukban megbeszélést tartottak és arra az elhatározásra jöttek, hogy bizottsági tagokat fognak felkérni indítványtételre, mégpedig olyan irányban, hogy a törvényhatósági közgyűlés a saját jogánál fogva változta meg ezt a szigorú paragrafus, és mondja ki azt, hogy a rendes üzleti tevékenységet folytató baromfiszedőkre, illetőleg azoknak üzlethelyiségére a tilalom nem vonatkozik. Legrosszabb esetben akként módosítjk a szabályrendeletet, hogy annak visszaható ereje ne legyen, vagyis akik már régebbi jogon folytatják iparukat, ne legyenek kénytelenek a tilalom hátrányát elviselni, mert az teljes tönkretételüket jelenti. Különben a gazdaközönség körében is rokonszenves ez a megmozdulás, amely nem újkeletű, csupán csak most, hogy az életbeléptetés küszöbön van, jelentkezett hangosabb szóval, függjön az egész piac A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a vidéki termelőknek és a Budapest felé tendáló vidéki kereskedőknek rendkívüli érdekei fűződnek a főváros élelmiszer ellátásához, hiszen e tekintetben Budapest az egész ország legállandobb és legkitűnőbb felvevő piaca. Budapest élelmiszer ellátásának pedig legfontosabb tényezője és egyben gócpontja az immár 8 év óta fennálló élelmiszernagyvásártelep s e kiváló intézmény egyformán szolgálja úgy a termelő gazdaközönség, mint a mezőgazdasági terményekkel foglalkozó vidéki kereskedelem érdekeit. Az élelmiszernagyvásártelepet, ezt a hipermodern épületkolosszust, nyolc éve építették a IX. kerületi Soroksári út végén. Mintegy 12.000 négyzetméter alapterületű csarnoképület, valamint 1000 kocsira, vagy autóra alkalmas kocsiállomáshely áll rendelkezésre. A telep vasúti vágányzata 10.000 folyóméter. A telepnek külön önálló vasúti és hajó állomása van Budapest—Nagyvásártelep címen s ez állomásokra majdnem minden élelmicikk kedvezményes szállítási díjtétel mellett adható fel. A nagyvásártelepen leginkább forgalomba kerülő cikkek hazai és déligyümölcs, zöldség, főzelékfélék, burgonya, tejtermék, élő— és vágott baromfi, főtt vad és tojás. A nagyvasáras telepekre az áru beszállítása s azok berakása és elhelyezése éjjel—nappal megszakítás nélkül történik, az adás - vétel ideje pedig hétköznapokon és ünnepnapokon nyáron reggel 4 órától, télen reggel 5 órától déli 12 óráig, ünnepelőtt és szombati napokon délután 5 óráig tart. Az intézmény áruforgalmát szinte csak csillagászati számokkal lehet kifejezni. Az elmúlt évben például összesen 2,526272 mázsa különböző élelmiszer jutott a budapesti fogyasztókhoz s ebből a rengeteg áruból 1,370 838 mázsa 20 253 vasúti kocsin, 71.262 q. 800 hajón, 682.000 q. 84 752 lovaskocsin, 391 000 q közel 20.000 autón került a telepre. Ezenkívül 20 664 környékbeli kistermelő kézikosarakban majdnem 10.000 mázsa árut szállított sajátkezüleg Az élelmiszernagyvásártelep igénybevételéről, árusítóhely elnyeréséről, az áruk eladásának lehetőségeiről és az árusítás szabályairól minden irányban készséggel ad szakszerű és részletes felvilágosítást, útbaigazítást a székesfővárosi vásárok és vásárcsarnokok igazgatósága, továbbá a nagyvásártelep felügyelősége. Mindkét hivatal az élelmiszernagyvásártelep épületében van elhelyezve. Ép úgy szívesen szolgál útbaigazításokkal a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarának (Kecskemét) a nagyvásártelepen állandóan működő gazda— tanácsadó irodája (Tel. 131—956) A vidéki termelők és kereskedők kényelmét és biztonságát szolgálják a nagyvásártelepen működő egyéb kirendeltségek : az állomási raktárfőnökség, postahivatal, pénzügyi igazgatóság kirendeltsége, a székesfővárosi fogyasztási adóhivatal kirendeltsége, a földmivelésügyi minsztérium Növénytermelési Hivatalának kirendeltsége, valamint a budapesti burgonyaellátásának irányításával megbízott Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesület irodája. Sokan kérnek petróleumjegyet. A közélelmezési hintás már megkezdette a petróleumjegyek kisoljait, mert mitől kezdve csak utalványra lehet azt vásárolni az üzletekben. Eleinte kicsi volt az érdeklődés, de tegnap már szinte megrohamozták a hivatalt a tűzoltólaktanyában, mert különösen a tanyaiak seregestel igényelték a petróleumjegyeket. Igénylőlapot ott a hivatalról lehet beszerezni. A legvidámabb bohózat a „Potyautas“ utazás öt garassal a világ körül. Nyolcmillió frank költséggel készült filmcsemege. Főszerepben Fernandel a világ nevettetője. A „Potyautas" bemutató előadása pénteken fél Porakor a Korzó Moziban. Nyári vásár Julius 29-től — augusasius 3-ig! Georgette raye, Crepp imprimé, Lenvászon 15—20—25 axdxalékon driessdllMds ! Figyelem: Csak 6 napig! Ma bámulatos engedmény ! HOVANYECZ JÓZSEF divatüzletében Hogyan tölti meg a vidék naponként Budapest gyomrát? Az elmúlt évben 20.000 vasúti kocsi, 800 hajó, 20.000 sütő és 85.000 lovaskocsi 2 és fél millió mázsa élelmiszert szállított vidékről a főváros milliós közönségének ne legyen mód arra, hogy néhány tucat nagy tőkeerejű nagykereskedő túlhajtott spekulációjától ! Az ország gazdasági életének vezetői egyre behatóbban foglalkoznak a piacszervezés kérdéseivel, hiszen úgy az őstermelő, mint a kereskedő, ép úgy, mint a fogyasztók elsőrangú érdeke, hogy az élelmiszerek keresletei és kínálata között a helyes egyensúly megteremtessék s ezáltal kiváló ágynemű- színes mer ■ I vászon és női fehérnemű TM0¥á M I damaszt anyagok érkeztek — szőnyeg- I különlegességek ŐS V0. ÍZöttház Cséplésnél és aratásnál, a nagy melegben igen jó és rendkívül hatásos néhány csepp sósborszesz Ha bepoxxa ax Urea acaboraxeaxea Üvegjét, úgy axt 70 fillérért megtöltik a Vadász drogériában* J Jimim Fernandel a nevettetés királyának kalandos bohózata Péntektől—vasárnapig a Korzó moziban Cat 6,40 Ébres Pap Mariska részipar" 11, 12, Harangsz A Rádió Szó Időjelzés 1,3 énekel. 2,30 Árfolyamhire 4,45 Időjalzés hárfázik 5,35 zart: G-dur mindenki be:keringőket já la cigányzene 8,05 Fellegi ’ Külügyi négy lékei. 9,15 A ! 10,10 Csajkotités a Hung. Ki aksin Kardcsi ház igazgat szegedi épa fog a vásár színi. A a görlőket és táncolni tu kozó lánya egészíteni, véget erre . igazgató, h tűi 4—én nek meg e son a azini feltűnően a táncolni tu gu, táncoln jelentkezzei igazgató a ködéai enguja. Kezdő Kamarai re százhúszon* sülnek. Érd készséggel Géza azinis előtt 11—1 irodában. La Ma csfi közkivánati rendkívül c kea táncos gyereke vaj nek. A „Ki rett a bőhöz rül színre, váltani és a lefizetése ul a pénztár a Pénteki nap délutá igazán szert káju operet Az operetti az uj éneke A fiatal mű hangja nagytikum azár többi vezeti nay Marta, Ián, Márky kus Ferenc Hétfőn pompás Érd „Dalol a ny premier azé Szilágyi és szerdán darabjában lép fel Karc Szilágyi tökön is fel pis cigányz* rom sárkány Kardosa és szerdán lép fel. A szint bemutatója retni“ című rab lfesz. h Csütörtökön Pénteken: retni Op Szombaton : retni Op Vasárnap dé kán szer* Vasárnap est szeretni. Hétfőn este lékos hely Kedden este lágyí Szab felléptével. Szerdán déli ménysepadekelőad