Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1940. október (36. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-01 / 223. szám

polgármesterétől. ny­űségét, hogy az iormánybiztossá­­ndelete alapján á a 23950—1940 a sertés zsír, ésh­us legmaga­­ivetkező­­ik : yu, legfeljebb 2­ogott jól hizott P. yu fiatal, legfel­­galább 150 kg., tésre nem fogott ,rtés 1.26 P. yu fiatal jól hi­­o­ tőkesertés és­­ P. yu fiatal közép­­b 170 kg. súlyú ló tekintet nél­ulen sertés kor­­silány minőségű [őz szállítva tör­­tilitás tényleges b 4 fillér a leg­­umitható. )ari termékek igállapitott áron ital, olcsóbb has­­idása nélkül áru­ . . . 2.08 „. .... 1.96 „ emege szalonna .... 2.30 „ 2_ 2.02 ” íg. ■ ■ ■ 2.34 „ .... 2.08 „ .... 0.70 „ 1 . . . . 1—„ .... 1.40 „ .... 1.70 „ F eljebb 20 száza­­­zi­ató forgalom­­ísrész áránál, gmagasabb élő­­írmazó húsipari lépi árdrágítást nzetést von maga­mdeletek a Bu- 16 számában ie­ 0 szept. hó 23. )r. Osváth sk.­olgármester h­­ as­ambol :rve, íjra megkezdtem sárlást api áron veszem házhoz megyek. 164. Tisztelettel :­ándor dó, Mezővásárhelyi ága Lény ég vidéki té­re a város bel­­őrszoba f­elül- Ihivon a város­t, hogy akinek­­ részen, lehe- 31 sugárút kör- Ujvároson, a isére szolgáló, ítelményeknek két, vagy há- és őrszobának agy háza volna 3 kiadó, ezen éli rendőrkapi­­tti osztályánál 33 sz. szoba) zse be, ahol az Isitást kaphat­,1940. szept. 27. Ujság vezetője: zky h­ívőtanácsos. Játék a tűzzel... Minden országnak sajtója nyilat­kozott már arról a hármashatalmi szövetségről, melyet a német olasz és a japán birodalmak kötöttek egymással, biztosítván így az egész világnak béke stabilitását. Úgyis mondhatnánk, hogy azt az egyen­súlyt, mely az újjárendezésnél majd hosszú időre tudja megszilár­dítani a népeknek egymáshoz való jóviszonyát és azt az életet, melyre tulajdonképen Isten teremtette az embert. Minden ország sajtója mon­dott már valamit, csupán az ame­rikai közvélemény hallgatott idáig. Értjük a dolgot, hiszen sehol na­gyobb megütközést, vagy mondjuk úgy, hogy meglepetést nem kelthe­tett volna a dolog, mint épen az Egyesült Államokban, ahol megle­hetős régóta játszanak a tűzzel. Elnökválasztási harc folyik most Amerikában. Az ilyen politikai ügy pedig ott minden más dolgot hát­térbe szokott szorítani, tehát még a világháború ügyét kisebbrangúvá tette. Roosevelt elnök úr pedig egyenesen játszik a tűzzel. Eleinte azt mondotta, hogy nem avatko­zunk bele semmi módon a világ­égésbe. Ugyanazt mondotta, amit előde Wilson mondott annak idején, hogy aztán 1917-ben mégiscsak megcsinálja a beleszólást a konf­liktusba. Hogy anyagi érdekekből, mert nagyon sok volt már kihite­lezése a hadviselő államok részé­re, eldöntse a világháború sorsát. Azt mondotta Roosevelt először, hogy nem hadakozunk. Azután azt mondotta, hogy nem szeretnénk belesodródni ebbe az új konflik­tusba. Utóbb pedig nyilatkozott, hogy ha ügyünk úgy parancsolja, akkor mi is fardot rántunk. És a választási küzdelembe már ezzel a gondolattal ment bele, sőt a sorok között egyenesen megfenyegette Japánt, hogy így meg úgy lesz, ha mozgolódik. Ezzel aztán siettette a szövetség megkötését és bizony az Egyesült Államokat vitte oda a leg­közelebbi veszedelemnek partjára. Vannak, akik azt mondják, hogy ez a szövetség fogja a háborút befeje­zni. És ez a megjegyzés a he­lyes és logikus. De viszont vannak olyan emberek is, akik azt mond­ják, hogy ki fogja terjeszteni a há­borút úgy térben, mint időben, mert Amerikának lehetetlenség lesz elnéznie azt, hogy a hármas szövetségnek egyik tagja a szom­szédságában van és nyakig fegy­verben áll. Sokan azt hiszik, hogy nem nézheti el. Azonban el fogja nézni. Mert az okosság elve az, hogy keresse a békességet Ame­rika és hallgasson arra a szóra, amelyik épen most hangzott el, mégpedig egy törvényhozójának aj­káról, aki azt mondotta, vigyázni, mert nincs több barátunk, több szö­vetségesünk a világon, mint az an­gol, annak pedig épen elég dolga van most a saját bajának intézésé­vel. Ez az okos szó. Nem is fog beleavatkozni a háborúba Amerika, mert ha beavatkozik, a beavatko­zására rá fog fizetni a világgal együtt ő is. És a legjobban ő, finom éveiből olcsóért nyolcér fanemüeket. 25 szám ▼eszek. 217­­­4 pengő. Gumi­­átorgumi 80 fillér, lázmérő hiteles 2 ink. Irene Dunne társa és Douglas Imre Budapesttel 8 órakor kerül szóban. Hódmezővásárhely, 1940. október 1. Kedd. 8 fillér XXXVI. évfolyam, zza.­s: VÁSÁRHELYI Előfizetési árak: Helyben negyedévre 6 pengő. Félévre 12 pengő. Vidékre negyedévre 8 pengő. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Kun Béla Főszerkesztő és laptulajdonos (1905 óta) Szerkesztőség és kiadóhm­­ Kossuth-tér. — Telefonszám Rómában írják alá a Földközi-tengeri egyezményt Rómából jelentik. Ciano gróf külügy­miniszter Berlinből jövet hétfőn délelőtt megérkezett Rómába. Fogadására a Pa­lazzo Chigi vezetőtisztviselőin kívül meg­jelent a fasiszta kormány több tagja is. A külügyminiszter megérkezése után azon­nal a Palazzo Veneziába hajtatott, ahol részletesen beszámolt Mussolini miniszterelnöknek a berlini tanács­kozások bizalmas anyagáról. Mértékadó politikai körökben úgy tudják, hogy Serrano Sunez spanyol belügymi­niszter a hét közepén hosszabb látoga­tásra Olaszországba érkezik. A spanyol belügyminiszter római látogatása alkal­mával, mint azt a hivatalos jelentés is hangoztatja, fontos tanácskozásokat foly­tat a fsiszta politika vezetőivel. Római diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Olaszország, Németország és Spa­nyolország tanácskozásai, a katonai együttműködést illetően, Berlinben már elvileg teljes eredményre vezet­tek, a legutolsó berlini tanácskozáson, szom­baton azonban úgy döntöttek a tengely­­hatalmak és Spanyolország megbízottai, hogy a német-olasz-spanyol együttműkö­dést szabályozó egyezményt nem Berlin­ben, hanem Rómában írják alá. A Spa­nyolországgal kötendő egyezmény ugyanis jellegénél fogva Földközi tengeri egyez­mény lesz. Róma tehát, mint a Földközi tenger fővárosa, elsősorban hivatott arra, hogy az egyezményt falai között aláírják. Egymillió kilogram bomba hullott Londonra az utolsó harminchat órában Berlinből jelentik. A német légierő megtorló támadásai a szeptember 29-ére virradó éjjel főleg London, ezenkívül Li­verpool és más délangliai kikötők ellen irányultak. A keletskóciai partvidék előtt sikerült légitámadással egy erősen bizto­sított haj­ókaravánból két, körülbelül hat­ezer tonnás kereskedelmi hajót telitalá­lattal elsülyeszteni. A legutóbbi harminchat óra alatt nem kevesebb, mint egymillió kilog­ramm német bomba hullott Londonra. A ledobott bombák egyre nagyobb kali­­berűek. Anglia segítségért könyörög Amerikához Newyorkból jelentik. Míg az ame­rikai sajtó azon fáradozik, hogy a német—olasz—japán szövetségből lehetőleg minél szenzációsabb kö­vetkeztetéseket vonjon le, a hiva­talos körök továbbra is ,­rendkívül tartózkodóan viselkednek. Anglia hivatalos kiküldöttei és az angolbarát amerikai politi­kai körök vezetői Rooseveltet és a külügyminisztériumot ál­landóan segítségért ostromol­ják. Lord Lothian washingtoni angol nagykövet és Sir Walter Layton, az Economist című londoni lap kiadója felkeresték Roosevelt elnököt és tudomására hozták, hogy Angliának „mindenből többre van szüksége, mégpedig azonnal“. Welles amerikai helyettes külügyminiszter Anglia támogatásáról Newyorkból jelentik : Welles helyettes külügyminiszter vasárnap Clevelandban beszédet mondott, amelyben külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Welles fejtege­tései során bírálta Japánnak azt a tervét, hogy Távol-Keleten új rendet teremt s Németország és Szovjet-Oroszország poli­tikáját, amely sok állam megszűnésének lett az előidézője. A jelenlegi háborúval kapcsolatban Welles kijelentette, az Egyesült Államok politikája arra irányul, hogy az angol kormánynak s a brit domíniumok kormányainak minden anyagi támogatást megadjon. Welesnek be kellett vallania, hogy a mostani háború útját a versaillesi szerző­dés hibái és mulasztásai egyengették. Beszéde befejező részében­­azt állította Webes, hogy Roosevelt 1933-tól kezdve minden lehetséges úton-módon azon fára­dozott, hogy elhárítsa azt a szerencsét­lenséget, amely most bekövetkezett. A független Amerika legválságosabb pillanatairól van most valószín­űleg szó. Amerikának a mások tapasztalataiból le kell vonnia a tanulságot s hadikészültsé­gét oly nagy mértékben kell megerősíte­nie, hogy az Újvilág megtámadhatatlan legyen. Meg kell menteni a zsirellátást itt és az egész országban Minekünk most nagy problémáink van­nak. De a gazdasági problémák között is a legnagyobb a kenyérnek és a zsírnak a kérdése. Kell magunknak, kell testvé­reinknek és kell barátainknak. Épen azért bátran, okosan nézzünk szembe az egész kérdéssel. Ne sopánkodjunk azon, hogy milyen sokat kell utánajárni egy fél ki­logramm szalonnának ma már, hanem tárgyaljuk le a dolgot. Ez ugyanis orszá­gos­­ügy. Például statisztika mutatja ki, hogy a múlt esztendőben szeptember 15— 21-ig egy hét alatt 14 és fél ezer darab kövérsertést vittek fel Budapestre, most pedig a ferencvárosi vásárra felvitt ser­tések száma ez idő alatt nem érte el az 1400-at. Tehát nincs egy tized része a ré­ginek. Aztán nem azért van ez, mintha olyan nagy fogyatékosság volna, tapasz­talható a sertésállományban, hanem azért, mert az ótengerinek, az élő­sertésnek és a székbeli sertés­áruk­nak ára még nem tudott összhang­ba jönni. Vagyis a maximálásnál ezt az egyensúlyt megtalálni nem tudták. Meg van ugyan maximálva az­ ókukorica, mégpedig Vásárhelyre 23 - 20 fillérben, de mutassanak nekünk egyetlen embert, aki ilyen áron tud is ókukoricát szerezni. Képtelenség. Ellenben a darának 31 és 32 pengő mázsája. Igaz, hogy az új kukorica nem drága, mert a legutóbbi piacon 14 - 50 fillérért nagyon szépet lehetett venni, de az idei kukorica gyenge sikértartal­mú és legalább 20 százalékkal alatta ma­rad a tavalyinak. Ami azt jelenti, hogy egy métermázsa súlynöveke­déshez nem 5, hanem 6 mázsára van szükség belőle. Ez az egyik ok. A másik pedig az, hogy tényleg a tavalyinak felére apadt le a sertésállomány tehát nem is hizlalhattak annyit. S amit hizlaltak az kilogrammon­ként benne van 150—160 fillérben, 132 fillérért tehát még elkívánni sem lehet. Mert azt meg lehet cselekedni, hogy egy­szer haszon nélkül, sőt talán rá is végezi be a hizlalást az a gazda, a kisember, aki vele vergődni másodszor azonban már nem fog hizlalásba bele, tehát tavaszra az kövérsertés is kifogy az ólakból , meg nagyobb hiány lesz. A héten tént Vásárhelyen egy eset. Még ben eladta a hizlaló egy hentes­nek a készletét, de a maximált nem volt hajlandó azon az árán Erre a hentesmester hatósági se vett igénybe, mikorra azonban­­ a házhoz, már a kövérsertések . Egy mindszenti vágó vette meg szét. Most aztán a hizlalónak mér­metlensége is támad. De hogy se pedig ismerősei közül senki ilyen mények között eladásra nem hizlal azt még rossz néven venni sem­­ lük. A dolgot tehát országosan ke­dezni és úgy, hogy árak mind össz­hozassanak és hogy legyen hizlalt mert akkor lesz kövérdisznó is. „Egyre jobban közelő japán-amerikai kapa­tok megszakítása — állapítják meg Toki A japán sajtó a Csankaji nyújtandó kölcsönnek és az­sült Államok újabb kiviteli­­­nak egyidejű bejelentését állapítja meg, hogy az Egyel­lamok kormánya továbbra is­rozottan japánellenes állás foglal el, úgyhogy egyre közeledik a japán—amerika csolatok megszakítása és a ázsiai önellátás bevezetéséne­kégessége. Szerdán a Ház elé is az Erdély visszacsatá­ról szóló törvényjavi Budapestről jelentik. Szói délben megtörtént az intéző képviselőház összehívására, küldött meghívók szerdán ti­zenkét órára hívják össz­­ ülését. Jelentőségteljessé sé­relmi dátummá avatja a­z ezt az ülését az a körülmén gróf Teleki Pál miniszte benyújtja a keletmagyar­­i és erdélyi országrész részének visszacsatol szóló törvényjavaslatot. Lfjabb meglepetés jönnek Rómából Írják: A történelmi me­sék még nem értek véget és­­ most ismét olyan hét köszönt, a régi világ még megmaradt legfő­bástyáit fogja lebontani. Diplomáéi pontból tehát ismét nagy fontossá tények előtt állunk s ha ezek az í­nyék jelentőségükben már nem ir­ják felül a berlini katonai szerzői­metország és Olaszország diplomá­telmében újabb nagy sikerek vár Római diplomáciai körökben - nek tartják, hogy rövidesen újab hozások indulnak meg Németorsz­ázország, Japán és Szovjet Oros között. Róma megítélése szerint tanácskozások azután véglegesen hatják azt a diplomáciai kört, az angol birodalom teljes izolálását döntésére van­ kijelölve. Az angolok a „Szt Istenében“ remény­e. A Das Reich hetilap „Az elmar­­raszállás" című cikkében foglalt angoloknak azzal az állításávl Németország programja végre ír hátralékban van, mert a partias maradt. Utal a lap az angolok hangoztatott indokokra, hogy a vizen való átkelés legkedvezőb­ bTütAtt Antillán fluxok,kabdrok, axvetterek, női nadre N­UIUN­ dl lllldll k­ombinék­ éa pmr­anydiban, a legfényekel a a legegym­erttbb igényeket ia a legjobban és legolcmóbbi Kielégíti hatalman vollaaxtékával ,­a KOSION kötöttáru fizk­

Next